Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 3. szám

A Duna deltájánál Az öreg Duna 2900 km-es útján hét ország vizét szedi fel. Évente 230 mil­lió vizet szállít medrében a Fekete­tengerbe. Románia legszebb részét a Duna-medence képezi, különösen a Du­na deltájának vidéke, a vizek és nád királysága, ahol ezer és ezer csatorna, patak és folyó ömlik össze. Hatalmas 430.000 hektár terület ez, a vad növények bozótja alkalmas rej­tekhelyet nyújt a madaraknak, különö­sen a vadkacsáknak, a libáknak, gé­meknek és gólyáknak. Ember még nem kutatta át ezt a hínáros nádrengete­get, ahol zavartalanul mélységes csend­ben és nyugalomban tanyáznak a peli­kánok és számtalan ritka madár. A pe­likánok nehézkesnek tűnnek, pedig egész könnyű a röptük. A delta vidéke, a vizek királysága vonza a szenvedé­lyes halászokat. A víz felszíne alatt a sűrű nád, hínár és reketye között mil­lió és millió hal él. Ponty, csuka, tok­hal, viza és ezek vederszámra terme­lik a fekete kaviárt. A Duna deltája fedezi Románia haltermelésének felét. A Dunának a következő ágai vannak: Kilia, Szulina és Szent György-ág. Ke­vés ember lakik ezen a vidéken, de mind halász. Csodálatosan szép a delta vidéke, a nap sugara bearanyozza a nádrengeteget, apró kis szigetek ál­landóan változtatják helyüket, torla­szokat képeznek a régi mederben, és új medret készítenek elő. A sűrű nád közül gyermeksíráshoz hasonló hangot hallunk, a jégmadár ijedt meg, a vad­disznó nehéz léptétől. Ezidőtájt a fialászok elhagyják a fa­lut és nagy halászatra indulnak. A del­tát lakó emberek száma aránylag cse­kély, megközelítőleg hat lakos esik egy négyzetkilométerre. A delta­vidék gazdasági és szociális fejlődésének fő akadálya a malária és a burzsoá nagy­birtokos államrendszer nemtörődömsé­ge volt. A delta természeti adottságai kiváló lehetőségeket nyújtanak egész sor gaz­dasági ág fejlődése számára. Ezek kö­zé tartozik a haltenyésztés, nádter­mesztés, erdőgazdaság, állattenyész­tés, madártenyésztés és vadászat. Ter­melő gazdasági ággá válhat a deltában a méhészet is, valamint a növények úszó szigeteinek hasznosítása. Repülő­gépről nézve a delta egyetlen hullámzó nádtenger, amelyben kisebb-nagyobb tófelületek csillognak. A deltán belül az átfolyó tavak, mocsarak, kimagasló partok és kisebb dombok között rétek, ligetek és erdők váltakoznak. Rendkí­vül érdekesek az úszó szigetek, ezeket a nád hajtásainak szövevénye képezi, amely között humusz és szerves anya­gok rakódnak le. Az úszó sziget mind­össze másfél méteres és csak kis része merül ki a vízből. Felszínén egész sor különféle növény, például iszappáfrány, szulák-félék, csucsor nő. A dunai del­ta e két különlegességének a nádnak és úszó szigetnek óriási gazdasági je­lentőségük van. A nád, a papír és cel­lulóz a gyártásnál pótolja a fát. Az úszó szigetek nádgyökérhajtásai gazdagok keményítőben és cukrokban, ezért gaz­dasági kihasználásuk nagyon ki­zető­­dik. A nagy kiterjedésű ligetben tölgy­­fák, kőrisfák, nyárfák, fehérfüzek, vad körtefák, vad almafák, éger, hársfák és szilfák nőnek. A partokat a tenger környéki kisebb dombokat borító füvek értékes szénát nyújtanak. Itt él a pusz­tai vipera, amely a keleti sztyeppékről került ide és úgyszintén a kis túzok, amely ugyancsak keletről származik. Itt pihennek meg őszi vonulásukkor az erdei szalonkák, amelyekkel másutt Európában nem találkozunk. Egyes években nagyon elszaporodnak a nyú­lak és a rókák. Az utóbbi időben az úszó szigeteken a cibetmacskák és pézsmapockok tűntek fel. A vízzel bo­rított területek és kiemelkedő részek között különleges fauna és flóra fej­lődött ki, amely jól alkalmazkodik a váltakozó vízi és szárazföldi élethez. Érdekes, hogyan alkalmazkodtak az itteni életmódhoz a hölgymenyétek, amelyek különben földalatti folyosókat szoktak ásni maguknak, melegvérű ál­latokkal táplálkoznak s nagyobb részt félnek a víztől és a nedvességtől. A del­ta vidékén ezzel szemben közvetlenül az úszószigeteken készítik fészkeiket, szívesen úsznak és békákkal tehát hi­degvérű állatokkal táplálkoznak. Az állóvizekben előfordul a békaszóló, aiophinár, és a tócsagaz, melyeknek szárai a legkisebb áramlás esetén élénk hullámzásba jönnek. A víz tükrén iáz­­nak mély csészékhez hasonlóan a tün­dérrózsa és tavirózsa levelei és virágai. További növények a rucaöröm, béka­lencse, amelyeknek nincsenek gyöke­rei a víz tükrén hosszú hajszál módjá­ra kapcsolódnak össze. A vizek alján rovarok lárvái, férgek, puhányok és néhány rákfajta él, ezeknek a tápláléka a kisebb állatokból, vagy bomló állati maradványokból kerül elő. A Duna évszázados költészetébe az új idők is bevonultak. A delta vidékén is tért hódít az ipar és felhasznál­ja a vidék nyújtotta szépségeket. Tulcs ki­kötőben modern konzervüzemek épül­nek, hajókat, halászati felszereléseket gyártanak. Komoly tudományos kuta­tás folyik itt, az agronómusok kutat­ják a föld termékenységét, az agro­­technikusok fokozni akarják a halászati hozamot és új állatokat szeretnének itt meghonosítani. A vegyészek leg­utóbb megállapították, hogy a nád ki­válóan alkalmas a textiliparban is. Nemsokára elindulnak a nádkaszáló gépek, hogy nyersanyagot szállítsanak a cellulózé gyárakba. Ilyen üzemek épülnek ma Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság részvételé­vel is. A festői szépségű delta vidéke kitár­ja kapuit, hogy mérhetetlen kincseit a szorgalmas emberek felhasználhassák. Készül a vacsora, persze a szabad ég alatt. A Duna torkolatánál élő halá­szok családostól vesznek részt a halfogásban és nyáron igen jó foglalkozás ez. Este aztán összeülnek, mesélnek a halgulyással fortyogó bogrács mel­lett, csak éppen a szúnyogok kellemetlenkednek. Ez a szélmalom sem Dorozsmán forog, hanem a Duna deltája egyik szigetén és idillikussá teszi a tájat. Több újság­ot Rozsnyóra Manapság az ember életét nehéz el­képzelni új­ság nélkül. Az újságolvasó, ha hiányzik neki a kedvenc lapja, szinte kellemetlenül érzi magát, nyug­talan és úgy érzi, hogy feltétlenül be kell szereznie kedvenc olvasnivalóját. Rozsnyón a Főtéren felállított újságos bódé árusítója mégis arra kényszeríti az embert, hogy ne olvasson újságot. Ezt a következőképpen kell értelmez­ni: Az újságárus bódéjában minden hé­ten, szerdán az esti órákban már kap­ható az Új Ifjúság. Ilyenkor rövid idő alatt elfogy a lap és aki szerdán az esti órákban nem szerzi be az Új Ifjú­ságot, az türelmetlenkedhet a követ­kező szerdáig, amíg a másik kiadás megjelenik. Kevés példányszámban­­ jár ide ez a lap, Rozsnyón több is el­kelne belőle, miért nem rendel többet az újságárus? Az elmúlt napokban, meg már több­ször is, én is bosszankodtam, mert nem tudtam venni az Oj Ifjúságot. Ésly is volt már, hogy megvettem ezt a lapot gyorsan, átnéztem, közben ta­lálkoztam egyik barátommal, aki örömmel kiáltott fel: mi­ni Oj Ifjúság! Te tudtál szerezni"’ Addig kum­erált, amíg oda nem adtam neki az újságot, persze többé sohasem láttam viszont ezt a példányt. Igazán szeretnénk, ha sokkal több példányban rendelnék meg a rozsnyói elárusító helyekre az Új If­júságot, hogy mindenki hozzájusson, akit az érdekel. MOf­NÁR BÉLA, Szilice. OLVASÓINK írták Minden a nevelés Ezredünknél e napokban tartottuk meg a CSISZ konferenciáját. Igen jól előkészítettük és pontosan megjelen­tek a különböző alakulatoktól küldött katonabajtársak. A CSISZ szervezet múlt évi munkájáról megtartott be­számolót éles vita követte. Nagyon sok szó esett a nevelésről. A nevelés nagyon fontos és a hadse­regnél a parancsnokok feladata is. Azonban sokszor igen nehéz feladatot kell megoldaniok, mert fiatal jelleme­ket kell formálniok, ami nem éppen könnyű dolog. Ezért a nevelés igen türelmes munkát követel. A civil élet­ben rosszul nevelt vagy rossz útra té­vedt ifjú jelleme a néphadseregben is megmutatkozik és ezeket a fiatalo­kat kell a parancsnokoknak jó útra téríteni. Főképp az újonc katonák közt akadnak ilyen fiatalok. Sok újoncra igazán ráfér, ha erkölcsre, becsületre, emberszeretetre, hazafiasságra és ud­variasságra nevelik. Ezek a feltételek minden emberben kell hogy megle­gyenek, mert így jobban ki tudják venni részüket a szocializmus építé­séből. Bizony sokszor megesik, hogy amikor a katona leszerel és visszatér a civil életbe, alig ismernek rá odaha­za, olyan sokat változott, pontosabb, rendszeresebb és egész emberré vá­lik. Ezt mind annak köszönheti, hogy a katonaságnál sokat foglalkozott ve­le a CSISZ szervezet és a nagy közös­ségben leköszörülte magáról a hibá­kat. A kulturális életről is szó esett, és elhatározták, hogy a jövőben még több színdarabot, kultúrműsort kell rendeznünk. Vitákat indítunk a külön­böző filmekről és könyvek tartalmá­ról is, hogy jártasabbak legyünk az irodalomban. ILLÉS BERTALAN, katona Jól dolgoznak Szépen hangzik pionírjaink köszön­ rok nevelését. Szép eredményeket téve „A haza védelmére légy kész“. Azonban ezt a gyönyörű köszöntést csak akkor teljesítjük, ha teljes egé­szében átérezzük a gyönyörű színezet­tel átitatott szavak értelmét. A pio­­nírszervezet munkájának feladatát vi­lágosan tűzte ki elénk 1953-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség III. kongresszusa. Mi a célkitűzések és a kongresszus irányvonalából kiindulva teljesítjük a szilicei iskolában a piont­ CSEFÖ FERENC tanító Szilice érünk el a Micsurin- és politechnikai körben. Több tanulmányi kirándulást is rendeztünk a közeli hegyekbe és a természeti szépségekben elgyönyör­ködtek a Pionírok. A sikereinkkel azonban még nem elégedhetünk meg és tovább dolgozunk azon, hogy több Pionír legyen az iskolánkban, A CSISZ KB Vili. plénumának határozata a pionírszervezet tovább­fejlesztéséért fennállásának 10-ik évfordulója előkészítésében I. A CSISZ pionírszervezete megalapításának 10-ik évfordulójára és a CSKP XI. kongresszusának üdvözlésére készül. Kilencéves fennállása óta nem egyszer bebizonyította, hogy érdemes segítőtárs a gyermekek szocialista nevelésében. A szer­vezet sorai 901.000 gyermekre terjednek ki és alig akad olyan iskola, amelyen nem működne pionírszervezet. A CSISZ pionírszervezete megtanítja a gyermekeket arra, hogy megbecsüljék a munka jelentőségét és felkelti bennük a vágyat, hogy hazájuk számára haszno­sak legyenek és megszi­lárduljon bennük a mély barátság érzése a dolgozók és az egész világ ifjúsága iránt. . Nagy igyekezetet fordítanak a sport és a turisztika fellendí­tésére és arra, hogy a gyermekek a természetben olyan tevé­kenységet fejtsenek ki, amely hozzájárul a szülőföld jobb meg­ismeréséhe. Huszonháromezer fiatal turista a „Fiatal csehszlo­vák turista" jelvény hordozója. Sok pionírcsoport kirándulásokat és tanulmányi utakat tesz, értékes tapasztalatokat gyűjt a nagy sport és turista akciók alkalmából, amelyeket a csopor­tokban és a járásokban rendeztek. Az ifjú technikusok és Micsurin követők hagyományossá vált szemléihez csatlakoztak az ifjú repülőgép modellezők és gyü­mölcstermesztők eredményei. Tizenkilencezer gyermek nyerte el a Fiatal technikus és a Fiatal Micsurin követő jelvényt. Hogy a gyermekek körében milyen visszhangra találnak a dalok, tánc és a szavalatok, valamint a színház, azt 100.000 egyéni és 5.000 gyermekegyüttes fellépése bizonyította be, akik részt vettek az Ifjúsági Alkotóversenyben. , u .: i A pionírszervezet munkájában azonban még komoly hiányok mutatkoznak. Sok pionírszervezetben a tevékenység a társada­lom szükségletei mögött kullog és nem használja fel az adott lehetőségeket. A szervezet tevékenységéből hiányzik az, ami a szocialista nevelés fő jellegzetessége — az élettel és a mun­kásosztály harcával, valamint a szocializmus kiépítésén fáradozó dolgozókkal való szoros kapcsolat. Nem egyedülálló jelenség, hogy a pionírcsoport tevékenysége heti két órai összejövetelre szorítkozik és az összejövetel igény­telen szórakoztatásból és a gyermekek alkalmi foglalkoztatásá­ból áll, anélkül, hogy felhasználnák a gyermekek kezdeménye­­sét A pionírok nem ismerik az üzemek, az Egységes Földműves­­szövetkezetek életét, és nem kerülnek közelebbi kapcsolatba az ipari és mezőgazdasági termelés vezetőivel. A pionírszervezet nem igyekszik a gyermekek szám­ára köze­­lebbé hozni a jelentőségteljes politikai esemémyeket. A tevé­kenység nem elégíti ki a gyermekek érdeklődését a haladás iránt mind a tudomány, mind a technika terén A tervezet sokszor eltekint a tanulásban mutatkozó kényelmesség és ha­nyagság felett, valamint az önzés, a szerénytelenség vagy a szülőkkel szembeni tiszteletlenség megnyilvánulásaival szem­ben és nem ápolja, nem követi a kultúremberhez méltó alapvető szokások meghonosítását. A gyermekek számára nem hozzák közelebb a pionírfogalom jelentőségét és a CSISZ pionírszervezetének jelképeit, valamint a forradalmi hagyományokat. Kevés figyelmet szentelnek annak, hogy megkülönböztessék a pionírok korát. A pionírok gyűlésein a felnőttek gyűléseit utánozzák. Nem mindenütt ápolják a pionírszervezetben a pio­nírkollektíva egészséges és aktív nyilvános véleményét. A CSISZ KB szükségesnek tartja, hogy az iskolai vezetőségek­kel, a tömegszervezetekkel, valamint a többi intézménnyel egye­temben a következő intézkedéseket tegye. II. 1. :A gyermekek életét nem lehet elkülöníteni dolgozó népünk harcától, a nagy igyekezettől, melyet a szocializmus kiépítése betetőzéséért folytat, a CSISZ pionírszervezete tevékenységét az vezérelje, hogy a gyermekekből bátor harcosokat neveljen, tettrekész hazafiakat, akik síkra szállnak a szocializmus ügyé­ért. Ezért a CSISZ KB a legfontosabbnak azt tartja, hogy a pionír­­csapatok és csoportok tevékenysége ne távolodjon el a való élettől. A pionírszervezet a pionír közösségben állandóan támo­gassa azt a felfogást, hogy a jó pionír főtulajdonságához első­sorban az tartozik, hogy jó tanuló, szorgalmas és becsületes igyekezzen lenni. A CSISZ pionírszervezete megalapításának 10-ik évforduló­jára való előkészületek időszakában el kell érni, hogy az összes pionír csoport ismerkedjen meg az első köztársaságban élő gyer­mekek életével, a munkásosztály harcával, különösképpen pedig a proletárszervezetek tevékenységével. Ha tisztábban lesznek a hagyományokkal, jobban megértik a­ jelen kort, elmélyül a munkásosztály é­s a CSKP iránti szere­­tetük és hűségük. Min­dehhez nagyban hozzájárul az is, hogyha a gyermekek találkoznak a burzsoázia és a fasiszta megszállók ellen folytatott harcok r­észvevőivel, ha felkeresik a történelmi helyeket, megtekintik a haladó hagyományokra vonatkozó doku­mentum gyűjteményeket, ha a Februári Győzelem és a CSKP X. kongresszusa előestéjén három k­ülön­b­öző generációhoz tar­tozó egyének között beszélgetés­eket rendezünk. A pinnírszer­vezetben splennis b''ve­­l >­lai el az d'ji'isán ér­zelmi nevelése, amely oda irányul *; ' i­élyítse a kapcs­olatot a gyermekek és a világ dolgozói között. Ezért fontos, hogy a gyermekekkel megismertessük az idegen országokban, külö­nösképpen pedig a szocialista táborban élő fiatalok és dolgozók életét, és megszilárduljon a barátság a csehszlovák pionírok és a Szovjetunióban élő pionírok és gyermekek között. 2. A CSISZ KB értékeli a CSISZ járási és kerületi vezetősé­geinek és a pionírcsoportoknak azon igyekezetét és kezdemé­nyezését, hogy a pionírok és a tanulók kapcsolódjanak bele a közhasznú munkába. A gyermekek eközben megtanulják, hogy ők az ország legfiatalabb gazdái és megtanulják, hogy mennyire meg kell becsülni a munkát. Ez az év a „Pionírok a köztársa­ságért éve“ és rendkívül alkalmat nyújt arra, hogy minden pionír és minden tanuló valami közhasznú munkát végezzen, legyen az bármilyen­ csekélység is. Ezért helyes lesz, ha a járási és kerületi vezetőségek a nemzeti bizottságokkal közösen a pionírcsoportok segítségére sietnek. Ezzel kapcsolatban a CSISZ KB elrendeli, hogy még fokozot­tabb mértékben fel kell lendíteni a pionírok technikai és ter­mészettudományi munkáját, találkozásokat kell szervezni az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó legjobb kollektívákkal és tanulmányi kirándulásokat kell rendezni munkahelyükre. 3. A CSISZ szervei nagy gondot fordítsanak arra, hogy a sport és a turisztika szorosan hozzátartozzon a pionírcsoportok éle­téhez. Ezért ajánlatos, hogy még inkább mint eddig sétákat, kirándulásokat, rövid vándorlásokat, vándortáborokat rendezze­nek, tájékozódási versenyeket, védelmi játékokat, tábortüzet rakjanak, versenyeket rendezzenek, különböző sportágakban a csapatok, csoportok és járások között. A C^SZ KB helyesnek találja, hogyha a pionírcsoportok vagy esetleg a járások különböző sportegyesületeket, így például futball, jégkorong, röplabda csapatokat, könnyűatlétikai, vala­mint úszócsapatokat és sakk-köröket szerveznek. Azokban a városokban, amelyekben megvan rá a lehetőség, lendítsék fel a vizisportot. A turista és sporttevékenységet főleg vasárnapra, ünnepnapokra és a szünidőre kell megszervezni. A pionírcsoportok tevékenységét már tavasszal a nyár előké­szítésére kell fordítani és úgy kell irányítani, hogy az a pionír­­csoport táborozásával érje el tetőpontját. A pionírok a CSISZ tápok é­s a felnőttek segítségével gondoskodjanak arról, h­ogy a cs­oportjuk folyamatosan sátrakkal, valamint sport és turista­­kellékekkel legyen felszerelve. Gondos figyelmet igényel a pio­nírtevékenység biztosítása a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom pionírtáboraiban, valamint a többi szervezett táborokban. A CSISZ KB által hirdetett nyári sportjátékok keretén belül a pionírcsoportok és járások különböző versenyeket és mérkő­zéseket rendeznek és részt vesznek a Pionírok Lapja által h­ím­letett alciób.in Mint minden évben, a pionírok ez idén is segíteni fognak az aratásnál és egészségügyi, valamint tűzbiz­tonsági ellenőrző bizottságokat állítanak fel, gondoskodnak kisebb pajtásaikról és teljesítik a pionírok szünidei feladataikat. "* (Folytatása a 7. oldalon)

Next