Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-10 / 28. szám

Ára 60 fillér Bratislava 1962. július 10. XI. évfolyam, 28. szám 29-é a cím, a többi a címért MÉG A MÚLT ÉV végén érdekes kezdeményezéssel jöttek ki az Urx-bánya fiatal bányászai Versenyezzünk a CSKP Xll. kongresszusa brigádjának elnevezéséért. Kezdeményezésük nagy visszhangra talált hazánk ipari és mezőgazdasági üzemeiben. Az ostravai a prievidzai, a novákyi bányászkollektívák, a Keletszlovákiai Vasmű betonozói és kőműves csapatai egymás után jelentkeztek a versenybe. Bátran állíthatjuk, hogy ez a mozgalom rövid idő alatt országos mozgalommá fejlett Ezt tények bizonyítják. EZ ÉV JÚNIUS elsejéig Szlovákiában 3988 kollektíva, 819 műhely, 148 üzem és 5 vállalat tűzte ki célul, úgy dolgoznak, hogy az elnevezést kiérdemeljék. Június 21-én váratlanul jelentette a rádió, a sajtó, a televízió: „Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elhatározta, hogy 29 legjobb kollektívát kiváló munkájukért a CSKP XII. kongresszusa brigádja elnevezéssel tünteti ki A jelentést 29 kollektíva neve követte. Köztük olvashattuk Čičmanc Viliam 140 tagú kollektíváját is, mely a novákyi Mier szénbányában dolgozik. A Ciemanckollektíva 1959 ben alakult meg, legnagyobbrészt fiatalokból tevődik össze Habár a kezdés nem volt könnyű, de minden nehézséget sikeresen áthidaltak, s ma már egy egységes, szilárd kollektíva dolgozik a bányában. MIKOR ÉRTÉKELÉSRE került sor, kitudódott, hogy az első negyedév alatt nem 375 tonna, de 792 tonna szenet fejtettek ki terven felül. Az eredménynek nincs titka. Lelkes, becsületes viszonyuk volt munkájukhoz, kötelezettségvállalásukhoz és merészen alkalmazták az új munkamódszert. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy maga az akarat kevés a vállalások teljesítéséhez. Ezt bizonyítja az élenjáró kollektívák tapasztalata is. Naponta ellenőrizni a feladatok teljesítését, segíteni azoknak, akik lemaradnak átadni a tapasztalatokat, ez a legfontosabb a kötelezettségvállalások teljesítésében. Ebben különös szerepe van a CSISZ-nek. Az üzemi és szövetkezeti vezetőségen keresztül segítséget kell kérni a tapasztalt dolgozóktól, a technikusoktól a fiúk és a lányok számára. Helyesen teszik azok a CSISZ-szervezetek, melyek olyan konkrét feladattal, mint a kötelezettségvállalások ellenőrzése, bízzák meg az ellenőrző csapatokat. Ha nem így tesszük akkor az elért eredmények értéküket vesztik azoknál akik a tervet, a vállalásokat nem teljesítik. A JELEN LEGFONTOSABB feladata tehát a vállalások teljesítése, az új munkamódszerek bátor alkalmazása, hogy ezúton járuljon hozzá valamennyi fiatal a kongresszus sikeréhez. —1—6 — Az üvegfúvós ipar és egyúttal művészet is. A Železný Brod-i üvegfúvóknál apáról fiúra száll a mesterség. Képünk is egy ilyen üvegfúvót mutat be, aki „sípjával“ a legcsodálatosabb figurák elővarázsolására képes. Bartos József követőkre vár Legdélibb falvainkban itt-ott már zúgnak a kaszálógépek s a kombájnok motorjai, hull a beérett kalász. Képletesen mondhatnánk, ők az első fecskék, melyeket rövidesen a többiek is követnek. Az időjárás könyörtelen szeszélye valamennyire elhalasztotta a természet fejlődését, de azért az idő így is elérkezett és még néhány nap, s az aratás válik úrrá a földeken. A CSISZ érsekújvári járási titkárságán is a nyári munkák elvégzése okozza a legnagyobb gondot. Az apparátus és az aktivisták azon fáradoznak, hogy az ifjúság a legjobban kivegye részét az aratás, cséplés gyors és veszteségmentes elvégzéséből. Fáradozásukban persze csak úgy számíthatnak sikerre, ha a tagoknál kellő megértésre találnak Ebben pedig, aminek igazán örülni lehet nincs hiány, sőt megvan az aktív kezdeményező erő is, csak helyes irányba kell terelni Az egyik ilyen fiatal kezdeményező Bartos József elvtárs, az érsekújvári EFSZ CSISZ- szervezetének elnöke, kéréssel fordult a CSISZ járási vezetőségéhez tolmácsolja versenyfelhívását a járás összes kombájnosaihoz, traktorosaihoz, kötözőgépkezelőihez. Bartos József elvtárs ugyanis elhatározta, hogy ŽM-330-as kombájnjával legalább 200 hektár gabonát arat le kétmenetes eljárással, szemveszteség nélkül. Meggyőződése hogy ezt a felajánlását, melyet a CSKP XII kongresszusának és a közelgő fesztivál tiszteletére tett, nemcsak teljesíti, hanem túl is szárnyalja. A járási vezetőség a felhívást magjáévá tette s meggyőződése, hogy az kedvező visszhangra talál a többi fiatal mezőgazdasági dolgozók körében is. Bízunk az érsekújvári fiatalokban s velük együtt fogunk örülni, ha majd Bartos József Tirotól * Matuláig Nemrégiben olvastuk az újságban, hogy a világ leggyorsabb gyorsírójának a prágai Miloš Matula tanárt tartják, aki számos hazai és nemzetközi verseny győztese Az egyébként matematika szakos tanár egy perc alatt 200 szó, vagy 515 szótag feljegyzésére képes. Matula professzor művészetével kapcsolatban kutatni kezdtünk azután, vajon ki is lehetett az első gyorsíró. A történelem szerint amikor Marcus Tullius Cicero, a római szenátusban elmondotta híres vádbeszédét: „Quo usque tandem abutere Catilína patientia nostra? ... “, mögötte ott ült az asztalnál Tiro, a jegyző, aki az emlékezetes szavakat lejegyezte. A beszédet azonban folyó írással követni nem lehetett volna, és ezért Tiro, a felszabadított rabszolga saját találmányú gyorsírással jegyezte le Cicero szavait. Az első gyorsírással készült feljegyzések ie. 63-ból származnak, elmondhatjuk tehát, hogy a gyorsírás kétezer éve ismeretes a civilizált emberiség történetében. A Tito által feltalált gyorsírás a legkülöbözőbb változatokban ill. a X. századig nyomon követhető, azután a középkor „homályába“ vész. Felhívása nyomán az ő körükbe terülnek ki nemcsak a járó, hanem az ország élenjáró kombájnosai is A mezőgazdaságban a fiatalokön kívül a diákok is segítei akarnak a nyári hónapokban csaknem minden faluban rész vesznek majd az aratási és cséplési munkálatokban. Ez ugyan természetes hiszen minden nyáron más falvaiban, így volt az a jóAz érsekújvári járás CSISZ szervezeteinek van azonban még egy adósságuk a mezőgazdasággal szemben, melyet ezektől a napoktól kezdve törleszteni akarnak. A meliorációs munkákra gondolunk. Július 9-én az első diákbrigádok megkezdik Palárikovon a Keresztúr-patak medrének tisztítását. Ezekben a munkálatokban 2 hetes időszakban váltakoznak majd a járás diákjai. st— WM» itthwf' »««i i'A»,... Kis szünidei lovaglás. Aki messziről nézi a jelenetet ezen a délutánon, azt hihetné, hogy a két kisfiú gólyát játszik vagy gémet. De én, aki közelükben ülök egy padon, tudom, hogy nem azért állnak már vagy egy negyedórája féllábon. A dolog nem játék, sokkal komolyabb. Harc folyik köztük. Makacs, kemény küzdelem, szívós vetélkedés az akaraterő és az állhatatosság nagy próbája. Tulajdonképpen lovagi torna az, amire most kiálltak egymással, féllábon. Aki tovább bírja, azé lesz a díj. Azt is tudom, mi a vetélkedés tárgya. A fűben a két kisfiú vadgalambfiókát talált. — Az enyém! — kiáltott fel az egyik. — Nem is igaz! Mert az enyém! — fortyant fel a másik. — Én láttam meg előbb! — De én emeltem föl! Nem tudtak dűlőre jutni, ezért határozták el, hogy megvívnak érte. Az ötletet, hogy féllábon vetélkedjenek maga a galambfióka adta nekik azzal, hogy az egyik lába szegénynek törött volt. Amíg így állnak, gyorsan el kell mondanom, hogy az áldozat, amit a galambért hoznak, nagyobb, mint azt egy felnőtt hinné. Az egész városnegyed itt szinte bizsereg a gyerekek jókedvétől. Csupa futkosás, csupa gyíklábú mozgékonyság az egész kert, mintha egy nagy zsák színes üveggolyó gurulna szanaszét Az a kis vadgalamb csakugyan ritka kincs lehet, hogy a két kisfiúnak megéri ebben a tarka pezsgésben mozdulatlanul és komolyan, egyhelyben állni érte, méghozzá féllábon. Mert még mindig állnak. — Bírod még? — kérdi az egyik. — Én bírom! Hát te? — Én is! Micsoda virtus, micsoda elszántság, micsoda férfias kiállás a két kisfiú párbeszédében! És ekkor, váratlanul elborul a játék. Azt látom, hogy az egyik kisfiú hirtelen megrezzen, fénylő és hősi kis arcán átsuhan valami árnyék, s mereven néz az útra. Ugyanakkor felhúzott lábát mintha lassan le akarná ereszteni. Követem a gyerek tekintetét, mit pillanthatott meg, ami egyszerre meggyöngítette az akaratát? A kerti úton sápadtan, egy nőbe karolva és mankóra támaszkodva, féllábú férfi közeledik a két féllábon álló kisfiú felé. Olyan pontosan tudom, mintha saját magamban futna végig, mi játszódik le most a kisfiúban. Micsoda drámai folyamat, a részvétnek és a közönynek, az érdeknek és az önzetlenségnek mekkora összeütközése. Ha most leteszi a lábát, elveszti a galambot. Ha nem teszi le, az a sápadt, csonka férfi esetleg azt hiszi, hogy a két kisfiú féllábon álldogálva őt utánozza? A kisfiú egy pillanatig még habozik, aztán mélyen elpirul btícsúpillantást vet a vadgalambjára — és leereszti a lábát. — Feladtad! Feladtad! — kiáltja diadalmasan a másik és már ugrik is a fűbe a galambért. — Én győztem! Enyém a galamb! — Legyen a tied, te hülye! — mordul vissza rá a vesztes, a szája megvonaglik, s mielőtt elsírná magát, elfut a park fái közé. Nyomában — lehet hogy csak én látom így most — mintha nem is a kerti út, hanem a csillagok pora szállana tündökölve. Mert csak én tudom, aki végignéztem ezt a kicsi drámát, hogy mi is történt itt tulajdonképpen. Egy kisfiúi megnyert egy vadgalambot. Mégis a másik győzött Q joJLcto& KÉZ A KÉZBEN A bratislavai Priemstar dolgozói együttműködési szerződést kötöttek a budapesti 31-es számú építőipari vállalat dolgozóival. A szerződés lényege, hogy e két nagy építőipari vállalat kicseréli tapasztalatait az üzemek építése terén. Magyar részről nagy az érdeklődés az új üzemcsarnokok szabványos tervezeteinek gyártása iránt. Ezen a téren ugyanis a Priemstar dolgozóinak értékes tapasztalatai vannak. Ugyanakkor az építőipari vállalat más szakaszokon szerzett olyan tapasztalatokat, melyeket a mi építőink a helyszínen tanulmányoztak. Az ilyen önzetlen baráti pasztalatcsere mamindkét vállalat mérnökei, technikusai és szakmunkásai segítségére válhat. Balett a prágai Waldstein-kert művészies környezetében. Szén és az acél birodalmában Pionírjaink hradeci találkozója idején érdeklődésünk ismét az északmorvaországi kerület felé fordult. Nem mintha ezt a kerületet talán kevéssé ismertük volna, erről szó sem lehet, hiszen mindannyian jó! Szén, széni Ostrava vidékén 150 éve folyik intenzív szénlejtés A föld alatt nem kevesebb, mint 1500 kilométernyi folyosó húzódik. A fejtőhelyeken emberek ezrei és a legmodernebb gépek dolgoznak. A szén nemcsak fűtőanyag, hanem többszáz készítmény alapanyaga is. Ezért népgazdaságunknak minden évben fokozott mennyiségű szénre van szüksége. Az elmúlt évben az ostrava-karvinai szénmedencében több mint 22 millió tonna szenet fejtettek, és 1965-ben a termelést 30 millió tonnáig fokozzák, sőt a távlati terv szerint 1980-ban a termelés már megközelíti majd az 50 millió tonnát. Ezért Ostraván új bányákat építenek és a legmodernebb gépekkel helyettesítik a bányász fárasztó munkáját. A gépesítés színvonalát tekintve 1965-ig el kell érni, hogy a szenet gépek fejtsék, csaknem úgy, hogy emberi kéz a szenet ne is érintse. Hogy ezt Tstraván el is érik, arra a gépesítés eddigi üteméből is következtetni lehet, így például 1955-ben csupán egy millió tonna szenet fejtettek kombájn segítségével, 1960-ban már több mint 6 milliót, és azóta is állandóan emelkedő irányzatot mutat a gépi fejtés Újabban az erős nyomású vízsugárt akarják felhasználni fejtési eszközül. Acél iparunk gerince ! A bányászat é s a kohászat lválaszthatatan egymástól. A kohászatnak istrava vidékén hosszú, évszázados hagyományai vannak. Nagyobb kohászati iparvállalatok építésével az akkori gyárosok csak a XIX. század első felében kezdtek tudjuk, mit jelent Ostrava és vidéke egész népgazdaságunk számára. De így is Ostrava egyik különlegessége, hogy akárhányszor utazunk oda, mindig valami újat, érdekeset tudunk meg foglalkozni. A vítkovicei vasgyárat 1829-ben alapították ss Közép-Európa egyik legnagyobb kohóipari üzemévé vált. Vítkovice mellett Trinec, Bohumín, Liskovec voltak az acél-, illetőleg vasgyártás legfontosabb központjai. A felszabadulás után épült azután Kunčicén legmodernebb kohászati üzemünk, a Klement Gottwald Oj Kohó. Az említett kohászati üzemek szállítják acélszükségletünk háromnegyed részét. A most épülő Keletszlovákiai Vasmű sem képzelhető el a vítkovicei kohászok segítsége nélkül. Mind az üzem berendezése, mind a szakemberek képzése is elsősorban a vítkoviceiek munkájára támaszkodik . • Új városok, városrészek Aki tíz évvel ez—■ e?e'ôt t Ostrajovától nyugatra kirándulni ment, Poruba kis falu körül csupán zöld mezőket láthatott. És ma egy negyvenezer lakosú Poruba nevű várost talál. De Poruba nagyságát is túlszárnyalja Havírov, amely hazánk legfiatalabb városának mondható, hiszen szintén csak alig tíz éves múltra tekinthet vissza és lakosainak száma máris meghaladta a hatvanezret. Ezeken az új városokon kívül Ostravának egész új negyedei épültek, melyek az acél és szén városát az elmúlt években negyedmilliós nagyvárossá varázsolták. Ostrava vidéke növekedésének mértékét csak akkor érthetjük meg igazán, ha megtudjuk azt, hogy az elmúlt tizenöt év alatt itt nem kevesebb, mint 115 ezer lakás, számos iskola, kulturális berendezés, néhány kórház, vagy 50 óvoda és bölcsőde épült. Az újabb és újabb iparvállalatok mellett persze újabb és újabb lakások is épülnek. S ezeket a lakásokat majd azok kapják, akik kezük munkájával, tudásukkal, lelkesedésükkel hazánk legnagyobb iparvárosát akarják építeni.