Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-13 / 7. szám
AZ UTÓBBI ÉVEKBEN változás állott be a pongyoladivatban is. A hosszú pongyola nagyon sokáig „tartotta magát“, de most már teljesen kiment a divatból, s helyét a rövid, többnyire elengedett. ..tailos“ pongyola foglalta el. Talán kicsit nehéz megszokni, mint minden újat, de valószínűleg mindenki rájön, mennyire praktikus, hiszen nem zavar fölösleges hosszúság, a mint az eddigieknél, kényelmesebben lehet benne mozogni fiatalosabbnak is tűészik. Akik túl gyorsnak találják az átmenetet a hosszú és a most divatos rövid a között, választhatják középutat is (1. modell). Amint látjuk, fazonja hasonlít a hosszú pongyoláéhoz, de mégis rövidebb. MIBŐL KÉSZÜLJÖN A PONGYOLA? A téli lehet mattlasszéból (a színe szatén, visszája flanell), véakony vagy vastag bordázású kordbársony, (egyszínű vagy mintás, különösen az 1. modell felel meg rá), esetleg szép az (Folytatás előző számunkból) Ha rendszeresen nagy táskánkkal végezzük a bevásárlást, hamar tönkremegy, alakját veszti, tehát erre nem alkalmas. Viszont sose hiányozzék belőle egy necctáska, amire mindig szükségünk lehet, akár számítunk előre bevásárlásra, akár nem. Annak ellenére, hogy a retikül fazonja most szintén nagy, munkába járni vele kényelmetlen, s nem te divatos. Ez csak akkor való, ha látogatóba, sétálni, vagy nem zenés szórakozóhelyre megyünk. Színházba, hangversenyre, tánchoz, kicsi, tárcaformájú retikül való. Tudnunk kell, hogy a táskának összhangban kell lennie egész öltözetünkkel. Pl. bármilyen szép és divatos a plasztikból készült bevásárló táskánk, ill., amit munkába viselünk, bármennyire is illik a színe santung vagy tiszta selyem kiskosztümünkhöz, mégsem illik hozzá. Ugyanez a helyzet a fonott kosárral is. Szép, üde viselet mosóruhához, pantallóhoz (hosszú nadrág), de selyemruhához nem illik. S tisztában kell lenni még azzal is, hogy a kosár csakis nyárra való, kosztümhöz, kabáthoz, bundához nem illik. Ugyanígy könnyű nyári ruhához nem viselünk nehéz sporttáskát. Elegáns ruhához elegáns táska való — ezt mindig tartsuk szem előtt. A TÁSKADIVAT természetesen változik, de ez nem jelenti azt, hogy évente UIDEN néhány táskánkéT vSTáTóTnűtk, hogy minden ruhadarabunkhoz legyen megfelelő. Kezdjük az elegáns táskával. Úgy kell megválasztanunk, hogy néhány elegáns darabunkhoz — kosztüm, kabát, ruha — viselhessük. Fiatalok esetében szép és praktikus a piros szín. Viselhető: szürkéhez, drapphoz, bőrhez, barnához, közép-, búza- és sötétkékhez, fehérhez és feketéhez. Továbbá praktikus színek a szürke, kés és halvány drapp. (Folytatjuk) • •••••••• „LOMNICA": Üdvözlő lapra nem szükséges megszólítást írni, s nem is írunk többet 1—2 mondatnál. Osztálytársaknak, ismerősöknek, így „Szívélyes üdvözletünket küldjük X-ből. Jól érezzük magunkat, sokat gondolunk rátok. Aláírás“. Tanároknak: „Szívélyesen üdvözöljük tanár síkirándulásunkról". elvtársat Ez is elég, de hozzá lehet fűzni még ilyesmit: „Az idő kedvez, örülünk, hogy élvezhetjük a havat s a jó friss levegőt Aláírás“. Üdvözlő lapon nem írunk semmi részleteset, ha több beszámolnivalónk van, ezt levél útján intézzük el. „APOLLÓNIA“: Ünnepelje meg a születésnapját. Ez is szokás, ne kösse magát a névnaphoz, annál is inkább, mivel nem tudni, hogy mikor van. Ügyeljünk a mintára, lehet nagymintás, s mindig szép és fiatalos a nagy- vagy kispettyes. Praktikus, ha a pongyola sötét színű, de azért nyárra fiatal lányoknak fehér-piros vagy fehér-kék pettyes pongyola nagyon szép, legföljebb gyakrabban kell mosni. mintájú flanell. Nyári pongyolának szép a krepp szaténkarton, karton vagy piké. +>+-Y*...++.++++4-> _+ + 4-4-+4-f+ + 4-4-4->-H-+4-l- 4-4-..............+• + + + +■• -.* + t+++"M- +++.+ -K+.+4-M+ + -Í-+-++4-4-4- • J-++++-+■ + 4444 — 4- + 4++ +44-44- • + + + + +.+4-• • •+-H-H+ + +-4- + 4-..............+.4- 4 4- 4—i—i- 4- H—I—l—l- T—!—F .+ +.4-4-4-uit;mtí.íííí;t ++4- • • \+f 4-+>>+ • • + 4 4- 4 -K4--M- 4 4- ++++++4~ T.T.*.+.+.4 4-4- 4- 4- 4-+.+.4-4-4-> 4- -T++.4-.+ „Fiatal lányok" kérésére közöljük ezt szép és valóban nagyon fiatalos szvettermodellt. A kötésminta a mellékelt rajz szerint leszámolható. Jelmagyarázat: 4- = sima, = fordított. A pontos leírást levélben küldjük el az érdeklődőknek. Ezt a szvettert elkészítheti Molnár Ferencné is 12 éves kislányának és Halász Imréné 6 éves kislányának, mert annak ellenére, hogy az eredeti modellt felnőtt viseli, gyermekeknek is alkalmas. ütött modellek A „szent tűz“ kórokozója 7anf +1% •» ** im/in C* AVIFA ,1^. A „A f.l. f .......................... 1*1 . . 11 A „szent tűz“ vagy „Szent Antal tüze“, más néven „száraz fene“, „bizserkór“ a középkortól egészen a XVIII. századig, de még a XIX. században is olykor fellépő súlyos járványszerű betegség volt. A történelem több mint 300 tömeges megbetegedésről számol be, melyek közül egyesek, így a 994. évi, Aquitaniában és Limogesban, 40 000 embert követelt áldozatul, az 1029. évi pedig 12 000 embert. A betegség bizsergéssel kezdődött — mintha hangyák másztak volna a végtagokon —, az ujjak tapintata tompa lett, majd hányás és hasmenés következett. Később az ujjak a kézen és a lábon megkékültek, majd bőrelhalás állott be. Erős égő fájdalmak léptek fel, amit a teljes elértéktelenedés követett. A megtámadott végtagokon az ujjak mumifikálódtak és sokszor a kéz, a kar vagy a láb, a vérkeringéstől elzárva, csaknem minden vérzés nélkül a testről levált. Limoges-ban, az említett járványnál, az elhaló végtagok bűze elviselhetetlen volt, mondja a krónika. Más esetekben a kórkép kissé eltérően mutatkozott, órák hosszat tartó fájdalmas izomrándulások jelentkeztek a végtagokon, melyek igen hasonlítottak az epileptikus görcsökhöz. Az idegrendszer súlyos, hisztológiailag is kimutatható megbetegedésének voltak ezen görcsök a következményei. A betegség kórokozóját nem ismerték, így az isten büntetésének tartották, innen a „szent tűz“ elnevezés. A betegek védőszentként Szent Antalt választották, akinek ereklyéit a XI. században Konstantinápolyból St. Didier-La Mothe-ba hozták. Ezzel kapcsolatban R. Dürer történelmi tanulmánya a következőket tartalmazza: „Egy Gaston nevű nemes, ki akkortájban fiával együtt a „szent tűz“ betegségben szenvedett, gyógyulásért felajánlotta életét és vagyonát Szent Antalnak. Gaston „meghallgatást nyert“. Szent Antal álmában felszólította, hogy menjen St. Didier-be és fordítsa minden erejét a betegek gyógyítására. Midőn Gaston saját képességét és vagyonát ily vállalkozáshoz túl csekélynek tartotta, Szent Antal „T“”alakú botot nyújtott neki át, ami a földbe szúrva hatalmas fává fejlődött. E fa árnyéka és gyümölcse az odatóduló nyomorékok tömegének enyhülést hozott... Innen a „Szent Antal tüze“ elnevezés. Ma már tudjuk, hogy e borzalmas betegség kórokozója az anyarozs, tudományos néven Claviceps purpurea (Fr.) TÚL nevű gomba. A gomba a rozsnak egyik betegsége, amely a rozsszem helyén, éréskor fekete kiálló képletet alakít, az ún. szklerociumot. Ez képlet a gomba áttelelését szolgáló szerv. Egyenlőtlen fejlődést mutató vetésekben, esős időjárás mellett, olykor az anyarozs igen nagy mértékben elszaporodott, olyannyira hogy aratás után az őrlésre kerülő gabona esetleg egyharmad részben anyarozsból állott. Az ilyen lisztből készült kenyér, bár fekete volt, nem volt kellemetlen ízű. A mai szemmel nézve szinte érthetetlen, hogy miért nem ismerték fel az anyarozsban a kórokozót és hogy miért nem válogatták ki a gabona közül. Ennek több oka volt. Az „anya“ szó az anyarozs elnevezésében az anyarozsszem nagyságát, a rozsszemektől való megkülönböztetést, a magasabbrendűséget fejezi ki, mert az akkori misztifikáció az anyarozsot a megtermékenyítés istennőjével hozta összefüggésbe. Azokon a vidékeken, ahol a megtermékenyítés istenségét hímnemíínek képzelték el, ott még ma is Kornvaternek, magyarul aparozsnak nevezik az anyarozsot. Téves volna azt hinni, hogy az anyarozs szó az anyarozs mai nőgyógyászati jelentőségével volna valami összefüggésben. A „bábfog“ elnevezés, ami egyes vidékeken szokásos, sokkal későbbi eredetű. Az összefüggések felismerését megnehezítette az is, hogy a friss anyarozs kellemes, dióra emlékeztető ízű, továbbá, hogy az anyarozs mérgező hatása nem azonnal jelentkezett, mint más mérgező növényeknél, így például a maszlagféleségeknél vagy a foltos büröknél, hanem csak jóval később, esetleg csak 1—2 hét múlva. Ezenkívül, amint azt ma már tudjuk, az anyarozsnak vannak nem mérgező féleségei is, melyek egyes országrészeken elszaporodhattak anélkül, hogy bármilyen betegséget okoztak volna. Az 1770—1771-es évek igen súlyos járványai után Read ismerte fel a gombát mint kórokozót, de még az 1800-as években is vannak, akik az anyarozsot nem tartják mérgezőnek. Az emberiség történetében az anyarozs, oly sok szenvedést okozó múltja mellett, gyógynövényként is szerepel. Frankfurt város híres orvosa, A. Lonicerus 1582. évi fűvészkönyvében leírja az anyarozsot és megemlíti nőgyógyászati hasznát. Ajánlata, mely szerint több ízben 3 szem anyarozsot kell bevenni, megfelel a XX. század eleji előírásoknak. Az anyarozs azonban bizonytalanul hatott és az orvosi vélemények is igen eltérőek voltak. Sokan közülük javasolták az anyarozsnak a gyógyszerkönyvbe való felvételét, mások pedig törölni kívánták a hivatalos gyógyszerek közül. A hatóanyagok izolálásával ezen viták megoldódtak volna, de a feladat igen bonyolultnak bizonyult és sok csalódáshoz vezetett. Tannet 1875-ben izolálta az első kristályos alkaloidát, az anyarozsból kinyerhető hatóanyagot: az ergotamint. Munkáját a párizsi Tudományos Akadémia kitüntette, az orvosok véleménye a gyógyhatás tekintetében azonban igen eltérő volt. Az az orvos, aki a frissen előállított készítményt használta, azt hatástalannak minősítette, míg az az orvos, aki 2—3 hetes, állott készítményt használt, a gyógyszert dicsérte. Több mint 30 év után derült ki, hogy az ergotinin teljesen hatástalan, de savanyú közegben állás közben átalakul hatékony ergotoxinná. Az ergotoxint 1906-ban fedezték fel. Ezen alkaloida azonban gyógyászati alkalmazásra nem került, mivel a farmakológiai vizsgálatokat túl nagy adagokkal végezték és az ergotoxint görcsöt és gangrénát előidéző méregnek minősítették. Számos más tévelygésnek 1918-ben A. Stoll vetett véget az ergotamin felfedezésével. Ez az alkaloida biztos hatású gyógyszernek bizonyult a nőgyógyászat terén. Alkalmazása azóta kibővült és belgyógyászat is szívesen használja különböző gyógyszerekkel kombinálva, pl. migrénes fájdalmak leküzdésére. Dióhéjban ez a története annak, hogy az egykor borzalmas betegségeket előidéző növényi kórokozó hogyan vált kultúrnövénnyé, gyógyszeriparunk fontos alapanyagává, számos betegség jótékony gyógyszerévé. „Száraz fene" betegségben szenvedők fohászkodása Szent Antalhoz. A rúdon mumifikálódott végtagok függenek. Fametszet a bajor (müncheni) állami gyűjteményből. (Stoll nyomán). Anyarozzsal mesterségesen fertőzött rozskalászok Vidám világvége — Laci bácsi, nincs véletlenül egy tízesed mozira? ÉJFÉL ELŐTT Gyerekek, most megvárjuk a világ végét, nem tudjuk a cechet kifizetni! A SAJTÓ TÁJÉKOZTATÁSA — Felkészültünk a világ végére és a felmerülő javításokat a legrövidebb időn belül elvégezzük. ! VEGYESIG javítómul A szilonból készült ruha emeli a külsőt és az ünnepélyes hangulatot a társadalmi összejöveteleken. A szilonruhák az ODEVA elárusító helyeken kaphatók. Új elmélet a csillagászatban Manapság sokat hallunk beszélni a Napról, a napsugarak hatásáról Földünk életére, a napfoltok, protuberanciák és az időjárás közötti összefüggésekről. Az egyik ilyen rendkívül merészen hangzó elmélet Chapman professzortól ered, aki a nemzetközi geofizikai év egyik bizottságának volt az elnöke. Feltevése nagy vonalakban a következő: Egy-két évtizeddel ezelőtt általánosan elfogadott álláspont volt, hogy a bolygóközi tér teljesen üres és ebben az üres térben a fény és a hő energiája akadálytalanul terjed. Később felülkerekedett az a nézet, hogy a Nap hőjének a Földre való jutásához vezető közegre van szükség, amely a bolygóközi teret kitölti. Ez rendkívül ritka gáz, amely még a laboratóriumokban előállítható vákuum sűrűségét sem éri el. Lehetséges-e azonban, hogy az ilyen ritka közeg vezesse a hőt a Naptól a Földig terjedő 150 millió kilométeres úton? És épp itt lép közbe Chapman professzor új elmélete. Szerinte a legfelső rétegekben uralkodó magas hőmérséklet a Napról történő közvetlen hővezetéssel megy végbe. Ezt pedig ritka gáz nem vezetheti, mivel — amint a mesterséges bolygók megállapították — vannak légköri rétegek, melyekben többezer fokos hőmérséklet uralkodik. A légkör néhány száz kilométeres magasságon felül egyre melegebbé válik. A tudomány régi tanítása szerint a felső rétegek nyelik el a legtöbb napsugarat, tehát a legmelegebbek. Az új teória azonban azt állítja, hogy a légkörön túli bolygóközi gáz még melegebb, sőt a Nap felé haladva egyre forróbb. Tehát a bolygóközi gáz a maga egészében a Nap hőjének a vezetője. Tudjuk, hogy a Napot legkülső kerületén az ún. napkorona veszi körül. Ez nem más, mint óriási távolságra kiterjedő elektrontöltésű felhő. Helyzete azonban nem állandó. Erős napfolttevékenységek jelentős mértékben alkalmával kiterjeszkedik. Hőmérséklete többmillió fokra rúg, tehát nem uralkodik benne olyan magas hőmérséklet, mint a Nap központi részében, ahol körülbelül 20 millió fokos a hőség. Legszembetűnőbben csak teljes napfogyatkozás alkalmával figyelhető meg, bár ma már olyan műszerekkel is rendelkeznek a csillagászok, melyekkel máskor is figyelemmel kísérhetik a napkoronát. És itt következik Chapman elméletének ma ugyan még nem bizonyítható, de a jövőben talán nagy horderejű következtetése. Eszerint a napkorona kiterjedése jóval meghaladja az eddig feltételezett méreteket és túlterjed még a Föld pályáján is. A Föld maga is tehát — elmélete szerint — a napkoronán belül végzi keringését, más szóval, mi is tulajdonképpen a Nap külső részében élünk. Chapman szerint csak így magyarázható a felső légrétegek nagyon magas hőmérséklete, hiszen, ha a napkoronában végzi mozgását a Föld, ebből állandó hő vezetődik atmoszféránkba, így ugyanis nincs szüksége vezető közegre, mivel légkörünk és a napkorona közvetlenül határosak. A Nap tehát minden eddigi elképzelést és csillagászati számítást meghaladó méretekkel rendelkezik, egynéhány bolygója, közöttük a mienk is, határain belül kering. A modern csillagászatban rendkívüli, szinte forradalmi jelentősége volna ennek a feltevésnek, mert sok olyan problémára adna feleletet, amely előtt eddig tanácstalanul állott a tudomány, vagy csak következtetésekkel iparkodott megfejteni sok olyan kérdést, melyekre még pozitív választ nem lehetett adni. Az elmélet helyességét vagy helytelenségét a mesterséges bolygók és űrrakéták hivatottak eldönteni. STRASSER BÉLA ÚJ IFJÚSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár povstania 51. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Vrad útján lehet megrendelni. Címe: Praha I, Jindŕíšská ulica 14 — vývoz tlače. K—05*21021