Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1967-01-17 / 3. szám

u­ ifjúság Leveleznénk­ • G. Nagy János, Orosz-­lány MTH. Asztalos Sándor u. 2. sz. Magyarország. Ál­talános témákról levelezne magyarul. 16 éves, 9 Csőke Mária, Jászapáti, Petőfi Sándor út 57. sz. Magyarország. Szinészkép­­gyűjtésről levelezne magya­rul. 15 éves diáklány. 9 Laczó Sándor, Lenti MN 6783/29 Magyarország. Magyarul, angolul levelez­ne, ismerkedne. 21 éves. 9 Simon Tibor, Lenti MN 6783/29 Magyarország. Ma­gyarul, franciául levelezne és ismerkedne, 21 éves gé­gésztechnikus. • Agócs Manyi, Lučenec, Va­ ianského č. 35. ČSSR. Különböző témákról levelez­ne magyarul, 15 éves. 9 Karácsonyi Miklós, Székesfehérvár, Horváth István u. 19. sz. Magyaror­szág. Magyarul levelezne különböző témákról, 13 éves. 9 Nagy László, Véménd, József Attila u. 55. sz. Ba­­ranya-megye Magyarország. Magyarul levelezne színész­­kép-gyüjtésről, 17 éves. Medvére is vadásztunk Mint a derült égből lecsa­pó villám érte a harmaneci vadásztársaságot a hír, hogy területén szarvastehenet té­pett össze egy garázdálko­dó medve. A Nagy-Fátra déli lejtőin akkortájt ritka­ságszámba ment a kárpáti szarvas, őz és vaddisznó volt bőven. Itt a szarvast átvonuló vadnak tekintették, amely kevés reményt nyújt arra, hogy meghonosodjék. A veszedelmes ragadozót el kellett távolítani már csak azért is, mert nyáron csaknem naponta nyugtala­nította a havasi juhokat és karámokat. A juhászok, tag­baszakadt legények, hatal­mas kuvaszaikkal éjjel-nap­pal őrizték a rájuk bízott jószágot, de zivataros éj­szakán nem tudták mega­kadályozni, hogy a subás haramia el ne raboljon karámból tinót és az akol­­ó­ból négy-öt juhot. A garáz­dálkodó medve ismételt rab­lásai arra késztették a ha­tóságot, hogy hivatalos va­dászatot rendeljen el a kár­tékony medve elpusztításá­ra. A vadászat rendezésével a harmaneci erdészt bízták meg. Ettől még csak oly puskás kaphatott meghívást, akiről általános volt a vé­lemény, hogy kiváló lövő és nem fél szembeszállni medvével. Később azonban a kiderült, hogy ebbe az el­gondolásba javíthatatlan hi­ba csúszott be­... Derűs, október végi vasár­nap volt. A havason teljes szélcsend uralkodott. Az ő­­szülő bükkösben egyetlenegy levélke sem rezdült. A va­dászexpedíció reggel nyolc­kor már taposta a Zapeň hegygerince felé vezető ös­vényt. Kilenc órakor vala­mennyi puskás a kijelölt he­lyén állott már. Nekem a patkanovai hegygerinc­hez lapuló tisztás szé­lén jutott hely. Egetverő fe­­nyőóriások szegélyezték smaragd-zöld rétecskét. A­ a­lább meg sűrű aljerdő ter­peszkedett. Kellemetlenül érintett, hogy szomszédom, aki köz­vetlen a sűrű mellett állott, igen nyugtalan. Állandóan fészkelődik és túl sok a mon­danivalója. Nagyfokú ide­geskedése elárulta, hogy nemigen legény a talpán. Minduntalan kérdezett va­lamit, amire sokszor nem is lehetett válaszolni. Szünte­len nyitogatta-zárogatta lankaszter puskáját, persze, nemkívánatos zajt okozott. Helytelen viselkedése vég­telenül bosszantott... Az erdész kürtje jelezte, hogy megkezdődött a hajtás. A vadőr egy vadász­ vendég híres medvés­ kutyáját tar­totta pórázon és kürtszóra abba a sűrűbe vezette, ahol tegnap a szarvastehén utol­só morzsáin lakmározott a subás ínyenc. Most pedig a pisszegő cinegék és rikácso­ló szajkók civakodtak egy­mással a félredobott belek és egyéb belsőségek miatt... Tíz óra tájban a medvés Zahraj kutya jutott szóhoz. Dühösen mordult fel és u­­tána folyvást ugatott. Nem volt kétség, hogy a medvé­re bukkant. Erre a vadőrök meg a hajtók nagy csend­ben indultak a sűrű felé. Csak ritkán, botütéssel je­lezték hollétüket, hogy meg­őrizhessék a kölcsönös ös­­­szeköttetést. Amikor az erdész intésére elengedték a többi kutyát is, megkezdődött a zajos­­ medvehajsza. Egyre sűrűbb és erősebb lett a kutyák csaholása. A hajtók a puská­sok vonala felé szorították­­ a dühösen morgó medvét. A drámai pillanatokban izgett­­mozgott szomszédom, nyugtalankodó Nem is volt valami esztétikus jelenség ez az ember, amikor egyik lábáról a másikra állt, pus­káját meg egyik válláról a másikra rakosgatta. Amikor megpillantotta a hatalmas medvét inába szállt a bá­torsága és nem lőtt rá. Ha­lálos ijedtében csak arra­­ volt ideje, hogy felém kiált­hasson: — Vigyázat! Medve! A ragadozó eredetileg fe­lém tartott. A hegynyereg­re. Arcomhoz kaptam a pus­kát és vártam, hogy meglá­tom. Már-már célba is­­­ ve­hettem volna, ha a szom­széd ijedt kiltása nem vég­je el az útját. A ragadozó abban a pillanatban meg­fordult és egynéhány hos­­­szú ugrással kitört a haj­tásból. A kutyák csakhamar ismét üldözték. Zahraj délutáni két óráig viaskodott a feldühödött ra­gadozóval. Végre halálra fá­radtan és nem egy sebbel tért vissza gazdájához. Ezzel be is fejeződött a­­ iajtás. „Hős“ szomszédom szorgalmasan kerülte a ve­lem való találkozást. Tudta hogy nagy hibát követett el amely végeredményben tel­jesen hiábavalóvá tette vadászatot. Ha elsütötte vol­a­na a puskáját, — több mint valószínű, hogy a lövés e­­redményhez vezetett volna, mert jól célzott lövéssel fo­gadhattam volna a sűrűből előtörő medvét. Sajnos, nem így történt!... Selmec Adolf A pályaválasztásról • A pályaválasztás sok fiatalnak okoz gondot. B Az Új Ifjúságban sokat foglalkoztunk ezzel a­­ kérdéssel, segíteni akartunk a pályaválasztók­nak. Több fiatal kérte, hogy írjunk azokról a szakmákról, munkahelyekről, amelyek legin­kább izgatják a fiatalok­­­ fantáziáját. A követke­­­­ző számainkban tehát írni fogunk azokról a jó szakmákról, amelyek után leginkább érdeklőd­nek a szerkesztőségünknél, levelekkel és sze­mélyesen is. Az alábbiakban egy hajós életét­­ vázoljuk röviden. A HAJÓS ! Tegnap késő délután érkezett haza Izmailból. Hat éve a Dunán hajózik, jelenleg egy uszály kormányosa. Mi­kor kezdett, matrózként dolgozott. A kormányosság in­kább csak rangot jelent, előléptetést, mert a matróz és a kormányos tennivalójában alig van különbség. Fel­váltva kormányoznak éjjel-nappal, amíg csak vízen tar­tózkodnak és nem kötnek ki. Mikor a katonaságtól le­szerelt, azonnal jelentkezett, Bratislavában a Dunaha­­józási Társaságnál és fel is vették. De nemcsak a tény­leges katonai idő letelte után lehet valaki hajós, ha­nem hamarább is. Vállalkozó szellem kell hozzá, mert sokat kell utazni és különböző országokban kell megáll­nia a helyét, bevásárolni, hivatalos teendőket végezni. Neki is hat országba szóló útlevele van. Legközelebb Bécsbe szállítanak majd valamit, azután egész biztosan Romániába hajóznak le. A hajós életében a legérdekesebb, hogy népeket, or­szágokat ismerhet meg, különös emberekkel érintkez­het, sok kalandon esik át élete­­ folyamán. Kicsit Ro­­binson-élet — ez a hátránya. Sokszor még a Dunán is napokig hajóznak, ilyenkor aztán nem mehet el egy sörre. Saját magának kell ebédjét-vacsoráját elkészí­tenie. Ha hosszú ideig tart az út, a fehérneműjét is ki kell mosnia. Vasárnap vagy ünnep — itt teljesen egyre megy. Munkaszünet akkor van, amikor kikötnek, áru­ra várnak és amíg azt berakják a kikötőmunkások. A be- és kirakodás ideje alatt viszont nyakukba vehetik a várost ahol éppen tartózkodnak, sőt még u­­tazhatnak is. Ilyenkor élik világukat és pótolják azt, amit a hajózás ideje alatt elmulasztottak. Minden kezdőt először néhány hónapig tanítanak, is­koláznak. Megismertetik a különböző rendszerű uszá­lyokat, vontatókkal. Rendszerint egy kikötőben alkal­mazzák a kezdő hajósokat, ahol átesnek a tűzkereszt­ségen. Mondani sem kell, hogy előbb én is uszályokat söpörtem, kabinokat mostam. Elméleti oktatásban is részesültünk. A vízi közlekedés törvényeire tanítottak bennünket. Három hónapig tartott ez, utána kezembe adták az útlevelet és útrakeltünk. Az első utam Bel­­grádba vezetett, gépeket szállítottunk. Jó, ha géptechnikusi oklevéllel a kezében jelentkezik valaki a hajózáshoz. Akkor vontatón gépész lehet. Rá­diósokra szintén nagy szükség van a hajózásnál. Vil­lanyszerelőket is szívesen alkalmaznak. De a vonta­tókról a szakács sem hiányozhat. Megkérdeztem tőle, tud-e úszni?­ Mikor jelentkeztem erre a munkára , nem tudtam. Azóta sem igen tanultam meg. Nem tudom, hogy har­minc méter távolságot képes lennék-e leúszni. Halász­ni azonban jól megtanultam. Adódnak helyzetek, ami­kor más szórakozási lehetőség nincs, csak a halászás. Horoggal, vagy merítőhálóval lehet a mi esetünkben. Ha már megtanultam halászni, elsajátítottam az idősebb hajósoktól a halászlé készítését is. Halpaprikást is tu­dok főzni, legközelebb, ha erre jár szívesen megvendé­gelem, — föltéve, ha éppen tudok halat fogni. Mert ez sem sikerül mindig. Szerencse dolga az egész. A hajózásnál fiatalokra mindig szükség van. Akik sze­retik a romantikus életet és le tudnak mondani az ott­honi környezetről — bátran vállalhatják ezt a szak­mát. Ezzel fejezte be tájékoztatóját Vízvári Zoltán, ko­máromi hajós. Bagota István Az alkoholizmus igen ve­szélyes megbetegedés, amit a huzamos és rendszeres al­koholfogyasztás idéz elő. Sokan azzal indokolják az állandó és mértéktelen al­kohol­fogyasztást, hogy „az alkohol véd a megfázás, az influenza ellen, fokozza a munkaképességet, élénkíti a gondolkodást és kellemes közérzetet okoz.“ Ezek a ha­tások azonban csak látszó­lagosak. Az orvostudomány már rég megcáfolta őket és bebizonyította, hogy milyen súlyos károsodásokat okoz az alkohol az ember szer­vezetében. Az ivás nemcsak, hogy nem véd a hideg el­len, hanem ellenkezőleg, az utána tapasztalt átmeneti melegérzet zavarokat okoz a központi idegrendszer hő­mérséklet-szabályozó műkö­désében és gyakran fagyást okoz. Tévedés az is, hogy „az alkohol pusztítja a ba­­cilusokat.“ Mivel a szesz a csökkenti a szervezet el­lenállóképességét, éppen elősegíti a fertőzéseket! Sokan „szíverősítőnek" tartják az itókát, ott az alkohol tompítja hal­központi idegrendszer mű­­­ködését, ami azután a szív, máj vagy a vese megbete­gedéséhez vezet. Az idült alkoholizmus e­­gyik leggyakoribb következ­ménye a gyomorhurut, mi­vel a rendszeresen nagy mennyiségben fogyasztott alkohol gátolja az emésztő­mirigyek működését. Az al­koholt a máj bontja fel, e­­zért az iszákosok rendsze­rint májzsugorodásban szen­vednek. Ez hosszas lefolyá­sú betegség és hirtelen rosszabodás esetén halálos is lehet. De igen gyakori az iszákosok közt az érelme­szesedés, szívizom-elfajulás is. A szív és vesebántalmak a szervezet vízháztartásában okoznak zavarokat, aminek következménye a hasvízkór és a tüdővizenyő. De a leg­nagyobb károsodást az al­kohol az idegrendszerben okozza. Rendszerint az alsó végtagokban, de másutt is súlyos ideggyulladások lép­nek föl, a szemideg gyulla­dása pedig nem egyszer vakságot is okoz. Súlyos esetekben delirium tremenst idéz elő az alkohol, amely­nek jellemző tünetei az erős remegés, izzadás, tudatza­var, érzékcsalódások­ vagy hallucinációk. Megrögzött iszákosoknál gyakori a különféle rögesz­me, például a féltékenységi, vagy üldöztetési mánia. Idő­vel a szellemi képességek hanyatlása alkoholos elbutu­­láshoz vezet. Az iszákos ember nem­csak önmagának árt, hanem Wvmx-rrWK*TM..,. «u*TM*»TM. ismerkednénk 9 Molnár Kázmér, Buda­­pest IV. ker. Nyár u. 68. sz. Különböző témákról leve­­­lezne magyarul. 9 Huszti Krisztina, Bu­­dapest, II. ker. Lövőház ui- 16/a. Színészkép-gyűjtésről levelezne magyarul, 16 éves diáklány. 9 Kasza Zsuzsanna, Cell«­dömölk, Kossuth Lajos u. 9. sz. Magyarország. Különféle témákról levelezne magya­rul, 17 éves diáklány. 9 Abonyi Magdolna, Bu­dapest VII. ker. Bethlen Gábor u. 39. sz. Magyarul levelezne különböző témák­ról. 17 éves. 9 György Ibolya, Bretka. P. Gemerská Panica, okr. Rim. Sobota. ČSSR. Színész­­kép-gyűjtésről levelezne magyarul, 15 éves. 9 Takács Friderika, Bu­dapest XIV. ker. Uzsoki út 34/a. Magyarul levelezne és ismerkedne, 21 éves főisko­lai hallgató. 9 Futó Mária, Szolnok, Párduc u. 7. sz. Magyaror­szág. Magyarul levelezne és ismerkedne, 20 éves. ^ BŰI-Üli 111 Mii imii iiHiimichiii Az iszákosság veszélye embertársainak is. Az alko­holisták többsége rossz munkaerő, gyakran fegyel­mezetlen, magába zárkózó, durva ember. A közlekedési és munkabalesetek oka igen gyakran az ital. Balesetet okozhat az olyan kisméretű szeszfogyasztás is, ami az ember magatartásában alig vehető észre. A balesetek többségénél nem is részeg­ségről van szó, hanem a vi­szonylag kisméretű szesz­­fogyasztás hatásáról. A fi­gyelem már abban az eset­ben is csökken, úgyszintén a kritikai érzék is, ami a balesetek megelőzésében i­­gen fontos. A közepes men­­­nyiségű alkohol fogyasztása esetén már szemmel látható az elváltozás. A mozgás bi­zonytalan, a járás ingado­zó, a beszéd hangosabb vagy halkabb lesz a meg­szokottnál. Az ittas ember vagy levert, vagy szokatlanul ingerlékeny, jókedvű meggondolatlan és vakmerő. Néha tudatosan törekszik leplezni az ittasságát, ami még jobban növeli a balese­tek lehetőségét. A nagymér­vű alkoholfogyasztás követ­kezménye a mély részeg­ség, ami már teljes munka­­képtelenséget okoz. Az ál­landó iszákosság bizonyos i­­dő után idült mérgezéshez, krónikus alkoholizmushoz vezet, mikor a részeg em­ber már betegesen kívánja az italt. Az iszákosság súlyos fog­lalkozási mérgezéseket is e­­lőidézhet azoknál, akik ve­gyi anyagokkal dolgoznak. A triklóretilén, az ólom, anilin, szénmonoxid, vala­mint egyes gyógyszerek kü­lönösen veszélyesek az i­­szákosokra. Az állandó felvilágosító, nevelő munka mellett az al­koholizmus gyógyításában legfontosabb eszköz az el­vonókúra. Ezt speciális in­tézetben, orvosi felügyelet mellett végzik. Sikeréhez a­­zonban feltétlenül szüksé­ges, hogy a beteg maga is tudatosan szembeforduljon káros szenvedélyével, az i­­szákossággal. Dr. Lázár­­ Gábor

Next