Új Ifjúság, 1967 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1967-07-25 / 30. szám
2 új ifjúság 'Bvccrifcfcjou 0 1867 július 25-én, 100 évvel ezelőtt jelent meg először Marx Károly Tőke című műve. *0 1955 július 25-én halt meg Izak Oszipovics Dunajevszkij, szovjet zeneszerző. 0 1856 július 26-án született George Bernard Shaw ismert nagy angol író aki műveiben a burzsoá társadalom fonákságait ostorozta. • 1914 július 26-án tört ki az első világháború, amelyben 10 millió ember pusztult el. • 1841 július 27-én párbajban vesztette el életét Mihail Jurevics Lermontov, nagy orosz költő, az orosz feudalizmus szigorú bírálója. • 1952 július 27-én, 15 évvel ezelőtt nyitották meg a V. I. Lenin Volga — Don csatornát. • 1750 július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach nagy német zeneszerző. • 1957 július 28-án, 10 évvel ezelőtt tartották meg Moszkvában a VI. Világifjúsági Találkozót. • 1856 július 29-én halt meg Robert Schumann német romantikus zeneszerző. 0 1890 július 29-én halt meg Vincent Van Gogh nagy holland impresszionista festő. 0 1886 július 30-án halt meg Liszt Ferencz magyar zeneszerző. 0 1419 július 30-án kezdődött a huszita forradalom. 0 1849 július 31-én esett el Petőfi Sándor magyar forradalmi kiütő. 0 1914 augusztus 1-én Németország hadat üzent Oroszországnak. ★ Balázs Sándor: Nagysallón (lévai járás) kerékpáron átment a töltésen, nem vette figyelembe a jelzést és egyenesen nekirontott az arra haladó vont mozdonyának. Súlyos sérüléseket szenvedett. ★ Nagy Gyula, a bielovcei (lévai járás) szövetkezetben lófogatú boronával szalmát gyűjtött. A lovak megvadultak, felborították a boronát. Nagy Gyula súlyos sérüléseket szenvedett és néhány nap múlva meghalt. ★ Szencen S. Sándor 15 éves fiú nem tudott úszni és belefulladt a tóba. ★ Felsőlefánton (nyitrai járás) Kopecky László motorkerékpárjával legázolta Miloš V. hétéves kisfiút, aki a helyszínen kiszenvedett. ★ Kismácsédon (galántai járás) tüzet fogott a lucernakazal. A kár több mint 24 ezer korona. ★ Hanó Zsófia 15 éves leány Komáromban a Duna mellékágában fürdött, úszni nem tudott, mégis bemerészkedett a mély vízbe, de vissza már nem jött. J. Ďurič, az ógyallai szövetkezet Vik nevű gazdasági udvarán traktorral szalmát szállított. A szalma hozzáért a magasfeszültségű vezetékhez és tüzet fogott. Curicot súlyos égési sebekkel szállították a kórházba. ★ H. József személykocsival Nyitráról Szeredre vitte két gyermekét. Šintava közelében nekiment egy szemben jövő autónak. A két gyermek agyrázkódást szenvedett, a kis Bózsike azonnal kiszenvedett. AZ UTOLSÓ KIRÁNDULÁS. A szécsénkei alapiskola végzett tanulói szomorúan búcsúztak egymástól a ballagás napján. Azt gondolták, hogy talán örökre elválnak. De mégsem így történt. Nemsokára újra találkoztak és egy előre tervezett magyarországi kiránduláson vettek részt. Ez volt az utolsó kirándulás, amelyen még mindannyian részt vettek. Erre mindig emlékezni fognak. Mindenki örült, nevetett, szórakozott, kíváncsi volt, milyen is lesz az útjuk. Budapesten és a Balaton körül jártak. A magyar fővárosban kitűnően érezték magukat. Megnézték a nevezetes helyeket és esténként színházban voltak. Siófokon, Tihanyban, Balatonfüreden pedig strandoltak. Szép élményeik maradtak és amikor hazaértek, akkor búcsúztak el egymástól a régi iskolatársak Csáky Károly, Kelegye KASSAI SZÍNJÁTSZÓK DUNASZERDAHELYEN. A csallóközi színház vendégeként kilenc előadást tartott a dunaszerdahelyi járásban a CSEMADOK kassai színjátszó csoportja. A Nem angyal a feleségem című vígjáték bemutatása és az ezt követő baráti beszélgetések után a viták, találkozások a közönséggel, különös jelentőséget kaptak. Kiderült, hogy a csehszlovákiai magyar színjátszás csak akkor lesz még eredményesebb, ha a szereplők jószándéka mellett igényes műsorpolitikát folytatunk. A csallóközi színház kezdeményezését akkor kíséri majd siker, ha más színjátszó csoportok és színházak is követik a példát. Szuchy M. Emil, Dunaszerdahely AZ ELSŐ ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ. Tessék helyet foglalni, megkezdjük az osztályfőnöki órát — mondotta régi osztályfőnökünk. Így kezdődött első érettségi találkozónk. Öt év telt el azóta, hogy az élet kapuja kinyílt előttünk. Mi telve kedvvel, tudással léptünk ki az érsekújvári közgazdasági iskolából. Öt éve hagytuk el iskolánkat. Milyen gyorsan telt az idő. A jókedélyű diáksereg számára megkezdődött az élet. Elbúcsúztunk egymástól és tanárainktól. Ők mindig jó példával jártak előttünk. Megtanultuk tőlük, hogy helyet kell állnunk az életben. Sokat tanultunk szaktanárainktól, többek között Zsigárdi Lászlótól, aki magyarázta a szaktantárgyakat, mint például a pénzügyvitelt, könyvelést és más tantárgyakat. Sokszor meg is szidtak tanáraink, mert rosszak voltunk. És kaptuk a lelkifröccsöket tőlük, mert csökönyösek voltunk. Jaj de régen volt... Ma már az idők fátyolén át emlékszünk vissza azokra a napokra. De tanáraink szavai ma is fülünkben csengenek, eszünkbe vésődnek és megfogadjuk azokat, hallgatunk rájuk. Az első öt év az életben lejárt. Nekünk a legértékesebbek közé tartoznak, mert most gyökeresedünk meg a munkahelyeken. És újra visszatértünk azokba a tantermekbe, ahonnan elindultunk életünk nagy körútjára — az első érettségi találkozásunkat tartjuk. Hindi Anna volt osztályelnökünk mondta el a beszámolót arról, hogy öt év alatt mi történt velünk. Megtudtuk, kit hol alkalmaztak és milyen beosztásban. Látjuk hogyan kezdtük meg az életet. Elsőnek Kutrucz Dénes számolt be az öt év alatt megtett útjának eredményéről. És sorba következtek az osztálytársak, este pedig az érsekújvári Bástya-borozóban jöttünk össze, ahol már szórakoztunk és próbáltunk nem emlékezni sok mindenre. Kurucz Dénes ARANYOS ÖREGEK. A szi Lénialvi öreg emberek fellépése nagy siker volt a gombaszögi dal- és táncünnepélyen. Márczi Ferencné tanítónőnek köszönhetik, hogy az akadályokat leküzdve eljuthattak ide. Kezdeményezésére gyűjtötték össze a szirénfalvi régi népdalokat és tanulták meg a régi táncokat igen nagy kitartást követelő fáradságos munkával. Megkérték az idős asszonyokat, embereket, hogy dalolják el, amire emlékeznek. Kedvet élesztettek, hogy táncolják el a régi szirénfalvi táncokat. Aztán a legjobb táncosokat egy családdá szervezték, gyakoroltatták és Gombaszögre vitték. És nem vallottak szégyent... A tanítónő végtelen türelme, faluja iránti szeretete és a csoport tagjainak lelkesedése volt az összetartó erő. Érdemes lenne leírni a 28 tagból álló lelkes csoport neveit. De így talán jobb, ha csak a szirénfalvi csoportról emlékezünk meg. Bárcsak minden tanító így szeretné faluját és ilyen lelkesedéssel küzdene a csehszlovákiai magyarság hagyományainak megőrzéséért. Hemerka Olga, Kassa ben A SZÜLŐK abban a reményadják a tanonciskolába gyermeküket, hogy majd az ottlevő pedagógusok és mesterek jó szakembert kevernek belőle. Bizony elismerést érdemel ez a munka. Hiszen az ő képességeiktől függ a tanoncok eredménye. Nagyon sok múlik azon a módon, amellyel a tanító a fiatalokhoz közeledik. Arra kell törekednie, hogy minden tanuló — a gyengébb is meg a kitűnő is — egyaránt megértse. Igyekeznie kell tehát a feladatokat minél egyszerűbben megmagyarázni. Fontos, hogy a tanonc jól megértse, és így könnyen elsajátítsa az elméleti anyagot; ismert ez az alapja majd a gyakorlatnak. Legfontosabb feladata a tanítónak és mesternek egyaránt, hogy érdeklődést tudjon kelteni a munka, a szakma iránt. A tanonciskolák kitűnően vannak felszerelve — mindinkább több a lehetőség arra, hogy a tanonc elsajátítsa technológiai folyamatokat. Vaalamennyiünk érdeke, hogy a tanonciskolából jól képzett káderek kerüljenek ki — akik nemcsak munkájuk mennyiségével, de minőségével is eldicsekedhetnek. A vevő igénye csakis az új technológiai módszerek felhasználásával, a jó minőségű használati cikkek termelésével elégíthető ki. Ezt pedig csak jó tanítók, jó mesterek által nevelt káderek tudják biztosítani. Fekete Péter E hó 14-én nyílt meg a libereci kiállítás. Az ünnepélyes megnyitón részt vett František Krajčír miniszterelnök-helyettes is. A kiállítás D-pavilonját, ahol a puchovi Makyta üzem termékei láthatók, megtekintette dr. Alois Neuman igazságügyi miniszter A part áthatolhatatlan fűzfabokrai közt rejtelmes kis utak, járatok húzódnak, torkollnak apró tisztásokra, piciny öblökbe, sejtelmes fafészkekbe, lombsátorokba. Messziről mindez úgy tűnik, mintha az örök mozdulatlanság partjait simogatnák a tó fehércsipkés hullámai. A bugrisfejű fűzfabokrok egyetlen gyapjas szalaggá szövődnek és tövüket mindenütt vastagszárú, öles fü béleli. A bokrok közül horgászbotok hajolnak a víz fölé, tövüknél néma, mozdulatlan emberek iünek és merednek a vízre. Olyanok, mint a partra lökött tuskó, sötétek, szürkék, csak az arcuk világít. Minden öböl külön zug, minden kicsi világ, s bennük a horgászok az atomjaira hullott emberiség. Örök rejtély, hogy miért éppen az egymás nyakán lógó városi emberek menekülnek ebbe a szófiátj, magányos száműzetésbe. Talán ráuntak egymásra? Avagy a jóból is rossz a sok, s ahogy az egészséges szervezet [UNK] tiltakozik a túlhajtott élvezetek ellen, az ember is, társas lény lévén, így menekül a csendes magányba, ha már túl sokat boldogította egyik a másikat. Talán mégsem véletlen, hogy éppen azok lesznek a legszenvedélyesebb horgászok, magányos kirándulók, akik embereket vezetnek, emberekkel „dolgoznak". Úgy látszik, hogy a természet (az embert természet is!) nem engedi, hogy megerőszakolják. Mindez össze-vissza forog az agyamban, miközben napok óta ott kuporgok egy horgászó öreg mérnök mögött, akivel órák hosszú során alig váltok néhány szót, pedig sok minden fúrja az oldalam. Kerek fején rádiósapka, kövér arcán, széles állón ősz borosta, szemét összeszűkíti a nagy figyelem, ahogy a vizet nézi, orra vörös, kezét barnára égette a nap s görnyedő háta mutatja, hogy már nem fiatal éppen. Egy csenevész fehér halat akaszt a horogra, és azt is a vízbe lendíti, aztán komótosan cigarettára gyújt. Most itt az alkalom, hogy folytassuk a szót, ahol tegnap abbahagytuk. — Talán nem szereti az embereket ... — buggyan ki belőlem. — Áh, dehogy... — Hát akkor? — Elegem van belőlük egész nap!... — Megviselik az idegeit? — Ahogy vesszük... Az emberek nem angyalok!... — Társaságban mégis csak jobban pihen az ember. — Aki munka közben egyedül van, az igen, de ha folyton emberekkel vesződik... — Szereti a halat, szenvedélye a horgászás?... — Az nem érdekes. Fontos, hogy az ember egyedül lehet! Csendben szívjuk a cigarettát, eregetjük a kék füstcsomókat és nézzük a vizet. A szomszédos pici öbölben csónak ütődik a part homokjához, evezők koppannak a ladik fenekén. — Hele, Jarmako! — szól egy fiú a bokor túlsó oldalán. — Gyere, itt nincs senki. — Megyek! — kiált a lány. Gályák susognak, fű zizeg. — Gyere, itt jó puha a fű! Árulkodón zizeg a magasra nőtt fű. — Fázom — szól később a lány. — Bújj közelebb. Csend. Sokat és semmitmondó csend. — Szeretsz? — búgja a lány. — Szeretlek ... Mellettem a horgász bölcsen mosolyog, és óvatosan odasúgja: — Látja? Ők is a magányt keresik. Bólintok. A bokron áthallani minden mozdulást, rezdülést, sóhajt, suttogást, szúnyogozó csattanást. — Milyen sima a bőröd — súgja a fiú. — Már nem fázom ... — Hogy ragyog a szemed ... — A tied is. Hangosan csókolóznak. — Holnap felevezünk Veresig — mondja a fiú. — Ott is tudok egy jó helyet. Nem jár ott senki .. — Nagyszerű! — örvendezik a lány. — Nem kemény a föld? — Nem. Így jó ... Csak szerelmesek tudnak a semmitmondóim gügyögni. Ha az ember maga is fiatal, egyszerűen nem bírja hallgatni. Csendesen felállok. Az öreg horgász rámválantja egészséges fogsorát: — Na jó! Ha fiatalabb lennék, én se pontyra halásznék... — súgja és nagyot sóhajt. Óvatosan, hogy ne zavarjam se a halakat, se a szerelmeseket, a hűs vízbe ereszkedem. SZŐKE JÓZSEF KARCOLAT Az ember gyűlölő Idős és fiatal, diák és ifjúmunkás, mind-mind utazni vágyik Ismertté lett a hazai táj, szűknek bizonyultak a határok. Az utazási irodák előtt bizony néha még sorokat is látni. Országok, városok neveit hallja itt a járókelő. Vonatok, autóbuszok indulása felől érdeklődnek az emberek. — Csak jó időt fogjunk ki — mondják mások. Hiába, nyár van, és mindenkit elfogott az utazási láz. Éppen ezért látogattunk el Vladimír Priputen elvtárshoz, az ifjúsági utazási iroda vezetőjéhez is. Tőle természetesen a fiatal világjárók felől érdeklődtünk. — Mióta működik az ifjúsági utazási iroda és milyen lehetőségekkel rendelkezik? — Az ifjúsági utazási iroda már tizenkét éve működik. Küldetése, hogy a fiatalok (15-től 30 évig) külföldi utazásait elősegítse. A mi utazási irodánk Spanyolország és Portugália kivételével lehetővé teszi fiataljaink számára bármely európai ország megtekintését, s ezenkívül Törökország, az Egyesült Arab Köztársaság, Algéria és Marokkó meglátogatását is. — Hány fiatal él az ifjúsági utazási iroda nyújtotta lehetőségekkel? — Évről évre növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik külföldre akarnak utazni. Ebben az évben körülbelül 120.000 fiatal él a be adott lehetőségekkel. Ifjúsági utazási Irodánk kb 60 ezer fiatal útját segíti elő külföldre, és ugyanannyi külföldit fogad saját szállodáiba, ifjúsági táboraiba és üdülőközpontjaiba. — Az ifjúság melyik szociális rétege használja ki leginkább a lehetőségeket, és Szlovákia melyik részéből jelentkeznek a legtöbben? — Erre a kérdésre nem könnyű a választ megadni. Általában az ifjúság minden rétegéből egyformán jelentkeznek a külföldi utakra, de itt meg kell jegyeznünk, hogy az elsőség mindenesetre Bratislavát illeti meg. De szép számmal jelentkeznek a trencséni, topolcsányi és nyitrai járásból is. Bosszant bennünket azonban, hogy Galánta, Komárom, Dunaszerdahely és Léva környékéről nincs kellő érdeklődés az ifjúsági utazási iroda szolgáltatásai iránt. — A nyugateurópai országok közül melyik iránt van legnagyobb érdeklődés ifjúságunk körében? — Európában elsősorban is Franciaország és Nyugat- Németország iránt, Afrikában viszont a legtöbb fiatal az Egyesült Arab Köztársaságra kíváncsi. Sajnos, az érdeklődésnek nem tudunk eleget tenni. — Milyen terveik vannak a jövővel kapcsolatban? — Mindenesetre eleget akarunk tenni az ifjúság utazási igényeinek és szeretnénk, ha fiataljaink elégedettek lennének szolgáltatásainkkal. Sajnos, nem minden múlik rajtunk, sok függ az államvasutaktól és a külföldi partnerektől is. De nagyon örülnénk, ha az utazási láz átterjedne a déli járásokra is. -nyd-