Új Ifjúság, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-16 / 3. szám

DR. LUDVÍK SOUCEK: új ifjúság­i HELYREIGAZÍTÁS Lapunk második számá­ban A repülő csészealjak rejtélye című cikk első és második bekezdésének szö­vege sajnálatos módon, nyomda hibájából értelmet­­­lenné vált. Ezért az aláb­biakban közöljük a helyes szöveget. Olvasóink elnézését kér­jük. A vizsgáló bizottság, a­­mely ülésén a hajó furcsa esetével foglalkozott, nem sejtette, hogy ezen a napon indul el az UFO a tartós világhír felé. 1947 június 24-én született meg a „csé­szealj-láz“. Bölcsőjénél a 32 éves kereskedő Kenneth Arnold állt. Útban saját re­pülőgépén 9 repülő csésze­aljat látott V formációba a­­lakulva, amint majdnem 2000 km-es sebességgel ke­ringtek az Egyesült Álla­mok második legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Rai­ner körül. Arnold értesítet­te a föderatikus rendőrsé­get és az újságok címlap­ján megjelentek az első ö­­les címek. A hírlapok szenzációja a­­­zonban még nem idézett e­­lő pánikot, bár ezután már gyors egymásutánban mu­tatkozott az UFO több he­lyen is. 1948 június 23-án a DC­R texasi repülőgép pi­lótái tettek jelentést róla, 1950-ben Adickes kapitány, a csendes-óceáni utasszál­lító vonal pilótája, 1952- ben a York-i királyi brit légierő tisztjei és így to­vább. Az esetek száma egy­re nőtt, tízre, húszra, majd még többre emelkedett — különösen, ha a nagy nyil­vánosság megfigyeléseit is beleszámítjuk — bár ezek­nek csak 99 százalékban le­het hitelt adni — akkor e­­zerre és tízezerre rúg a megfigyelések száma A pánik azonban csak akkor tört ki, amikor megtörtént az első szerencsétlenség az UFO-val kapcsolatban. 1. AZ UFO CSAK HALLU­CINÁCIÓ, FANTÁZIA SZÜ­LEMÉNYE, SZENZÁCIÓHAJ­HÁSZÁS. Nem kételkedem benne, hogy az UFO-t illető hírek legna­gyobb részt az 1. és 2. kate­góriába tartoznak. A folyóira­tokban, amelyek az UFO-val foglalkoznak, nagyon sok olyan hír jelent meg, amely inkább illett volna egy humoros új­ságba, vagy egy pszichiátriai szaklapba — és mégis több szerző ezekkel vált híressé. Mint például Adamski úr is, akinek a szaktudása abban rejlik, hogy a csillagvizsgáló közelében fekvő fagylaltos bódé tulajdonosa. Földöntúli szépségek látták vendégül egy repülő csészealjban és tökéle­tesen kioktatták ... így meséli Adamski úr. Az ilyen mesék aránylag könnyen cáfolhatók, mert ele­gendő egy két keresztkérdés, pszichoanalízis, narkózisban tett vallomás, a hazugság­detektor bevetése, no meg az összehasonlítás a többi állítás­sal szemben — és szertefosz­lik a szép mese. Az UFO-val történő vissza­élésekre az USA részéről poli­tikai téren, talán a „forró hi­degháború“ idején került a sor, amikor ezek a hírek hozzájá­rultak az amúgyis kritikus lég­kör rosszabbodásához, — a mi részünkről pedig, amikor az UFO-ről szóló híreket a bur­­zsoá korlátoltság bizonyítéká­nak tartottuk és ezt a vélemé­nyünket nyilvánosságra is hoz­tuk. Ez az időszak viszont Mantell'■' kapitány halálával megszűnt. Azóta az egész világ egyformán szenved a csésze­alj-láztól. 2. AZ UFO ISMERT, VAGY EDDIG ISMERETLEN TER­MÉSZETI JELENSÉG. Ez az elképzelés képezi való­ban a legtöbb jelentés alapját. Az atmoszféra különleges je­lenségei, legtöbbnyire a Nap, Hold, a csillagok és más boly­gók tükröződése, de néha az utcai lámpák visszfénye is oka ennnek a hiedelemnek. Az úgy­nevezett Lowitz-féle tünemény azon alapul, hogy bizonyos ma­gasságban a porréteg, a jég­kristályok, a köd visszatükrö­ződik és a légáramlás követ­keztében még mozogni is lát­szik — viszont ezeket a rez­géseket a radar nem fogja fel. Gyakran bolygókat néztek UFO-nak — különösen a Ve­­nust: egyszer már a mi va­dászgépeink is felrepültek, amikor a radarszolgálat „ide­gen meteorológiai ballon“-t jelzett (és a ragyogó szép csil­lag az esti Prága fölött egész sor telefonhívást eredménye­zett, amelyekkel a csillagvizs­gálót és a katonai hatóságokat zaklatták). Menzel professzor az ismert ufológus — aki mel­lesleg nem hisz a valódi UFO létezésében — figyelmeztet a tévedések gyakori lehetőségei­re: megtéveszthet például az üveg, a pilóta-kabin ablaka, amikor egy fényesebb csillag vagy bolygó visszatükröződik benne. A tükröződés a távolság helyes megítélését is befolyá­solja. Gyakran a meteorokat is UFO-nak nézték, különösen mikor azok „tüzes korong“ formájában keringtek a világ­űrben. A San Diego-i tudomá­nyos kutatóintézet professzora Dr. Meade Lane a „tüzes ko­rongokat“ repülő csészealjak­nak tartja, amelyeket védőbu­rok vesz körül, amellyel a rá­dióaktivitás ellen védekeznek. A kevésbé romantikus tudósok egy eddig ismeretlen termé­szeti jelenségnek tartják. De egyben megegyeznek vala­mennyien: az atomrobbantá­sokhoz van valami közük. Hogy mi , azt eddig még nem sike­rült megállapítani. Gyakran magyarázták az UFO feltűnését a mocsárgázokkal is. Azonban egy magyarázat sem állja meg helyét azokban az a esetekben, amelyek bennünket leginkább érdekelnek. Sem a plazmák, sem az izzó felhők, a sem a tüzes korongok, vagy villámok bármely faja — nem üldöz repülőgépeket, nem száll a földre, nem mozog ala­kulatokban, nincs antennával felszerelve — amelyeket az aránylag megbízható fénykép­­felvételeken láthatunk — nem merülnek fel a tengerből, stb. stb. A mocsárgáz és annak szüleménye a lidércfény még problematikusabb magyarázat, akár maga az UFO. Ez a ter­mészeti jelenség, a mocsarak felett táncoló lángocska mesé­je generációról generációra száll, könyvekben is írnak róla, anélkül, hogy valaha is meg­bizonyosodtak volna létezésé­ről. A további feltevés, amely a széteső üstökösből származó jégdarabokkal magyarázza dolgokat, annyira fantasztikus, a­hogy inkább vagyok hajlandó az UFO-ban hinni, amely Szent Miklós égi fogata és nyolc arany agancsos szarvas vontat­ja... 5. AZ UFO EMBERI MŰ, ESETLEG VALAMELY NAGYHATALOM TITKOS FEGYVERE. Igen, erről már sokat írtak és sokat töprengtek rajta. "A második világháborúban ezt hitték a vadászrepülők is. a koreai háborúban még az ame­rikai és szovjet hírszolgálat is azt hitte, hogy az UFO az el­lenfél kísérleti gépe. De bele­telt néhány esztendő, amíg az irattárak áttanulmányozása és több eset rekonstruálása után a szakemberek figyelme ismét a német hadi kutatóintézet felé fordult. A fasiszták teljes titokban egész sor új fegyvert készítet­tek — mellesleg már jóval a második világháború előtt — és több projektumon is dolgoz­tak. Igyekeztek a román mér­nök Caoadu rég feledésbe me­rült elvét hasznosítani és világ első lökhajtásos repülő­­ gépét — diszkosz alakban épí­tették meg. A második világ­háború után a lökhajtásos re­pülőgépek ismét „divatba jöt­tek“, ismét napirendre kerül Coandu találmánya és az öre­­gecske mérnök 1965-ben tisz­teletbeli diplomát is kap — de ez már 30 évvel azután történt, hogy a németek kérdezés nél­kül felhasználták patentiát. Ezenkívül még a brnói­ technika professzorának Jirí Wellnernek a találmányát is felhasználták, mely egy légcsavar segítségé­vel megoldotta a meredek fel­szállást és a vízszintes repülést egyaránt. A repülő formája a diszkosz. Az elért eredményekkel (nem állítom, hogy teljesen megbíz­ható forrás), a Wehrmacht volt tisztje Rudolf Lusar 1968-ban Münchenben megjelent könyve ismertet meg bennünket. Lusar azt állítja, hogy a re­pülő csészealjak prototípusának fejlesztését már 1941-ben meg­kezdték Németországban. A terveket német szakemberek készítették: Schriever, Haber­­mohl, Miethe és az olasz Bellonza. Schriever és Haber­­mohl, akik állítólag Prágában dolgoztak, 1945 február 14-én (tehát a Prágát ért amerikai légitámadás napján) startoltak és vízszintes repülésben elér­ték a 2000 km-es (!!)­ órase­­bességet. Állítólag 4000 km-es sebességet akartak elérni. A gép a háború végén már majdnem tökéletes volt. Miethe a vratislavi üzemben dolgozott , amely a szovjet hadsereg kezére került, sikerült azonban Amerikába szöknie. Schriever­­ről és Habermohlról nincs semmi hír. Lusar meg van róla győződve, hogy az UFO a né­met gépek jobb kiadása továbbfejlesztett Amerikában és a Szovjetunióban egyaránt, ezt bizonyítja szerinte mindkét ál­lam pilótái számára kiadott parancs: ne Jöjjetek! Kevés adat maradt, de dr. Milan Codr mégis talált egy újabb nyomot, ő is azt állítja, hogy a németek már a máso­dik világháború alatt repülő csészealjakkal kísérleteztek és végül is Weimarba szállították a meglepő gépeket (szóval nem semmisítették meg őket, mint azt Lusar állítja), ahol tovább folytatták a kísérleteket. Nincs kizárva, hogy valamilyen or­szágban még most is dolgoznak továbbfejlesztésén. Lehetséges lenne ez? Hogy­ne. A repülő csészealj formája tudniillik aerodinamikai szem­pontból a legelőnyösebb az atmoszférán kívüli gyors repü­lésre. Az amerikai hadi légierő már több prototípust épített csészealj formában. Nem hiszem, hogy az UFO feltűnését akár a Szovjetunió akár az Egyesült Államok pró­­barepülései terhére írhatnánk. Nincs erre semmi bizonyíték. Megmarad azonban az a lát­szólag fantasztikus és hihetet­len lehetőség, hogy az UFO az első világháború után és most is a nácik eszköze. Több érv szól emellett: 1. Mantell kapitány utolsó szavai: „Uramisten, hiszen ott emberek vannak!" 2. A náci konstruktőrök és gépeik eltűnése, a dokumentá­cióról nem is szólva. Az Egye­sült Államok „Paperclip operá­ciója“ 80 tonna dokumentáció­val gazdagította az amerikaia­kat — de a repülő csészealjak­ról ezek között sem akadt semmi feljegyzés. 3. Az UFO feltűnése az atomrobbantások színhelyén, a rakétatámaszpontokon, a há­ború alatt Peenemünde fölött, ahol tudvalevően a legtitko­sabb fasiszta összpontosult. W­ kutatómunka Heisenberg szerint a német fizikusok már 1954-ben elő tudták volna ál­lítani az első atombombát. A­­zonban a szövetségi hadak e­­lőrenyomulása, az anyagi hiá­nyok, no meg a fizikusok ellen­állása meghiúsították a „Hai­­gerloch operációt“. 4. Az UFO gyakori feltűné­se Dél-Amerika fölött, amely a nácik menedéke. Bizalmas in­formációk szerint sok ipari ü­­zem hivatalosan vagy félhiva­talosan még ma is támogatja a náci alvilágot. 5. Feltűnő, hogy csakis la­katlan helyen szállnak földre és a lakott területekről sür­gősen távoznak. Az üldözők e­­lől még erőszak árán is mene­külni igyekeznek (Mantell ka­pitány esete, a „halálos három­szög“ és Guamu.) 6. Néhány hatalmas német tengeralattjáró titokzatos el­tűnése — kinin, kaucsuk, ópium és értékes ércek szállítására használták a háború utolsó é­­veiben Japán és Németország között. Eltűnt­ még több hos­­­szútávra beállított repülőgép is a berlini Tempelhof repülőtér­ről, melyeknek útiránya Spa­nyolország és Dél-Amerika volt. 7. Több millió devizamárka — aranyban és drágakőben — eltűnése a volt Birodalmi Bank letétjéből, közvetlenül a fasisz­ták veresége előtt. Csak egy egészen kis töredék került meg, am­ely nyilván csak meg­tévesztési manőverül szolgált. Ez a hatalmas összeg lehető­vé teszi még a legdrágább technikai projektumok tovább­fejlesztését és megszerzi az ér­dekelt gyárak diszkrécióját is. 4. AZ UFO VALAMI MÁS­FAJTA EMBERI KÉSZÍT­MÉNY, MINT PÉLDÁUL RA­KÉTA, BALLON, STB. Nagyrészt­ valóban az. A me­teorológiai ballonok, az USA-­ ban a reklám léghajók, repülő­gépek, több műbolygó és raké­ta, amely száll és elég az at­moszférában. Jelen időben kö­rülbelül 2000 ilyen „selejt“ ke­ring a világűrben. Tekintetbe kell vennünk légierők rakétáit is. Az argen­a­tin lap „Prensa Confidencial“ 1966 december 29-én például az UFO feltűnését Latin-Ame­­rika déli csücske fölött „szó­rakozott“ amerikai antirakéták­­kal magyarázza, amelyek állí­tólag az Amazonas völgyében vannak elrejtve, egy esetle­ges kínai atom­támadás kivé­dése ellen. Ugyanezzel magya­rázza Patagóniában a szovjet bálnavadászok flotilláinak megmozdulását is az 1966-os esztendőben. Ez a feltevés a­­zonban eléggé a hajánál fog­va előrángatott, bár a rakéta­­kísérletek akár itt, vagy más­utt néha valóban „UFO-gyanú­­ba“ keveredhetnek. 5. AZ UFO MINŐSÉGILEG ÚJ JELENSÉG, AMELY MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT ÖSSZEFÜGG AZ IDŐ ÉS TÉR RELATÍV DE­­FORMÁLÁSÁVAL. Ezt a feltevést, amennyire tudomásom van róla, idáig még nem vették komolyan számba, ámbár... 1952-ben Burghart Heim fi­zikus, a vak és kéznélküli há­borús sebesült azt állította, hogy matematikai feltevéseit a gyakorlatban is be tudja bizo­nyítani. A francia Pagése kí­sérleteiből indult ki, mely sze­rint a repülő csészealj, ha e­­lektrostatikus pólusban lebeg, gyorsaságánál fogva — amely a fényénél is nagyobb — lát­hatatlanná válik. Számításai szerint ez a léghajó teljes biz­tonságot nyújt majd a piló­táknak bármilyen helyzetben. (Folytatás) A repülő csészealjak rejtélye :­­ 3 Ez a felvétel, amely annak idején Kaliforniában nagy feltű­nést keltett — valószínűleg trükkfelvétel. Legalábbis az UFO vizsgálatával megbízott csoport tagjainak sikerült ugyani­lyen felvételt készítenie, olyanformán, hogy a fényképező­gép lencséje előtt egy alig pár centiméteres átmérőjű testet feldobtak a levegőbe. így kezdődik sok fiatal olvasónk levele. Úgy ér­zik szűk számukra a családi otthon. Néhány eset­ben a szülők valóban megfeledkeznek róla, hogy a lányuk már nem a régi copfos kislány és a fiuk rég kijárta a tánciskolát.­­ Vegyük például Kati levelét, aki ezt írja Ko­máromból: „Tizennyolc éves múltam, de a szü­leim még mindig előírják, hogy mikorra menjek ha­za a mulatságból, megszabják, hogy melyik TV mű­sort nézhetem meg és melyiket nem. Egyszer még a barátomtól érkező levelem is felbontották. Ha ez így megy továbbra is, elmegyek otthonról. Már úgy is fontolgattam, hogy..." Ebben az esetben úgy látszik, hogy a szülők va­lóban eltúlozzák aggodalmukat. A fiatalok társa­ságba vágynak, szórakozni akarnak, szükségük van bizonyos magánéletre. Nem ritka azonban az olyan levél sem, amely­nek tartalmával nem érthetünk egyet. Mit mond­junk például annak a 16 éves kassai fiúnak a leve­lére, aki így panaszkodik:­­„Nem értem a szülei­met. Este nem mehetek az utcára, s moziba is csak ritkán engednek. Annyira önzők, hogy még a sza­bad szombatomat sem rendezhetem el a magam szá­ja íze szerint, velük kell utaznom a­ vikendházunk­­ba. Emiatt már két barátom otthagyott. Sok min­den érdekel, de folyton otthon kellene ülnöm..." Kedves fiatal barátunk, úgy gondoljuk, hogy az esti sétálásra, szabad csatangolásra még ráérsz. Le­veled ezzel fejezed be: „Remélem, hogy legalább maguk megértenek." Ami a megértést illeti, abban semmi sem akadályoz bennünket. De hogy a szü­leid miként nevetnek, abba nem avatkozhatunk. Ők ismernek a legjobban és felelősek érted. Csak úgy mellékesen kérdezzük — próbáltad már te is egy­szer megérteni a szüleidet? Gondolj arra, hogy ta­pasztaltabbak, mögöttük áll már az élet java és ezért akarnak védeni minden hibás lépéstől, minden buktatótól. Úgy látszik, nem nagy sikerrel, talán a módszerük hibás, keményebb szavakat használ­nak, mint kellene, meg akarják könnyíteni felada­tukat. Jusson eszedbe, hogy szeretnek, örülnek si­kereidnek­, keseregnek kudarcaidon. Életük folyta­tását látják benned. ” Előttünk fekszik egy fiatalember levele, aki fiatalos meggondolatlanságára alaposan ráfizetett. „Mint tizenhét éves fiú belekerültem egy partiba, és részt vettem velük egy rablótámadásban. Négy évre ítéltek. Ez még 1963-ban történt, és tavaly szabadultam. Rögtön behívtak katonának... Sokat ír­nak róla, hogy ilyen embereket hogyan fogadjanak vissza a normális életbe, de én mindenütt az ellen­kezőjével találkoztam. A civil életben csak úgy, mint itt a hadseregben. Mindenki úgy néz, mint a fekete bárányt. Próbáltam megismerkedni egy lánnyal, de amikor elmondtam neki a dolgot, otthagyott. Iá­ién nekem is jogom van egy kis szeretetre. Vagy ta­lán tévednék? Lehet, hogy túl sokat kívánok, de amikor látom lányokkal sétálni a barátaimat, elfog a szomorúság... Senki sem áll mellém." Ezt írja egy ma már huszonegy éves fiatalem­ber. Tizenhét éves korában talán neki se tetszett­, amikor szülei megtiltották az éjszakai csavargást és felhánytorgatták helytelen viselkedését. " Meggondolatlanságéra fizetett rá a 18 éves Esztike is, aki szülői figyelmeztetés ellenére tovább jár egy rosszhírű fiúval. Most három hónapja álla­potos. Amikor közölte „udvarlójával" a hírt, az or­voshoz küldte, hogy szakítsa meg terhességét. A­­mikor a lány nem engedelmeskedett, felpofozta és otthagyta Most így ir: „Szörnyű helyzetbe kerül­tem. A szüleim semmiről sem tudnak, s nem me­rem nekik megmondani. Sohasem értettek meg, s ebben a helyzetemben duplán nem fognak érteni...“ Habár képtelenek vagyunk helyzetét megítélni, mivel nem ismerjük a körülményeket, mégis úgy érezzük, hogy igazságtalan a szüleivel szemben. Hi­szen előbb vagy utóbb úgy­is be kell mindent val­lani, s akkor — meglátja — éppen az édesanyja lesz az, aki a legtöbbet fog magán segíteni. És most befejezésül csak annyit. Nézzünk néha magunkba, és gondolkozzunk. Akkor talán nem fog­juk kívánni, hogy mindig a szülő értse meg a gyer­mekét, akkor talán mi is megértjük a szüleinket. (.j.) Miért nem értenek meg a szüleim?

Next