Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-05 / 10. szám
A tarisznya tartalmáért felel: PALÁGYI LAJOS Közel 85. születésnapjához még mindig dolgozik Vevey-beli otthonaiban századunk egyik legnagyobb művésze, Charlie Chaplin. A Schweizer Illustrierte Zeitung tudósítója szerint Chaplin most éppen komponál. Hiszen zeneszerzőként is világszerte ismert. Évtizedeken át fütyülték, dú Idolták „Két kicsiny fehér baleľJipô“ című számát, amely az ötvenes évek elején született, mint a Rivaldafény című filmje kísérőa zenéje. A zenemű, amelyben svájci jelentés szerint Chaplin jelenleg dolgozik, egy vonósnégyes. A címe már megvan, rendkívül hosszú és furcsa. Így hangzik: Vonósnégyes négy férfi számára, akik elszórakoztatják egymást, beszélgetnek, politizálnak, veszekednek, kezet szorítanak, hallgatnak és végül a hegyekbe mennek, hogy egy pillantást vessenek az égre. ooo A spanyol pénzügyminisztérium 98 külföldi filmcsillag nevét tartalmazó „szégyenlistát“ tett közzé. A listán szereplő sztárok az országban 1970 óta lebonyolított személyes vásárlásaik után együttvéve nem kevesebb, mint 30 millió pesetára rúgó adót „felejtettek el“ megfizetni. Az adóadósok közül kiemelkedik Brigitte Bardot 1,6 millió, Ursula Andress közel 470 ezer, Senta Berger 280 ezer peseta összegű hátralékával. Hiába, adóra nem telik nekik... ooo Rocky Marciano az egykori ökölvívó-világbajnok még ma is nagy népszerűségnek örvend New Yorkban. A közelmúltban a növekvő húsárakra célozva keltett Államok-szerte általános derültséget. — Még akkor küzdöttem, amikor az ütés nyomait bifsztekiszelettel gyógyítottuk. Ma ezt kevés ökölvívó engedheti meg magának. S ooo Trainer amerikai városka polgárai ugyancsak törhetik a fejüket, hogy kire szavazzanak a helyi seriffválasztáson A republikánus pártii jelölt, John Flannery két évvel ezelőtt beton egy áruházba, emiatt egy évet ült. Demokrata párti ellenjölöttjének, Harry Whitemannak sincs tisztább múltja: annak idején üzérkedés és megvesztegetés miatt elbocsátották munkahelyet Állítólag rablóból lesz a legjobb pandúr. Különösen Amerikában. új ifjúsági ogalmam sincs, hogy azt a sok kemény kötésű fiatalembert hol érhette a baj, de tény, hogy szinte kivétel élkül mindenik igen siralmasan festett, mikor beléptem a klubba. A bömbölő zene ütemére egyik a bokáját, másik kificamított lapockáját próbálta helyre tenni, de akadt olyan is, aki kígyómozgással, előrehaladott diszkoszsérvére keresett valami hathatós gyógyszert. Én voltam tehát az egyetlen zenebarát, aki nem szorult semmilyen ortopéd kezelésre, s épp ezért, ahogy felmértem a helyzet komolyságát, nyomban elhatároztam, bár annyival segítségükre leszek, kinyitok egy ablakszárnyat, hadd szívjanak egy kevés friss levegőt a nehéz testi munkához. Mikor azonban észrevették szándékomat, úgy néztek rám, mintha nem kabátokat, hanem sonkát és oldatost aggattak volna a fogasra, s füstölés nélkül megromolna az egész garderób. Egyik-másik pipázó lassanként mesteri tökélyre tett szert: pöfékelésével olyan hibátlanul tudta követni a dob pergését, hogy egy idő után nem a hanghatásból, hanem a kis füstgomolyagokból következtettem a dzsesszdobos ritmikai érzékére. A lemezeket elég sűrűn cserélgették, de viszonyulásuk mindössze annyiban változott, hogy aki eleinte a pipaszárral hegymászó bakancsa szárát ütögette, egy idő után a bajsza végét kezdte húzogatni, vagy pedig szakálla bozótjában kutatott a zenei motívumok lilán. No, persze a lemezváltást az is jelezte, hogy a pokoli hangerőtől minden lemeznél másként repedeztek meg az ablaküvegek. Amikor csupán egyetlen ép ablakszem maradt, az egyik „ipse" felált, s én mérget vettem volna rá, hogy végre lehalkítsa a készüléket, ő azonban teljesen jobbra csavarta a gombot, úgyhogy nemsokára torkalapnyi darabokban hullott le a mennyezet. Kínlódásomat látva, egy jóindulatú szomszédom azt tanácsolta, mikor úgy érzem, hogy már-már meghasad a dobhártyám, nyissam ki a számat, mert úgy csinálták bombázáskor is — valamikor nagyon régen. Én tátogtam is szaporán, s épp ez lett a vesztem. Mert végül úgy belejöttem, hogy az utcán sem tudtam abbahagyni, s mint ilyenkor történni szokott, nyomban felfigyelt rám a közvélemény, sajnált és tippelgetett. Volt, aki úgy vélte, hogy csakis vendéglői flekken válthatta ki ezt a rágómozgást, más arra esküdött, hogy légkalapács mellett dolgozom. Végül egy jóindulatú, tapasztalt hölgy azt tanácsolta, ha kellemetlenül érzem magam az egészséges emberek között, kutassak fel egy dzsessz-klubot, s amikor időm engedi, tartózkodjam ott mindig, mert ott senkinek sem tűnik fel, hogy testi fogyatékos vagyok. Sőt, tán még zenerajongónak is néznek, csupán a flekkens rángás ritmusára kell vigyáznom... Zágoni Attila 30 ÉVES A SZOVJET FILMGYÁRTÁS Január végén aranyjubileumot ünnepelt a szovjet filmművészet, ötven évvel ezelőtt, 1924-ben készült el Moszkvában az első szovjet játékfilm, a Szárnyakon a magasba. Ezt az időpontot tekinthetjük a Moszfilm stúdió, a szovjet filmgyártás születésének. Február 13-án az évforduló alkalmából a Kreml nagytermében meghitt ünnepséget tartottak, amelyen a szovjet filmművészet legjobb képviselőinek magas állami kitüntetéseket nyújtottak át. Térjünk azonban vissza egy fél századdal. A repülőkről és repülőgéptervezőkről szóló filmet rövidesen újak követték. A szovjet filmgyártás hallatlanul rövid idő alatt a világ élvonalába került. Egy évvel az első film megszületése után elkészült Ejzenstejn Potyemkin ciktálója, amelyet 1958-ban Brüsszelben minden idők legjobb filmjének minősítettek. Ejzenstejnt követték olyan híres rendezők, mint Grigorij Alekszandrov, Abram Room, Grigorij Rosal, később Vszevolod Pudovkin, Alekszander Dovzsenko és mások. így kezdődött a Moszfilm dicső korszaka. Néhány fejezet a hatalmas filmgyár történetéből. Kezdetben Goszkiovnak, később Szovkinomak nevezték. A harmincas évek elején a filmgyár új műtermekbe költözött, az ún. Veréb-hegyen korszerű stúdió épült. 1936-tól viseli a Moszfilm nevet a Szovjetunió legnagyobb filmgyára. A 36 hektáros stúdióban ötezer állandó alkalmazott dolgozik, ötven év alatt 1249 egész estét betöltő film készült el a Moszfilm stúdióiban, ami 2 millió 455 112 méter filmszalagot jelent. Nyilván nem kell hangsúlyozni, mekkora értékekkel növelte a filmgyár a szovjet kultúra kincsesházát. Érdemei hivatalos elismeréséül annak idején megkapta a Lenin-rendet. A szovjet filmek nemzetközi elismerése is mindennél többet mond. A Moszfilm stúdióiban készített filmek közül eddig 166 kapott díjat a nemzetközi filmfesztiválokon. Közvetlenül a ritka szép évforduló előtt számos kimagasló alkotás született e stúdióban. Itt készült többek között a „Felszabadítás“ című monumentális filmeposz, amely művészi kvalitásai mellett egyben a Moszfilm legnagyobb üzleti sikere is. Eddiig 114 országban mutatták be. De a felsőbb osztályba tartoznak a tavaly bemutatott filmek közül • Csendesek itt a hajnalok, A tűz megszelídítése, Az édes szó szabadság stb. Az évforduló lázas munkában érte a gyár munkaközösségét. Járárban folyik a világhírű szovjet atomtudósról J. V. Kurcsatovról szóló film forgatása, amelynek a címszerepét Szergej Bondarcsuk játsza. Rendező J. Talankin. Forgatják a Szokolovo című csehszlovák-szovjet közös produkciót a Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest dicső harcairól. Tankovszikij a serdülő ifjúság problémáiról készít filmet. A cárizmus végnapjait örökíti majd meg az „Agónia“ című film. Az idén felújult Mihail Solohov és Szergej Bondarcsuk együttműködése — folyamatban van többek között Solohov „A hazáért harcoltak“ című regényének filmre vitele. A fekszej Tolsztoj „Aelita“ című regényéből ír forgatókönyvet Grigorij Csuhraj. Nagyszabású munkába fogott Jurij Ozerov, a „Felszabadítás“ című, ötrészes film alkotója, de erről lapunk valamelyik legközelebbi számában személyesen nyilatkozik. Örökösen nagy a sürgés-forgás a Moszfilm Telefilm stúdiójában, amely — mint a neve is elárulja — a televízió számára készít filmeket és filmsorozatokat. Most például egyszerre több filmsorozat is készül a Telefilm stúdiójában, ez viszont már a világhírű Moszfilm filmgyár történetének teljesen új fejezete. Palágyi Lajos Jelenet a „Felszabadítás“ című filmből. A kép jobb szélén Nyikolaj Oljalin, a film főszereplője. Tatjána Szamojlova, a Szállnak a darvak nálunk is ismert és népszerű főszereplője. A képen Anna Karenina szerepében a hasonló című filmben. márciusban bemutatásra kerülő mintegy húsz film között nincs kimagasló alkotás. Említést érdemel mindenekelőtt a „Napraforduló“ című szlovák film. Tiszteletreméltó szándék Jozef Režucha rendezőtől, hogy mai témához nyúlt és mai fiatalokról készített filmet.“Igyekszik megközelíteni a mai fiatalok lelkének kisebb-nagyobb rezdüléseit. Arra a kérdésre keres választ, hogyan küzdenek meg az életben felmerült problémákkal a különböző beállítottságú fiatalok. A négy fiatal mindegyik más világ. Mindegyik másutt és másmilyen úton keresi az élet valódi értelmét. A filmben a fiatal szlovák színésznemzedék képviselőivel többek között Zuzana Kocűrikovával, Jura Kukurával és másokkal találkozunk. Az „Ártatlanok“ című cseh film szokványos krimi Jirí Sováikkal, hármas főszerepben. Lényegesen jobban sikerült pszichológiai dráma Jaroslav Balík „Szerelmesek az első esztendőben“ című színes filmje. Bizonyára jól szórakoznak majd a nézők Karel Steklý „A rinocérosz“ című fantasztikus filmburleszkjén. A filmben az Ismert Svatopluk Mátyás mellett láthatjuk Helena Blehárová táncdalénekesnőt. A márciusi moziműsor minden bizonnyal a legjobb filmje Ella Kazan haladó szellemű amerikai rendező „A vad folyó“ című színes szélesvásznú filmje. A film cselekménye a húszas években játszódik le. Az édentől keletre és több más klasszikus film alkotója ismét a szokásos éles társadalombíráló szerepében lép fel. A film főszerepében kiváló teljesítményt nyújt Montgomery Clift. A legközelebbi napokban ünnepelhetjük a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóját, kikiáltásának SO. Dicséretreméltó tett a film kölcsönző részéről, hogy éppen ebből az alkalomból mutatja be a „Magyar ugaron“ című filmet, Kovács András alkotását, amely a Magyar Tanácsköztársaságnak állít emléket. Hőse egy ingadozó középiskolai tanár, aki csak hosszas viaskodás után döbben rá, hol a helye. Thomas Mann novellája nyomán forgatta „Halál Velencében“ című színes szélesvásznú filmjét Luchino Visconti a tőle megszokott professzionális rutinnal. Jacques Tatit, a kiváló francia komikust látjuk ismét viszont a „Halot űr a kiállításon“ című színes filmben. Tragikomédiát forgatott eléggé hosszú címmel Luigi Zampa, a világhírű olasz rendező. Az „Egy Ausztráliában élő olasz szép és jellemes olasz leányt keres házasság céljából“ című film nagy közönségsikerre tarthat jogot. A főszerepben Claudia Cardinalét és Alberto Soréit látjuk. Stanislaw Mikulskit láthatjuk viszont Stanislaw „Lenartowicz „Mária“ című filmjében. Színes szélesvásznú, történelmi film a 9. századból a Nagy Alfréd David Hemmings-szel a főszerepben. A film az angol állam megalakulásának a körülményeit dolgozza fel. Az algériai hazafiak ellen harcolt francia katonákról — akik megtagadják az engedelmességet — forgatott filmet (Húszévesek voltunk ) René Vantier francia rendező. A krimi műfaját képviseli még A semmirekellő (Járiusz Nasseter) lengyel, az Egyszer éjszaka (H. J. Hildebramdt) NDK-beli, valamint a Bűnügyi rendőrség a hegyekben és a tengeren, amely Mircea Dragan román rendező vígjátékciklusának további része. A fiatalok kétségkívül megörülnek a „Robinson Crusoe“ című színes szovjet filmnek, amely Daniel Defoe közismert kalandregényéből készült. A címszerepet Leonyid Kuravljov játssza. Az S—721 jelzésű legendás hírű szovjet tengeralattjáró legénységének kalandjait vitte filmre Borisz Volcsek szovjet rendező. A tengeralattjáró, amelyet manőverezőkészsége folytán „csukának“ neveztek el (innen a film címe: A szerencsés csuka parancsnoka) a Nagy Honvédő Háború idején állandó rettegésben tartotta a náci hajókat az Északi Jeges-tengeren. „A mostoha“ című szovjet film megható lélektani dráma, a mostoha küzdelme férje fiának a szeretetéért. (pl) I Zuzana Kocúřiková a Napfordulóban jelenet a „Napforduló“ című filmből a főszereplő Ju- Drahota Andrea a „Magyar ugaron" című aj Knkorával filmben i