Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-05 / 10. szám

A tarisznya tartalmáért felel: PALÁGYI LAJOS Közel 85. születésnapjá­hoz még mindig dolgozik Vevey-beli otthonaiban szá­zadunk egyik legnagyobb művésze, Charlie Chaplin. A Schweizer Illustrierte Zei­tung tudósítója szerint Chaplin most éppen kompo­nál. Hiszen zeneszerzőként is világszerte ismert. Évti­zedeken át fütyülték, dú­ Idolták „Két kicsiny fehér baleľJipô“ című számát, a­­mely az ötvenes évek ele­jén született, mint a Rival­dafény című filmje kísérő­a zenéje. A zenemű, amelyben svájci jelentés szerint Chaplin jelenleg dolgozik, egy vonósnégyes. A címe már megvan, rendkívül hosszú és furcsa. Így hang­zik: Vonósnégyes négy fér­fi számára, akik elszórakoz­tatják egymást, beszélget­nek, politizálnak, veszeked­nek, kezet szorítanak, hall­gatnak és végül a hegyekbe mennek, hogy egy pillan­tást vessenek az égre. ooo A spanyol pénzügymi­nisztérium 98 külföldi film­csillag nevét tartalmazó „szégyenlistát“ tett közzé. A listán szereplő sztárok az országban 1970 óta lebo­nyolított személyes vásár­lásaik után együttvéve nem kevesebb, mint 30 millió pe­setára rúgó adót „felejtet­tek el“ megfizetni. Az adó­­adósok közül kiemelkedik Brigitte Bardot 1,6 millió, Ursula Andress közel 470 e­zer, Senta Berger 280 ezer peseta összegű hátraléká­val. Hiába, adóra nem telik nekik... ooo Rocky Marciano az egy­kori ökölvívó-világbajnok még ma is nagy népszerű­ségnek örvend New York­ban. A közelmúltban a nö­vekvő húsárakra célozva keltett Államok-szerte álta­lános derültséget. — Még akkor küzdöttem, amikor az ütés nyomait bifsztekiszelettel gyógyítot­tuk. Ma ezt kevés ökölvívó engedheti meg magának. S ooo Trainer amerikai városka polgárai ugyancsak törhetik a fejüket, hogy kire szavaz­zanak a helyi seriffválasz­táson A republikánus pártii jelölt, John Flannery két­ évvel ezelőtt beton egy á­­­ruházba, emiatt egy évet ült. Demokrata párti ellen­­­jölöttjének, Harry White­­mannak sincs tisztább múlt­ja: annak idején üzérkedés és megvesztegetés miatt el­bocsátották munkahelyet Állítólag rablóból lesz a legjobb pandúr. Különösen Amerikában. új ifjúság­i­ ogalmam sincs, hogy azt a sok kemény kö­tésű fiatalembert hol érhette a baj, de tény, hogy szinte kivétel élk­ül mindenik igen siralmasan festett, mikor be­léptem a klubba. A bömbölő zene ütemére egyik a bokáját, másik kificamított lapockáját próbálta helyre tenni, de akadt olyan is, aki kígyómozgással, előrehaladott diszkoszsérvére keresett valami hathatós gyógyszert. Én voltam tehát az egyetlen zenebarát, aki nem szorult semmilyen ortopéd kezelésre, s épp ezért, ahogy felmértem a helyzet komolyságát, nyomban elhatároztam, bár annyival se­gítségükre leszek, kinyitok egy ablakszárnyat, hadd szívjanak egy kevés friss levegőt a ne­héz testi munkához. Mikor a­­zonban észrevették szándéko­mat, úgy néztek rám, mintha­ nem kabátokat, hanem sonkát és oldatost aggattak volna a fogasra, s füstölés nélkül megromolna az egész garderób. Egyik-másik pipázó lassanként mesteri tökélyre tett szert: pö­­f­ékelésével olyan hibátlanul tudta követni a dob pergését, hogy egy idő után nem a hanghatásból, hanem a kis füstgomolyagokból következ­tettem a dzsesszdobos ritmikai érzékére.­­ A lemezeket elég sűrűn cse­rélgették, de viszonyulásuk mindössze annyiban változott, hogy aki eleinte a pipaszárral hegymászó­ bakancsa szárát ü­­tögette, egy idő után a bajsza végét kezdte­ húzogatni, vagy pedig szakálla bozótjában ku­tat­ott a zenei motívumok li­lán. No, persze a lemezváltást az is jelezte, hogy a pokoli hangerőtől minden lemeznél másként repedeztek meg az ablaküvegek. Amikor csupán egyetlen ép ablakszem maradt, az egyik „ipse" felált, s én mérget vet­tem volna rá, hogy végre le­­halkítsa a készüléket, ő azon­ban teljesen jobbra csavarta a gombot, úgyhogy nemsokára torkalapnyi darabokban hullott le a mennyezet. Kínlódásomat látva, egy jóindulatú szomszé­dom azt tanácsolta, mikor úgy érzem, hogy már-már megha­sad a dobhártyám, nyissam ki a számat, mert úgy csinálták bombázáskor is — valamikor nagyon régen. Én tátogtam is szaporán, s épp ez lett a vesztem. Mert végül úgy belejöttem, hogy az utcán sem tudtam abbahagyni, s mint ilyenkor történni szo­kott, nyomban felfigyelt rám a közvélemény, sajnált és tip­­pelgetett. Volt, aki úgy vélte, hogy csakis vendéglői flekken válthatta ki ezt a rágómozgást, más arra esküdött, hogy lég­kalapács mellett dolgozom. Vé­gül egy jóindulatú, tapasztalt hölgy azt tanácsolta, ha kel­lemetlenül érzem magam az e­­gészséges emberek között, ku­tassak fel egy dzsessz-klubot, s amikor időm engedi, tartóz­kodjam ott mindig, mert ott senkinek sem tűnik fel, hogy testi fogyatékos vagyok. Sőt, tán még zenerajongónak is néznek, csupán a flekkens rángás ritmusára kell vigyáz­nom... Zágoni Attila 30 ÉVES A SZOVJET FILMGYÁRTÁS Január végén aranyjubileumot ünnepelt a szov­jet filmművészet, ötven évvel ezelőtt, 1924-ben készült el Moszkvában az első szovjet játékfilm, a Szárnyakon a magasba. Ezt az időpontot te­kinthetjük a Moszfilm stúdió, a szovjet filmgyár­tás születésének. Február 13-án az évforduló al­kalmából a Kreml nagytermében meghitt ünnep­séget tartottak, amelyen a szovjet filmművészet legjobb képviselőinek magas állami kitüntetése­ket nyújtottak át. Térjünk azonban vissza egy fél századdal. A repülőkről és repülőgéptervezőkről szóló filmet rövidesen újak követték. A szovjet filmgyártás hallatlanul rövid idő alatt a világ élvonalába ke­rült. Egy évvel az első film megszületése után elkészült Ejzenstejn Potyemkin ciktálója, amelyet 1958-ban Brüsszelben minden idők legjobb film­jének minősítettek. Ejzenstejnt követték olyan híres rendezők, mint Grigorij Alekszandrov, Abram Room, Grigo­rij Rosal, később Vszevolod Pudovkin, Alekszan­­der Dovzsenko és mások. így kezdődött a Mosz­film dicső korszaka. Néhány fejezet a hatalmas filmgyár történeté­ből. Kezdetben Goszkiovnak, később Szovkinomak nevezték. A harmincas évek elején a filmgyár új műtermekbe költözött, az ún. Veréb-hegyen kor­szerű stúdió épült. 1936-tól viseli a Moszfilm ne­vet a Szovjetunió legnagyobb filmgyára. A 36 hektáros stúdióban ötezer állandó alkalmazott dolgozik, ötven év alatt 1249 egész estét betöltő film készült el a Moszfilm stúdióiban, ami 2 millió 455 112 méter filmszalagot jelent. Nyilván nem kell hangsúlyozni, mekkora ér­tékekkel növelte a filmgyár a szovjet kultúra kincsesházát. Érdemei hivatalos elismeréséül an­nak idején megkapta a Lenin-rendet. A szovjet filmek nemzetközi elismerése is mindennél töb­bet mond. A Moszfilm stúdióiban készített fil­mek közül eddig 166 kapott díjat a nemzetközi f­ilm­fesztiválokon. Közvetlenül a ritka szép évforduló előtt szá­mos kimagasló alkotás született e stúdióban. Itt készült többek között a „Felszabadítás“ című mo­numentális filmeposz, amely művészi kvalitásai mellett egyben a Moszfilm legnagyobb üzleti si­kere is. Eddiig 114 országban mutatták be. De a felsőbb osztályba tartoznak a tavaly bemutatott filmek közül • Csendesek itt a hajnalok, A tűz megszelídítése, Az édes szó szabadság stb. Az évforduló lázas munkában érte a gyár munkaközösségét. Járárban folyik a világhírű szovjet atomtudósról J. V. Kurcsatovról szóló film forgatása, amelynek a címszerepét Szergej Bondarcsuk játsza. Rendező J. Talankin. Forgat­ják a Szokolovo című csehszlovák-szovjet közös produkciót a Szovjetunióban alakult első cseh­szlovák hadtest dicső harcairól. Tankovszikij a serdülő ifjúság problémáiról készít filmet. A cárizmus végnapjait örökíti majd meg az „Agó­nia“ című film. Az idén felújult Mihail­ Solohov és Szergej Bondarcsuk együttműködése — folya­matban van többek között Solohov „A hazáért harcoltak“ című regényének filmre vitele. A fek­szej Tolsztoj „Aelita“ című regényéből ír forga­tókönyvet Grigorij Csuhraj. Nagyszabású munkába fogott Jurij Ozerov, a „Felszabadítás“ című, ötrészes film alkotója, de erről lapunk valamelyik legközelebbi számában személyesen nyilatkozik. Örökösen nagy a sürgés-forgás a Moszfilm Te­lefilm stúdiójában, amely — mint a neve is el­árulja — a televízió számára készít filmeket és filmsorozatokat. Most például egyszerre több filmsorozat is készül a Telefilm stú­diójában, ez viszont már a világhírű Moszfilm filmgyár tör­ténetének teljesen új fejezete. Palágyi Lajos Jelenet a „Felszabadítás“ című filmből. A kép jobb szélén Nyikolaj Oljalin, a film főszereplője. Tatjána Szamojlova, a Szállnak a darvak ná­lunk is ismert és népszerű főszereplője. A képen Anna Karenina szerepében a hasonló című film­ben. márciusban bemuta­tásra kerülő mintegy húsz film között nincs kimagasló alko­tás. Említést érdemel mindenekelőtt a „Nap­­raforduló“ című szlovák film. Tiszteletreméltó szándék Jo­zef Režucha rendezőtől, hogy mai témához nyúlt és mai fia­­talokról készített filmet.“Igyek­szik megközelíteni a mai fia­­talok lelkének kisebb-nagy­obb rezdüléseit. Arra a kérdésre keres választ, hogyan küzde­nek meg az életben felmerült problémákkal a különböző be­állítottságú fiatalok. A négy fiatal mindegyik más világ. Mindegyik másutt és másmi­lyen úton keresi az élet va­lódi értelmét. A filmben a fia­tal szlovák színésznemzedék képviselőivel többek között Zu­zana Kocűrikovával, Jura­ Ku­­kurával és másokkal találko­zunk. Az „Ártatlanok“ című cseh film szokványos krimi Jirí So­váikkal, hármas főszerepben. Lényegesen jobban sikerült pszichológiai dráma Jaroslav Balík „Szerelmesek az első esz­tendőben“ című színes filmje. Bizonyára jól szórakoznak majd a nézők Karel Steklý „A rino­­cérosz“ című fantasztikus film­­burleszkjén. A filmben az Is­mert Svatopluk Mátyás mellett láthatjuk Helena Blehárová táncdalénekesnőt. A márciusi moziműsor min­den bizonnyal a legjobb­­ filmje Ella Kazan haladó szellemű a­­merikai rendező „A vad folyó“ című színes szélesvásznú film­je. A film cselekménye a hú­szas években játszódik le. Az édentől keletre és több más klasszikus film alkotója ismét a szokásos éles társadalombí­­ráló szerepében lép fel. A film főszerepében kiváló teljesít­ményt nyújt Montgomery Clift. A legközelebbi napokban ün­nepelhetjük a Magyar Tanács­­köztársaság évfordulóját, kikiáltásának SO. Dicséretreméltó tett a film kölcsönző részéről, hogy éppen ebből az alkalom­ból mutatja be a „Magyar uga­ron“ című filmet, Kovács And­rás alkotását, amely a Magyar Tanácsköztársaságnak állít em­léket. Hőse egy ingadozó kö­zépiskolai tanár, aki csak hos­­szas viaskodás után döbben rá, hol a helye. Thomas Mann novellája nyo­mán forgatta „Halál Velencé­ben“ című színes szélesvásznú filmjét Luchino Visconti a tőle megszokott professzionális ru­tinnal. Jacques Tatit, a kiváló francia komikust látjuk ismét viszont a „Halot űr a kiállítá­son“ című színes filmben. Tra­gikomédiát forgatott eléggé hosszú címmel Luigi Zampa, a világhírű olasz rendező. Az „Egy Ausztráliában élő olasz szép és jellemes olasz leányt keres házasság céljából“ című film nagy közönségsikerre tarthat jogot. A főszerepben Claudia Cardinalét és Alberto Soréit látjuk. Stanislaw Mikulskit láthatjuk viszont Stanislaw „Lenartowicz „Mária“ című filmjében. Színes szélesvásznú, történelmi film a 9. századból a Nagy Alfréd Da­vid Hemm­ings-szel a főszerep­ben. A film az angol állam megalakulásának a körülmé­nyeit dolgozza fel. Az algériai hazafiak ellen harcolt francia katonákról — akik megtagad­ják az engedelmességet — for­gatott filmet (Húszévesek vol­tunk ) René Van­tier francia rendező. A krimi műfaját kép­viseli még A semmirekellő (Já­ri­usz Nasseter) lengyel, az Egyszer éjszaka (H. J. Hilde­­bramdt) NDK-beli, valamint a Bűnügyi rendőrség a hegyek­ben és a tengeren, amely Mir­­cea Dragan román­­ rendező v­í­g­játékcik­l­usának további ré­sze. A fiatalok kétségkívül meg­örülnek a „Robinson Crusoe“ című színes szovjet filmnek, amely Daniel Defoe közismert kalandregényéből készült. A címszerepet Leonyid Kuravljov játssza. Az S—721 jelzésű le­gendás hírű szovjet tengeralatt­járó legénységének kalandjait vitte filmre Borisz Volcsek szovjet rendező. A tengeralatt­járó, amelyet manőverezőkész­sége folytán „csukának“ ne­veztek el (innen a film cí­me: A szerencsés csuka pa­rancsnoka) a Nagy Honvédő Háború idején állandó rette­gésben tartotta a náci hajókat a­z Északi Jeges-tengeren. „A mostoha“ című szovjet film megható lélektani dráma, a mostoha küzdelme férje fiának a szeretetéért. (pl) I Zuzana Kocúřiková a Napfordulóban jelenet a „Napforduló“ című filmből a főszereplő Ju- Drahota Andrea a „Magyar ugaron" című aj Knkorával filmben i

Next