Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-23 / 17. szám
Pionírjaink köszöntése ĽUDMILA KORUTÁROVÁ, A SZISZ PIONÍRSZERVEZETE SZK < ELNÖKE: Kedves pionírjaim! A mai nap számunkra valamivel ragyogóbb a többinél: ma ünnepeljük a 25. pionír-születésnapot. Álljunk meg egy pillanatra és emlékezzünk. Idézzük fel a néhány évvel ezelőtti eseményeket, a pioníresküt, a sok fehérmasnis lányt, az ünneplőbe öltözött fiúkat, akiknek az életében nagyon sokat jelentett a pioníreskü. Látlak benneteket a Slavinon, a Duklai-szorosnál, Nemeckán és Zvolenben az elesett katonák emlékművénél. Emlékeztek? Együtt szedtük az apró virágokat... Látlak benneteket a pionírfesztivál tábortüzeinél és Hradec nad Moravicén, köztársasági elnökünk oldalán. Felejthetetlen pillanatok ezek. És emlékeztek arra a 24 tortára amelyeket tavaly megcsodáltunk? Édesanyáitok sütötték a 24 pionír születésnapra... Esti ipolysági pionírok, ápoljátok-e még szorgalmasan a forradalmi hagyományok szobáját? Sokat gondolok hangyaszorgalmatokra és azokra az értékekre, amelyek a felfedező munkátok nyomán születtek. Ugye tudjátok, mivel segítettünk a legtöbbet? Gyűjtési mozgalmainkkal. Ki gyűjtené össze a papírhulladékot, az ócskavasat, amellyel a breznói olvasztóban tonnákkal mértek. Ki, ha nem mi, az apró kezek tulajdonosai? Kedves gyerekek, pionírvonalunk már Bratislava felé halad és gyűjti közös munkánk gyümölcseit. Megmondom őszintén, hogy legszívesebben minden kis állomáson megállnék, mindenütt, ahol csak éltek és dolgoztok. De tudjátok, hogy ez lehetetlen. Veletek örülök azoknak az értékeknek és szép eredményeknek, amelyek a jubileumi év folyamán születtek. Őszintén kívánok nektek sok örömben és bátor pionírtettekben gazdag évet, amelyek nemcsak a ti, és mozgalmunk javát, hanem szocialista hazánk gazdagodását is tudák szolgálni. Lejegyezte: Zácsek HERCEGNŐ « HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ * HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ S A szerző megértő hozzájárulásával mai számunkban s olyan, a maga nemében páratlan könyv rövidített fordítását tálaljuk az olvasó elé, amely eddig magyar S nyelven nem látott napvilágot. A Hercegnő műfajára r* nézve riport, sőt, meghökkentő hűséggel és hitelességgégel írt riport napjaink egy legborzalmasabb betegségéről, a rosszindulatú daganatról, a rákról. S5 Gunnar Mattsson 1937-ben született Helsinkiben, szárnymazására nézve svéd. A Helsinkiben megjelenő svéd újság, a Hufvudstadbladet szerkesztője. Máskülönben a Finnországban élő svéd kisebbségi Irodalom egyik legjelentősebb, ma már világhírű képviselője. Világhírét éppen harmadik könyve, az 1960-ban megjelent Hercegnő alapozta meg, amelyet eddig — tudomásunk szerint — 33 nyelvre fordítottak le, és filmet is készítettetek belőle. A könyv egy gyomorrákban szenvedő lány megrázó története. A gyilkos kór elleni harc egy rövid szaka■ szénák megható leírása, és az orvostudomány által leírt beteg csodával határos felgyógyulása egy férfi — Gunnar Mattsson — szerelmének, és a váratlan gyerelmekáldásnak a hatására. A történet hőse, a szerző felesége Leija ma is boldogan él kisfiával, Kai Mikaellel is és férjével Helsinki közelében található otthonában. fal Máskülönben Gunnar Mattsson egy másik, további könyve a Herceg — szlovák nyelven a Hercegnővel együtt jelent meg a Smena gondozásában — a fia élete első évének, illetve a boldog apa érzéseinek és benyomásainak csodálatos lírai naplója. A szerző a Hercegnőről levelében a következőket írta nekem: „Könyveimben minden bizonnyal szépirodalmi ambíciókat vélnek majd felfedezni, csakhogy én akkor is inkább riporter maradok, ha könyvet írok. A Hercegnőt például három hét alatt megírtam anélkül, hogy valamit i9 javítottam volna a kéziraton. A könyvet felségem kérésére írtam meg, aki úgy vélte, hogy a többi rákban szenvedő betegnek feltétlenül meg kell tudnia, mi történt vele. (Az ezer és ezer köszönőlevél bizonyítja, hogy igaza volt.) Indítványomra a kéziratot orvosszakértők tanulmányozták át, mielőtt nyomtatásban megjelent volna. Végtelenül boldoggá tesz, hogy a könyvnek nagy sikere volt, főleg azért, mert az egész világon megjelent a politikai határokra való tekintet nélkül. Az az érzésem, hogy minél közelebb kell az emberekhez férkőzni, ha van valami fontos mondanivalónk a számukra. És nekem van.“ Tischler Pál HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERC HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■