Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-23 / 17. szám

Pionírjaink köszöntése ĽUDMILA KORUTÁROVÁ, A SZISZ PIONÍR­SZERVEZETE SZK < ELNÖKE: Kedves pionírjaim! A mai nap számunkra valamivel ragyogóbb a többi­nél: ma ünnepeljük a 25. pionír-születésnapot. Álljunk meg egy pillanatra és emlékezzünk. Idézzük fel a néhány évvel ezelőtti eseményeket, a pioníres­­küt, a sok fehérmasnis lányt, az ünneplőbe öltözött fiú­kat, akiknek az életében nagyon sokat jelentett a pio­níreskü. Látlak benneteket a Slavinon, a Duklai-szorosnál, Nemeckán és Zvolenben az elesett katonák emlékművé­nél. Emlékeztek? Együtt szedtük az apró virágokat... Látlak benneteket a pionírfesztivál tábortüzeinél és Hradec nad Moravicén, köztársasági elnökünk oldalán. Felejthetetlen pillanatok ezek. És emlékeztek arra a 24 tortára amelyeket tavaly megcsodáltunk? Édesanyáitok sütötték a 24 pionír szü­­letésnapra... Es­ti ipolysági pionírok, ápoljátok-e még szorgalmasan a forradalmi hagyományok szobáját? So­kat gondolok hangyaszorgalmatokra és azokra az érté­kekre, amelyek a felfedező munkátok nyomán szület­tek. Ugye tudjátok, mivel segítettünk a legtöbbet? Gyűj­tési mozgalmainkkal. Ki gyűjtené össze a papírhulladé­kot, az ócskavasat, amellyel a breznói olvasztóban ton­nákkal mértek. Ki, ha nem mi, az apró kezek tulajdo­nosai? Kedves gyerekek, pionírvonalunk már Bratislava felé halad és gyűjti közös munkánk gyümölcseit. Megmon­­­­dom őszintén, hogy legszívesebben minden kis állomá­son megállnék, mindenütt, ahol csak éltek és dolgoz­tok. De tudjátok, hogy ez lehetetlen. Veletek örülök azoknak az értékeknek és szép ered­ményeknek, amelyek a jubileumi év folyamán szület­tek. Őszintén kívánok nektek sok­ örömben és bátor pionírtettekben gazdag évet, amelyek nemcsak a ti, és mozgalmunk javát, hanem szocialista hazánk gazdago­dását is tud­ák szolgálni. Lejegyezte: Zácsek HERCEGNŐ « HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ * HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ S A szerző megértő hozzájárulásával mai számunkban s olyan, a maga nemében páratlan könyv rövidített for­­­­dítását tálaljuk az olvasó elé, amely eddig magyar S nyelven nem látott napvilágot. A Hercegnő műfajára r* nézve riport, sőt, meghökkentő hűséggel és hitelesség­gé­gel írt riport napjaink egy legborzalmasabb betegségé­­­ről, a rosszindulatú daganatról, a rákról. S5 Gunnar Mattsson 1937-ben született Helsinkiben, szár­ny­mazására nézve svéd. A Helsinkiben megjelenő svéd­­ újság, a Hufvudstadbladet szerkesztője. Máskülönben a­­ Finnországban élő svéd kisebbségi Irodalom egyik leg­­­jelentősebb, ma már világhírű képviselője. Világhírét éppen harmadik könyve, az 1960-ban megjelent Her­cegnő alapozta meg, amelyet eddig — tudomásunk sze­­­­rint — 33 nyelvre fordítottak le, és filmet is készítet­te­tek belőle.­­ A könyv egy gyomorrákban szenvedő lány megrázó­­ története. A gyilkos kór elleni harc egy rövid szaka­­■ szénák megható leírása, és az orvostudomány által le­­­­írt beteg csodával határos felgyógyulása egy férfi —­­ Gunnar Mattsson — szerelmének, és a váratlan gyer­el­mekáldásnak a hatására. A történet hőse, a szerző fe­­­­lesége Leija ma is boldogan él kisfiával, Kai Mikaellel is és férjével Helsinki közelében található otthonában. fal Máskülönben Gunnar Mattsson egy másik, további könyve a Herceg — szlovák nyelven a Hercegnővel e­­gyütt jelent meg a Smena gondozásában — a fia élete első évének, illetve a boldog apa érzéseinek és benyo­másainak csodálatos lírai naplója. A szerző a Hercegnőről levelében a következőket ír­ta nekem: „Könyveimben minden bizonnyal szépirodal­mi ambíciókat vélnek majd felfedezni, csakhogy én akkor is inkább riporter maradok, ha könyvet írok. A Hercegnőt például három hét alatt megírtam anél­kül, hogy valamit i9 javítottam volna a kéziraton. A könyvet felségem kérésére írtam meg, aki úgy vélte, hogy a többi rákban szenvedő betegnek feltétlenül meg kell tudnia, mi történt vele. (Az ezer és ezer kö­szönőlevél bizonyítja, hogy igaza volt.) Indítványomra a kéziratot orvosszakértők tanulmá­nyozták át, mielőtt nyomtatásban megjelent volna. Vég­telenül boldoggá tesz, hogy a könyvnek nagy sikere volt, főleg azért, mert az egész világon megjelent a politikai határokra való tekintet nélkül. Az az érzésem, hogy minél közelebb kell az embe­rekhez férkőzni, ha van valami fontos mondanivalónk a számukra. És nekem van.“ Tischler Pál HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERC HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■ HERCEGNŐ ■

Next