Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-03 / 27. szám

A szemeszter­ i egyetemi és főiskolai tanév két szemeszterre oszlik. Diákzsargonban azt az időszakot nevezik har­madik szemeszternek, a­melyet a nyári építőtáborokban tölte­nek. Mert nem minden diák tölti édes semmittevéssel a va­kációt. A közép- és főiskolá­sok, egyetemisták ezrei dolgoz­nak a népgazdaság különböző ágazataiban. Nagy segítséget nyújtanak a termelési felada­tok, a választási programok teljesítésében, nőm a munkával, megismerked­dolgozóink életével. Tavaly 72 500 diák dolgozott a nyári építőtáborokban. Közel 8 és félmillió óra alatt mint­egy 300 millió korona értéket hoztak létre. Háromezer-két­százötven diák dolgozott kül­földi építőtáborokban, főleg a szocialista országokban, ezzel is erősítve a népeinket össze­fűző Internacionalista kapcso­latokat. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságán, a nyári építőtá­borok törzskara ez idén is hasonló elképzelések szerint­­ szervezte meg a diákok nyári aktivitását. Mindenekelőtt se­gítséget nyújtanak a népgaz­­daságnak főleg azokon a he­teken, ahol huzamosan, vagy a nyári szabadságok idején munkaerőhiánnyal küzdenek további szempont a munkára való nevelés. Ezért a törzs­­kar többnyire úgy intézte a dolgokat, hogy a közép- és fő­iskolások a hivatásukhoz kö­zel álló rokonszakmákban dol­gozzanak. Így a Nicrai Mezőgazdasági Főiskola diákjai és a mező­­gazdasági középiskolák tanulói kizárólag a mezőgazdasági ter­melésben és az élelmiszeripar­ban dolgoznak. A mezőgazda­­sági főiskola hallgatói többek között 42 kombájnra adnak le­génységet. A műszaki főiskolák hallgatói a gyárakban, az épí­tészeti karok diákjai az építő­iparban, a bányaipari karról pedig a bányákban kapnak el­helyezést. Az idén négy kiemelt mun­kahely van. Legfontosabb ezek közül a mélnöki III. számú vil­lanyerőmű építése. Második helyen szerepel Bratislava, a­­melyet központi diáképítkezés­­nek nyilvánítottak. Itt a leg­különbözőbb helyeken dolgo­zik majd 7295 fiatal, többsé­gük a városfejlesztésben, ki­sebb részben a város ipari ü­­zemeiben, a kereskedelemben és a közszolgáltatásban. A törzskaron szerzett értesülé­sek szerint a ligetfalui (PetrZal­­ka) új lakótelepen valószínű­leg megkezdődik a nagy kiter­jedésű városliget építése, a­­mely ifjúsági vállalkozás lesz, és az iskolaévben is ez ifjú­ság védnöksége alatt áll. A harmadik kiemelt akció a „Diákok a prágai várért“, a­­mely a Hradzsin fejlesztésére folyik. Itt Szlovákiából is szá­mos diák dolgozik majd. Vé­gül a fiata­lok nagy részt vál­lalnak az iskolák és diákott­honok építéséből. Az utóbbi években lényege­sen javult az építőtáborokról való gondoskodás. Némi prob­lémát okoz még az építőipar­ban helyenként uralkodó rossz munkaszervezés, amely rossz hatással van a fiatalokra. Jól bevált az az elképzelés, hogy a pártalapszervezet egy tagja védnökséget vállal a fiatalok felett. A gazdasági vezetéssel karöltve ügyel arra, hogy o­­lyan környezetbe osszák be ő­­ket, amely nevelő hatással van rájuk. És lényegében ez a nyá­ri építőtáborok egyik legfon­tosabb célkitűzése. P. L. Diákok pályamunkán. Zolczer felvétele A senicai Szlovák Műselyemgyár SZISZ-szervezetének tagjai ígéretet tettek egy sürgető probléma megoldá­sára: felajánlották, hogy közös erővel óvodát és bölcsödét építenek. A szót tett követte és neki is fogtak a 120 férőhelyes létesítmény építéséhez. Az építkezésen délutánonként és szom­batonként nagy volt a sürgés-forgás. Lankadatlanul dolgoztak, hiszen meg­ígérték, hogy a gyermekintézményt a múlt év végéig felavatják. Ez meg is történt, s az idén januá­r másodikán a fiatal anyák boldogan vezethették csemetéiket az új óvodába. Ellátogattunk az új óvodába és azt láttuk, hogy a gyermekek körülvesz­nek egy mágneses táblát, amelyen paprikajancsi képe jelenik meg. Az öt­hatéves gyermekek egyszerre elcsen­desedtek és figyelni kezdtek. A táb­lán állatok és más figurák képei tűn­tek föl. Aztán Magda Dedáková óvónő magyarázni kezdte a csemetének, hogy ezen a matematika órán az előtt és a mögött fogalmát veszik át. Hi­hetetlennek tűnik, de valóban­ nem káprázik a kedves olvasó szeme: az óvodában matematika órákat tarta­nak. A gyermekek elmondják, amit a táblán látnak: a nyuszi előtt anya van, ezek előtt pedig kakas és labda, a sor végén pedig vonat és maci lát­ható. Így sajátítják el azokat a fogal­­­makat, amelyekre már az általános iskola első osztályában szükségük lesz. A gyermekek játékos formában egymás tudását „ellenőrzik". Az óvo­dában megtanulják a sziszegő han­gok, valamint a lágy l és az r helyes kiejtését, állatokat és mesehősöket ismernek meg. Még egy betyárnótát is megtanultak Jáno­síktól, aki — mint Ivanka Iskrovd magyarázza — erős ember, betyár volt, de emellett nem volt rossz, s bocskort, bűvös övet vi­selt, kezében pedig fokot hordott. A százhúsz gyermek szép környe­zetben kedvére játszhat. Szüleik nyu­godt lélekkel mehetnek dolgozni a senicai Szlovák Műselyemgyárba, mert a vállalat fiatal dolgozói megtartot­ták szavukat. N. N. Ivanka Iskrová, a kis .,­­idrászné“ előbb meg­vizsgálja Deniska Vizváryová haját, csak ezután dönt arról, hogyan fésülje meg. A „fód­rászkodás" úgy látszik jól sikerült, mert De­niska nagyon elégedett új frizurájával. (Rajecky felvételei) IDÉN IS SIKERES VOLT Május utolsó napjaiban, immár ötödik alkalommal került sor a prágai fiatalok májusi találkozójára. Ez a találkozó számtalan vonzó rendezvényével már évek óta a fővárosi fiatalok egyik nagy érdeklődéssel várt akciója. Az egyes rendezvények színhelye a Július Fu­­óík park Itt került sor az Alfa klub szólistáinak köin­­nyűzenei műsorára, amelyen fellépett K. Hála, M. Chla­­dil,­­ Cernvská, K. Stédr? Nagy sikerrel mutatta be műsorát a Barokk dzsesszkvintett és a Metronóm e­­gyü­ttes. A legkiemelkedőbb esemény a júniusban is nyitvatar­­tó, fiatal képzőművészek tárlata volt. A kongresszusi palota előcsarnoka adott helyet képzőművészeti éle­tünk legfiatalabb, de máris ígéretes tagjai munkáinak. Sikeres kísérletezésektől egészen kiforrott alkotásokig széles skálát mutatott ez a kiállítás. Az egyik üvegtárlóban állította ki fából és ezüstből készült ékszereit Boris Sekyt. Az egyszerűségükben is nagyszerű ékszereknek méltón volt nagy sikerük. Az ember legszívesebben máris viselni szeretné azokat, so­kakban fogalmazódott meg ez a gondolat. Markéta Bartolové faliszőnyegeinek mindegyike sajá­tos, érdekes alkotás. Meglepő, hogy a szőnyegszövés nyelvén olyan eredetien tudja megjeleníteni elképze­léseit, mint kortársai olajfestményeiken vagy grafikái­kon. A jellegzetes prágai utcák és utcácskák a kedvenc témái Rafael Knoblochnak. Amikor az ember festmé­nyeit nézi, önkéntelenül arra gondol, hányszor látta mér maga is a mindennapi életnek ezeket az apró, meghitt jeleneteit, csak éppen nem vette észre, hogy mennyire szépek, kifejezőek, érzékletesek. A fiatalok kísérletező kedvére jellemzően gyöngyök, magvak, termések felhasználásával készítette képeit, alkotásait Katerina Kocková. A kiállított képek mellé kis noteszfüzetet helyezett el, írja csak bele bátran ki-ki a véleményét ezekről az újszerű alkotásokról. Említésre méltó még Jana Vlková neve, aki a 18—19. századi miniatűrök mintájára apró kövekre,­ kavicsokra festette mondanivalóját. Valamennyi páratlanul kedves, ötletes, Ján Pilny kerámiái, virágalakú falitányérjai szép formájukkal és élénk színeikkel hatnak. A kiállításnak, a fiatal képzőművészek sokatmondó, változatos alkotásainak méltán volt nagy sikere. Va­lamennyien ígéretes tehetségű alkotók, akik bizonyí­tották, hogy az egyszerűben is megtalálják és poetiku­­san fejezik ki a szépet. (banyáik) EGY ÜZEM SZISZ-ÉLETE Az Érsekújvár­ (Nové Zámky) Járási Építővállalat üzemi SZISZ-szervezete öt alapszervezet munkáját irá­nyítja. Három Érsekújváron, a 2. számú Surányben, a 3. számú pedig Párkányban (Stúrovo) működik. Leg­nagyobb az érsekújvári Igazgatóságon működő 1. szá­mú alapszervezet. Az elmúlt időszakban eredményesen dolgozott. Emlí­tést érdemel az alapszervezet tömegpolitikai munkája. A sportot és a kultúrát is ápolják, és a pionírokkal is törődnek. A Hradná utcai általános iskola pionír­csapatának összejöveteleit irányítják. A társadalmi mun­kából is kiveszik a részüket. Főleg a városfejlesztésben és az üzemi üdülő építésén dolgoztak sokat. Összegyűj­tötték továbbá 50 tonna ócskavasat és 1500 kiló pa­pírt. Jó eszmei nevelő munkára vall, hogy a SZISZ-tagok közül egyre több a párttagjelölt, és elmélyült a szo­ciálist munkaverseny. Az üzemen belül jelenleg hat ifjúsági munkacsoport versenyez a szocialista munka­brigád címért. Tizenegy SZISZ-tag felelős beosztásban van a vállalatnál. Ketten a városi nemzeti bizottság képviselői. Jó munkájukért szép elismerésben részesültek: a SZISZ járási bizottsága ezüst emlékéremmel jutalmazta őket a szakmunkástanulók szocialista nevelésében elért ered­ményeikért. Képünkön Procházka Tibor (jobbra), a SZISZ üzemi vezetőségének elnöke átveszi a kitüntetést Emil Petric­­kától, a SZISZ fb elnökétől. Hofer Lajos A munkahelyi beilleszkedésről Ha mindent beleszámolok, az inaséveimet, a katonai szol­gálatot, bizony már lassan tíz éve az üzem dolgozója va­gyok — mondta az Ogyallai (Hurbanovo) Gép- és Traktor­­állomás egyik fiatal villanyszerelője, amikor az üzemükben azt igyekeztem kideríteni, hogy a vezetőség mivel tudja meg­tartani a­ fiatalokat, van-e annak valamilyen titka, hogy eb­ből az üzemből nem akarnak mindenáron megszökni. Titkokat keresni, feltárni nem mindig ésszerű vállalkozás, ezt magam is tapasztalhattam már nemegyszer, de most nem bántam meg, hogy egy kicsit jobban a dolgok mélyére akar­tam nézni. Előre kell bocsátanom, hogy semmilyen titkot nem sike­rült feltárnom, ha csak az nem számít titoknak, hogy ebben az üzemben a fiatalokat elsősorban a munkájukról ítélik meg. Persze ha jobban belegondolunk, ez sem kicsiség, mert feltehetnénk a­ kérdést így is: Mikor tud egy fiatal olyan munkát végezni, amilyet joggal elvárnak tőle? Erre a kérdés­re már hamarabb találni választ. Csakis akkor, ha min­den feltételt megteremtenek hozzá. Ez nem frázis, s főleg akkor nem válik azzá, ha ismételgetés helyett ennek tuda­tában végzik munkájukat azok is, akiknek joguk és köteles­ségük számonkénti a dolgozótól — így a fiataloktól is — a fő munkát. Tehát a feltételek: A legtöbb helyen ezen a fő kereseti lehetőséget, a szociális juttatásokat, esetenként a jobb mun­kakörnyezet megteremtését értik. Mindent elkövetnek evégett, pontos kimutatással igazolják, hogy üzemük dolgozóinak át­­lagbére mennyivel magasabb az országos átlagnál, évente hányszor viszik őket — beleértve a fiatalokat is — üzemi kirándulásra, hány mozi-, illetve színházjegyet kaptak az alkalmazottak, hány milliót költöttek a termelés korszerűsí­tésére. Mégis elmennek a fiatalok, a vállalat nem tudja meg­tartani őket. A legtöbb helyen ezzel „megáll a tudomány“, a személy­zeti osztályon nem győzik a felmondási kérvények intézését. Sőt, már kialakulóban van egy új elmélet: aki menni akar, az úgyis elmegy. Mi sem könnyebb, mint leegyszerűsíteni a gondokat. Az Ogyalla­ Gép- és Trak­torállomáson rájöttek arra, hogy a minden feltétel biztosítását a hagyományosnál kissé össze­tettebben kell értelmezni. Van még egy tényező, amely fő­leg a fiatalok döntését befolyásolja nagy mértékben. A fia­tal érezni akarja, hogy van beleszólása munkahelye min­dennapi problémáinak megoldásába, a jövője formálásába, és nem csak irányítják, hanem megosztják vele az üzem gondját-baját. Nagy üzemekben ezt a kérdést­­ már részben megoldották Az ifjúsági szervezet képviselve van az üzem vezetőségében, így a fiatalok elsők között értesülnek az üzemre váró fel­adatokról, beleszólhatnak e feladatok megoldásába, tolmá­csolhatják a többi fiatal álláspontját és javaslatait. Nem kell várniuk, míg feladatul kapják azt, amit különben is el kell végezniük, és amit el is akarnak végezni. Divatos kifejezés­sel élve ez ilyen munkahelyen üzemi demokrácia van. Fel­adataink és problémáink ésszerű mérlegelése azt mutatja, hogy e „működési területet“ sok munkahelyen — kis üzem­ben vagy nagy vállalatban — ki kell még szélesíteni, s gond­jaink egy része észrevétlen, magától is megoldódik. Kamocsai Imre V

Next