Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 1. szám

NEM TUDOM ELFELEJTE­NI ŐT „Egy hónapig jártam egy fiaval) utána összevesztem vele. Szeretnék kibékülni, és tudom, hogy beleegyezik. Mi a véleményük?“ A szerelemben helyes a tanácsokat meghallgatni, de dönteni mindenkinek saját belátása szerint kell. Tudod, hogy mit akarsz tenni, tehát ne hagyd magadat lebeszél­ni róla. Próbáld meg. Habár az újra kezdett szerelmek általában ismét kudarccal végződnek, de sebaj, majd akkor elfelejted ... hálátlan rózsa „Nagyon szeretek egy lányt, írtam neki levelet, de válasz nem volt. Most mit tegyek? Ha a lány nem fog velem járni, én öngyil­kos leszek.“ Próbáld meg újra a köze­ledést, de ne levélben. Hát­ha az élőszó jobb belátásra bírja. Ha ismét visszautasít, nyugodj bele, és igyekezz más lány után nézni. Biz­tosan találsz olyat, aki job­ban­ illik hozzád, mint a mostani lány, csak nem tudsz róla, mert elvakít a nagy szerelem. Az öngyil­kosságról nagyon komolyan és őszintén lebeszéllek. Az élet tartogat még számodra sok kellemes meglepeést, kár lemondani róla egy lá­nyért, aki meg sem érdem­li szerelmedet. HA elveszítelek, MEG­HALOK „Tizenöt éves vagyok és nagyon szerelmes egy fiúba, akinek már levélben leír­tam érzéseim. Lehet ebből még kapcsolat? Válaszoljon, ha nem akarja, hogy ön­gyilkos legyek.“ Azt nem akarom, hogy öngyilkos légy, de a fiút megszerezni számodra még­sem tudom. Először is: ne­ked nincs kit elveszítened, ha még meg sem szerezted. Másodszor: a te szerelmed csak az ábrándok, fantá­ziák szüleménye, hiszen még nem is ismered köze­lebbről a fiút. Lehet, ha megismerkedtek, te lennél az, aki otthagynád őt. Erre még nem gondoltál? Továb­­bá olyan vagy, mint az óvo­dás kisgyerek, aki nem bír­ja megé.-­én hogy nem le­het mindent megkapnia, el­érnie. Ebben a korosztály­ban ezt a tulajdonságot m­akrancosságnak nálad már inkább nevezik, konok­­ságnak, keményfejűségnek. Próbálj az eszedre is hall­gatni, nemcsak a szívedre. Lehet az érzéseken uralkod­ni, csak akarni kell. És ezt is meg lehet tanulni.­­ AZ ÉN ÉLETEM! Nagyon tetszik egy fiú, úgy néz ki, én is neki. De mégsem velem jár, hanem más lányokkal. Szeretnék vele komolyan megismer­kedni, de hogyan tegyem? Próbáld kivárni, míg te kerülsz nála sorra. Kétlem, hogy létrejön komoly kap­csolat, mivel a fiú viselke­dése nagyon szertelen, ő még éretlen a „kétszemé­lyes“ szerelemre. A szé­­gyenlősséged ebben az eset­ben csak a segítségedre le­het, mivel megóv az elha­markodott lépésektől. ELSŐ SZERELMEM „Tizennégy éves vagyok, már fél éve szeretek egy 17 éves fiút. Hogyan adhat­nám ezt tudtára?“ Sehogy! A fiú, úgy látszik, alapiskolásokkal nem is­merkedik, hiszen ő már kö­zépiskolás. Lehet, egy-két év múlva észrevesz, ha ilyen kitartóan fogod őt szeretni. AZT AKAROM, HOGY SZE­RESS! „Megismerkedtem egy fiú­val, aki fagyizni­ hívott. Ér­zem, hogy szeretem őt, és azt akarom, hogy ő is sze­ressen.“ A fiú csak nagyon tetszik, de nem szereted. Kevered a fogalmakat és az érzelme­ket is. Miért akarsz óvin­tézkedésekbe bocsátkozni akkor, ha a fiú a kezdemé­nyező? Bizonyára lát ben­ned valamit, ha téged hí­vott fagyizni. Viselkedj fel­szabadultan, természetesen, vidáman, mert akkor a fiú biztosan és szívesen meghív máskor is. VÁRJ RAM, MÍG MEGÉR­KEZEM „Tizenöt éves vagyok. Megismerkedtem egy fiúval, aki szeretne velem többször találkozni. A szüleim na­gyon szigorúak, nem tudom, hogyan találkozhatnánk.“ Leveleztek, és itt-ott biz­tosan találkoznotok is sike­rül, így szüleidnek sem te­szel ellenére, és a fiúval is tarthatod a kapcsolatot. Leveled másik részét nem értem, mivel nagyon kétér­­telműen fogalmaztál. Ha a másik fiút nem szeretnéd elveszíteni, akkor kár tör­nöd a fejed a találkákon ezzel a fiúval. Úgy látom, a szüleid mégsem elég szi­gorúak, ha te a­ fiúkat még váltogatni is tudod. SZERETNÉK ÉN IS BOLDOG LENNI „Huszonegy éves lány va­gyok. Jártam egy fiúval, aki azért hagyott el, mert min­den egyes együttlétkor fáj­dalmat éreztem. Az orvos azt mondta, nálam minden rendben van, csak a félel­met kell legyőznöm. Most újból járok egy fiúval, aki­vel ismétlődnek a problé­máim. Mit tegyek, nem sze­retném elveszíteni őt.“ Ha a fiú igazán szeret, és mindent megtesz félelmed legyőzésére, akkor még vár­jatok a nemi kapcsolattal. Ha érzelmileg jobban össze­fonódtok, hosszabb ideig jártok együtt, sok közös él­ményetek lesz, könnyebben feloldódsz majd te is. Egy kis enyhe ,­spicc“ is segít­het, mivel az alkohol oldja a gátlásokat, de azt sem­miképpen sem ajánlom rend­szeresen. Ha hosszabb idő elteltével, annak ellenére, hogy kívánod a testi sze­relmet, még­sem sikerül fel­■­ T oldódnod, azt ajánlom, ke­­resd fel a pszichiátriai ren­­delőt, vagy ha módod van, h­a házasság előtti tanácsadót. ELSŐ SZERELMEM II. „Tizennégy éves vagyok.­­ A másik osztályból jár utá­nam egy fiú. Félek, hogy az osztálytársai csúfolódni fognak, hogy szeretem. Bá­toríts!“ Én lebeszéllek! Akkor nem fognak sem pletykálni, sem csúfolni, és neked egy-két esti sírás után újból nyugodt álmaid lesznek. Az a fiú nem is tetszik neked annyira, ha számít egy kis pletyka. UGYE, ELJÖSSZ MÉG? „Tizenhét éves lány va­gyok, egy évig leveleztem egy katonával. Az utolsó le­vélben összevesztünk. Most hazajött, és én keresem ve­le a találkozást, mert még mindig szeretem. De ho­gyan?“ Nem írod, hogy ki volt a kezdeményező az összeve­­szésben. Ha te, akkor nyu­godtan várd meg munka u­tán, és mondd meg neki, hogy szeretnél vele beszél­ni, és valld be, hogy meg­bántad az akkori viselke­désedet. Ha a fiú volt a kezdeményező, és most is kerül, akkor jobb lemonda­nod róla, mint feleslegesen fecsérelni rá az érzelmei­det. TAVASZ „Tizenhat évesen megis­merkedtem és két évig jár­tam egy fiúval, majd szakí­tottam vele. Most tizenki­lenc évesen férjhez men­tem, és született egy kislá­nyunk. Később rájöttem, hogy a férjemmel csak ba­rátok voltunk, és nem sze­relmesek. Most viszont az első fiút szeretem, aki szín­ u­tán megnősült. Nagyon re­ménytelennek látom a jö­vőt.“ Csak részleteket ragadtam ki leveledből, ami sejteti a benned levő nagy keserű­séget. Én mégsem látom o­­lyan reménytelennek a hely­zeted. Tény az, hogy a há­zasság nem elégít ki, és hiányérzettel küszködsz. Az előző szerelmedhez akarsz menekülni, ebben látod a megoldást. Megnyugtatlak, ez csak délibáb. Az előző fiú azért vonz, mert csak most tudatosítottad, hogy nem teljesült be a szerel­metek. Azóta azonban sok min­den megváltozott: te is, a fiú is családot alapítottatok, gyerekek születtek, akikhez ragaszkodtok, mások a vá­gyaitok, céljaitok. Akkor félbemaradt a szerelmetek, de most sem lenne teljes, mert feldúlnátok több em­ber, gyerek lelki nyugalmát. És ez óriási ám­ Én a kiutat a házasságod rendezésében, kettőtök kap­csolatának javításában lá­tom. Te egyáltalán nem gon­dolsz arra, hogy javítani le­het azon, a­hi van, nem pe­dig megfutamodni. Írod, hogy a­­ férjdehez nemcsak a hála kötött, hogy kiszaba­­­­dított a rossz családi kör­nyezetből, hanem tetszett is neked a vidámsága. Most már nem jóképű? Milyen apa lett, ragaszkodik hoz­zá a kislány? Tud róla, hogy az érzelmeid válságba kerültek, hogy nem elégít ki a házasság? Miért nem mondod el neki őszintén, hogy változtatni kéne azon, ami van, mert úgy érzed, ez így nem jó. A régi sze­relmedről nem kell neki be­szélni, de arról igen, ami kettőtöket illet. A kislány iránti felelősség is ezt dik­tálja. Ha nem sikerül javítani közös megegyezéssel, akkor próbáld ki az önállóságot a házasságon belül. Nem szá­míthatsz csupán az első szerelmedre, hiszen a fiú joggal visszautasíthat. Utazz el a kislányoddal valahová hétvégére, szabadságoljatok külön, fizess be társasuta­zásra, járj színházba, mozi­ba. Ha ez sem vált ki ben­ned hiányérzetet, ekkor sem fog vonzani a közös családi fészek, akkor fontolóra ve­heted a válást. A válás u­­tán, ha még jelentesz vala­mit az első fiúnak, ő maga fog kezdeményezni, te ne menj utánad VERONIKA Napjainkban reneszán­szukat élik a különféle természetes alapanyagból készült ruházati cikkek. Pamutból van a fehérne­mű, lenből vagy pamutból a szabadidő-ruházat — az­az a farmer —, gyapjú­ból a pulóver és az öltöny, bőrből vagy szőrméből a kabát. Világszerte hódít az ir­habunda és a nemes szőr­me, ami nem véletlen, hi­szen a bunda nemcsak me­leg, hanem elegáns, évek­re szóló ruhadarab, és értékét évről évre meg­őrzi. Ne feledkezzünk meg a juh és a marhan­appa bőr­kabátokról és szafarikról sem, hiszen öltözködé­sünkben nagy szerepet­­ játszanak csakúgy, mint a vastagabb pulóverek, kar­digánok. 2 VÍZEN KULLOGÓ deci tejfölt simára ke­verünk 2 tojással, 2 deci liszztel meg ~ egy ~ kevá< só­­val ^s henger alakb­en mar­­gat’innal jalaposan megszant tiasta konyhastilidra tt­rítjuk. Óvatosan összegöngyöl­ük­ a ruhát, és a két végén meg­kötjük. (Lazán csomagoljuk be ezt a ragacsos tésztát, hogy legyen helye megnőni.) Lobogó sós vízbe eresztjük és 40 percig lassú tűzön főzzük. A ruhából forró tál­ra borítva, egy kevés vajjal megöntözve tálaljuk. Felsze­letelve mártásos hús körete lehet. Ha a tésztamasszába 10 deka reszelt sajtot is ke­vertünk, vajjal megöntözve, reszelt sajttal meghintve önálló étel. Keverhetünk a tésztába IS deka apróra vá­gott vagy darált sonkát, úgyszintén vajjal öntözve, sajttal meghintve adjuk az asztalra­ egy paradicsom­paprikát, és lereszelünk egy meghámo­­zott zellergumót. Felolvasz­tunk 5 deka margarint, üve­gesre sütjük rajta a lagy­mát, majd beleteszünk kb. másfél kilónyi, darabokra vágott csirkét, és együtt pár percig pirítjuk. Hozzá adjuk a zellert, a paprikát, egy csokor petrezselyemzöl­det és felengedjük 2 deci vízzel. Egy húsleveskocká­val, késhegynyi borssal íze­sítjük, és fedő alatt időn­ként megforgatva a húsda­rabokat, puhára pároljuk. Ha a levét elfőné, egy ke­vés vízzel pótoljuk. Végül a puha húsdarabokat forró tálra szedjük, a visszama­radt levet egy púpozott kis­­kanálnyi liszttel besűrítjük, és még egy-két percig for­raljuk. Majd kivesszük a petrezselyemcsokrot, és mártásba öntünk egy doboz­­­nyi, levétől leszűrt kon­­zervkukoricát. Ezzel már csak átmelegítjük, de nem forraljuk, és a húsdarabok­ra öntjük. Azon frissiben burgonyapürével tálaljuk. A Szocialista Ifjúsági Szövet­­ség Szlovákiai Központi Bizott­­Ságénak lapja • Kiadja a Smena kesztőség Kiadóvállalat • Szer­és adminisztráció 812 84 Bratislava, Prazská 11 Telefon: 468 19 # Főszerkesz­tő: dr. Strasser György • A főszerkesztő helyettese: Csik­mák Imre • Nyomja a Zápa­­düslovenské tiaciarne, 897 20 Bratislava, Duklianska 39 • Előfizetési díj egy évre 52.— Kés, fél évre 29.— Kés • Ter­jeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden postahiva­talnál vagy kézbesítőnél • A lap külföldre a PNS. Gstredná ezpedicia a dnvoz tiace, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nái­ é. 48 alján rendelhető meg . Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldőnk vissza • Index: 49 802 kukoricás CSIRKE Nagyon apróra összevá­gunk egy fej vöröshagymát,

Next