Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-16 / 11. szám
AZ EMBERfiRT Az Írószövetség kongresszusán Lubomir STROUGAL elvtárs a CSKP KB küldöttségének vezetője irodalmunk problémáin túl számos olyan társadalmi kérdéssel foglalkozott, amelyek mindannyiunkat érintenek. Ezekből idézünk az alábbiakban: Napjainkban különösen nagy jelentősége van a dolgozók meggyőződésének, kezdeményezőkészségének, mert mindez olyan erő, amelyre a jövőben még inkább építeni kell. Közgazdasági céljaink megvalósításában is döntő jelentősége lesz a dolgozók pozitív hozzáállásának, hiszen nagyszabású ember- és társadalomformáló céljainkat csak felelősségteljes munkával valósíthatjuk meg. Itt nemcsak az úgynevezett szubjektív tényező növekvő jelentőségéről van szó. Látnunk kell azt, hogy egyre igényesebb feladataink politikai és szakmai szempontból egyaránt művelt embereket követelnek. Husák elvtárs a CSKP XVI. kongresszusán hangsúlyozta, hogy nincs bonyolultabb feladat az ember nevelésénél, tudatának formálásánál. Mindenfajta formalizmus és leegyszerűsítés nagy kárt okoz. A dolgozók tudatformálása során elsősorban három fő szempontot kell figylembe vennünk: eszmei, szakmai és erkölcsi nevelésüket. Sokszor elmondtuk már, hogy pártunk mit vár el az értelmiségiektől. Sosem becsülték le az értelmiség szerepét; ellenkezőleg: elismertük pótolhatatlan szerepét társadalmunkban. Hiszen az igazi szocialista személyiség formálása a párt és az összes értelmiségi elengedhetetlen feladata. A kor, amelyben élünk, rendkívül gazdag az emberi becsületesség és bátorság megnyilvánulásaiban. Korunkat az áldozatkész, dolgos és a szocializmus ügyének odaadó emberek tettei hatják át. Ám nem kevesen vannak azok is, akik mintha nem tanultak volna a múltból, akiknek a szocialista erkölcs elvei semmit sem mondanak, gátlástalanul kihasználják a szocialista rendszer előnyeit, kupeckodnak az értékekkel, akik a burzsoá példáktól vezérelve csupán a saját jólétüket szolgáló tárgyakat hajszolják. Szeretnénk ezekre ráirányítani a közvélemény figyelmét, s az egészséges erők segítségével védelmezni a szocializmus vitathatatlan értékeit. Gondolkozzunk el a szocialista társadalom egyik legfőbb erkölcsi elve fölött, ez pedig az embernek a munkához való viszonya. Sokat elértünk ezen a téren. Sok mindent azonban meg kell újítanunk, hiszen tudjuk, hogy országunk életszínvonalát nem csupán a helyes politikai döntések, hanem elsősorban az emberek munkája és az irányítás folyamata határozza meg. VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL Losonc (Lucenec) a város történetében először lesz világbajnoki vetélkedő színhelye: augusztusban Itt kerül sor az ejtőernyős-világbajnokság versenyszámainak lebonyolítására. A város lázasan készül a nagy eseményre, az építők versenyt futnak az idővel, miközben a rendezők éber szemmel figyelik, sikerül-e mindent időben elvégezniük. Az egész város érdekelt a rendezvényben, így a több mint három épületkomplexumból álló középiskolai kollégium is, amelynek tatarozására, szállodává átalakítására a világbajnokság szervezői csaknem 6 millió koronát irányoztak elő. Ez a nem kis összeg a diákotthon teljes üzemelése közben kerül beruházásra, és hogy ez milyen gondokkal jár, arról írunk riportunkban a 4. oldalon. Felvételünk már egy újjávarázsolt tatarozott szobában készült. Filip Anica, Pósa Judit, Recska Zsuzsi, Marci Ivett és Bálla Olga az építészeti szakközépiskola elsős diákjai. Négy éven át lakják majd ezt a szobát, az érettségi előtti éjszakát is ott töltik. Hogy éberen drukkolva-e, vagy nyugodt álomba merülve, az csupán a felkészültségükön múlik majd. Portrénkon Balla Olga: „Sokat kell rajzolnunk, de csak így tanulhatjuk meg mindazt, ami egy építész hivatásával összefügg.“ ZACSEK ERZSÉBET Fotó: Zolczer János az inni. AKI VÁLASZOL: DUSÁN LONGAUER A SZISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA. — Titkár elvtárs, nem ismered véletlenül azt a nótát, hogy aki legény jöjjön velem kaszálni... — Nem, nem ismerem! — De ha a melódiáját eldúdolom, arra bizonyára ráismersz. — Igen a dallamát ismerem, de a szövegét nem. Igaz, hogy most lapotok nevében kérdezel, de haddkérdezzek vissza én is. Miért is huzakodtál elő ezzel a nótával? — Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a dal szövegében kifejezett gondolatok az utóbbi években ismét aktuálissá váltak, mert a szálastakarmánnyal való gazdálkodás egyre nagyobb hangsúlyt kap. Nemcsak minden talpalatnyi szántóföldre szükségünk van, hanem minden rétre, legelőre is. Az ifjúsági szövetségben mozgalom is indult a rétek és legelők jobb kihasználására. — így van: „A rétek és legelők intenzifikálása“ nevű mozgalomba 2196 SZISZ-alapszervezet kapcsolódott be, és a munkákban összesen 73 211 fiatal vett részt. — Pontosan milyen célt követ ez a mozgalom? — Elsősorban a minél több és jobb minőségű szálastakarmány biztosítása a cél. Ifjúságunk ezzel a kezdeményezésével hathatósan hozzájárul társadalmunk termelési feladatainak teljesítéséhez. — Melyik kerületben érik el a legjobb eredményeket? — A mozgalom kezdeményezője a közép-szlovákiai kerület ifjúsága volt, s a tavalyi eredmények is ott voltak a legjobbak. Gyorsan hozzáteszem azt is, hogy nemcsak szlovákiai, hanem országos viszonylatban is sikereket értek el. Itt ebben a kerületben az alapszervezetek hosszútávú védnökséget vállalnak a rétek és legelők karbantartására. Hogy még konkrétabb legyek: például a losonci járásban levő poltári Haladás Elsz SZISZ-alapszervezetének komplex racionalizációs brigádja 4545 hektár rét és legelő fölött vállalt védnökséget. — A szálastakarmány begyűjtésében milyen eredményeket értek el a fiatalok? — A fiatalok társadalmi munkájáról már sokat írtunk és beszéltünk, köztudomású, hogy szívesen részt vállalnak népgazdaságunk megsegítéséből, így például az 1981-es évben csupán Szlovákiában 30 757 tonna szénát gyűjtöttek be. A kassai KoSber Autóforgalmi Vállalat fiataljai 2250 órát dolgoztak le társadalmi munkában, így segítve a szénakaszálásban és begyűjtésében. Jó példával jártak elöl a galántai járás fiataljai is. A szálastakarmány begyűjtésébe 21 alapszervezet kapcsolódott be. Lapunkban is megírtuk, hogy a fiatalok kivették részüket az őszi mezőgazdasági munkákból is. Milyen eredménnyel zárult az „Ősz 81“ elnevezésű szocialista munkaverseny? — Ha valahol, akkor az őszi mezőgazdasági munkáknál nagyon nagy szükség van a fiatalok segítségére. Az „Ősz 81“ elnevezésű versenyben sok fiatal traktoros és mezőgazdasági gépkezelő vett részt. Dicséret illeti Tóth Ferdinándot a Szálkát(Salka). Efsz dolgozóját, Marafko Lászlót Hidaskürtről (Mostová), a Nagymegyeri (Calovo) Efsz-ből Boros Lászlót, valamint Cucz Ferencet Duna-szerdahelyről (Dun, Styeda) és mindazokat, akik velük együtt dolgoztak a gépeken. Az iskolai SZISZ-alapszervezetek is aktívan bekapcsolódtak az ősziek begyűjtésébe. Elsők között említem meg a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanulóit, akik 23 433 óra társadalmi hasznú munkát végeztek: gyümölcsöt, zöldséget szedtek és szőlőt szüreteltek. S ha már számokkal bizonyítottunk eddig, tegyük hozzá, hogy ebből az iskolából minden egyes SZDSZ-tag 73 munkaórát dolgozott le ősszel, ami ugyancsak dicséretre méltó eredmény. A beszélgetést köszöni: CSIKMAK IMRE