Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 1. szám

Programozás és formatervezés Bár az Ifjúság tudományos-műszaki te­vékenységének kassai (Košice) kerületi klubjában a vakáció alatt sem szünetelt a munka, az új iskolaévben mégiscsak élénkebbé vált. Pionírok és SZDSZ-tagok százai látogatják naponta és ismerkednek a tudomány legújabb vívmányaival, a szá­mítógépekkel, a formatervezéssel és egye­bekkel. A pionírok három körben ismerkednek a programozás alapelveivel. A középisko­lások ugyancsak három körben foglalkoz­nak számítástechnikával, egy kör munkája viszont az ipari formatervezésre irányul. A tapasztaltabbak klubokban tömörülnek, amelyek megint csak a számítógépek ke­zelésével, a programozással és a forma­­tervezéssel foglalkoznak. Saját klubja van például a Lord, Atari, Sinclair, Sharp és Commodore számítógépek tulajdonosainak. Itt már magasabb szinten dolgoznak. Tizenkét évvel ezelőtt a kerületi klub azt a célt tűzte ki maga elé, hogy meg­kedvelteti a legkisebbekkel a számítástech­nikát. A legkisebbek érdeklődése pedig ó­­riási. Középiskolás klubtagokkal elsősorban azt igyekeznek elsajátíttatni, hogy a szá­mítástechnikát alkalmazni tudják a gya­korlatban. A munka az önállóság kifej­lesztésére irányul. Különös helye van a formatervezők klub­jának. Ez szorosan együttműködik a Tech­nika Házával, amely a Csehszlovák Tudo­mányos-Műszaki Társaság tulajdonában van. Innen kapja az anyagi ellátást és a szakmai irányítást is. Ugyancsak különös szerepe van a kerületi hatáskörű Atari­­klubnak. Módszertani segédanyagokat ad ki a többi Atari-klubnak a kerületben, il­letve az Atari számítógépek tulajdonosai­nak. Egy füzetecskét már a Commodore­­klub is kiadott. A többi, kisebb klub is szívesen kapcsolatba lép bármely hasonló klubbal az országban, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat. A közeljövőben megkezdi működését az Amstrad-Schneider CPC klub is, az említett számítógépek tulajdonosai jelentkezhetnek. Farah Valéria Társadalmi kezdeményezéssel A polgárok kezdeményezése, társadalmi aktivitása nyomán évről évre szépülnek, újabb létesítményekkel gazdagodnak a Lé­vai (Levice) járás Városai és községei. Az idén például a beruházásos Z-akcióban 28,4 millió korona értéket hoztak létre, mindössze 22,7 millió korona ráfordítás­sal. Befejeztek többek között 14 középü­letet, ugyanakkor huszonhét új építésébe kezdtek. A befejezett építkezések között említhetjük a gépipari szakközépiskola szaktantermeit, a garamgyörgyi (Jur nad Hronom), óvodát, a besel (Beša) Ifjúsági klubot, a zselízi (Želiezovce) autokempin­­get és másokat. Négy községben bevezet­ték a vízvezetéket vagy bővítették a há­lózatot. További nagy értékek születtek a nem beruházásos Z-akcióban. A középületek és közterületek szépítésében a polgárok több mint két és fél millió korona értékű időt dolgoztak le társadalmi munkában. Az így létrehozott eszmei érték 31 millió korona. Iván Manko A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Szerkesztőség: Leckova 5. B12 84 Bratislava Telefon: 435 75. 468 19 Főszerkesztél: CSIKMAK IMRI Helyettes főszerkesztő: NESZMÉRI SÁNDOR Kiadja a Smena Kiadóvállalat. 912 84 Brati­­slave. Pracská ti Nyomja a Západosloven­ské dlaemnrne 812 82 Bratislava. Odborárske nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 92 KBe, fél évre 26 Kés. Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. EWth­et* hetit minden postahivatalnál vagy kézbesítő­nél. A lap költőidre a PNS Ostredná ezpedicia a dovoz dlace 813 81 Bratislava Gottwal­dovo nám 8 fttlán rendelhető ereg Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza. Index: 498 82 Beszéljünk nyíltan A forradalmi változások, a gazdasági és társadalmi átalakítás időszakában élünk. E változások természetesen bennünket és szervezetünket, a Szocialista Ifjúsági Szö­vetséget is érintik. Hogy mi vár ránk ezzel kapcsolatban, és mit vállalunk az átala­kításból, erről beszélgettünk a SZISZ Köz­ponti Bizottságának elnökével VASIK MO­ horitával. # Hogyan képzeli el a mozgalmi mun­kát a gazdasági és társadalmi átalakítás időszakában? — Úgy, hogy az alapszervezetekben és minden szinten nyíltan és őszintén beszé­lünk ezentúl az ifjúságot érintő kérdések­ről. Véget kell vetni annak, hogy a prob­lémákról legfeljebb szűk baráti körben sugdolózunk, méltatlankodunk, bosszanko­dunk a fonákságok láttán. Vagy magunkba fojtjuk a véleményünket. Ezentúl hangot kell adni megalapozott véleményünknek, igényeinknek, követeléseinknek, s erre leg­alkalmasabb fórum az alapszervezeti­ tag­gyűlés. A korábbinál érezhetően kell tá­mogatni azokat a fiatalokat, akik merik vállalni az ifjúság jogos követeléseinek ki­nyilvánítását és érvényesítését. Munkánk egyik legfontosabb fokmérője ebben az időszakban a nyíltság. Változtattunk a po­litikai oktatás eddigi rendszerén is. Jelen­leg arra törekszünk, hogy a fiatalok az oktatás keretében azokról a témákról vi­tatkozzanak, amelyek leginkább érdeklik őket. Egész sor jó példa van már arra, hogy a politikai körökben a szociális hely­zetről és fejlesztéséről, a házas- és csa­ládi életre nevelésről, a negatív befolyás elleni küzdelemről, a munkahelyi beillesz­kedésről és az érvényesülésről beszélnek széles politikai összefüggésben és szűkebb szakmai szempontból egyaránt. Politikuso­kat, közéleti személyiségeket, orvosokat, pszichológusokat hívnak meg. 9 Az átalakítással függ össze a moz­galmi munka leegyszerűsítése, a bürokrá­cia felszámolása. Mit tesz ennek érdeké­ben az ifjúsági szövetség? — Sajnos, a mi munkánkban is, akár­csak a többi szervezetben, eluralkodott a bürokrácia. Sok esetben konkrét személyek „művelik“, szívesen alkalmazzák a bürok­ratikus módszereket. Ha ehhez hozzáves­­­szük, hogy nálunk gyakran cserélődnek a tisztségviselők, az újaknak nincs mindig kellő tapasztalata, akkor ne is csodálkoz­zunk azon, hogy nem kívánatos helyzetek állnak elő. Általános támadást indítottunk a visszásságok ellen. A változás egyik je­le, hogy csökkentettük a központi szervek, elsősorban a SZISZ KB apparátusát. A ke­rületi szervekből alacsonyabb szintre he­lyeztünk tisztségviselőket, ahol érdemlege­sebb munkát végezhetnek. Csökkentettük az anyagi fedezetet, mert bebizonyosodott, hogy néha éppen ez tette lehetővé, hogy egyesek bürokratikus és adminisztratív módszereket alkalmazzanak. Véget kell vet­ni annak, hogy a tájékoztatás egyetlen eszköze a kérdőív és űrlap legyen. Éppen folyamatban van a tájékoztatási rendszer átépítése. Az alapszervezetektől ezentúl csak két dokumentumot kérünk. Az egyik az évzáró taggyűlés megtartásáról szóló jelentés, a másik a kitüntetésekre vonat­kozó előterjesztés. Ezzel azt követjük, hogy a járási bizottságok dolgozói közvetlenül megismerjék az alapszervezet munkáját. A központi bizottságok dolgozói egy idő óta minden hónapból egy hetet a járásokban, az alapszervezetekben töltenek. Mindenkép­pen szorosabbá akarjuk tenni a tisztség­­viselők, az apparátus kapcsolatát a tag­­állománnyal. Ezzel kifogjuk, visszafogjuk az ügybuzgó bürokratákat.­­ Az ifjúság egy része passzív szem­lélője a fejleményeknek vagy egyszerűen sodródik az árral. Sohasem nyilvánítja ki véleményét, mintha szégyenkezne valami­ért. Mi legyen ezekkel a fiatalokkal? — Már említettem, hogy nálunk szokás nem beszélni nyíltan a problémákról ott, ahol kellene, ahol esetleg megoldást is találnának a fiatalok a kérdésekre. Inkább az utcán, a tanítás vagy a munka után, szórakozás közben vetik fel. De ez nem csak a fiatalokra jellemző. Tudom, ezt az válthatta ki, hogy a múltban sokszor tu­dálékosan lehurrogták őket, hogy mit a­­kartok, még ki sem nőttetek a pelenká­ból, máris fel akarjátok forgatni a vilá­got. Meggyőződésem azonban, hogy ifjúsá­gunk túlnyomó többségének létérdeke és akarja is a szocializmust, és azok, akik időnként bírálnak, nem a rendszert akar­ják megváltoztatni, hanem csak a bosszan­tó hibákat és fogyatékosságokat akarják eltávolítani. A másik oldalon azonban: bele kell nyugodnunk abba, hogy nem minden­ki tud és akar nyilvánosan szerepelni. Kü­lönbséget kell tenni azok között, akik csendesek, zárkózottak, nincs bátorságuk véleményt mondani, de azért szívesen el­végeznek minden munkát a szervezetben, meg azok között, akik feltűnési viszketeg­­ségből, vagányságból, „csakazértsem“ a­­karnak véleményt nyilvánítani. Természe­tesen a félénkeket is tanítani kell a köz­­gondolkodásra. Legfontosabb azonban, hogy az alapszervezetek élén olyan fiatalok áll­janak, akik bátran kimondják a vélemé­nyüket mindig és mindenhol. Társaik kö­rében éppúgy, mint a felsőbb szervek előtt, a gazdasági és politikai fórumokon. Ahol ilyen emberek vezetik a fiatal kö­zösségeket, ott nyíltság és őszinteség ural­kodik minden kérdésben, s mi éppen ezt akarjuk. Van miről tárgyalnunk Először mindenki hallgatott A Nagykaposi (Velké Kapušany) Mező­gazdasági Szakközépiskola III. B osztályá­nak évzáró SZISZ-gyűlése élénk érdeklő­dés mellett zajlott. Itt volt a tb illetékes titkára, az iskolai csúcsbizottság elnöke, valamint a 26 tagú osztályközösség Irá­nyítója, Balogh Mária mérnök, osztályfő­nök. Kocsis Viola osztályelnök beszámoló­jában röviden értékelte az osztály eddigi — főleg tanulmányi és magaviseleti — eredményeit. Nem is annyira a jegyeken, mint inkább a magaviseleti bizonyítványon kell a jövőben javítani — mondta beszé­dében. A közösség kivette részét a nyári és őszi betakarítási munkákból. Dicséretet kaptak a munkaadó Királyhelmeci (Krá­­fovský Chlmec) Állami Gazdaságtól. Az osztály egyébként az iskola élcsapatához tartozik, az iskolai és iskolán kívüli tevé­kenységben is. Amikor a tanév elején tu­domást szereztek a Radim-mozgalomról, ketten öl­ként jelentkeztek, s ma már ins­truktorokként foglalkoznak az elsősökkel. A vita megnyitásakor először mindenki hallgatott. Az osztályfőnök törte meg csendet. Nagyobb fegyelemre kérte az osz­a­tályt, de dicsérte is tanítványait. A SZISZ- funkcionáriusok arról beszéltek, hogyan kell zajlania egy igazi SZISZ-gyűlésnek, meg hogy mik az iskolai és járási szer­vezet tervei, és mik az elvárások a SZISZ­Instruktorokkal szemben. Erről bővebben aztán már a gyűlés után Fekete Enikő és Kocsis Viola beszélt. — Nekünk az Új Ifjúság módszertani segédanyaga sok fogódzót adott, ezért nincs különösebb gondunk — kezdte Eni­kő. — Mindenesetre az 1. B iskolán kívüli tevékenységét már úgy szervezzük, hogy ne kövessék el azokat a hibákat, amelye­ket mi. Célunk, hogy sohase unatkozza­nak, legalábbis az iskolában ne, és ne tör­jék szamárságokon a fejüket — teszi hozzá Viola. — Hogy mindezt valóra váltsátok, ho­gyan kezdtétek? — Először is alaposan meg akarunk is­merkedni az osztállyal, annak minden e­­gyes tagjával. Ezt azért mondom jövő idő­ben, mert ez még most is aktuális. Ugyan nem múlik el nap, hogy ne lennénk az osztályban, a folyosón ne beszélnénk kis elsősökkel, de az alapos megismerés­a­hez még ez is kevés. Az osztályfőnökkel, Svajda Istvánnal is együttműködünk, nem engedtük át neki a kezdeményezést. Azon kívül, hogy segítünk a diákok problé­máinak megoldásában, a tanulmányi ered­ményeket is figyeljük. A fő azonban a közös játékos foglalkozás. -polg­(A szerző felvétele) Kocsis Viola és Fekete Enikő, a két instruktor Várunk benneteket Gondokkal, de eredményesen A gyümölcsöskert kaptatóját megtéve egy gondosan elkészített üvegház mellett visz az út az udvarra. Körös-körül épületek so­rakoznak, a távoli sportpályáról és a szem­közti tornateremből diákcsevegés zaja szű­rődik ki. Kísérőm, Teleki Béla, a Füleki (Fiľakovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskola igazgatóhelyettese azért áll meg az udvar közepén, hogy jobban érzékeltethes­se az iskola nagyságát. — A losonci (Lučenec) járás huszonhá­rom alapiskolája közül a miénk a legna­gyobb, de ehhez azt is tudni kell, hogy vonzáskörzetünkbe hat község 1—4 osztá­lyos alapiskolája tartozik. Jelenleg 1087 ta­nulónk van, ami önmagában véve örven­detes, de sok-sok gonddal is jár. Épüle­teink még aránylag újak, viszont már kez­detben, a hatvanas évek közepén is ki­csinek bizonyultak. Azóta nemcsak szám­ban gyarapodtunk, de a nevelő munka is sok új igényes feladatot hárított ránk. A különb­öz­ő szakkörök tevékenységének fel­tételeit egyre nehezebb megteremteni. Hogy csak egy példát mondjak: negyvenegy osz­tálynak egy tornaterem áll a rendelkezé­sére. Az iskolaügy illetékesei tavaly is megvettek számunkra három környékbeli családi házat, de ez csak amolyan toldo­zás-foldozás. Sajnos, addig, míg ezeket át­alakítjuk, használhatóvá tesszük két évfo­lyam diákjai délutáni „műszakban“ tanul­nak. Látva az épületek folyosóinak gazdag dí­szítését, a világos tantermeket, no meg a pedagógusokkal folytatott beszélgetések után, máris egy más kép tárult elém: az eredmények, sikerek alapján kialakult kép. Az iskolának két egymással rivalizáló or­szágos hírű művészeti csoportja van, Kazinczy Irodalmi Színpad és a Pipltér a folklórcsoport. Sportban Sós Eszter, Gás­pár Angelika és Botos Miroslav a ráter­­mettségi verseny aranyérmesei. Sós Eszter az 50 méteres gyorsúszásban maga mögött hagyta a járási mezőnyt. A matematikai és fizikai olimpia járási és kerületi forduló­járól számos helyezést hoztak haza tanu­lóik, és derekasan helytálltak az iskolák közötti versenyben is. Eddig mindig az első tíz közé rangsorolták őket. Jó a vá­ros középiskoláival fennálló kapcsolatuk, népszerűek a közös rendezvények. A gép­ipari szakmunkásképző és a gimnázium diákjainak nagy része innen kerül ki, ezért is van az, hogy oly szívesen térnek ide vissza akár szakköröket vezetni, akár ins­truktorként a pionírcsapat munkáját segí­teni. Ezután megnézem a népművészeti szo­bát, majd a pionírházba megyünk. A „Vö­rös Fülek“ pionírcsapat munkáját vaskos krónika idézi itt. A pionírmunkáért is fe­lelős igazgatóhelyettes pedig nem kis büsz­keséggel mutatja a Pionírszervezet Köz­ponti Tanácsának magas kitüntetését, mely­nek értelmében elnyerték a Példás pionír­­kollektíva címet. A krónika és a fénykép- dokumentumok tanúsága szerint a sikerek kovácsa nemcsak a három pionírvezető, hanem az igyekvő és rátermett diákság, a segítőkész középiskolások és az iskola vezetősége. Ha terveik valóra válnak. jö­vőre a „Vörös Fülek“ pionírcsapat már a város volt legendás hírű antifasiszta har­cosának, Nógrádi Sándornak a nevét vi­selő alapiskolájában folytathatja a munká­ját. Kép és szöveg: Polgári László Lámpagyújtós a népművészeti szobában, amely az iskola érdekessége

Next