Új írás, 1970. január-június (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-06-01 / 6. szám - VITA - Özv. Bajcsy-Zsilinszky Endréné: A koronatanú megszólal...
solnivalót, a bevezető tanulmány Bajcsy- Zsilinszky értékelésének „bírálásán" keresztül, közvetve igyekezett - a Rákosiidőszakra emlékeztető hangnemben - megrágalmazni férjem becsületesen és következetesen végigküzdött politikai pályáját. Ami Vas Vilmos visszaemlékezését illeti: Áchim András háziorvosának memoárjából összeállított részletek azért kerültek a kötetbe, mert a szerkesztő általam is helyeselt szándéka az volt, hogy olyan dokumentumok is bekerüljenek a kiadványba, amelyek sok tekintetben tisztázzák az Áchim-Zsilinszky affér és Áchim lelövésének körülményeit. Ha arra gondolunk, hogy még a lexikonokban is pontatlanul olvashatjuk a tragikus esemény történetét, és a nyilasok, valamint a többi fasiszta hazaáruló hazug vádjai még máig is hatnak, akkor különösen fontos volt ezeknek a dokumentumoknak a közlése, mert tisztázzák a tényeket. Egyébként Erki Edittel szemben arra is rá kell mutatnunk, hogy a Vas Vilmos-féle memoárból Tibori János ugyan körülbelül összesen egy oldal terjedelemben idéz „Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom" című munkájában, de a dokumentum legalább kivonatosan történő publikálására először Vigh Károly memoár-kötetében kerül sor. Végül rátérve Erki Editnek a szerkesztő bevezető tanulmányát ért „bírálatára", amelyben ferdítéssel és történethamisítással vádolja Vigh Károlyt, azért sem hagyhatom ezt szó nélkül, mert nem csupán a szerkesztőt sérti tudományos becsületében, hanem egyben férjem politikai múltját is beszennyezi és rosszindulatúan - vagy tudatlanul - megrágalmazza. A „mutatóba” felhozott néhány példájára reflektálva, itt is szerzőtársaimmal, férjem egykori munkatársaival konzultálva, a következőket vagyunk kénytelenek megállapítani: ad 1) Zsilinszky Endrét 1921 márciusában ismertem meg, ezért állíthatom, hogy „túlzó és türelmetlen nacionalizmusa, valamint antiszemitizmusa" — Vigh Károly állításának megfelelően — jelentős mértékben az 1918-19-es forradalmak viszszahatására alakult ki. Ugyanis azok közé a volt tartalékos tisztek közé tartozott, akik akkor még úgy látták a trianoni tragédiát, hogy míg ők a fronton vitézül verekedtek, a hátországban a két forradalom hátba támadta őket. A 20-as évek végétől már revízió alá vette korábbi nézeteit és nem egy cikkében (ezeket szinte mind én gépeltem!) fejtegette, hogy Magyarország tragédiáját nem az 1918-1919-es forradalmak okozták, hanem a Deák Ferenc után következő törpe politikai vezetőgarnitúra antiszociális bel- és szerencsétlen külpolitikája. Például 1935. márc. 20-án a Nemzeti Radikális Párt és a Függetlenségi Kossuth Párt (októbristák!) együttes választási gyűlésén - egyebek között - hangsúlyozta: „a trianoni sírt nem 18-ban ásták meg, hanem már 1867- ben". (Szabadság 1935. március 24. sz.) ad 2.) Erki Edit Móricz Zsigmondot „átmenetileg elbizonytalankodó" jelzővel illeti, mert 1920-ban a Nyugatban néhány dicsérő szót írt Zsilinszky Endre „Nemzeti újjászületés és sajtó" című munkájáról. Arról viszont hallgat a recenzens, hogy Vigh Károly leközli Móricz Zsigmond kritikai észrevételeit is férjem írásáról. Teszi ezt nyilván azért, hogy megállapíthassa a szerkesztőről: „Zsilinszky húszas években vallott eszméinek mentségére hozza fel" Móricz Zsigmond írását. Férjemnek nincs szüksége mentségekre. Benne mindig megvolt az a képesség és morális erő, hogy - ha kellett - szembe nézzen korábban vallott esetleges hibás nézeteivel. Ennek a képességének egyik legszebb példája „Vessük hát fel a „fajvédelem" kérdését!" című, „Szabadság"beli (1936. június 7. sz.) cikke, amelyben — egyebek között - így magyarázza a 20-as évek elején vallott nézeteit: „Valamikor valóban lelkesedtem a „fajvédelem" gondolatáért. De csak addig, míg észre nem vettem, mi mindent nem dugdosnak e szó szárnyai alá s micsoda égbekiáltó ostobaságok és gazságok, undok tehetetlenségek és jogosulatlan ambíciók menhelyévé és műhelyévé válik ez a jobb sorsra érdemes eszme." ad 3) „Fasiszta szociális demagógiát" imputál Erki Zsilinszkynek és elmarasztalja a szerkesztőt, mert ezt a szó eredeti értelmében szociálisnak tekinteti. Csak azt felejti el közölni a bíráló, hogy hol található ilyen értelmezés Vigh Károly tanulmányában! Egyet azonban Erki Editnek is tudnia kell: Zsilinszky Endre még fajvédő korában sem volt fasiszta és még akkor is az különböztette meg a Gömböscsoport tagjaitól, hogy nem „szociális demagógiát" hirdetett, hanem a földreformtól kezdve komolyan vette, amit mond és leír. Éppen az ellenforradalmi kormány- 722