Új írás, 1981. július-december (21. évfolyam, 7-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám - KÖRKÉP - Nagy Miklós: Bérczy Károly, az elbeszélő
Bérczy írói világában nemcsak a feudalizmushoz, pénzarisztokráciához hasonló jól felismerhető jelenségek sújtják az embert. Vannak kiismerhetetlenebb hatalmak is. A társadalmi igazságtalanságok a véletlenek bonyolult mechanizmusán keresztül mérgezik meg a létet, a csapásoknak ajtót tár maga a megzavarodott, szenvedélyekbe merült áldozat is. Valami hasonlóról szólt Goethe híres versében, a Hárfásban, nem hiába állítja ennek eredeti szövegű zárósorait az Életutak elejére a szerző: „Ég Hatalma! Életre hívsz, csapdád megejt / s ha vétkeztünk s nyílik a börtön, / magunkra hagysz, kínlódni, mert / meglakol minden bűn a földön." (Szabó Lőrinc fordítása) Kéki Gábor története ez, aki kora ifjúságától fogva megszokja, hogy a Murayakban keresse szenvedései forrását. Az idősb Muray eltévedt golyója terítette le édesapját egy nagyúri vadászaton, húga fiatalon pusztult bele az ifjú Muray erőszakos csábításába. Olaj a tűzre néhány véletlen sérelem, s Gábor egyre közelebb sodródik a bosszúálláshoz, noha a földesúri család részéről nem hiányzik a jóvátétel szándéka, csakhogy ez is visszájára fordul. Az okok és következmények végzetes láncát senki sem szakíthatja szét, s Gábor gyilkos merénylete után joggal említi egyik pártfogója az akaratszabadság képzelt voltát „E történet elmondásával [. . .] a fennmagasztalt szabad akaratot oly gyakran korlátozó esetlegességek elismerésének tartozom". Nem sokat kell keresgélnünk írónknál ahhoz, hogy ráakadjunk hasonló helyzetekre és végkövetkeztetésekre: „Szabad akarat az ember soha nem szánandóbb kicsiségében, mint midőn e szót fönnen emleheti. Van-e, ki legközelebbi perce teendőiről bizton rendelkezhetett?" A holló király kereskedő hőse kérdi ezt, akit a fiatal Mándoky Ottó anyagi csődbe meg feleséggyilkosságba kergetett. E novellában sokkal feltűnőbbek az említett francia romantikus iskolai stílusjegyei — gondoljunk pl. a fanatikus bosszúálló indulat eluralkodására —, hogysem azt egészében be tudnánk sorolni a 19. századi magyar gondolatvilágba. Mégis, a determinizmus határozott hirdetésével Bérczy a szabadságharc utáni évtized jellegzetes hazai eszmeáramlatához csatlakozik. Leverték a szabadságharcot, a liberális eszmék, az utópisták nagy lendületű tervei egyaránt meghiúsultak szerte a kontinensen. A természettudományok eredményeit sekélyesen felhasználó és akkor gyorsan hódító vulgáris materializmus alapelvét legtömörebben Lucifer szavai fejezik ki Madách nagy alkotásának 14. színében: „Igen, igen, akármint képzelődős, Mindig az állat első bennetek." A riasztó gondolatokkal nemcsak Madách viaskodik. Arany Jánosnak, Kemény Zsigmondnak, részben Eötvös Józsefnek szintén egyik alapélménye az emberi nem megkötöttsége, ezért állandóan arról faggatják a Természetet s Történelmet, van-e egyáltalán szabad döntésünk, hol húzódnak annak határai? Válaszuk lényeges eleme a káros szenvedélyekre, a képzelgések és előítéletek hatalmára való rámutatás. E magunk fölidézte lelki energiák jobban megköthetnek a külső béklyóknál, s végül kiszolgáltatnak a külvilág nem sejtett, irgalmatlan törvényeinek. Nem egy Bérczy-novella állít elénk a szenvedélyétől elvakított embert. Szerencsétlen, sebesült lázadót juttat csendőrkézre egy szavojai kocsmáros - pusztán a kitűzött vérdíjtól hajtva. Ám a nagy összeg együttjár a nép megvetésével, az őrületbe kergető társadalmi elszigeteltséggel. (A fentiekben jellemzett Didier című elbeszélés persze nemcsak a végletes pénzvágytól akar elrettenteni. 1853-ban jelenik meg, amikor még messzi a viszonylagos konszolidáció, így kétségtelenül rokonszenvet kelt a Bach-rendszer üldözöttei, megvetést annak besúgói iránt.) A kártyázás rabjairól olvashatunk A játékos meg A holló király lapjain. Nem kerüli el a szerző figyelmét, hogy a megszállottak ellenfelet, szerető családtagot egyaránt tönkretesznek, bár az utóbbi épp ellentétes szándékukkal. A játékos főhőse közvetve anyja halálát okozza. Mándokynak (A holló király) pénz kell, ezért mindörökre kisiklatja az általa megrabolt kereskedő életét, egyúttal megfosztja őt a szabad akaratba vetett hitétől. 88