Új Katedra, 2001 (13. évfolyam, 1-10. szám)
2001-12-01 / 9-10. szám
■ wmmmm 10m Tanulmány ^ 5. táblázat A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a háztartásfőiskolai végzettsége szerint és éhesen sem lehet szellemi munkát végezni. 3.3. Nyelvi hátrány Az iskolai ismeretátadás elsődleges eszköze a nyelv. Az iskolai feladatok teljesítéséhez meghatározott nyelvhasználati módok megértése, és azok alkalmazni tudása szükséges. Az iskolába lépő gyermek csak azokat a nyelvi ismereteket, készségeket és képességeket tudja mozgósítani, amelyeket korábbi tapasztalatai során megszerzett. Iskolai esélyeit tehát nagymértékben befolyásolják, hogy a rendelkezésére álló nyelv, az általa birtokolt nyelvhasználati módok, nyelvi eszközök mennyire felelnek meg az iskolában elvártaknak, mennyire alkalmasak az iskolai feladatok ellátására. A cigány gyermekek esetében a nyelvi nehézségek egyik oka az eltérő anyanyelv. A magyar nyelv hiányos tudása befolyásolja a nem magyar anyanyelvű cigány gyerekek iskolai pályafutását. Jól tükrözik ezt a már említett 1993-as reprezentatív országos vizsgálat adatai. A 25-29 éves korcsoportban az általános iskola 8 osztályát a romungrók (magyar anyanyelvűek) 77 százaléka, a beások (beás anyanyelvűek) 58 százaléka és az oláh cigányok (cigány anyanyelvűek) 52 százaléka fejezte be. A nyelvi hátrány súlyosabb oka „összefügg a hagyományos cigány közösségek kultúrájával"7", azaz a többségi kultúráétól eltérő nyelvi szocializációval. A 80-as évek végéig, a 90-es évek elejéig ezt a másságot a cigány tárgyú írások többsége - feltételezésekre, alkalmi megfigyelésekre alapozva - deficitként, hiányként értelmezte. „A tulajdonképpeni nevelés, azaz a megfelelő viselkedésre való szoktatás és gondolkodásfejlesztés ... ismeretlen a hagyományos életmódot folytató cigány családokban."9 : „A cigány kisgyermeket két szempontból éri nyelvi károsodás a hagyományos cigány környezetben. Egyrészt a beszélgetésre szoktatás kimaradása (iín. dialógushelyzet hiánya). A hagyományos szemléletű szülők nem szoktak elbeszélgetni beszélni kezdő kisgyermekükkel, így a másfél-kétéves cigány gyermek pusztán hallás útján, csiszoló-javítgató gyakorlat nélkül sajátítja el a nyelvet ,..."10. Réger Zita kutatással igazolta, a nyelv segítségével és a nyelv használatára történő szocializáció meglétét a cigány nyelvi közösségekben. E kutatással bizonyította, hogy a cigány gyermekek nyelvi szocializációjára is érvényes az a - a nyelvelsajátítás folyamatára univerzálisan jellemző - jelenség, miszerint „... a gyermeknek az őt nevelő felnőttek nem csupán a nyelvi szabályoknak megfelelő mondatalkotásra adnak mintát, hanem a beszélés funkcióiba, az adott kultúrában kialakult beszédműfajokba is bevezetik; nyelvi kompetenciáján túl tehát kommunikatív kompetenciáját is formálják:" A cigány nyelvi közösségekben a nyelvi szocializáció folyamatát befolyásoló nyelvhasználati tevékenységeknek van azonban egy sajátossága: teljes mértékben hiányzik belőle az írott nyelv, az írásbeliség. A cigány gyermekeket körülvevő tárgyi világból hiányzik a könyv, hiányoznak azok a tevékenységek, amelyekben az írásbeliségnek szerepe van (pl. képeskönyv nézegetése, a könyvben látható tárgyak, állatok, személyek, cselekvések megnevezése). A cigány gyermekek így híjával vannak azoknak a tárgyi, fogalmi ismereteknek, amelyeket a többségi - írásbeliséggel rendelkező - kultúrában élő gyerekek a felnőttek közvetítésével megismert könyvekből már kicsi korukban elsajátítanak. Az iskola elvárja ezeket az ismereteket, épít a könyvekből származó tudásra. Azokról a sajátos nyelvhasználati módokról, amelyekkel a cigány kultúrában felnövő gyermek rendelkezik az iskola nem vesz tudomást (nem is ismeri őket), ez a sajátos nyelvi tudás az iskolai követelményeknek nem felel meg. A családban elsajátított és elvárt, illetve az oktatásban megkövetelt nyelvhasználati módok mássága, eltérő mivolta, súlyos kudarcok forrása a cigány gyermekek számára az iskolában. 3.4. A cigány tanuló és a tanár A cigányság történetével, kultúrájával, nyelvével kapcsolatos ismeretek éppúgy hiányoznak a tanárképzési programokból, mint általában a többségi társadalom oktatásából, így a tanárok nincsenek felkészülve a cigánysággal kapcsolatos problémák kezelésére. Országszerte számos iskolában folyik cigányfelzárkóztató program. A gondot az okozza, hogy egyrészt a cigányság lélekszámához viszonyítva igen kevés a cigány kisebbségi oktatási programot folytató intézmény, másrészt ezeknek a programoknak a színvonala - az esetek többségében - alacsony.12 A cigány tanulók iskolai sikertelenségével kapcsolatban a tanárok részéről igen erősen működnek a felelősségelhárítás mechanizmusai. Egy 1999-es vizsgálat szerint a kisebbségi iskolákban dolgozó osztályfőnökök 52 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a cigányok iskolázottságáért elsősorban maguk a cigányok felelősek.13 Legneuralgikusabb pont az oktatási rendszeren belül a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció. Ennek különböző fokozatai vannak. a) Csökkent értékű oktatás: A Új Katedra - 2001. november-december A háztartásfő 1992 1997 iskolai végzettsége Ft Ft 8 osztály 830 2554 Szakmunkásképző 1004 2652 Középiskola 1392 3613 Felsőfok 1800 5331 Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról, 2000.