Új Katedra, 2001 (13. évfolyam, 1-10. szám)

2001-12-01 / 9-10. szám

■ wmmmm 10m Tanulmány ^ 5. táblázat A gyermekes háztartások havi iskolai kiadásai a háztartásfő­iskolai végzettsége szerint és éhesen sem lehet szellemi mun­kát végezni. 3.3. Nyelvi hátrány Az iskolai ismeretátadás elsődle­ges eszköze a nyelv. Az iskolai fel­adatok teljesítéséhez meghatáro­zott nyelvhasználati módok meg­értése, és azok alkalmazni tudása szükséges. Az iskolába lépő gyer­mek csak azokat a nyelvi ismerete­ket, készségeket és képességeket tudja mozgósítani, amelyeket ko­rábbi tapasztalatai során megszer­zett. Iskolai esélyeit tehát nagymér­tékben befolyásolják, hogy a ren­delkezésére álló nyelv, az általa birtokolt nyelvhasználati módok, nyelvi eszközök mennyire felelnek meg az iskolában elvártaknak, mennyire alkalmasak az iskolai fel­adatok ellátására.­ A cigány gyermekek esetében a nyelvi nehézségek egyik oka az el­térő anyanyelv. A magyar nyelv hiányos tudása befolyásolja a nem magyar anyanyelvű cigány gyere­kek iskolai pályafutását. Jól tükrö­zik ezt a már említett 1993-as rep­rezentatív országos vizsgálat ada­tai. A 25-29 éves korcsoportban az általános iskola 8 osztályát a ro­­mungrók (magyar anyanyelvűek) 77 százaléka, a beások (beás anya­nyelvűek) 58 százaléka és az oláh cigányok (cigány anyanyelvűek) 52 százaléka fejezte be. A nyelvi hátrány súlyosabb oka „összefügg a hagyományos cigány kö­zösségek kultúrájával"7", azaz a több­ségi kultúráétól eltérő nyelvi szo­cializációval­. A 80-as évek végéig, a 90-es évek elejéig ezt a másságot a cigány tárgyú írások többsége - feltételezésekre, alkalmi megfigye­lésekre alapozva - deficitként, hi­ányként értelmezte. „A tulajdonkép­peni nevelés, azaz a megfelelő viselke­désre való szoktatás és gondolkodásfej­lesztés ... ismeretlen a hagyományos életmódot folytató cigány családok­ban."­9 : „A cigány kisgyermeket két szempontból éri nyelvi károsodás a ha­gyományos cigány környezetben. Egy­részt a beszélgetésre szoktatás kimara­dása (iín. dialógushelyzet hiánya). A hagyományos szemléletű szülők nem szoktak elbeszélgetni beszélni kezdő kisgyermekükkel, így a másfél-kétéves cigány gyermek pusztán hallás útján, csiszoló-javítgató gyakorlat nélkül sa­játítja el a nyelvet ,..."10. Réger Zita kutatással igazolta, a nyelv segítsé­gével és a nyelv használatára törté­nő szocializáció meglétét a cigány nyelvi közösségekben. E kutatással bizonyította, hogy a cigány gyer­mekek nyelvi szocializációjára is érvényes az a - a nyelvelsajátítás folyamatára univerzálisan jellemző - jelenség, miszerint „... a gyermek­nek az őt nevelő felnőttek nem csupán a nyelvi szabályoknak megfelelő mon­datalkotásra adnak mintát, hanem a beszélés funkcióiba, az adott kultúrá­ban kialakult beszédműfajokba is beve­zetik; nyelvi kompetenciáján túl tehát kommunikatív kompetenciáját is for­málják:"­ A cigány nyelvi közössé­gekben a nyelvi szocializáció folya­matát befolyásoló nyelvhasználati tevékenységeknek van azonban egy sajátossága: teljes mértékben hiányzik belőle az írott nyelv, az írásbeliség. A cigány gyermekeket körülvevő tárgyi világból hiányzik a könyv, hiányoznak azok a tevé­kenységek, amelyekben az írásbeli­ségnek szerepe van (pl. képes­könyv nézegetése, a könyvben lát­ható tárgyak, állatok, személyek, cselekvések megnevezése). A ci­gány gyermekek így híjával van­nak azoknak a tárgyi, fogalmi is­mereteknek, amelyeket a többségi - írásbeliséggel rendelkező - kultú­rában élő gyerekek a felnőttek köz­vetítésével megismert könyvekből már kicsi korukban elsajátítanak. Az iskola elvárja ezeket az isme­reteket, épít a könyvekből szárma­zó tudásra. Azokról a sajátos nyelvhasználati módokról, ame­lyekkel a cigány kultúrában felnö­vő gyermek rendelkezik az iskola nem vesz tudomást (nem is ismeri őket), ez a sajátos nyelvi tudás az iskolai követelményeknek nem fe­lel meg. A családban elsajátított és elvárt, illetve az oktatásban meg­követelt nyelvhasználati módok mássága, eltérő mivolta, súlyos ku­darcok forrása a cigány gyermekek számára az iskolában. 3.4. A cigány tanuló és a tanár A cigányság történetével, kultú­rájával, nyelvével kapcsolatos is­meretek éppúgy hiányoznak a ta­nárképzési programokból, mint ál­talában a többségi társadalom ok­tatásából, így a tanárok nincsenek felkészülve a cigánysággal kapcso­latos problémák kezelésére. Országszerte számos iskolában folyik cigányfelzárkóztató prog­ram. A gondot az okozza, hogy egyrészt a cigányság lélekszámá­­hoz viszonyítva igen kevés a ci­gány kisebbségi oktatási progra­mot folytató intézmény, másrészt ezeknek a programoknak a színvo­nala - az esetek többségében - ala­csony.12 A cigány tanulók iskolai sikerte­lenségével kapcsolatban a tanárok részéről igen erősen működnek a felelőssége­lhárítás mechanizmusai. Egy 1999-es vizsgálat szerint a ki­sebbségi iskolákban dolgozó osz­tályfőnökök 52 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a cigá­nyok iskolázottságáért elsősorban maguk a cigányok felelősek.13 Legneuralgikusabb pont az okta­tási rendszeren belül a hátrányos megkülönböztetés, a diszkriminá­ció. Ennek különböző fokozatai vannak. a) Csökkent értékű oktatás: A Új Katedra - 2001. november-december A háztartásfő 1992 1997 iskolai végzettsége Ft Ft 8 osztály 830 2554 Szakmunkásképző 1004 2652 Középiskola 1392 3613 Felsőfok 1800 5331 Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról, 2000.

Next