Új Kelet, 2007. július-december (10. évfolyam, 26-51. szám)
2007-08-02 / 30. szám
Az olvasható hetilap Evezetvédelmi ellenőrzések• Büntetik a tarlóégetést A Hargita Megyei Környezetvédelmi őrség és az Olt Sürgősségi Felügyelőség az elmúlt időszakban a megye több részén is ellenőrzéseket végzett. A felügyelők Kászonaltíz közelében tetten érték B. Z. gazdálkodót, amint körülbelül egy hektáron felégette a tarlóját. A tarlóégetés több szempontból is tilos , és büntetendő cselekedet, különösképpen veszélyes a tartós hőség és szárazság idején. A súlyosbító körülményeket is figyelembe véve, a felügyelők 3000 új lej (30 millió régi lej) pénzbírságot róttak ki a gazdára a tarlóégetés miatt. Emellett előfordulhat az is, hogy megvonják tőlük a mezőgazdasági támogtást. Hasonló elbírálásra és bírságolásra számíthat mindenki, aki tarlóégetést végez. Az illetékes hatóságok az olyan eseteket is kivizsgálják, ahol ugyan nem érik tetten a gyújtogatókat, de tarlóégetés nyomait találják a földeken. A környezetőrség és a sürgősségi helyzetek felügyelősége közösen folytatja a gyakori ellenőrző őrjáratokat a szárazság egész időszakában. A büntetések perzselőek lesznek az elkövetők számára, jogi személyek esetében a pénzbírság elérheti a félmilliárd régi lejt is. Ha a tarlóégetés védett területen történik, az elkövetők 3 havi szabadságvesztésre vagy 30 ezer új lejtől 60 ezer új lejig terjedő bűnvádi pénzbírságra számíthatnak. Az ilyen pénzbírságok ki nem fizetése börtönbüntetést vonhat maga után. (U. K.) Sorsolt a Myari - KELET! Felszámolás alatt ! JJfifíis” Hegyed Kényszerlebontás közeleg BhvVAqsiff I 3@jidnHj Lapunk a Rodipet Rt. keretén belül működő ERP Charisma Enterprise elnevezésű nyilvántartó rendszer tagja! • Hargita megye • 2007. augusztus 28. • X. évfolyam 30. szám • 24 oldal ára 1,5 RON • 949993 560106 Most m 7i szerszájmok verhetetlen áron! SALVIA FOR YOU a megfelelő megoldás 0266-364.357, Virág negyed 23/B. Alremete Molnos Sándor írását olvastam az Új Kelet egyik előző számában. Újságírói vénával megírt beszámoló a csíksomlyói remetéről. Kérdőjellel írja: remete vagy REMete? Én álremetének nevezném. A szerzőnek tökéletesen igaza van, amikor azt írja, hogy számára csak egy ember. Nem is több annál! Kontrasztként a remete klasszikus, valós meghatározását is idézi, mellékeli, és én most innen megerősítem, hogy a fogalom kényszerzubbonnyal sem igazán illene rá arra a személyre, aki a Kis-Somlyó csúcsán székel már évtizedek óta. Egy picit talán megértéssel is közelíthetnénk a vadóc emberhez, hiszen hetente nagyon sok idegen jár a háza körül, és nem mindegyikük szelíd vendég. Vannak köztük zajongók, rendetlenek, felületesek, piszkálódók, gúnyolódók is. Az álremete goromba viselkedését azonban ez sem indokolja. A világ számos zarándokhelyén van egész évben nagy vendégjárás, és azok a helyek mégsem faragatlan, szitkozódó, káromkodó, gyűlölködő, állatkínzó (stb.) remetékről vagy szerzetesekről híresek. A csíksomlyói álremetéről tudni kell, hogy valamikor egyik csíki faluból járt be egy Csíkszeredai fémipari vállalat műhelyébe. Két váltásban dolgozott, és - a saját bevallása szerint - egyik este a munkából hazafelé gyalogolva meghallotta Isten hangját, amint leszólt neki, hogy menjen remetének a Salvator-kápolnához, mert neki ott a helye. (Az persze mellékes, hogy a világon sok ember él, akiknek büdös az üzemi munka két váltásban, de csak keveseknek szól Isten, hogy menjenek inkább remetének.) Váltsunk vidámabbra. Idegenvezető ismerősöm mesélte, hogy néhány évvel ezelőtt Csíksomlyó nevezetességeit mutatta be egy magyarországi csoportnak, és kimentek a Salvator-kápolnához is. Ismerősöm tetézni akarta a vendégek keresztény élményeit, és gondolta, megmutatja nekik a kápolnától pár lépésnyire lévő remetelakot, bemutatta nekik a remetét is. Belépett a kis telek kapuján, koppantott, majd benyitott a ház ajtaján. A turistacsoport néhány lelkes tagja kíváncsian nyomult utána, mert tényleg látni akarták a csíksomlyói remetét. Amikor ismerősöm az ajtót megnyitotta, hát uramisten, mit lát a kis lak belsejében? A kócos, félmeztelen „remete" lépett szembe vele, a háttérben lévő fekhelyről pedig egy nagyon lenge öltözékű barna lányka rebbent fel zavarában. Ismerősöm szívesen eltitkolta volna, amit látott, csakhogy ott volt mögötte a turistacsoport négyet kíváncsi tagja, akik szintén látták a jelenetet, és rögtön felmérték azt, hogy a lányka nem föltétlen imádkozni feküdt a remete ágyába. Ismerősöm nem szívbajos ember, mosolyogva csak ennyit mondott a meglepődött vendégeknek: „Hát kérem szépen, ez egy modern remete". (botos) ISOICA MUNICIPALĂ ] GHEORGHENI MáROSI Könyvtár^ 1 Előkérő szentmisék 2. oldal Gyergyószárhegyi nemesek, rangos családok névjegyzéke 21. oldal A nyelvrokonság nem az előkelőségtől függ Dr. Domokos Péter akadémikus, nyelvészprofesszor nyilatkozta az Új Keletnek: „...Azon kezdünk vitatkozni, hogy a székelyek mért nevezik a burgonyát pityókának? Vagy a sárgarépát muroknak? Ezek fanyarságok... Annyi sok szép közös dalunk van... Mondjuk az is igaz, hogy itt, Székelyföldön egy kicsivel több, mint Magyarországon, az viszont a székelység érdeme, hogy ezeket a kincseket megőrizték azoknak is, akik már rég elfelejtették. (...)” oldalak 5. és 21.