Új Kelet, 2008. július-december (11. évfolyam, 26-50. szám)

2008-09-11 / 35. szám

2008. szeptember 11-17. Beszélgetés az olasz Andreea Martignoni tanárral, a Blu álnevű grafittiművész hivatalos képviselőjével Művészet az utca emberének Andreea Martignoni művészettörténet tanár az olasz Blu fedőnevű grafittiművész hivatalos képviselőjeként érkezett a Gyergyószárhegyen nemrég tartott muuuvi nemzetközi rövidfilmfesztiválra. Martignoni nagy csodálója Blu művészetének, és esküszik arra, hogy graf­itti is egy képzőművészeti ágazat, még akkor is, ha egyébként a művészettörténet mostohán bánik vele.­ ­ Nagyon izgultak a muu­uvi nemzetközi rövidfilm­fesztivál szervezői, hogy még időben ideérjenek a ren­dezvényre. Ugyanis a nyitó­nap reggelén indultak Olasz­országból a több mint ezer kétm­éteres útra. - Számomra nem gond a hosszas vezetés, és amikor vállalkoztam az útra, akkor számoltam a romániai útvi­szonyokkal is. Egyébként épp előző nap értünk haza Len­gyelországból, ott is Blut kép­viseltük egy filmfesztiválon, és nem volt ahogyan hama­rabb indulnunk. Tudtam, ké­pes vagyok egyhuzamban le­vezetni több mint ezer kilo­métert, egyetlen dolog miatt aggódtunk, hogy Romániá­ban a közutakon sok az állat vontatta jármű, illetve a ke­rékpáros, ami akadályozza a forgalmat. Mellesleg Trieszt­től Nagyváradig megtenni az utat annyi időbe telt, mint Nagyváradról Gyergyószár­­hegyre érkezni. •­­ Blu hivatalos képviselő­jeként önnek közelről kell ismernie a grafittiművészt. Ki ő, milyen ember? - A Blu egy fedőnév, u­­gyanis az „utcai művész" min­­cse alkotását ezzel a három betűvel írja alá. Egyébként ő igazi képzőművész, a bolog­nai szépművészeti egyete­men végzett, de már nagyon sok éve készít grafit­iket. Na­gyon tehetséges és termékeny művészegyéniség. - Hogyan jött létre a Mű­tő című animáció, ami egy grafitti elemekből készült animáció, mellyel elnyerte a fesztivál legjobb filmnek kijáró díját, a Vértehén-díjat? - Egy évvel ezelőtt egy producer felkérte Blut, hogy készítsen egy dokumentum­filmet a grafittiről. A mun­kát Dél-Amerikában kezdte el, Mexikón, Guatemalán, Ar­gentínán keresztül sok kor­társ alkotóval találkozott, és akkor támadt egy ötlete, hogy grafittin keresztül mu­tassa be az „utcai művészet" elterjedését a világon. A gra­fitti ugyanis Dél-Amerikából ered, és a múlt év elején adó­dott lehetősége két hónapig Buenos Airesben alkotni. Itt kezdte el a film munkálatait, ami aztán - amint a filmben is bemutatja - átgyűrűzött a többi kontinensre is. A gra­fittik különböző helyeken készültek, többek közt olyan jelentős történelmi helyszíne­ken is, mint a berlini fal. Mellesleg ezt az animációt megalkotta a svájci Baden­­ben is kör formában, vagyis egy olyan körgrafittit készí­tett, amelyből egy animáció alakul ki, ha körbenézik az egymás után sorakozó képe­ket. A badeni és a Buenos­ Aires-i két filmet dolgozta össze egy alkotásba, és ebből lett a Muto, amit itt Szárhe­gyen is láthattak. Eleinte en­nek a filmnek egy hang nél­küli változata az interneten is látható volt, a film zenéjé­nek a szerkesztésén pedig én dolgoztam. Igazából nem állt szándékában a filmjét feszti­válokon versenyeztetni, hi­szen alapelve, hogy a grafit­ti ingyenes művészet, ami mindenki számára hozzáfér­hető. Ezért töltötte fel a You Tube filmportálra, ahol csak májusban több mint kétmil­lió személy nézte meg. - Miért nem jött el Blu személyesen a muuyvira? - A grafitti anonim művé­szet, a világon mindenhol tilt­ják, ezért a grafittiművészek sehol nem fedik fel kilétü­ket. Ez alól nem kivétel Blu sem, hiszen ha valahol meg­jelenne hivatalosan a saját nevével és „arcával", meg­szűnne grafittiművésznek lenni. Nagyon kevés ember ismeri az identitását, ők pe­dig a bizalmasai, és nem ad­ják ki. Szerencsés vagyok több szempontból is, hogy Blu bizalmasa lehetek, többek közt azért is, mert így én képviselhetem a mindenféle filmfesztiválokon. Azonban, ha felkérnék, hogy valamit al­kosson, akkor egész biztos, eljönne akár ide Szárhegyre is. Például egy hónappal eze­lőtt a lengyelországi Poznan­ban képviseltük egy filmfesz­tiválon, ahol Blu természe­tesen nem volt jelen, mind­azonáltal, hogy a szervezők többször is kihangsúlyozták, nagyon örülnének neki. Az­tán két napra rá, ahogy vége lett a fesztiválnak, elment és egy közeli városban, Wroclaw­­ban egy hatalmas épület ol­dalára háromemeletnyi ma­gasságban lerajzolta a New York-i Szabadságszobrot. A festmény mérete hét-nyolc méter, a női alak ruhája csu­pa kulcsokból és kulcslyu­kakból áll, és éppen eszik egy ■kulcsot. Meg lehet nézni a honlapján. - Mégis, ki Blu? Ha nem fedheti fel a kilétét, lega­lább meséljen róla, milyen ember!? - Nagyon fiatal, húsz-har­minc év közötti és Közép- Olaszországból érkezett Bo­lognába, ahol megismerked­tem vele. Könyve is jelent meg, az interneten olvasható angol nyelven. A falfestmé­nyei rémálmokhoz hasonlí­tanak, azonban ő egy na­gyon józan életű ember, nem fogyaszt alkoholt, és nem ká­bítószerezik. Ezt annyira ko­molyan veszi, hogy például amikor San Pauloba meghív­ták egy filmfesztiválra, ame­lyet egy nagyon neves vod­kagyártó cég szponzorált, felbontotta a szerződést, mert nem akart részt venni egy olyan rendezvényen, ame­lyet egy italgyár támogat. Amúgy teljesen ingyenesen dolgozik, alkotásai letölthe­tők az internetről, mert ő az utca emberének alkot, nem nyerészkedési vágyból. Jánossy Aliz Martignoni, a Blu szószólója * 21. oldal A tatárbetörés visszaverésének 350. évfordulóját ünnepelték a gyergyószárhegyi Tatárhalomnál Összefogásra szólít Csaba testvér Az 1658. szeptember 6-i tatárdúlás sikeres visszaverésének 350. évfordulóján emlékező szentmise­ keretében adóztak az ősök hősiességének a Gyergyói-medence lakói. Böjté Csaba ferences szerzetes prédiká­ciójában összefogásra, az elődök példá­jának követésére hívta fel a többszáz egybegyűlt érdeklődő figyelmét. „Itt vagyok itthon, és ti mindannyian a test­véreim vagytok" - hangoztatta Böjté Csaba atya a múlt szombati prédikációjában, amit egy te­herautó platóján mondott el a Gyergyószárhegy határában lévő nemrég visszaszerzett ősi ferenc­­rendi birtokon. Az atya prédikációjában arra is kitért, hogy az Erdélyben élő embereket „két­féle szerződés" köti ősei földjéhez. Egyrészt a Jóistennel kötött több mint kétezeréves „szer­ződés", mely által fián, Jézus Krisztuson keresz­tül megváltotta a világot. Másrészt Árpád vezér ősi vérszerződése, mely révén otthonra lelt a magyarság a Kárpát-medencében. „A magyarok a történelem során mindig is nyitott közösséget képeztek, mely képes volt befogadni mindenfé­le nemzetet" - szögezte le Csaba testvér. A tört­­énelmi elemeket tartalmazó prédikációjában kihangsúlyozta azt a példaértékű összefogást, amelyet Gyergyó népe 1658 őszén tanúsított a fosztogató tatárhorda ellen. „Őseink a tatárok érkezésének híre hallatán nem futamodtak meg, nem kerestek kifogásokat, és nem várták a kívülről jövő segítséget, hanem Istenben bízva összefogtak és megvédték őseik földjét" - hang­súlyozta Böjte mondván: „méltónak bizonyul­tak, hogy itt éljenek ezen a gyönyörű földön." ECE BANYO FEHÉR MOSDÓKAGYLÓ 50x40 32.12 lej 4Z£6lej Az atya továbbá kihangsúlyozta, hogy 2008- ban már nem kell tartanunk tatártámadástól, azonban ma is vannak ellenségeink, akik „bán­tani akarnak". Az autonómia kapcsán kifejtette, hogy azt úgy képzeli el, mint a sok szeletből ál­ló tortát. Ennek egyik szelete a szociális problé­mák, a gyermekvédelem, amelyre működőké­pes megoldást szintén összefogással sikerült ta­lálni. Ha pedig az élet minden területén min­denki a maga szakterületén társaival együtt azon igyekszik, hogy megvalósítsa az „autonó­mia tortájának" azon szegmensét, akkor előbb­­utóbb célt érünk. A mise végén Tatár Mária­ Magdolna Mongó­liában doktorált keletkutató történész tartott szemléletes történelmi áttekintést a Gyergyó­szárhegy és Gyergyóditró határában zajlott csa­táról. „Minden elismerésem a székelyeké, ugyan­is a II. Rákóczi György uralma alatti tatárbetö­rés idején mindössze négy településen sikerült visszaverni az ellenséget" - hangsúlyozta a tör­ténész. Ezek a települések: a háromszéki Tamás­falva, Torockó, Nagyenyed és Gyergyószárhegy. Ugyanekkor felégették a gyulafehérvári székes­­egyház levéltárát, kifosztották Brassót és a szász városokat, Kolozsvár pedig hatalmas hadisar­cot fizetett, hogy a tatárok elkerüljék a várost. A történész azonban azt is kihangsúlyozta, hogy az akkori tatárdúlás a „jónak a kezdete volt", hiszen 16 évre rá ezt a háborút folytatva kiűz­ték Buda­ várából a törököt, 18 év múlva pedig Magyarország felszabadult a török uralom alól. Jánossy Aliz EKORAD RADIÁTOR 600x800 1 08.29 lej ig&esléj % kedvezmény csempére, szaniterre cm MELINDA •2 a minőség kényelemmal jár www.melinda.ro Gyergyószentmiklós, Testvériség sgt. 27 sz., tel: 0266-365644 Az árak a készlet erejéig érvényesek szeptember 15. és október 15. között. A feltüntetett árak tartalmazzák az ÁFÁ-t.

Next