Új Kelet, 2015. július-december (18. évfolyam, 26-51. szám)

2015-07-30 / 30. szám

12. oldal Gyergyói nemesek, rangos származású HELYBÉLI CSALÁDOK NÉVJEGYZÉKE Az alábbiakban az Új Kelet ol­vasottsági területén született, vagy más településről itt letelepedett különböző rangú családok rövid leírását közöljük, alapul véve Nagy Iván (1824-1898): „Magyarország családai czimerekkel és nemzedékren­di táblákkal" című munkáját (mely könyv 1857-ben látott napvilágot), valamint a Kempelen Béla (1874-1952), „Magyar nemes családok" cí­mű könyvében fellelhető vonatko­zó adatokat, mely 11 kötetből te­vődik össze és 1911-1932 között jelent meg. E könyvek több mint 120 ezer család rövid leírását mu­tatják be, ezekből mi csokorba­­gyűjtöttü­k a Gyergyói-medencére vonatkozó adatokat, s tárjuk a nyilvánosság elé. Dokumentum Nézzünk szembe a múltunkkal GYERGYÓI NEMESEK, neves-rangos gyergyóiak Az eltelt évszázadok során sok család nemesi vagy más rangokra emelkedett, mely rangokkal, elnyerésével különböző elismerés­ben részesült. Sajnos, az eltelt évek során e rangokat sok család elvesztette, majd a különböző rendszerek miatt „feledésbe" merültek egyes családok titulusai, előnevei. GYERGYÓSZENTMIKLÓS • Antal család. Régi székely család; lófőséget 1616. febr. 6-án Antal Balázs, Benedek és György kaptak. • Balázs család. Lófőséget 1655. jún. 28-án Balázs Mihály kapott. • Balás család. Balás Mária titkos ta­nácsos, altábornagy, 1918. aug. 22-én bá­rói rangot kapott. • Bányász család. Lófőséget. 1618. nov. 1-jén Bányász György nyert. • Bléniessy család. Címeres nemesle­velet Bethlen Gábortól 1615. márc. 24-én Bléniessy István kapott. A család az évek során több névváltozatot is használt, így Blénesi vagy Blénnessy névvel is voltak bejegyezve. Címerük: kék pajzsban zöld halmon zöld ruhás vitéz jobbjában ki­vont kardot tart felfelé, baljában búza­kévét tart; sisakdísz: nincs; takarók: vö­rös-arany, kék-ezüst. • Belényesy vagy Belénesy, Belényesi család. Belényesi-Meliczét 1656-ben „czí­­merlevéllel" tüntették ki. • Biró család. Címeres nemesi levelet 1716. nov. 19-én Biró Péter és Biró Pál kapták. Címerük: kék pajzsban zöld hal­mon kitört, szárnyú galamb csőrében o­­lajágat tart, sisakdísz: a galamb; taka­rók: kék-arany, vörös-ezüst. • Csák család. Nemességet 1614-ből kapták, míg Csák Tamás 1623. máj. 20-án Bethlen Gábortól címeres levelet kapott. • Erős család. Erős Antal 1616. március 1-jén Bethlen Gábortól gyalogosságot kapott. • Fülöp család. Idővel távozott Gyer­­gyószentmiklósról, nemességét Szolnok megyében 1770-ben igazolta. • Fogarasi család. Címeres levele kelt 1675. december 15-én. Nemességét 1771. június 14-én igazolta. • Gergely család. Címeres pecsétjét Pes­ten­ és Zemplén megye levéltára őrzi. • Gergelyi család. Székely nemesi csa­lád, mely család egy része idővel Krassó megyébe telepszik le, de Zemplén vár­megyébe is átszármazott, és ott Rád hely­ségben birtokosok. Gyergyószentmiklósi Gergely Mihály 1788-ban Zemplén me­gye első aljegyzője volt. A család egy ré­sze átköltözött a volt Ung megyébe, ahol Gergely János feleségül vette 1859-ben Szirmai Blankát. A Krassó megyei család ágánál pedig meg kell említenünk Ger­gely Jánost, aki kossovai jegyző volt, 1823. február 11-én kelt nemesi bizonyítványát Krassó megyében 1823. december 10-én hirdetették ki. • Gurzó család. Szentmiklósi Gurzó Márton 1611-ben Al-Csíkban Mikó Fe­renc ellenfele volt. • Kovács család. Régi, székely nemesi család. • Rácz család. Rácz István Aranyos­székben 1844. körül alkirálybíró, majd 1846-ban országgyűlési követ. • Lakatos család. Idővel a család egy része Szilágy megyébe telepedik át. • Köllő­ család. Nemességet 1623 má­jus 20-án szereztek Köllő Miklós révén. • Réthy család. Lófőséget Réthy István nyert 1654. február 9-én. • Imre (Imreh) család. Imre András 1655. június 28-án kapott lófőséget. • Márton (alias Csiszár) család. Lófő­séget 1652. március 14. Márton Mihály nyert. • Pongrácz család. A család egy része Marosvásárhelyre költözött. Pongrácz Fe­renc 1877. március 30-án kapott nemesi tisztséget, de egy másik gyergyószent­miklósi Pongrácz Ferenc 1815 körül csík­széki hívatlanok volt. • György család. Lófőséget II. Rákóczy Györgytől 1650. március 30-án György István nyert. • Kövér család. Címeres levelet 1780. május 24-én Kövér János gyermekei, Ka­jetán és János kaptak, melyet hivatalo­san Aradon hirdettek ki 1871-ben. • Gál család. Lófőséget 1625. július 5-én Gál Balázs nyert, majd 1655. július 6-án Gál Ferencz és Lőrincz is kaptak lófősé­get, míg 1655 június 28-án Gál Tamás is elnyerte e tisztséget. • Kabdebo (Talpasi) család. Címeres levelet 1838. nov. 8-án Kapdebo Márton, gyergyószentmiklósi kereskedő, fiai Ja­kab, Miklós és Károly s unokája, Márton nyertek. Hivatalosan kihirdették Aradon 1838-ban majd 1839-ben Temesváron. Cí­mer: ezüst mezőben zöld földön kék mentés, vörös nadrágos, kalpagos vitéz jobbjában lefelé fordított arany bőség­szarut tart, melyből arany érmek omla­nak alá, a pajzs jobboldali szögletében arany nap növekvő alakban; sisakdísz: könyöklő kék ruhás kar négy búzaka­lászt tart; takarók: vörös-arany, kék-ezüist. • Simon család. Nemességi levelet Si­mon András kapott, 1786. június 19-én. • Sólyom család. Erdélyi székely csa­lád, melyből András Fejér megyében adó­író biztos 1848-ban. Venczel azon megyé­ben karatnai és peselneki birtokos. Antal Gyergyó-Alszékben börtönőr 1840 körül. Tán ide tartoznak még Alajos törcsvári katolikus, segédlelkész, Antal Udvarhelyszéken szenttamási katoli­kus lelkész 1848 körül. Feltételezhető e család elődjeinek egyike volt Sólyom Pé­ter, ki 1567-ben, mint bányai kapitány Kővár bevételénél fogoly volt. Valószí­nűleg szintén e család ősei voltak Mátyás és ennek fiai, Pál és Balás, kik 1409-ben a Madaras családdal pereltek, csak hogy ezek Marosszéki székelyek,­ban már címerpecséttel rendelkezett. GYERGYÓ­CSOMAFALVA • Baróti család. Lófőséget 1655. június 28-án Baróti János nyert. • Borsos család. Borsos Mihály 1655. június 28-án kapott lófőséget. • Gál család. Lófőséget 1655. július 28- án Gál István kapott. • Imre család. Lófőséget 1655. június 28-án Imre János nyert. • Incze család. Lófőséget 1626. július 10-én Incze Balázs nyert. • Madarász család. Lófőséget 1655. jú­nius 28-án Madarász Balázs nyert. • Oláh család. Lófőséget 1655. június 28-án Oláh Imre nyert. • Köllő család. Szolnok­ megye 1770. évi nemesi összeírásában találjuk Köllő Pétert. • Ferencz család. Lófőséget II. Rá­kóczy Györgytől 1655. június 28-án Fe­rencz András nyert. • Pál család. Lófőséget 1655. június 28- án Pál Máté nyert. • Rókay család. Lófőséget II. Rákóczy Györgytől 1655. június 28-án nyertek. • Székely család. Idővel a család fel­veszi a csomafalvi előnevet is. Egy részük Arad megyébe költözik. • Dániel család, Dániel Mihály 1806- GYERGYÓ­DITRÓ • Tenkely család. Csíkszékből Göröc­­falvából származott Gyergyóba, és ditrói Tenkely Máté 1591-ben több társával Bát­­hori Zsigmondtól kapta primipilaris levelét. • Lukács család. Régi nemesi család. Lukács József, Kolozsvár követe az 1790- es Erdélyi Országgyűlésre, míg György Kolozsvár városi tanácsosa volt. • Csiby család. Csiby István, Balás, Já­nos és idősebb Mihály hadi érdemeikért, melyeket I. Rákóczy Györgynek, főleg magyarországi hadjáratakor tettek, ne­vezett erdélyi fejedelem által több csa­ládbelivel együtt Fogaras várában 1646 jan. 5-kén kelt darabont­ (pixidarius) le­velet nyertek. Majd a család lófőséget is kapott. 1815-ben Csiby Ferencz Gyergyó­­szék ülnöke, míg egy másik Csiby Ferencz nevezetű vesztegházi biztos volt. • Siklódi család. A család címerpe­csétje a marosvásárhelyi Állami Levél­tárban megtalálható. • Puskás család. Címeres levelüket 1744. május 15-én kapták. Puskás Jakab 1794-ben Gyergyószék „assessora", míg Puskás Alajos 1815-ben ugyanott „asses­sor". 1846-ban Puskás Ferencz alseszíc­s gyitrai Portik család. Címerpecsétjük a maros­vásárhelyi Állami Levéltárban van kiállítva. • Csiky család. Nemesi levelet ifjú Csiky János kapott több családdal együtt 1646- ban Rákóczy Györgytől. GYERGYÓ­REMETE • Bakos család. Címeres nemeslevelet 1703. április 20-án Bakos István és And­rás kapott. • Balázs család. Lófőséget 1655. júni­us 28-án Balázs István és János kaptak. • Csergő család. A nemességet Csergő Balázs székely főhadnagy kapta 1823. feb­ruár 1-én. Kihirdette Csíksomlyón 1824. évi március 8-án. A nemességszerző szé­kely főhadnagy a nemességet általában hűséges katonai szolgálataiért, főként, pedig Kehi város ostrománál s a­j­­­terlitzi és szandomiri ütközetekkel gya­­núsított vitézi tetteiért kapta. Balázsnak két fia volt, és pedig Balázs ezredes és Alajos kapitány. Mindketten végigküz­­dötték az 1848-49-iki szabadságharcot, s Alajos utána várfogságot is szenvedett. Balázs meghalt 1866-ban, Alajos 1860-ban. Az előbbi nőtlen volt, az utóbbinak 7 gyer­meke volt, éspedig három leánya és négy fia. Három fia szintén a katonai pályán működött. Közülük Károly, mint őrnagy esett el a köziggrätzi csatában,­­ Alajos és Antal. Az utóbbi közvetlen szereplője volt a 70-es évek egyik leghíresebb katonai

Next