Uj Kelet, 1920. október (3. évfolyam, 68-89. szám)
1920-10-27 / 85. szám
2 oldal Ausztria a választások után a keresztényszocialisok viszonylagos többségbe jutottak — A szociáldemokraták nem vesznek részt az új kormányban ,WL - Az Új Kelet tudási tájától. — Hetek óta tartó heves harc előzte meg az osztrák nemzetgyűlési választásokat. Az eddigi koalíciós kormányt, amelyben egyenlő arányban vettek részt a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták. Ausztria súlyos gazdasági helyzetéből kifolyólag számos támadás érte, amelyeknek egész ódiumát a keresztényszocialista párt a kormánynak szociáldemokrata tagjaira igyekezett áthárítani. Ausztria a békeszerződés határozatai folytán gazdaságilag igen súlyos helyzetbe került és épen a szociáldemokrata kormányférfiak voltak azok, akik a belső ellentétek lehető mérséklésével és elsimításával igyekeztek az országot nehéz helyzetéből kivezetni. Ez a politika természetesen elégületlenséget váltott ki elsősorban a munkásságnak szélső elemei részéről, de kihasználták a keresztényszocialisták is, akik folytonos aknamunkájukkal a szociáldemokraták erőtlenségének igyekeztek feltüntetni azt az egyedüli helyes politikát, amely mint az eredmények mutatják, egyrészt az antanthatalmak jóindulatát és segítségét is meg tudta nyerni Ausztria számára, másrészt a belső békét is megóvta minden nagyobb zökkenéstől. Ausztriának kétségkívül igen súlyos gazdasági helyzetét és gyakori válságait használták ki a keresztényszocialisták választási agitációul a koalíciós kormányzat ellen, amelynek pedig ők ugyanolyan részesei voltak, mint a szociáldemokraták. A választások azután a keresztényszocialista pártnak, ha nem is jelentékeny, de mégis számottevő győzelmet hoztak. Ezzel Ausztria teljesen új politikai helyzet elé került A szociáldemokrata párt, amelynek eddig a kormányzat kedvéért folytonos engedményeket kellett hoznia, saját programja követelményeiből, a kormányzatnak egész terhét át akarja engedni a többségbe jutott keresztényszociálisoknak, akik különben is azzal vádolták mindig meg őket, hogy nem értenek a kormányzathoz. Ha a szociáldemokrata párt tényleg passzivitásba vonul, úgy Ausztria politikai szituációja teljesen hasonlatos képet fog mutatni Németországhoz, ahol a szocialisták ugyancsak a polgári pártoknak engedték át az egész kormányzatot Spitz elnök máris elfogadta a szociáldemokrata miniszterek és államtitkárok lemondását és megbízta a kormány keresztényszociális tagjait a gazdátlan miniszteri tárcák továbbvitelével. A szociáldemokrata párt hivatalos lapja, azArbeiter Zeitung“ visszautasítja a keresztényszocialistákkal való közös kormányalakítás gondolatát. Az új nemzetgyűlést november 10-ére hívják össze s az új politikai helyzet képe tulajdonképen csak akkor fog teljesen kibontakozni. A pártok számarányáról az alábbi táviratunk számol be: A nemzetgyűlésre szóló összesen 151 mandátumból az eddigi hivatalos eredmények szerint megválasztottak 66 szociáldemokratát, 71 keresztényszocialistát, 12 nagynémetet, 2 parasztpártit és 1 polgári munkapártit. A kremsi választókerület 8 mandátumának eredménye még ismeretlen. E 151 mandátumhoz járni még Karinthiának 9 mandátuma, amelyeket az ottani választások megejtéséig az eddigi képviselők 14 szociáldemokrata, 3 keresztényszociális és 2 nagynéniét tartanak meg. Ezen kívül még a proporcionális választójog szerint az egyes kerületekben fennmaradó szavazatokból még 16 mandátum kerül felosztásra a tekintetbe jövő pártok között. Az eddig megállapított eredmények szerint a szociáldemokraták elveszítenek 7, a nagynémetek szintén 7 mandátumot, ezek közül kettőt a tőlük különváló parasztpárt javára, a zsidónemzetiek és csehszlovákok egyegy mandátumot veszítenek, a keresztényszocialisták viszont 14 mandátumot nyernek. Renner külügyi államtitkár kijelentette, hogy a választások eredménye nem változtatott azon meggyőződésén, hogy a koalícióra feltétlen szükség van s a pártoknak az állam érdekében össze kell fogniok. Renner a saját személyét minden kombinációtól távol akarja tartani, de súlyt helyez a megegyezésre, nehogy Ausztria a szomszéd államok prédája legyen. Reinfernek ez a véleménye teljesen egyéni, amelyben csak a pártnak kis töredéke osztozik vele, amint az az ,Arbeiter Zeitung“ állásfoglalásából is kitűnik. Egy budapesti távirat szerint az ,Uj Nemzedék “ ama reményének ad kifejezést, hogy az Ausztriában többségre jutott keresztényszociálisok, akik az egyháztörténelmi jogban jártasak, a nyugatmagyarországi kérdésben megoldást találót, amely úgy Magyarországot, mint Ausztriát kielégíti. Nem lehetetlen, hogy amennyiben a keresztényszocialista párt veszi át talán még a nagynémetekkel együtt a hatalmat, úgy elsősorban a keresztény kurzusos Magyarország felé fog orientálódni.” Kétséges azonban, hogy az így megalakuló kormány a számban is erős ellenzékkel szemben tud-e majd kormányozni? Ez az esetleges szövetség lenne az első kísérlet a régi monarchia feltámasztására és mi sem természetesebb, minthogy — amint a jelek már mutatják — ez a szövetség fokozottabb összetartásra és szorosabb szövetségre fogja késztetni a Magyarországot körülvevő nemzeti államokat. Az ausztriai választások eredménye így jelentős kihatással lesz egész Európa külpolitikájának alakulására. Zsuzsanna Regény (32) Írta: Karzer Illé* Az Új Kelet számára És ha én tébolyult vagyok, mi akkor Zacharia? Nekem Zsuzsanna virágos gránátalmaág : gyönyörűség nézni, gyönyörűség volna ráhajolni, hogy megszagoljam, gyönyörűség volna megérinteni pittymálló szirmait. De Zacharia letörné tőlül, akár az érett pónigránátot, szétmarcangolná a karmaival és kérges ínyével, kiforgatná vérző belsejét . . . mert vérszomjas szerelemmel vágyik Zsuzsánnára. És nem törődik azzal, hogy lehetetlen. Tébolyult . Az ő józan csökönyössége túlvan a tébolyon .. . ahogy nézem őt, úgy tűnik fel nekem, mint aki szaladozott az őrület égő erdejében és túljutott rajta, már nem futkos, nem tévelyeg, vissza se megy, de a szemében még ott lobognak a szálfák, orra, tüdeje telve füsttel s a füle rémséges ropogással. Az esze ép, túlságosan is épeszű ez a Zacharia, szinte éleselméjű, valami alvilági biró; jól tudom, játszik velem, mintáz ebből, aki pórázon van, megereszti a pórázt, hagy szaladni, s én úgy érzem néha, független vagyok tőle, holott rajta függök, ő vezet . . . megyek oda, ahova ő akar menni. Egy-egy pillanatra rémlik, hogy minden úgy történt, ahogy ő kieszelte. Az is, hogy megláttam Zsuzsánnát. Társat akart magának a bűnhöz és megkapta a társat. Tanút keresett, aki elhigyte, amit ő hazudott és én ime hiszem, igen, vannak pillanatok, amikor már hiszem a mesét a káld szeretőről, aminthogy olyan pillanataim is vannak már, amikor arra gondolok, hogy lefekszem Zsuzsánna mellé, m megsimogatom őt és megmelengeti meggémberedett testemet. Őrület, igen, én néha egészen benne vagyok az égő rengetegben, Zacharia sodort bele, aki künn van, én odabenn égek és neki a szeme tükrében látom a lángok fényét. Ha veszekszünk, úgy ahogy tartom magamat, de ha jóban vagyunk, odavisz, ahová akar. Mellém kuporog, mond valamit, elhallgat és én azon tűnődöm, amin ő. Hogy ez az őrület, ez a legújabb, néha rámtámad . . . feküdni Zsupánná mellett és érezni melengető tagjait . . . azért van, mert Zacharia azt mondja róla: — Olyan ő, mint a sunemi Abiság. — Miért mondod, hogy olyan? — Mert olyan szép és olyan tudatlan. Nem ismered sunemi Abiság történetét ? Feküdt Dávid királlyal a nyoszolyán és melengette a király fázós tagjait. De Dávid király nem ismere őt, mert vén volt és beteg. Kezdetben azt hiszem, magára gondol, aki szintén vén és beteg, de később megtudom, hogy nekem mondta. Rajtakapom magamat a bódult gondolaton és vitatkozom magammal. Bűn ? És ha király elköveti, nem bűn ? Avagy Zsuzsánna nem olyan, mint Abiság, mert Abiság leány volt és Zsuzsánnának férje van? Mindegy, mindegy. Dávid is elkövetette a bűnt Balh-Sébával, aki férjes asszony volt . . . — Olyan ő mint Abiság ? — kérdem. Zacharia gondolkodik és egyébről beszél. — Olyan ő, mint a másik kottó, akiv egy testvér. Mint Éla és Jöchebed, olyan. Mégszebb mint ők, még lázitóbb és kívánatosabb !... — Zacharia — kiáltottara fel t® akarod ÖL Kérdéssel felett, kérdéssel, a.nety 1»* ismerés volt. — Te talán nem akarod őt? — Nem — mondtam szomorúan, — *D vénember vagyok. Felgörbitelte az ujjait és szenvedéllyé szólott. — Meg fogom ölni! Nem értettem hirtelen ezt a kitörését — Csakugyan van szeretője? Rámkapta a fejét — Szeretője? —Azt mondtad, van szeretője Zsuzsannának — Van. Éreztem, hogy ő nem hiszi, de én ezútta nem tudtam elhinni, hogy nincs. Talán csak ugyan van neki szeretője. Lehet, hogy Zachari nem látta, nem is tud róla, lehet hogy UJ KELET Hieidi, okt 27., IH. évf. 85. sz. Popescu ezredes merénylőit letartóztatták — Az Uj Kelet tudósinjától. — . Foglalkoztunk azzal a súlyos inzultussal, amely a román katonai misszió vezetőjét ért© Budapesten. Megírtuk, hogy Popescu ezredest a Metropol-szállóban lévő lakásán a magyar nemzeti hadsereg két tisztje éjszaka idején megtámadta és bántalmazta. Ez a páratlan inzultus mély felháborodás váltott ki az egész román sajtóban és a kormány diplomáciai lépéseket is tett ebben az ügyben a nagykövetek tanácsánál. Magyar részről, eleinte valótlanságnak jelentették ki az egész esetet, de végül is a magyar kormány félhivatalosa, a Magyar Távirati Iroda az ügyben a következő hivatalos jelentést adta ki: Budapest, okt. 23. A román katonai misszió vezetőjét, Popescu Dimitru ezredest néhány nappal ezelőtt a Metropol-szállóban lévő lakásán sajnálatos módon inzultálták. A vizsgálat kiderítette, hogy az inzultust Jánossy Sándor tartalékos főhadnagy és Miskolczy László tartalékos hadnagy követték el, akik mindketten erdélyi származásúak. A tetteseket egy idegen misszió vezetője elleni nyilvános erőszakoskodás és könnyű, testi sértés miatt vád alá helyezték. A h hadosztályi bíróság nyilvános tárgyalását november 2-ra tűzték ki. A vizsgálat tehát folyamatban van és nincs kétségünk aziránt, hogy ebben az esetben csakugyan példás ítéletet fognak hozni. De ebből az esetből kifolyólag egyelőre elmaradt Starcea ezredes budapesti követnek elutazása is s kérdéses, hogy a tervezett diplomáciai érintkezés felvétele belátható időn belül be fog-e következni. mmmmmm m~ ** ~ ** *~ * Az oroszok, és a lengyelek ratifikálták az előzetes békét Varsó, október 23. (Damian.) Az országgyűlés egyhangúlag elhatározta a réai előzetesbéke ratifikálását. Moszkva, október 23. (Damian.) Az orosz kormány ratifikálta a rigai előzetes békeszerződést.