Uj Kelet, 1921. január (4. évfolyam, 1-21. szám)
1921-01-26 / 17. szám
g,frida, 1921 jan. 26., IV. tvf. 17. u. UJ KELET Einstein tanár bécsi előadása Ipstein és az antiszemiták — Angliába hívják a világhírű tudóst Rég csupán erre a szobdra vonatkoztatva történt — Az új Kelet tudósítójától — Bécs, jan. 20. Közölte tegnap dés. Sára ------t . ---------- a .Uj Keugyanazon a helyen, így mindennek ami ezen a világon történik, viszonya van valami más testtel. Ezt a testet az egyszerűség kedvéért viszonytestnek nevezzük. Ha azt mondjuk, hogy egy kocsi szalad az országúton, akkor az országút a viszonytest, így van ez minden dologgal és minden jelenséggel a világon, de mi már megszoktuk, hogy nem vagyunk tekintettel a viszonytestre. Vannak jelenségek, amelyek az általános fogalmak szerint különböző helyen, de ugyanabban az időben történnek. Ez az állítás is csak a viszonytestre vonatkoztatva állhatja meg a helyét. Ha ebben a teremben két fénysugár egyszerre világlik fel, úgy a teremben lévők megállapítják a két jelenség egyidejűségét. Ha azonban óriási nagy térről van szó, ahol a fény terjedése nem éri el egy szempillantás alatt a célt, akkor a különböző helyeken a fénysugarakat nem egyidőben, hanem másmás időben fogják észrevenni. A jelenségek egyidejűsége is csak a viszony testre, jelen esetben például a teremre vonatkoztatva állapítható meg. Miután Einstein ilyen könnyen érthető formában megmagyarázta a relativitás elméletének lényegét, rámutatott a fizikai jelenségekre is, melyek ugyancsak igazolják azt a követelést, hogy hogy Einstein Albert a világhírű zsidó a bécsi Tudományos Akadémia meghi- Bécsbe érkezett, ahol tudományos elméjéről több előadást tartott. Az előadások leggyobb részét tudósok és szakemberek előtt dotta s így a laikus nagyközönség nem nezhette meg Einstein korszakalkotó felfedelolott a legszélesebb körökben is rendnagy érdeklődés mutatkozott iránta. Adományos körök felkérésére Einstein a napban az Uránia koncerttermében népszerű tudást tartott, amely mindenki számára hozzávetővé tette az általa megtalált új igazságot, ■f mint minden igazság, végeredményben egyszerű. Einstein előadásában mindenekelőtt megyezte, hogy gyakran csodálkozott azon, miért az, hogy egy olyan tisztára tudományos hél, mint a relativizmus elmélete, annyira illi a laikus közönséget is. Onnan van ez, ennél a törvénynél olyan fogalmakról szó, amelyek a mindennapi élet jelensében is alapvető szerepet játszanak, azokról az imákról, amelyekettér és idő* * * név alatt látunk össze. Nem kis mértékben fokozza az illődést az a tény is, hogy az emberek fiában különösnek tartják, ha bizonyos jelenekről, melyeket ifjúságunkban egészen mást ítéltünk meg, felnőtt korunkban új vóselyt kell alkotnunk. Az előadó ezután a tér idő fogalmát magyarázta meg egyszerű és fes formában. A tér és idő az, amely abból megmaradna, ha minden tárgyat eltolnának. Olyan természetesnek vettük ezen dolgokat, hogy nem is gondolkodtunk sük. — Ha én — mondotta Einstein — kétráütök erre az esztalra, azt fogják monhogy itt két jelenség történt különböző de ugyanazon helyen. Ez a kijelentésen helyesnek látszik. De ha alaposan londoljuk, látni fogjuk, hogy ez a nyilván sen elgondolt állítás hamis, mert hiszen ió, hogy a föld forog a saját tengelye és ip körül és hogy a különböző időpontokamig én az asztalra ütöttem, ez a szoba a lel együtt forgott, tehát elmozdult helyéről, hogy a két asztalra eltés nem történhetett mázon a helyen. Ha tehát helyesen és az ágnak megfelelően akarjuk magunkat kiazt kell mondanunk, hogy a két jele emberek, hogy meghalnak, ha szép, aranyigos tallosz nélkül kell imádkozniok. Inkább imádkoznak. Eszter azonban hallani se arról, hogy tallesz angresszisták legyenek, mi finomabb brancsot akart. Ennélfogva zlet-t nyitottak. Gersonné, akit tudatmögötti ösztönöken új környezetben asszimilációra serkent, nem sokáig tűrte szép, barna haján a fekete parókát. Az ötödik hónapban már írtott péntek este gyertyát gyújtani és abben a tradíciótól is elszakadt. A hetedikszegény Gazsó Simon szombatjából szám* ricsetet, meg a hagymás tojást. — Eszter — támadt rá az ura — te ki !* keresztelkedni. Kérlek — csattant fel az asszonygy olyan közönséges. Hagymás tojást csak "tusok esznek. És rusetet is. ~ ügy ? Annyi millióm legyen, ahányszor ■ich István rusetet evett. Menj csak tatán a Nágerbe, több antiszemitát látsz mitt a Nyukoszban. Hiába beszélt Eszternek. Eszter föltette be, hogy úriasszony lesz és nem tágított. 11 jobban szaporodott a pénze, annál távolodott el a zsidóságtól. A gőgje is napról- napra. Előkelő akart lenni és semmit se sajnált tól és meg a két leányától, ő vásárolta a férebb libát, a Holló utcában ő hordta atágabb aranyláncot és a legnehezebb aruhát. Egyáltalán: neki csak a nagy friók imponáltak. A házak között a leg**hb tetszett neki, az utcák között a legjobb a drámák között az ötfelvonásosak. • (JetytMszky minden létező én eddig felállított tételt — a Newtonét épúgy, mint Nlaxwellét — csupán viszonylagosan lehet értékelni és alkalmazni, minden igazság csak egy meghatározott viszonytestre nézve igazság és általános, megdönthetetlen törvény csak az lenne, amely minden viszonytestre egyformán alkalmazható. Újabb példákat hozott a gyakorlati életből, hogy elvont tanításait közelebb hozza a hallgatósághoz. A léghajó utasi ledob valami súlyos tárgyat. A földön szemlélő úgy látja, hogy az eső test parabola pályát írt le, a léghajóban ülő azonban úgy látja, hogy a test függőlegesen esett a földre. És mindkettőnek igaza van, természetesen csak a maga viszonytestére vonatkoztatva. Mert nincs valódi és nincs látszólagos pálya, csak pálya, amelynek alapja a megfigyelő pillanatnyi helyzetétől függ. Semmi sem abszolút, minden jelenség függvénye egy másiknak. Kifejtette az általános relativizmus elméletének, mint kutatási szempontnak óriási jelentőségét és előadását az elméletnek a mozgás tanára való alkalmazásával fejezte be. Einstein tanárt a bécsi közönség és a tudományos világ melegen ünnepelte ottléte alatt. Berlin, jan. 20. Paul Weyland, a német egyesült antszemita sajtóblokk képviselője, aki a , Deutsche Zeitungot.“ „Deutsche Tagesszuftungot“ és a „Reichsboe“ című lapot tudósította, igyekezett támadásaival hangulatot csinálni Einstein elen. Minthogy szemben találta magát a komoly és lelkiismeretes tudósok egész táborával, gyűlölködő támadásait kiterjesztette a természetkutatók társulatának vezetősége ellen is. Planck világhírű berlini fizikus ellen azt a szemrehányást tette, hogy a tudományos ellenzéket elnémította terorisztikus fel pincével. A társulat Einsteinnak teljes elégtételt adott, de már ezt megelőzően Anglia vezető tudományos és irodaim folyóirata, a „The Atheneum" feltűnő helyen cikket közölt az Einstein ellen indított hajszáról és követeli, hogy be se várják az affér kimenetelét, hanem hívják meg a tudóst haladéktalanul valamelyik angol egyetem fizikai tanszékéra. A cikk a többek között ezeket írja: .Semmi sem járult annyira hozzá a legyőzött Németország presztízsének emeléséhez, mint Einstein relatív elméletének felfedezése. Az embernek azt kellene hinnie, hogy a németek mélységes hálával adóznak a férfinek, aki a háború idejében megmutatta, hogy a béke mesterségei közül a legnemesebbeket, a legszebbeket tudja nyújtani, nagy kulturjavakat. Megmutatta, hogy Németország elbukott ugyan a háborúban, de csillogtatni tudja fölényét a tudományok körül. Csakhogy az ember nem természetes állat és teljesen érthetetlen okokból a németek nem tudják megemészteni a tényt, hogy Einstein zsidó származású. De a mai német nemzeti érzés számára elviselhetetlen, hogy Newton óta a legnagyobb matematikus-fizikus zsidó ember, bár német kultúrával van átitatva. Árja ,tudósok* cikkeket közölnek, amelyben megtámadják Einstein forradalmi értékű teóriáit és német nemzeti tanulók felolvasásaikban tüntetnek ellene. A tudós elleni hajsza annyira ment már, hogy Einstein egyszerűen ott , akarja hagyni Berlint. Íme itt a legjobb alkalom, hogy az angol tudományos presztízst érveljük és javasoljuk, hogy bármelyik angol egyetem kínáljon tanszéket neki, legalább is addig, amíg a németek belátják, hogy ostobán és hálátlanul viselkedtek vele szemben. Nem lehet ambíciónk Németországot egyik legnagyobb férfiától megfosztani, de nagyon szép lenne mégis megmutatni nekik, hogy mi jobban tudjuk megbecsülni tudósaikat, mint ők maguk*. 3. oldal: A szlovák nemzeti tanács megalakulása Hódoló távirat Masaryk köztársasági elnöknek — Az Új Kelet tudósítójától. — Pozsony, jan. 24. Az elmúlt szombaton megalakult itt a csehszlovák nemzeti tanács szlovák kirendeltsége, amelynek állandó székhelye Poszony lesz. A megalakulás ünnepi keretek között folyt le a zsupáni hivatal dísztermében. Az összes csehszlovák politikai pártok képviselői megjelentek az alakuló ülésen, amelyet Prokupek, a prágai csehszlovák nemzeti tanács elnöke nyitott meg. A megnyitáson jelen voltak dr. Micsura, a szlovák ügyek vezetésével megbízott miniszter, a pozsonyi zsupán dr. Bella és a belügyminisztérium nemzetiségi ügyeinek előadója, dr. Policsar. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelent notabilitásokat és ismertette a szervezkedés fontosságát Szlovákia gazdasági és politikai szempontjából. Javaslatára az egybegyűlt képviselők és szenátorok a csehszlovák köztársaság elnökéhez, Masarykhoz a következő táviratot intézték: „A csehszlovák nemzeti tanács szlovák csoportjának alakuló gyűlése mély hódolatát fejezi ki Ön előtt Elnök úr és ígéri, hogy készséggel és áldozattól sem riadva vissza, fog munkálkodni a közös nemzeti célokért és a csehszlovák köztársaság felvirágozásáért. Az elnök azután megemlékezett a csehszlovák nemzet nagy barátjáról, Denis tanárról és a légionáriusokról, akiknek Csehszlovákia megalapítása körül jelentős érdemük volt Porubsky főszerkesztő ismertette a szlovák nemzeti tanács alapszabályait és kijelölte a munkakört, amelyet a nemzeti tanácsnak teljesíteni kell. Seiffert Ágoston igazgató a választásieljárásról és egyéb szervezeti kérdésekről referált. Azután megejtették a választásokat, amelynek eredményeként Fedor Houdeket elnökké, dr. Derer volt minisztert, Bartay Józsefet és Ivánka Milánt alelnökökké választották meg. A népszövetség ismét Genfben ülésezik Lyon, január 22. (Rádió.) A Népszövetség tanácsának legközelebbi ülését véglegesen február 21- ére tűnték ki Genfben De Cunha elnöklete alatt. Most először fog résztvenni a Népszövetség ülésein China képviselője, Willington, a londoni Kína nagykövet. Anglia és Olaszország új képviselőket delegált, az előbbi Halibor közoktatásügyi minisztert, az utóbbi pedig londoni nagykövetét. A tanács többi tagjai maradnak, akik voltak: Hymans, Quinones de Léon, Bourgeois és Vicomte John Belgium, Spanyolország, Francaország, illetőleg Japán képviseletében. Az ülések napirendjén szerepel a plebiszcitum megszervezése Vilna környékén és a danzigi ügy végleges szabályozása.