Uj Kelet, 1921. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

1921-01-26 / 17. szám

g,frida, 1921 jan. 26., IV. tvf. 17. u. UJ KELET Einstein tanár bécsi előadása Ipstein és az antiszemiták — Angliába hívják a világhírű tudóst Rég csupán erre a szobdra vonatkoztatva történt — Az új Kelet tudósítójától — Bécs, jan. 20. Közölte tegnap dés. Sára ------­­t . ---------- a .Uj Ke­ugyanazon a helyen, így mindennek ami ezen a világon történik, viszonya van valami más testtel­. Ezt a testet az egyszerűség kedvéért vi­szony­testnek nevezzük. Ha azt mondjuk, hogy egy kocsi szalad az országúton, akkor az or­szágút a viszonytest, így van ez minden do­loggal és minden jelenséggel a világon, de mi már megszoktuk, hogy nem vagyunk tekintettel a viszonytestre. Vannak jelenségek, amelyek az általános fogalmak szerint különböző helyen, de ugyanabban az időben történnek. Ez az áll­í­tás is csak a viszonytestre vonatkoztatva áll­hatja meg a helyét. Ha ebben a teremben két fénysugár egyszerre világlik fel, úgy a terem­ben lévők megállapítják a két jelenség egyide­jűségét. Ha azonban óriási nagy térről van szó, ahol a fény terjedése nem éri el egy szempil­­lantás alatt a célt, akkor a különböző helyeken a fénysugarakat nem egyidőben, hanem más­más időben fogják észrevenni. A jelenségek egyidejűsége is csak a viszony testre, jelen esetben például a teremre vonatkoztatva álla­pítható meg. Miután Einstein ilyen könnyen érthető formában megmagyarázta a relativitás elméle­tének lényegét, rámutatott a fizikai jelenségekre is, melyek ugyancsak igazolják azt a követe­lést, hogy hogy Einstein Albert a világhírű zsidó a bécsi Tudományos Akadémia meghi- Bécsbe érkezett, ahol tudományos elmé­jéről több előadást tartott. Az előadások leg­­gyobb részét tudósok és szakemberek előtt dotta s így a laikus nagyközönség nem nezhette meg Einstein korszakalkotó felfede­­lolott a legszélesebb körökben is rend­­nagy érdeklődés mutatkozott iránta. A­dományos körök felkérésére Einstein a na­pban az Uránia koncerttermében népszerű tudást tartott, amely mindenki számára hozzá­­vetővé tette az általa megtalált új igazságot, ■f mint minden igazság, végeredményben egyszerű. Einstein előadásában mindenekelőtt meg­yezte, hogy gyakran csodálkozott azon, miért az, hogy egy olyan tisztára tudományos hél, mint a relativizmus elmélete, annyira illi a laikus közönséget is. Onnan van ez, ennél a törvénynél olyan fogalmakról szó, amelyek a mindennapi élet jelensé­ben is alapvető szerepet játszanak, azokról a­z imákról, amelyeket­­tér és idő* * * név alatt látunk össze. Nem kis mértékben fokozza az illődést az a tény is, hogy az emberek fiában különösnek tartják, ha bizonyos jelen­ekről, melyeket ifjúságunkban egészen más­­t ítéltünk meg, felnőtt korunkban új vóse­­lyt kell alkotnunk. Az előadó ezután a tér idő fogalmát magyarázta meg egyszerű és fes formában. A tér és idő az, amely a­bból megmaradna, ha minden tárgyat elto­lnának. Olyan természetesnek vettük eze­­n dolgokat, hogy nem is gondolkodtunk sük. — Ha én — mondotta Einstein — két­ráütök erre az eszt­alra, azt fogják mon­­hogy itt két jelenség történt különböző de ugyanazon helyen. Ez a kijelentés­en helyesnek látszik. De ha alaposan londoljuk, látni fogjuk, hogy ez­ a nyilván sen elgondolt állítás hamis, mert hiszen ió, hogy a föld forog a saját tengelye és ip körül és hogy a különböző időpontok­­amig én az asztalra ütöttem, ez a szoba a lel együtt forgott, tehát elmozdult helyéről, hogy a két asztalra eltés nem történhetett mázon a helyen. Ha tehát helyesen és az ágnak m­egfelelően akarjuk magunkat ki­­azt kell mondanunk, hogy a két jele e­mberek, hogy meghalnak, ha szép, arany­­igos tallosz nélkül kell imádkozniok. Inkább imádkoznak. Eszter azonban hallani se arról, hogy tallesz angresszisták legyenek, mi finomabb brancsot akart. Ennélfogva zlet-­t nyitottak. Gersonné, akit tudatmögötti ösztönök­en új környezetben asszimilációra serken­­t, nem sokáig tűrte szép, barna haján a fekete parókát. Az ötödik hónapban már írtott péntek este gyertyát gyújtani és a­­bben a tradíciótól is elszakadt. A hetedik­szegény Gazsó Simon szombatjából szám­* ricsetet, meg a hagymás tojást. — Eszter — támadt rá az ura — te ki !* keresztelkedni. Kérlek — csattant fel az asszony­­­gy olyan közönséges. Hagymás tojást csak "tusok esznek. És rusetet is. ~ ü­gy ? Annyi millióm legyen, ahányszor ■ich István rusetet evett. Menj csak tatán a Nágerbe, több antiszemitát látsz mitt a Nyukoszban. Hiába beszélt Eszternek. Eszter föltette b­e, hogy úriasszony lesz és nem tágított. 11 jobban szaporodott a pénze, annál­­ távolodott el a zsidóságtól. A gőgje is napról- napra. Előkelő akart lenni és semmit se sajnált tól és meg a két leányától, ő vásárolta a férebb libát, a Holló utcában ő hordta a­­tágabb aranyláncot és a legnehezebb aruhát. Egyáltalán: neki csak a nagy friók imponáltak. A házak között a leg­**hb tetszett neki, az utcák között a leg­­jo­bb a drámák között az ötfelvonásosak. • (JetytMszky minden létező én eddig felál­lított tételt — a Newtonét ép­­úg­y, mint Nlaxwellét — csu­­pán viszonylagosan lehet ér­tékelni és alkalmazni, minden igazság csak egy meghatározott viszony­testre nézve igazság és általános, megdönthe­tetlen törvény csak az lenne, amely minden viszony­testre egyformán alkalmazható. Újabb példákat hozott a gyakorlati életből, hogy el­vont tanításait közelebb hozza a hallgatósághoz. A léghajó utasi ledob valami súlyos tárgyat. A földön szemlélő úgy látja, hogy az eső test pa­rabola pályát írt le, a léghajóban ülő azonban úgy látja, hogy a test függőlegesen esett a földre. És mindkettőnek igaza van, természe­tesen csak a maga viszony­testére vonatkoz­tatva. Mert nincs valódi és nincs látszólagos pálya, csak pálya, amelynek alapja a megfi­gyelő pillanatnyi helyzetétől függ. Semmi sem abszolút, minden jelenség függvénye egy má­siknak. Kifejtette az általános relativizmus elméletének, mint kutatási szempontnak óriási jelentőségét és előadását az elméletnek a mozgás tanára való alkalmazásával fejezte be. Einstein tanárt a bécsi közönség és a tu­dományos világ melegen ünnepelte ottléte alatt. Berlin, jan. 20. Paul Weyland, a né­met egyesült an­tszemita sajtóblokk képviselője, aki a , Deutsche Zeitungot.“ „Deutsche Tages­­szuftungot“ és a „Reichsbo­e“ című lapot tu­dósította, igyekezett támadásaival hangulatot csinálni Einstein el­en. Minthogy szemben ta­lálta magát a komoly és lelkiismeretes tudó­sok egész táborával, gyűlölködő támadásait ki­terjesztette a természetkutatók társulatának vezetősége ellen is. Planck világhírű berlini fizikus ellen azt a szemrehányást tette, hogy a tudományos ellenzéket elnémította terorisztikus fel­ pincével. A társulat Einsteinnak teljes elégtételt adott, de már ezt megelőzően Anglia vezető tudományos és irodaim­­ folyóirata, a „The Atheneum" feltűnő helyen cikket közölt az Einstein ellen indított hajszáról és követel­i, hogy be se várják az affér kimenetelét, hanem hívják meg a tudóst hala­déktalanul valamelyik angol egyetem fizikai tanszékéra. A cikk a többek között ezeket írja: .Semmi sem járult annyira hozzá a le­győzött Németország presztízsének emeléséhez, mint Einstein relatív­ elméletének felfedezése. Az embernek azt kellene hinnie, hogy a néme­tek mélységes hálával adóznak a férfinek, aki a háború idejében megmutatta, hogy a béke mesterségei közül a legnemesebbeket, a leg­szebbeket tudja nyújtani, nagy kulturjavakat. Megmutatta, hogy Németország elbukott ugyan a háborúban, de csillogtatni tudja fölényét a tudományo­k körül. Csakhogy az ember nem természetes állat és teljesen érthetetlen okok­ból a németek nem tudják megemészteni a tényt, hogy Einstein zsidó származású. De a mai német nemzeti érzés számára elviselhetetlen, hogy Newton óta a legnagyobb matematikus-fizikus zsidó ember, bár német kultúrával van átitatva. Árja ,tu­dósok* cikkeket közölnek, amelyben megtá­madják Einstein forradalmi értékű teóriáit és német nemzeti tanulók felolvasásaik­ban tüntet­nek ellene. A tudós elleni hajsza annyira ment már, hogy Einstein egyszerűen ott , akarja hagyni Berlint. Íme itt a legjobb alkalom, hogy az angol tudományos presztízst érveljük és ja­vasoljuk, hogy bármelyik angol egyetem kínál­jon tanszéket neki, legalább is addig, amíg a németek belátják, hogy ostobán és hálátlanul viselkedtek vele szemben. Nem lehet ambíciónk Németországot egyik legnagyobb férfiától meg­fosztani, de nagyon szép lenne mégis megmu­tatni nekik, hogy mi jobban tudjuk megbe­csülni tudósaikat, mint ők maguk*. 3. oldal: A szlovák nemzeti tanács megalakulása Hódoló távirat Masaryk köztársasági elnöknek — Az Új Kelet tudósítójától. — Pozsony, jan. 24. Az elmúlt szombaton megalakult itt a csehszlovák nemzeti tanács szlovák kirendeltsége, amelynek állandó szék­helye Poszony lesz. A megalakulás ünnepi ke­­­retek között folyt le a zsupáni hivatal díszter­­mében. Az összes csehszlovák politikai pártok képviselői megjelentek az alakuló ülésen, ame­lyet Prokupek, a prágai csehszlovák nemzeti tanács elnöke nyitott meg. A megnyitáson je­len voltak dr. Micsura, a szlovák ügyek vezeté­sével megbízott miniszter, a pozsonyi zsupán dr. Bella és a belügyminisztérium nemzetiségi ügyeinek előadója, dr. Policsar. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelent notabilitásokat és ismertette a szer­vezkedés fontosságát Szlovákia gazdasági és politikai szempontjából. Javaslatára az egybe­­gyűlt képviselők és szenátorok a csehszlovák köztársaság elnökéhez, Masarykhoz a következő táviratot intézték: „A csehszlovák nemzeti tanács szlovák csoportjának alakuló gyűlése mély hódolatát fejezi ki Ön előtt Elnök úr és ígéri, hogy készséggel és áldozattól sem riadva vissza, fog munkálkodni a közös nemzeti célokért és a csehszlovák köztársaság fel­virágozásáért. Az elnök azután megemlékezett a cseh­szlovák nemzet nagy barátjáról, Denis tanárról és a légionáriusokról, akiknek Csehszlovákia megalapítása körül jelentős érdemük volt Porubsky főszerkesztő ismertette a szlo­vák nemzeti tanács alapszabályait és kijelölte a munkakört, amelyet a nemzeti tanácsnak tel­jesíteni kell. Seiffert Ágoston igazgató a választási­­el­járásról és egyéb szervezeti kérdésekről refe­rált. Azután megejtették a választásokat, amelynek eredményeként Fedor Houdeket el­nökké, dr. Derer volt minisztert, Bartay Józsefet és Ivánka Milánt alelnökökké választották meg. A népszövetség ismét Genfben ülésezik Lyon, január 22. (Rádió.) A Népszövet­ség tanácsának legközelebbi ülését véglegesen február 21- ére tűnték ki Genfben De Cunha elnöklete alatt. Most először fog résztvenni a Népszövetség ülésein China képviselője, Willing­ton, a londoni Kína nagykövet. Anglia és Olaszország új képviselőket delegált, az előbbi Halibor közoktatásügyi minisztert, az utóbbi pedig londoni nagykövetét. A tanács többi tagjai maradnak, akik voltak: Hymans, Quino­nes de Léon, Bourgeois és Vicomte John Belgium, Spanyolország, Franc­aország, illető­leg Japán képviseletében. Az ülések napirend­jén szerepel a plebiszcitum megszervezése Vilna környékén és a danzigi ügy végleges szabályozása.

Next