Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)

1921-02-23 / 40. szám

2 oldal Peysal arab trónkövetelő • cionizmusról, az arab-zsidó ▼iszonyról és a két nép egyfdk­­­milkódsaéról — Az Új Kelet tudósítójától. -London, febr. 21. Foyaul arab herceg néhány hét óta ismét Londonban tartózkodik. Ismeretesek Feysul emir erőfeszítései, amelye­ket a békekonferencián tett egy önálló szíriai arab állam létesítése érdekében és ismeretes az is, hogy tervei a szövetséges hatalmak magatartása miatt hajótörést szenvedtek. Feysul annyira elvesztette a szövetségesek kegyét, hogy saját országából is kiutasították. Ám Feysul emír ennek ellenére is rendkívül nép­szerű az arabok között és milliók figyelnek szavára. Londonba érkezése után az angol lapok ismét élőben foglalkoznak vele és egy­értelműen megállapítják, hogy ő az ma egyetlen ember, aki a forrongó Előázsiában békét és rendet tudna teremteni s hogy a szövetségesek magatartása vele szemben elhibázott volt. A­­ londoni zsidó sajtóiroda tudósítója beszélgetést folytatott sz­emirrel abból az alkalomból, hogy a palesztinai arabok között is nyugtalanság észlelhető. Az újságíró a rendkívül érdekes beszélgetésről a következőket írja: A beszélgetés a herceg csillogóan beren­dezett londoni lakásán folyt le. A falakat és a parkettet borító vastag szőnyegek egészen keleti karaktert adtak a lakásnak. Az emir biz­tos, gyors léptekkel közeledett felém és arab nyelven üdvözölt, amit sajnos, nem értettem meg. Hadsegéde Hadad brigadéros volt szíves a tolmács szerepét vállalni. A herc­eg az egész beszélgetés alatt rendkívül komoly és megfon­tolt volt. — Utolsó londoni látogatása óta — kér­deltem — lényegesen megváltozott az arab és a zsidó helyzet. Nagyon lekötelezné, ha véle­ményt mondana az arab probléma mai állá­sáról. —­­ Az arab közvélemény — válaszolta — most­­az elégedetlenség és elkese­redés állapotában van. Egyetlen arab követelést, egyetlen kötelezettsé­get sem teljesítettek, amit velünk szemben vál­laltak. Nem lehet tehát csodálkozni azon, ez arabok Palesztinában épúgy, mint máshol elé­gedetlenek. Két évvel ezelőtt a következőket mondtam a cionizmus vezérének, dr. Weiz­­mannak : .Csak az arab követelések teljesültek, lehet béke és rend a keleten és csak akkor élhet harmóniában egymás mellett a zsidó és arab nép. De ha az arabok nem kapják meg azt, ami önálló nemzeti szabadságukhoz szük­séges, a cionisták sem leh­tnek biztonságban. Mihelyt teljesülni fognak az arab nép jogos kívánságai, elsősorban a mi érdekünk lesz, hogy az Önök népével szoros barátságban él­jünk.* Ez nagyon természetes és logikus. Egé­szen nyíltan beszélek és ugyanígy beszéltem a népemhez is. Sem Önökét, sem népemet nem akarom félrevezetni. Ismétlem, amíg a mi as­pirációink nem teljesülnek, addig nem lesz nyugaton a keleten. — Jól meg kell gondolni — folytatta a herceg — hogy m­ aradék kism­ile­ faj ragja a k­a­rátáinkhoz azonban hűségesek és odaadók. A vérbosszú, a vendetta egyike a legszebb tra­dícióknak, amelyek országunk fejlődésére be­folyással voltak. A zsidók, akik az ókorban nagy számmal éltek országainkban, jól tudják ezt. Nincs a világon még egy faj mely olyan hűséges és odaadó lenne, mint az arab. De szörnyű bosszút áll, ha egy napon megtudja, hogy barátai illeyálisak vo­tak vele szemben. Meg lehet győződve róla, hogy h­a a zsidók hűségesek és loyálisak resznek irántunk, soha­sem lesz okuk, hogy arab roszindulatról vagy illegatitásról panaszkodja­k. Ha a cionisták azt hiszik, hogy mi már elvesztettük politikai jövőnket, ha azt hiszik, hogy mi elveszett nép vagyunk, és nem számolnak velünk, egy napja arra f­onak ébredni, hogy diadalmasan visszatéríti ak. Egy napon elérjük mi is nemzeti céljainkat. Az őszinteség mindenekelőtt akkor kötelez, ha népemhez beszélek, de a szavak, amiket az arab történelem e sötét napj­aiban a zsidó néphez intézek, szintén az igazság szavai, amit a cionistáktól követelek: együttműködés és támogatás e sorsdöntő órákban. Ez sem a cionistáknak, sem a cionizmus ügyének nem lesz kárára. Ha az arabok elérik céljaikat, béke és barátság lesz a két nép között Ezért beszélek ö­nnél ilyen világosan,­­ lésére akarom adni az Ön népének, hogy jaj lesz, ha reményeink elbuknak. — Mennyiben érintik — kérdeztem — az arab követelések Palesztinát ! — Erre vonatkozó véleményemet — vá­laszolta az emir — röviddel ezelőtt világosan körvonalaztam. Annak idején megegyezésre jutottam a cio­nizmus vezérével, dr. W lr­­■amd és megtaláltuk a megoldás egyedül helyes módját. Ezt a magatartásomat senki sem vál­toztathatja meg. Az a megállapodás, amit dr. Weizmannal létesítettem, ki fogja elégíteni nemcsak az arabokat, ds a zsidókat is és módot ad rá, hogy testvéri békében dol­gozzunk együtt. Az újságíró itt meglepve jegyezte meg, hogy az arab aspirációk teljesülése tulajdon­képen nemcsak a zsidók szimpát­iájától függ. Miért teszik felelőssé az enbek a zsidóságot azért, ha az arab reménységek olyan viszonyok folytak, amelyek a zsidóság hatalmán kívül es­nek, nem­ valósulhattak meg. — Távol áll tőlem, hogy ez arab ügyet egyedül a zsidó nép jóakaratától tegyen fog­ ! A képkiállitásról — Az erdélyi képzőművészeti tárlat — Az ember visszakapja a hitét, hát mégis dolgozik az ember. Dolgozik, elmélyül, szint és formát keres, hogy megnyilatkozzon. Ez a sok friss kép a falakon, ezek a rajzok, kézimun­kák, szőnyegek, szobrok és fafaragások : munka, tehetség, szorgalom, tanulmány. Alkotás. A lélek, amely ismeretlen utakon sodródik isme­retlen viharok közé, megparancsolja a kéznek, hogy tartson tükröt eléje , látni akarja magát. S a kéz verset ír, szobrot vés, szőnyeget sző, képet fest, igyekszik megrögzíteni a tükröt, a léleknek egy egy olyan pillanatát, amelyből kikukkan jövő és múlt, az idő végtelen. Aki igazi művész, aki igazán befelé szedi a látnivalót és igazán belülről adja, annak sikerül néha ezt a pillanatot megfognia és sikerül néha továbbadnia. Látszólag merész nyitő, aki sose látott színeket, nemlétező for­mákat dob eléd, holott nincsenek sose látott nemlétezőségek, amit ő látott és megcsinált: van. És ha úgy csinálta meg, úgy van, ahogy látta. Millió vonal és görbület van a termé­szetben, a hegyek görbéjében, a fák, növények, facsonkok és savval megmart ércek formáiban, a futó fellegek örökös változatában, a művész­nek joga van megcsinálnia mindezt és joga van megcsinálnia a m­lltóegyediket, hogy meg­korrigálja a természet nyers és harmoniátlan szépségeit. És aki művész ezt teszi, diktál a természetnek, folytatja a teremtést a hetedik napon. Értő emberek innen Kolozsvárról azt mondják: ilyen itt még nem volt. Az első nagy művésztárlat Erdélyben. Nem tudom, így van-e: a kiállítás apróbb-nagyobb fogyaté­kosságai mellett is nagyon jó Stílusában ta­lán nem egységes, de törekvéseiben igen. A régi tegnap és a messzi holnap művészi irá­nyai békéinek meg egymás mellett a a hang­súly itt a megbékélésen van. Ez a terem itt nem tud politikáról semm­i; a künn veszekvő nyugtalanságok elcsitulnak, ami nyugtalanság a falakra került, mind belső, még akkor is, ha a csírázó kertek, a viharos hegyek s a felhős éjszakák vajadnak. Még nemzetiségi kérdés sincs itt, se ezer­­egy problémája a megkötött békéknek: magyar festő, román festő, zsidó festő, szász festő, mindegyik egyformán érvényesül. Még a gyen­gébb is: annak, a műve valami kedves gyen­gédség folytán olyan helyzetbe és megvilági- Prága, febr. 21. (Az Új Kelet tud.) Benes csehszlovák külügyminiszter Párisból rövid tar­tózkodás után Londonba utazott, ahol az angol kormánnyal kereskedelem politikai tárgyalásokat fog folytatni. A prágai angol követ Sir George Clark szintén Londonban van­­tusba került, ami a legelőnyösebb. És nincse­nek súlyos ellentétek egymás m­ellett, a nagy talentum nem nyomja agyon a kisebbeket, a rendezés hozzáértő, tehetséges munka, egy egy teremben az a jóleső öröm látható, ami a h­sonlókról egymás társaságában elárad. * Katalógus még nincs, még nem tudni pon­tosan, ez a sokszáz kép, szobor kié és mir óhajt mondani. Majd holnap. Egy-egy munka hívja az embert, nézz meg. Rendszer nincs ebben a csalogatóban, sorrend sincs, egy séta véletlen impresszióinak egymásutánja. Megkap egy faragott faláda, sarcophag szerű, fekvő női akttal, mellette nyukánk fiúszobor: Ferenczy Béni munkái. Felettük a falon Ferenczy Noémi kékharangvirágos gobelin­je a vonalak és színek nemes harmóniáját sugározza. Egy zsidó grafikus, Mond Hugó szoptató anya­ ia heverő aktja, ligete, sok monumentálist ígér. Rubleszky bronzi lánykája kecses nyulánkság, gyerekfej­én a szemből áradó kifejezésnek mes­teri megrögzítése. Erő és lendület van Kovdis Alej vih­ros tájában; bravúros rajztalentuta Elena Popea: franciásan, nem, japános egy­szerűséggel ad biztos vonalakat. Két asszony­­fej­e és egy tájképe ontja a talentum bizony­ságait. A fiatal Demida Athanaaiu is ígérő _________ nővé De Ön jól tudja — mondotta a herceg szarkasztikus mosollyal — hogy a zsidóknak óriási befallá­­suk van a világ követel­ményére. Nem tagadhatjátok, hogy hatalmas faktor vagytok a politikában. Ha dolgozni fogtok az arab reménységek érdekében, ezt mindenki meglátja és észreveszi s viszonzásul az arabok is támogatni fogják a ti munkátokat, ha látni fog­ják, hogy valób­a őszinte barátai vagytok. Az újságíró ezután a palesztinai arab agitáció okai iránt érdeklődött . — Az arab agitáció Palesztinában épúgy, mint máshol, az arabok általános elégedetlen­ségére vezethető vissza. Abban a pillanatban megszűnik, ehhelyt elértük céljainkat. Én ma­gam fogom megtenni a szükséges lépéseket, hogy kiengeszteljem népemet az Önökével és meg vagyik győződve róla, hogy az arabok hallgatni fognak szavaimra. Herbert Sámuelról a cuk­r ezt mondotta: — Nagy barátja vagyok Herbert Sámu­elnek és úgy tekintem őt, mint népem barát­ját kitűnő, nyílt és becsületes férfiú. Ezzel végetért a beszélgetés. Azzal az érzéssel hagytam el Foysul emirt, hogy olyan férfi beszélt hozzám, aki előbb vagy utóbb megvalósítja nagy álmát, elnyomott népe füg­getlenségét. UJ KELET_______________ Szerda, 1921 február 21. IV. évf 40 »« N­acionalista tüntetés Triesztben Trieszt, febr. 21. Egy karabiaieki meg­­öletése ralatt az ,11 Lavoratores szerkesztősége előtt nagy nácio­alista tüntetést tartottak. A szerkesztőség ablakából rálőttek a tüntetőkre. Két polgári személy és egy rendőr megsebesült. Amikor a házat elhagyta a személyzet, a tüntetők benyomultak az épületbe, amelynek berendezését felgyújtották. M­assaryk nagybeteg Prága, február 22. Massaryk állapota válságosra fordul­. Ezért erősen foglalkoznak utóda személyének a kérdésével. Legtöbb esélye Tomaseknek, a képviselőház szociáldemokrata elnökének van. . A népszövetség tanácsának párisi ülése Paris, febr. 21. (Damian.) A népszövet­ség tanácsa a Luxemburg-i vlolában ülést tartott. Az ülésen az összes államok kiküldöttei megjelentek. Ő­t volt a genfi titkárság hetven tisztviselője is. Renes Parisban és Londonban

Next