Uj Kelet, 1927. november (10. évfolyam, 243-268. szám)

1927-11-05 / 247. szám

Szombat, 1927 november 5 ÚJ KEL Két budapesti zsidó egyetemi hallgató kardpárbajban vett elégtételt az egyetemi inzultusokért Az egyik zsidó diák a »Turul« bajtársi szövetség főlövészmesterét, a másik zsidó diák a »Turul« vezetőségi tagját tette «harcképtelenné (Budapest, november 4. Az Új Kelet tudó­sítójától.) A néhány nappal ezelőtt lezajlott egyetemi zavargásoknak lovagias folytatása támadt, mert két zsidó egyetemi hallgató, Király István közgazdász és Glasner Béla jog­hallg­ató lovagias elégtételt kértek a­­Turul bajtársi szövetségtől az őket ért inzultusokért. Ez a Turul-szövetség, amely a múltban is az antiszemita­ heccek szervezője volt, kiadta a jelszót, hogy a zsidó diákoknak az egyetemre való bejutását mindenáron meg kell akadályozni. Ez a bujtogató felhívás adta meg az impulzust a budapesti egyetemi zavargásokhoz, amelynek során ismeretesen az előadásokra megjelent zsidó egyetemi hallgatókat súlyosan brutalizálták. A „Túrni“ bajtársi szövetségtől kérnek elégtételt Király István és Glasner Béla nem tudták támadóikat felismerni és ezért segédeik, Kanicz Géza és dr. Hajdú János utján a verekedések értelmi szerzőjétől, a „Turul“ bajtársi szövet­ségtől kértek bajtársi elégtételt. A „I­UU“ ugyancsak levélben válaszolt a segédeknek. Eb­ben a levélben kijelenti a bajtársi szövetség, hogy „kitanítást“ épen a zsidók részéről nem fogad el, viszont a szövetség nem a zsidó fele­kezeti egyetemi hallgatók, hanem a zsidó faji egyetemi hallgatók ellen hozta határozatát. Ilyen tónusban szól a levél további része, amely végül is elismeri, hogy a zsidófaju egyetemi hallgatókat tettleg bántalmazták az egyetem épületében és bár a zsidóknak módjuk lett volna a támadóktól elégtételt kérni, a szövetség mind­­azonáltal felajánlja az elégtételt­ adást A budapesti zsidó mentalitásra jellemző az, hogy Kanicz Géza és dr. Hajdú János szüksé­gesnek tartották levélben közölni a szövetség­gel, hogy a zsidók nem faj, hanem felekezet s ennek bizonyítására egy idevonatkozó kúriai döntvényre hivatkoztak. Végül is megállapítot­­ták a fegyvernemet és elhatározták, hogy csü­törtök este Santelo Italo vivótermében harc­képtelenségig tartó kardpárbajt fognak vívni a felek. Harcképtelen lesz a „Túrni“ főlövészmestere Ilyen előzmények után jelentek meg csü­­törtök este a Santeli vívóteremben a két zsidó egyetemi hallgató és segédei egyrészt, a „Turul“ szövetség megbízottai másrészt, anélkül, hogy az ellenfelek ismerték, vagy valaha is látták volna egymást. A „Turul“ szövetség Bencze Ferenc joghallgatót és Filip Lászlót, a „Turul“ szövetség főlövészmesterét bízta meg az elég­tételadással, de megjelent a vívóteremben Lendvai Béla, a bajtársak elnöke is. A párbaj előtt a segédek igen udvariasan bemutatkoztak egy­másnak és megállapodtak abban, hogy Filip László és Glasner Béla vívnak meg egymással. Az ellenfelek nem csinálták meg a nemzetközi szabályok értelmében szokásos kardtisztelgést és a vezényszó elmondása után élesen össze­csaptak. Négy meneten keresztül tartó küz­delem nem hozott eredményt, az ötödik rund­ban azonban Glasner egy hatalmas vágását Filip nem tudta kiparkrozni, a kard végigsza­ladt az arcán, úgy, hogy a vér sugárban csor­dult ki arcán. Filip ennek ellenére sem akart kiállani, letörölte a vért arcáról és folytatta a párbajt. Ezután azonban már ereje egyre lan­kadt és két újabb menet utáni harcképtelennek nyilvánították. A másik párbaj közvetlenül ezután Bencze Ferencz és Ki­rály István állottak fel egymással szemben. Az alacsonytermetű, gyenge fizikumú Király már a második menetben hatalmas vágást mért Benczére, aki súlyosan megsérült. Bencze sem akart kiállani, nehogy veresége a „Turul“ tag­jainak harcképtelenségét vonja maga után. A következő menetekben Bencze teljesen legyen­gült, úgy, hogy a küzdelmet vezető Kanicz Béla letette a párbajt és kijelentette, hogy nem vállalja a felelősséget a következmények­ért. A „Turul“ szövetség jelenlévő elnökének intervenciójára folytatták a párbajt, amely vé­gül is a két fél kölcsönös harcképtelenségével végződött. A párbaj végén a felek nem békül­­tek ki, de fejükkel bi­entettek egymás felé. A jelenlévők ezután jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről, amelyben megállapítják, hogy az első párbaj Filip harcképtelenségével, a má­sodik pedig mindkét fél kimerülésével nyert befejezést. Szabadlábra helyezték a francia kamara börtönre ítélt négy kommunista képviselőjét A baloldali irányba orientálódó radikális párt nyíltan Poincaré megbukta­tására törekszik Páris, november 4. A Poincaré-kormány helyzete már többször ingadozott, azonban a különböző válságokra való tekintettel a kamara baloldali többsége nem igyekezett nyílt szakí­tást provokálni. Most azonban, úgy látszik, hogy a baloldal kegyelméből élő Poincaré-kabinet napjai tényleg meg vannak számolva. A legutóbb lezajlott radikálispárti kongresszus — mint azt az Új Kelet ismertette — határozottan bal­oldali orientációt vett fel s az elnökségre is a fiatal Daladiert választotta meg, aki a baloldali kartell felújításának híve s nyíltan szembe­helyezkedik Sarraut-val, akinek jóvoltából sike­rült mindezideig Poincarét megtartani a kor­mány élén. A kormányzó pártok gerincét tévő radikális pártnak ez az állásfoglalása a „nemzeti egység“ nevet viselő kartellnek közeli felbomlását jelenti s arra mutat, hogy a Poincaré-k­ormány már a küszöbön lévő választások előtt bukni fog. Ezt a feltevést támogatja az a körülmény is, hogy a radikális párt többsége ki akarja zárni tagjai sorából Franklin­ Bouillon képviselőt,­ aki tudva­levőleg Poincaré nyílt támogatója s akinek ki­zárása, fölött a radikális párt igazgató-bizott­sága e hó 23-ikán fog dönteni. Poincaré bukásának árnyékát élesen előre veti az a nagyjelentőségű esemény is, amely tegnap játszódott le a francia kamarában. A kamara többsége ugyanis 264 szavazattal 221 ellenében elfogadta az a szocialisták által be­terjesztett javaslatot, hogy a kamara négy kommunista képviselő­ tagját, nevezetesen Do­­riotot, Cachint, Marthyt és Duclost helyezzék szabadlábra, hogy a parlamenti munkálatokban résztvehessen. A kamara határozata értelmében a négy kommunista képviselőt azonnal szabad­lábra bocsátották s így Poincarét s politikai exponensét, Barthou igazságügy minisztert olyan dezavuálás érte, amely a tüntetés jellegét viseli magán s tulajdonképen megpecsételi a Poincaré­­kormány bukásának sorsát. Averescu az alkotmány respektálásáról és a Bratianu család érdemeiről beszélt a szenátusban Vlad Aurel és Bratianu Vintila összecsapása a kamarában (Bucureşti-Bukarest, nov. 4. Az Új Kelet tudósítójától.) A kamara mai ülésén Seveanu el­nökölt. Stelian Popescu igazságügyminiszter megálla­pítja, hogy Erdélyben túl sok formulárót használ­nak, amelyek sokba kerülnek. Amikor majd elegendő alappal fognak rendelkezni, eltörlik az illetékeket. Vlad Aurél: Mit szól eh­ez a pénzügyminiszter? Bratianu Vintila: Megfontolt pénzügyi politi­kával fedezni fogjuk a szükségleteket. Vlad: Mit mond a könyvvezetésről szóló tör­­­vény ? Bratianu Vintila: Sokat mondhatna a volt pénzügyminiszterről! Magdegaru: Vizsgálat megindítását kéri több község elöljárósága ellen. Du­ca belügyminiszter megígéri a vizsgálatot. Vlad Aurel újból felhozza a Francu-ügyet és az igazságügyminiszterrel szemben leszögezi, hogy Francut nem a Consiliul Dirigent nevezte ki bíróvá. Ezután folytatták a felirati vitát. Tohaneanu kormánypárti a közpénzek elsik­kasztóinak szigorú megbüntetését és az erkölcsök javítását követeli. Támadja a nemzeti parasztpártot, hangsúlyozva, hogy nem szabadna semmiféle ellen­tétnek lennie Erdély és a regét között. A gyula­fehérvári kongresszusnak az egyesülés jelének kell lennie, az odavezető út a nemzeti parasztpárt Canossája legyen. Vlad Aurél bírálja a Bratianu-kormány politi­káját. _ Duca: Saját, vagy pártja nevében beszél ? Vlad: Úgy a magam, mint pártom nevében! Kifejti, hogy az egyesülés óta a kormányok semmit sem tettek az irányban, hogy Erdélyben fejlesszék a monarchikus tradíciókat. Közbekiáltások: Miért nem voltak Önök a koronázáson ? V­ad szerint a monarchizmus kérdéséről törvé­nyes keretek között szabad beszélni. Vádolja Bratia­­nut, hogy diktatúrát inaugurált, követeli a törvé­nyességet, a szabad választásokat és hangsúlyozza, hogy az ország fejlődését csak a demokrácia bizto­síthatja. Averescu tábornok visszapillantást vet a nép­párt működésére megalapítása óta, majd foglalko­zik a pártok erőviszonyaival. Kifejti, hogy 1920- ban, amikor az ország kormányát kezébe vette, népszerűsége teljében sem habozott apellálni más pártok és a pártonkívüliek szakembereinek munká­jára, mint Take Ionescura és másokra. Ez a lépés pártszempontból nem bizonyult ugyan jónak, még­sem habozott második kormányralépése alkalmával újból így cselekedni, mert az ország érdeke kívánta. Beszél a liberális pártról. Az idősebb Bratian­ Jones alatt vetették meg a román állam alapjait, a fiatalabb alatt jött létre az összes románok egye­sülése. Beszél az alkotmány respektálásáról és ki­jelenti, hogy azt vakbuzgón tisztelni kell. Hol a boldogság mostanában? Egy elegáns MÁRTONFFY JÁNOS olcsó bundában f­uj szőrmeáru és confekciós üzlete. Cluj, anió-u. 1. Ármeglepetések! Bundacsodák! Szőrmeritkaságok! tűzifa 950 L. .. ...... . . • U­ oszt. bükk és tölgy felapritva, házhozszállitva 100 kgr.-ként 79 lej. — Löszt. bükk hasáb és hántottfa úgy aprított, mint öles tételekben a legolcsóbb napi árban kapható Kr&VI Viktor, Str. Chinteu 1-3. ToloL 423 II. oszt. hasábos 4­28, tüzelésre kitűnően alkal­mas. Házhozszál­­litva. drb. alsó lepedő, prima mi­nőségben ............................... 228 ingre való zefir, 3 méter .. 117 méter prima tennisz flanel.. 37 SZABÓ JENŐ divatkülönlegességek nagyáruházában, Cluj Dilágmápn­ás zongorah­angros­árban részletre is, 1­5 évi jótállással Sternberg -- Oradea Regele Ferdinand 14.

Next