Uj Kelet, 1929. november (12. évfolyam, 242-263. szám)
1929-11-24 / 258. szám
Vasárnap, 1939 november 24 ÚJ KELET Lake palesztinai alkormányzó belezavarodott a vallomásba Előbb azt vallotta, hogy a zürichi kongresszus zavarta fel a kedélyeket, de, amikor keresztkérdésekkel sarokba szorították kénytelen volt beismerni, hogy semmilyen provokáció sem történt a zsidók részéről Jeruzsálem, november 23. Luke palesztinai alkormányzó, — mint tagnap jelentettük — soronkivül jelentkezett vallomástételre az angol parlamenti vizsgáló bizottság előtt. Mindenekelőtt az események lefolyását ismertette. — Augusztus 15-én délben — kezdte Luke — jelentést kaptam, hogy a zsidóknak szándékukban áll tüntetni a Szentfal és a kormányzósági épület előtt. Nekem kellett döntenem afölött, hogy a tüntetés engedélyeztessék, vagy sem. Két zsidó kerületi rendőrtiszt, Bine és Bergmann, támogatva a cionista végrehajtó bizottság által, megkísérelték, hogy a zsidókat lebeszéljék a demostráció megrendezéséről. Délután két órakor közölte velem Saunders őrnagy, hogy a zsidók hajlandók lemondani a tüntető felvonulásról, ugyanakkor azonban arra is kért, hogy ne adjak ki tilalmat a tüntetésre, nehogy ezáltal egyes zsidóknak alkalmat adjunk, hogy a rendőrséggel összemérjék az erejüket. A szentfal előtti tüntetés A magam részéről nem akartam beavatkozni a zsidók ama jogába, hogy a Szentfalhoz jöjjenek. Ezt a zsidó jogot senkisem vonja kétségbe. Tekintettel arra, hogy Av hó 9 ike volt, megengedtem, hogy egy zsidó felvonulás történjék a Szentfalhoz. Megtiltottam azonban, hogy zászlók alatt, vagy katonai formációkban vonuljanak fel. Alárendeltjein nem informáltak engem arról, hogy több zsidó vonakodott ígéretet tenni arra, hogy a Szentfal környékén nem fognak zászlót kibontani. Mert különben megtagadtam volna az engedélyt a felvonulásra. Tisztában voltam vele, hogy egy az arab negyeden át történő zsidó tüntető felvonulás súlyos következményekkel járhat, ezért felkértem az arab vezetőket, hogy a precesszió alatt nyugodtan viselkedjenek. Ezt meg is tették. Amikor aztán a zsidók a Szentfal előtt tüntettek, az volt az arabok érzése, hogy az ő engedékenységükből a zsidók előnyöket akarnak hozni. A főmufti későn érkezik... — Még aznap értesültem, hogy az arabok feleletképen szintén tüntető felvonulást terveznek a Szentfal elé. Telefonon azonnal érintkezésbe léptem a főmuftival és kértem, hogy sürgősen keressen fel. A főmufti nyomban eljött és én nyomatékosan kértem őt, kövessen el mindent, hogy a tervezett arab tüntetés ne történjen meg, vagy ha a tüntetés elkerülhetetlen, úgy gondoskodjék róla, hogy az az Omar mecset területére korlátozódjék. A femufti késznek nyilatkozott kívánságaim teljesítésére és nyomban az Omar mecsethez sietett. Azonban még mielőtt a mecsetet elérhette volna, az arabok már összegyülekeztek a Szentfal előtti térségen. Erre a tüntetésre tőlem senki engedélyt nem kért és én ilyen engedélyt nem is adtam. Arról sem tudtam, hogy a Szentfal köveinek repedéseibe zsidó imakönyvek és ereklyék vannak elhelyezve, amelyeket az arabok kivettek és darabokra téptek. Luke alkormányzó későn értesül... Merriman: Miért nem oszlatta fel a rendőrséggel ezt a tiltakozó gyűlést ? Luke: Ez okvetlenül erőszak alkalmazásához vezetett volna a mecset területén, amit mindenáron el akartam kerülni. A muzulmánok között sok vidéki is volt, akik a próféta születésnapja alkalmából jöttek a mecsethez és ha ezen a napon, ezen a helyen vér folyt volna, úgy az egész országban kitörtvolna a nyugtalanság és ki tudná megmondani, milyen hatással lett volna ez az egész mohamedán világra. — Az augusztus 23-iki zavargásról — mondotta Luke — csak akkor értesültem, amikor a feldühödött arab csőcselék a kormányzósági épület előtt, épen az ablakom alatt tüntetett. Egy félórával azelőtt Cult kerületi komiszár még azt jelentette nekem telefonon, hogy a hangulat a városban teljesen nyugodt. Mikor láttam, hogy a dolog kezd komollyá válni, azonnal informáltam a rendőrség főhadiszállását és Ramsehből Jeruzsálembe rendeltem a páncélautókat. Telefonáltam a főmuftinak, hogy azonnal jöjjön hozzám. Ugyancsak telefonon magamhoz rendeltem Playfair kapitányt, a transjordániai csapatok parancsnokát, valamint utasítást adtam, hogy a katonai repülőgépek állandóan a város fölött cirkáljanak.Playfair kapitány rövidesen megérkezett , a vele való tanácskozás után azonnal Jeruzsálembe hozattuk a transjordániai határőrcsapatok egy részét rádió útján pedig felkértem a máltai tengeri hader parancsnokát, hogy azonnal indítson útnak Palesztinába katonaságot. Ezzel egyidejűleg kértem Londonból is erősítéseket. Az alkormányzó csapatokat rendel — Augusztus 14-én hajnali öt órakor — folytatta Luke —, amikor az események már veszedelmes arányokat öltöttek, telefonon felhívtam Egyiptom angol főbiztosát és kértem, küldjön azonnal csapatokat Palesztinába, figyelmen kívül hagyva a szabályt, hogy egy ilyen intézkedésre csak a londoni kormánynak van joga. A hadi állapotot azonban nem proklamáltam egész idő alatt. — Ugyanezen a napon Horowitz úrnak, a cionista exekutive képviselőjének ösztönzésére egy megbeszélést hívtam össze a lakásomra, amelyen három zsidó és három arab vezető ember vett részt. A tervezett megegyezés perfektuálására azonban nem kerülhetett sor, mert közben az az események tragikus fordulatot vettek. Az Omár-mecset hazugság A cionista szervezet jogi képviselőjének kérdésére Luke elismeri, hogy a főmufti hivatalos lapjában az angol Fehér Könyvnek a Szentfalra vonatkozó része egészen hamis interpretációban jelent meg. Luke azt is igazolta, hogy a hivatalos mohamedán felfogás szerint, a zsidók nemcsak a Szentfal birtokáért küzdenek, hanem az Omar-mecsetet is birtokukba akarják keríteni. Ez az állítás teljesen alaptalan, mert a cionista szervezet sohasem akart az Omármecsetből egy centimétert sem birtokba venni, hanem ellenkezőleg, az öszszes hivatalos cionista megnyilatkozások megbotránkozással utasították vissza az ilyen gyanúsításokat. A keresztkérdések során Luke beismerte, hogy Keyt Roach őrnagy az elmúlt jomkippurkor súlyosan megsértette a zsidók vallási érzését, amikor erőszakkal eltávolította ,az ott elhelyezett spanyolfalakat. — Én nem tudtam — mondotta Luke — és Keyt Roah erről az intézkedésről nem tett említést Kish ezredesnek, akivel előtte való este találkozott. A kormány Keyt Roah magatartása fölött, legutóbbi Fehér Könyvében mély fájdalmának adott kifejezést. Ebben a Fehér Könyvben azonban csupán a spanyol fal eltávolításának módját helyteleníti a kormány, de nem magát az eltávolítást. Vita a Cionista Szervezet jogairól Luke kihallgatása során mélyreható vita támadt arról, hogy a cionista exekutivének van-e jurisdictioja a Szentfallal kapcsolatban. Hopkins Morris, a vizsgáló bizottság liberális tagja, azt kérdi, hogy informálta-e a kormány a Cionista Exekutivet a vallásügyekben hozott döntéseiről. Preedy, a kormány ügyvédje, felolvassa a mandátumszerződés negyedik szakaszát, amelyet akként akart értelmezni, hogy a kormány nem köteles a Cionista Szervezet véleményét minden kérdésben kikérni. ) Ezzel szemben Merriman, a cionista szer-vezet ügyvédje, azt vitatja, hogy a spa- í nyolfal eltávolításának kérdése egy olyan súlyos vallási probléma volt, amely a zsidó lakosság érdekeit közelről érinti, , ezért ezzel az intézkedéssel kapcsolatban előzetesen ki kellett volna kérni a cionista szervezet véleményét. Luke: Azt hiszem, hogy a Szentfalu nincsen alárendelve a cionista exekutivenak. A valóságban nincs is gazdája a Szentfadnak. Erről az ügyről beszéltem is egyszer Weizmannal. A palesztinai kormány erőszakos cselekedete Sir Walter Jihan elnök. Senki sem tudja tehát, hogy ki az a tisztviselő, aki a Szentfal ügyeiben intézkedik? Betterton, a bizottság konzervatív tagja, azt kérdi, hogy ki nevezi ki a Szentfal sameszát (felvigyázóját). Luke: Ezt nem tudom. Lehetséges, hogy éppen ez a samesz a legfőbb autoritás a Szent falnál. Merriman: A Szentfal legfőbb hatósága a főrabbinátus, de a kormány nem lépett érintkezésbe a rabbinátussal. A rendőrség egyszerűen odament és egyszerűen elcipelte a spanyolfalat, amely a női ájtatoskodókat elválasztotta a férfiaktól. Ez az erőszakos ténykedés fájdalommal töltötte el az egész világ zsidóságát. Luke: Bennünket is. A kihallgatás további során izgalmas szóváltások hangzottak el Luke és sir Beid Merriman között. Luke a keresztkérdések pergőtüzében Merriman: Intézkedett e Luke úr aziránt, hogy a Szentfalba vágott uj falon keresztül ne közlekedjenek az arabok, mert ezáltal profanizálva lesz a Szentfal. Luke: A zsidók nem emeltek panaszt emiatt. . Merriman : Emlékszik-e ön, hogy augusztus 16-án felkereste önt Ruttenberg mérnök és aggodalmának adott kifejezést a Szentfal körül történt dolgok miatt ? Luke : Ruttenberg csak zsidó szempontból látta a dolgokat, de figyelmen kívül hagyta az arab szempontokat. Merriman: Ruttenberg mérnök akkor arra kérte önt, hogy ne engedélyezze a Szentfal előtti arab tüntetéseket és felhívta az ön figyelmét arra, hogy milyen szörnyű hatással lenne az egész világ zsidóságára, ha Tisabeay napján egyetlen csepp zsidó vér is folyna a Szentfal előtt. Luke: Nem emlékszem, hogy Ruttenberg erre figyelmeztetett volna. Akkor egyébként a helyzet még nem volt olyan komoly. Merriman: Mi az ön véleménye, provokálták e a zsidók az arabokat ? Luke zavarba jön és nem tud felelni Luke: A cionista kongresszuson tartott beszédek mindenesetre felizgatták a kedélyeket. Felolvassa Harry Sachernek a beszédét, amelyben Sacher rámutat arra, hogy a mandátumszerződés tovább megy a Fehér Könyvnél a Szentfal status quoja kérdésében. Merriman ezzel szemben felolvassa a zürichi kongresszus hivatalos határozatait és azt kérdi Lukétól, van e ezekben egy szó is, amely ellen kifogást emelhetne ? Luke kitér a kérdés megválaszolása elől. Merriman nem tágít és tovább kérdi Lukét, hogy feleljen, hogy véleménye szerint tettek-e valamit a zsidók, ami az arabok izgalmát igazolhatná. Luke ismét másról beszél. Merriman: Hát feleljen már a kérdésemre : provokáltak e a zsidók ? Luke: Ezt a kérdést nem tudom megválaszolni. Merriman: De ön kezdett először a zürichi kongresszus határozatairól beszélni, önnek kell tehát megmondania, hogy provokálók-e azok, vagy sem. Luke (vonakodva) A cionisták ama követelése, hogy zavartalanul ájtatoskodhassanak a Szentfalnál, alkalmas volt arra, hogy az arabokon aggodalmakat ébresszen. Merriman: Gondolt-e ön arra, amikor a zsidó precessziót engedélyezte, hogy a mohamedánok ellendemonstrációt fognak rendezni? És gondolt-e arra, mit jelent az a zsidók számára, ha a mohamedánok a Szentfal előtti térségre bevonulnak ? Nem volt ideje gondolkodni az alkormányzónak Luke: Nem volt időm a hatásokra gondolni, hanem arra kellett szorítkoznom, hogy az ellendemonstrációt megakadályozzam. Merriman : Az ön dolga lett volna hogy mindenáron megakadályozza az arab demonstrációt. Luke: (izgatottan) Nem, semmi körülmények között sem. Merriman: Azt hiszi, hogy ha betiltotta volna a demonstrációt, úgy ennek következménye egy általános öldöklés lett volna ? Luke : Ezt nem mondottam. De a Haram vidéken csak nagy véráldozatok árán nyomhattuk volna el a tüntetést. Merriman: Letartóztattak-e zsidókat a tisa-beavi felvonulás mitt . Luke : Nem. IbA^v^av^c érá^ í ra^S^îâ 5