Új Kelet, 1930. november (13. évfolyam, 238-262. szám)
1930-11-01 / 238. szám
SL1.E-milZrn, Ara 5 lej USÄS AÄSi CIlli—ItíOBOZSVár, 191 © Hr> *d4 716 9?9 ucca) II. szám. Telefon: 977. november 1 Szombat ,r~Z~ .——. ^ előfizetési árak: „■jhtU bVMf JlF JgfeJ 1 f§^ gBÄ f | fpSS k Félévre ...........................G»8 „ v&BBÉ £ ■ g^§ÉH fi 96 flSm| a| Negyedévre . ... 321 „ 4 W&sü%&. M^S Egy hónapra .... 118 „ vmSsm, Ilii!mmá a külföldi SJaSsTí w V ___ SKraKti__BflH «■ _____ tasaSmpi Arir/E'rt'ui ídiv. al9lS _ igl —jaBm « ■ iMpt m mssmm ——x— Ci tnanano Boaioxiní u ° ‘ *in iiPll SMÍÍI I NIÍÍÍí 1 l|ll| Egy hóra 1 dollár (vagy ennek for caliatl81.008^ ^ iÉS Jflfiflri. jfjkjfiwl«8|ljm fefffiLb J|gglijfE megfelelő pénznem). HffL’ flHBRte Egy évre 18 dollár. Kész Hirdetések tarifa szerint és LuviHtunre sem vállalkozunk vételnek fel rontó pouinaumv_______________________________________ Európai agrárblokk helyett, román boletta Földhitelintézet : a mezőgazdasági tartozások konvertálása helyett a bolettarendszer bevezetésével találja magát szemben az ország lakossága. A kormány a mezőgazdasági válság megoldásának kérdésében úgy járt el, mint a cirkuszi kókler, aki egy hatalmas csomagot mutat be a nagyérdemű közönségnek, abból kihámoz egy kisebbet, erről is kiderül, hogy nem egyéb, mint üres selyempapír és az idegekre menő kicsomagolás végén diadalmasan előhúz egy filigrán kaucsuk bohócot. Az európai agrárblokk, a mezőgazdasági hitelintézet és a mezőgazdasági tartozások konvertálásának terveiből is eképpen készül világra jönni a ridiculus mus: a boletta. A mezőgazdasági válság nem speciális romániai jelenség és így nem is oldható meg az ország határain belül foganatosított kormányintézkedésekkel. Francis Delaisi, francia közgazdász, Európa egyik legszámottevőbb gazdasági szaktekintélye, a prágai mezőgazdasági akadémián tartott előadás-sorozatában szuggesszív számadatokkal mutatott rá a mezőgazdasági krízis okaira. 1913-tól 1928-ig az Európában gabonával bevetett földterület öt százalékkal, az európai gabonatermés pedig tíz százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az amerikai államok földművelői hetvenöt százalékkal nagyobb területet vetettek be és 67 %-al nagyobb termést hoztak ki. A dunai államok az elmúlt években 5 millió métermázsa gabonát exportáltak a háború előtti 60 millió métermázsával szemben. A tengerentúli államoknak sikerült az európai államokból kiszorítani az európai gabonát, holott a statisztika adatai szerint Európában (Oroszországot kivéve) mintegy száz-százhúszezer métermázsával kevesebb gabona terem, mint amennyire az európai fogyasztásnak szüksége van. Az európai iparállamok és földművelő országok érdekeinek harmonizálása tehát egy csapásra megoldaná ezt a krízist. A gabonatermő országok azonban igen későn ébredtek a közös akció és szervezkedés szükségességének tudatára, a Népszövetség túlságosan gyönge ahhoz, hogy a különböző ellentétes érdekeket összhangba tudja hozni és a szinajai, varsói, majd pedig a bukaresti konferenciák pozitív eredmény nélkül, vagy legalább is pillanatnyilag leszámítolható eredmény nélkül fejeződtek be. A mezőgazdaságnak azonban sürgős segítségre van szüksége. Egyrészt azért, hogy a fullasztó uzsorakamatoktól megszabadulhasson, másrészt pedig, hogy megfelelő invesztícióval mennyiségileg és minőségileg is a maximumot tudja a földből kihozni. Ezt a két célt kívánja szolgálni a tartozások konvertálását végrehajtó bank és a mezőgazdasági hitelintézet. E két intézmény e mezőgazdasági termelés racionalizálását és megszervezését van hivatva megvalósítani. A kormány erőfeszítései a mezőgazdasági hitelintézet létesítésével kapcsolatosan sikertelenül végződtek és kérdéses, hogy a külföldi pénzpiac mai helyzete mellett nem-e lesz ugyanilyen okból sikertelenségre ítélve a konvertálás milliárdos befektetést igénylő terve is. A termelés megszervezésénél azonban nem kisebb jelentőségű az értékesítés problémája. Az amerikai konkurrencia és az orosz dumping teljes felfordulást idéztek elő a kereslet és kínálat viszonyában s oly mélyre szorították le a gabonaárakat, hogy ezek mellett rentábilis termelés nem képzelhető el. Természetes dolog, hogy a világgazdaság mai konstellációjában, amikor a világgazdaság egyes tényezőinek akciói között oly szoros összefüggés van, a kereslet és kínálat közötti viszony és ezzel egyidejűleg az értékesítés alapos megszervezése csakis nemzetközi relációkban történhetik meg. Jelen esetben példának okáért a gazdasági szakértők a mezőgazdasági válság megoldását csakis abban az esetben látják lehetségesnek, ha a tengerentúli államok, Európa és Oroszország között előzetes megegyezés jön létre. A Románia köré csoportosuló észak- és keleteurópai agrárállamok egy kisebb dimenziójú megoldást szerettek volna megvalósítani és Genfben protekciós vám bevezetését kérték az amerikai búzával szemben. Amerika képviselője azonban felszisszent, összeráncolta hitelezői homlokát, retorziókkal fenyegetett, az európai államok képviselői Amerikával szembeni tartozásaikra gondoltak és hallgattak. Ebben a hallgatásban benne volt, hogy az európai iparállamok továbbra is amerikai, vagy orosz búzát fognak vásárolni és az agrárblokk kénytelen volt feladni terveinek javarészét, bármily energikusan is verte Madgearu a Népszövetség gazdasági bizottságának asztalát. Így jutottunk oda, hogy az értékesítés európai vonatkozásokban való megszervezése helyett a román kormány a belföldi fogyasztás megrendszabályozásának gondolatával foglalkozik. A valóságban ez azt jelenti, hogy a gabona árát nem a kereslet és kínálat szabad játéka fogja meghatározni, hanem felsőbb kormány ukat. A termelő és fogyasztó közé odaékeli magát közvetítőnek a nehézkes és drága állami adminisztráció, amelynek feladata az lesz, hogy a gabona árához egy bizonyos százalékot, vagy egy bizonyos összeget hozzácsapjon és a normális ár és a kényszerár közötti differenciát prémiumképpen visszajuttassa a termelőnek. Ez a prémium: a boletta. Nem tudjuk, hogy milyen összeggel kívánja a kormány a gabona árát a termelők javára a fogyasztókkal szemben megdrágítani. De nem nehéz megjósolni, hogy a költséges román bürokrácia a bolettának egy jelentékeny részét el fogja nyelni s a termelőkhöz oly kevés fog a boletta révén eljutni, hogy ezzel sem a mezőgazdákat, sem a mezőgazdaságot nem lehet kihúzni a kátyúból. A boletta lényegében az államhatalom erőszakos beavatkozását jelenti az ország gazdasági vérkeringésébe. A gazdasági élet az ilyen intervenciókat rendszerint meg szokta bosszulni és a magyarországi példa ezt máris igazolni látszik. A kétségbeesés diktálta intézkedés ez, amely különböző hibáin és hiányosságain kívül súlyos igazságtalanságot is jelent a városi fogyasztókkal szemben, akiket egy meglehetősen terhes újabb adónemmel sújt. Hiába beszélnek a hatalom birtokosai arról, hogy a városi lakosságnak áldozatokat kell hozni a mezőgazdák érdekében: nem a városi lakosság, hanem a háborút követő évtized két balkezes kormányzása juttatta a mezőgazdákat mai kétségbeesett helyzetükbe. A baletta nem fog segíteni rajtuk, de a városi lakosságnak ismét alkalma lesz arra, hogy verejtékével fizesse meg a román politikusok összes baklövéseit. (k. r.) A jövő héten kezdődik a népszövetségi leszerelési bizottság ülése Svájcban nagy érdeklődéssel várják az orosz delegációt Genf, október 31. A A népszövetségi leszerelési bizottság ülése a jövő héten kezdődik.Angliát Lord Cecil, Norvégiát Colban Erik, Németországot gróf Bernsdorff fogják képviselni. Svájci diplomáciai körökben érdeklődéssel várják az orosz leszerelési delegációt Litvinovval, Lunacsarszkijval az élükön s mintegy negyven szakértővel. A napirend első pontjaként angol javaslat kerül a bizottság elé a hadügyi költségvetések kiadási tételei összegeinek korlátozásáról. A budapesti rendőrséget riadókészültségbe helyezték a mai napra tervezett „vörös nap“ miatt Budapest, október 31. A kommunisták holnapra tervezett vörös napja és készülő éhségfelvonulása alkalmából Budapesten és az exponáltabb vidéki városokban ma estétől kezdve a rendőrség riadókészültségbe lép. Budapesten 65 agitátort tartóztattak le. A délután folyamán még további letartóztatások várhatók. A kommunisták ki akarták nyomtatni és tízezer példánybán forgalomba hozni a Vörös Újságot, de ezt a szándékukat a rendőrség máris meghiúsította. Most abban az irányban folytatják a nyomozást, hogy milyen úton jutottak moszkvai pénzhez és a külföldről kiknek a közvetítésével került be a pénz a magyarországi kommunistákhoz. Házkutatások és letartóztatások voltak Miskolcon is. Az őrizetbe vettek száma itt 18. Győrön 8 letartóztatás történt Máramarosi zsidó kivándorlók utaztak a lyon-bordeauxi halálvonaton Szerencsés véletlen folyt és csak egy zsidó kivándorló van a sebesültek között Párizs, október 3. (x az Új Kelet tndósítójától.) Egyik legutóbbi számunkban röviden beszámoltunk arról a vasúti szerencsétlenségről, amely a Lyon—Bordeaux közötti vonalon Perigeux állomás közelében történt. A Svájcból jövő gyorsvonat a sinek rossz állapota következtében kisiklott s a vonat több vagonja súlyos sérüléseket szenvedett. A két lokomotív mozdony vezetői és fűtői azonnal szörnyethaltak és később tizenhat halottat és harminc sebesültet húztak ki az összetört kocsik alól. Az első távirati jelentések arról számoltak be, hogy a kisiklott vonat utasai között volt kétszáztíz romániai kiránduló is, akik azonban szerencsésen megmenekültek Most azután kiderült, hogy a távirati jelentések tévesen beszéltek romániai ,,kirándulókról. A kisiklott gyorsvonat romániai utasai ugyanis távolról sem kéjutazásra indultak, hanem azonosak azzal a kivándorló csoporttal, amely néhány nappal ezelőtt indult el Máramarosszigetről Dél-Amerikába. A kivándorlók valamennyien máramaros megyei zsidók, akik a Hias-Emig direkt közvetítésével indultak el az óceánon túlra új életlehetőségeket teremteni. Legnagyobb részük a tragikus sorsú borsai zsidóság köréből rekrutálódott. A szerencsétlen, hajléktalanul maradt borsaiaknak még a kivándorlásukat sem sikerült simán nyélbe ütni és az a végzet, amely hónapokig leselkedett hajlékaik fölött, elkísérte őket új életet kereső útjukra is. Az újabb jelentések szerint a kivándorlókat szállító vagonok érintetlenek maradtak és a máramarosi zsidó emigránsok közül csupán egy Glück Ábrahám nevezetű ember szenvedett könnyebb sérüléseket.