Új Kelet, 1930. december (13. évfolyam, 263-285. szám)
1930-12-02 / 263. szám
tt> ■? KBL flT _ _ _ _ _ Kedd, 1930 december 2. Ami még Borsán hiányzik Újabb transzport ruhaneműt kell sürgősen Borsára szállítani — A Portai nyomor statisztikája >%& mm É m Cluj—Kolozsvár, december 1. (Az Uj Kelet tudósítójától.) A szatmári per véget ért. Zsidók, románok hazautaztak már falujukba és Borsán folytatódik az élet a maga kétségbeejtő nyomorával, amely okozója gyűlöletnek, szerencsétlenségnek és agitációnak egyaránt... És a borsai kérdés politikai és jogi szenzációi pár hétre elvonták az erdélyi zsidóság figyelmét valamiről, ami pedig ennek a vészes tragédiának a tengelyében áll: már-már elfelejtették az emberek, hogy a leégett zsidó Borsa ágrólszakadt lakói a kezdődő tél hidegében állanak, hogy ezerkétszáz segélyre váró lélek várja a segítséget, mert jön a fagy, kell ruha és fa, még csak kevesen építették fel házaikat, még nincs betevő kenyér, a borsai dzsungelben 20 lejes kereseti lehetőség után kapkodnak az emberek... Építeni már nem lehet. A borsai segélybizottság mérnöke visszaérkezett Kolozsvárra. Ami még jön: a kormánysegély, amit hónapokkal ezelőtt megígértek és az építőakció országszerte megindított kampányának bevételei, ami pedig nagyon kevés, azzal már csak tavasszal kezdhetnek munkálatokat. A télre már csak egy teendő marad: természetbeni adományokkal támogatni Borsát, mert csak így lehet segíteni a nags nyomoron, így lehet csak enyhíteni azt a kétségbeejtő helyzetet, amelybe Borsát a túlontúl ismert események betaszították Megjött a nyomor statisztikája Irtunk már arról, hogy Erdély zsidósaga részéről, az ország minden városából érkeztek különböző ruhaküldemények Borsára. Ezeket a küldeményeket egy gyűjtőbizottság osztotta szét, de eredménye kevés volt. A csomagok részben olyan ruhákat tartalmaztak, amelyek nem használhatók Borsán. Kiselejtezett estélyi női ruhák, magassarkú báli cipők, nyakkendők. (A tűz előtt soha nem viseltek nyakkendőt Borsán. Ma minden embernek nyakkendője van.) És a stoppolásra váró selyemharisnyák, stb. olyan holmik, amelyekre ott nincs szükség. Mindenből a legegyszerűbb és a legtartósabb tömegáru kell s ez vezette a segélybizottságot arra az elhatározásra, hogy nagyvállalatoktól olcsón, lehetőleg elkészítési áron is alul szerezze be a szükségleteket. A borsai kiosztó bizottság összeállította a ruhaneműeknek listáját, amelyekre a borsai zsidóknak még szükségük van, íme a lista: Mi kell , és mi var Kell Borsának: Cipő 329 pár Trikó és szvetter 380 darab Gyermekkelengye 65 darab, Férfiruha 25 rend Női ruha 66 rend. Ezek azok a ruhaneműek, amelyekre feltétlenül szükség van arra, hogy a borsai zsidók egy részének ruhája és cipője legyen ezen a téren. Ezzel szemben a segélyzőbizottsághoz eddig begyűlt 50 pár cipő, amit a Dermata kolozsvári cipőgyár adományozott. Szövöttárából két temesvári gyár küldött két kisebb küldeményt, míg viselhető férfiruha csak kettő, női ruha pedig egyáltalán nem gyűlt össze. A borsaiak ugyanis nem használhatnak egészen viseltes ruhákat. A borsai zsidóasszonyoknak nincs annyi pénzük sem, hogy tűt vegyenek maguknak. Lyukas talpú cipőt Mába küldenek nekik, mert nincs pénzük talpalásra. Borsán egyébként is olyan sürgős minden, annyira nincs semmi, hogy mindenből olyat kell adni, ami azonnal használható. Ezért a borsai segélybizottság úgy intézkedett, hogy vásárlásokat fog eszközölni. Talán lesz cipő, talán lesz ruha Egy magát megnevezni nem akaró külföldi filantróp 112 dollárt juttatott a segélybizottsághoz. Ebből az összegből mintegy 80 pár cipőt fog még beszerezni a bizottság, a segélyalapból pedig még 180 párat,. Kötött-szövött árukat is vásárolni fognak, még a ruhaneműeket is megpróbálják majd valahogyan úgy beszerezni, hogy a Borsa felépítsére szánt összegeket ne legyenek kénytelenek a természetbeni segélyezésre felhasználni. Ezen a téren akarja már befejezni ezt az akciót a segélybizottság olyanképpen, hogy amikor befejezést nyer a gyűjtőmunka, egy nagy transzport ruhaneműt juttassanak a borsainknak, amelyet aztán majd ottan szétosztanak. Speciális bizottság megy majd ki Borsára, amelynek tagjai személyesen fogják intézni a kiosztásokat. A bizottság egyik tagja az árvagondozó delegátusa lesz, aki ugyanakkor megszervezi a háziipari műhelyek felállítását is, amelyre olyan nagy szüksége van a borsai tél rémétől fenyegetett borsai munkanélküli zsidóságnak. Borsa problémája még mindig nyílt, égő sebe Erdély zsidóságának. Hiányzik a meleg ruha, nincs elég cipő, szörnyű a nyomor. És ezzel a problémával szemben nem teszi meg kötelességét az állam: a megígért 1 millió 800 ezer lejes kormánysegély még mindig a jövő zenéje, nem marad senki hátra, csak a zsidóság, mert csak az erdélyi zsidóság enyhíthet ezen a szörnyű nyomoron. Tegye meg hát mindenik a kötelességét A pozsonyi tartományi hivatal betiltotta a magyar ellenzéki pártok plakátjainak és népszámlálási flapiratainak terjesztését A ’&t»zs £>«tyi egyetem äesszintett« Tuka nyugeti fáiak folyósitésát Prága, december 1. A pozsonyi tartományi hivatal betiltotta a magyar ellenzéki pártok plakátjainak és népszámlálási röpiratainak terjesztését. A cseh hatóságok kifogásolták a következő mondatot: „Légy magyar mindhalálig — és magyarnak lenni nagy és dicső dolog.“ E két mondat ellenszenvet kelthet csehszlovák hivatalos magyarázat szerint az olvasókban más nemzetiségek iránt. A magyar ellenzéki pártok a döntést megfellebbezik a csehszlovák belügyminiszterhez, de ennek valószínűleg csak platonikus jellege van, mert a miniszter véghatározata a népszámlálás megkezdése előtt nem várható. Párizs, december 1. Az Oeuvre közli a felvidéki magyarságnak a Népszövetséghez intézett tiltakozó iratát, melyben azt hangoztatják, hogy a cseh hatóságok a népszámlálás alkalmával lehetetlenné teszik a kisebbségi állampolgároknak az adatok hű bejegyzésének ellenőrzését. Prága, december 1. A pozsonyi egyetem Tuka nyugdíjának folyósítását a jogerős ítélet alapján megszüntette. Tuka eddig havi 1250 koronát kapott. Úgy hírlik, hogy Tuka felesége kegydíjként a jövőben is megkapja elitélt férje nyugdíjának háromnegyed részét. Cáfolják azt a hírt, hogy Tukát a lipótvári fegyházból csehországi fegyintézetbe szállították volna át. Az elitélt professzor a lipótvári fogházban a nyitrai ügyészség részére iratmásolással foglalkozik s hetenkint e munkával nyolc koronát keres, melyből, négy koronát élelmezésének feljavítására fordít. Ékszerárak, órák és ezüstárak hatóságilag engedélyezett végkiárusítása Fenyőnél Cluj, Plata Unirii 23, ahol az üzlet végké)p feloszlik Közzétették Andrée, a tragikus végű sarkutazó naplóját A napló megrázó szavakkal írja le az expedíció szenvedéseit Stockholm, december 1. Két hónappal ezelőtt — mint ismeretes — holtan találták meg Andrée sarkkutatót, és expedíciójának tagjait. Ez időtől kezdve,az egész világ nagy érdeklődéssel várta a szerencsétlenül járt Andrée feljegyzésének a publikálását. A feljegyzések könyv formájában megjelentek és megrázó képét nyújtják azoknak a küzdelmeknek, amelyekben a bátor sarkkutatóknak részük volt. A feljegyzésből kiderül, hogy a léggömbbel megtett útról, valamint a jégmezőkön való átvonulásról szóló régebbi jelentések nagy részben tévesek voltak. Ámbár Andrée jegyzetei nem tartalmaznak semminemű adatot arra nézve, hogy mi okozta az expedíció tagjainak a halálát, Lindberg professzornak sikerült mégis rekonstruálni a történteket. Eszerint Andrée és társai nem az élelemhiány, lőszer és tüzelőanyag hiánya miatt, pusztult el, hanem azért, mert a ruházatuk nem volt megfelelő és nem nyújtott elegendő meleget a sarki éghajlat rettenetes hidege ellen. Rendkívül megrázok és megkapok Andrée társának, Strindbergnek azok a sorai, amelyek hátrahagyott írásai között menyasszonyának szólnak, akitől, tragikus sorsát előre látva, szomorú szavakkal vesz búcsút. A legjelentősebbek azok a feljegyzések, amelyeket Andrée július 12-én tehát két nappal a léggömbbel megtett Magyar Színház Magyar Színház *Ced«3, verda, csütörtök Molnár Ferenc: fi jó Sándor .w” m, Kaszab -Komár Tóth Etek- Forgács -Tompa Balázs Ifeanfíarm* iEurDesir M. R utazás után készített. Ekkor a keletkezőket írta naplójába: „a kevés ballasztot kellett ledobnunk a léghajóról és nem aludtunk A zivatar szakadatlanul tart és ha így megy ez tovább, nem tudjuk sokáig kitartani. Csodálatos igy lebegni a jégtenger fölött még akkor is, ha a jégen célt tudunk érni. Mikor lesznek követőink? Nem tagadom hogy büszkeség érzete tölt el mindhármunkat és azt hiszem, hogy most mindnyájan meg tudnánk halni. Lehetséges, hogy ez a lelkiállapot, amely betölt bennünket, ugyanaz az érzés, mint ami a háború hősének a lelkét az élet és halál küszöbén elfogja. És mindegy az, hogy a következő nemzedékek elfelednek-e bennünket. A láncok csörgése, a szántalpak suhanása a havon és a vitorlák suhogása az egyedüli hangok, amelyeket a léghajó gondoláinak a recsegésén kívül hallunk. Ezek a mély érzésű feljegyzések már azt bizonyítják, hogy Andrée és társai komolyan gondoltak a pusztulásra, de arra nézve, hogy mi kényszerítette őket a leszállásra, a naplóban semiféle megemlékezés nincs. Andrée naplójegyzeteit, amelyek közül — mint ismeretes — az elhunyt sarkkutató családja és a svéd kormány között annak idején ellentétek támadtak, rövidesen több nyelvre lefordítják. ^ Mi a Csodabár ? A Csodabár nem sablonos operett, nem is szokványos revü. A Csodabár az operettírás forradalma, mert egész felépítésében áttöri az énekes színpad eddigi kereteit s az előadást leviszi a közönség közé, úgy, hogy nemcsak a színpadon, nemcsak a nézőtéren, hanem a foyerben, sőt az óceán is folyik az előadás. A közönség, amely a színházba jön, egy teljesen átalakított, átépített helyiségben találja magát. A színpad eltűnt, helyén továbbképezve a nézőtér páholysorai foglalnak helyet. A nézőtéri első széksorok felkerültek a színpadra, helyükön pedig magas, parkettes dobogó, ahol az előadás nagyobb részben lejátszódik. De nemcsak itt, hanem mindenütt, az erkélyen is színészek bukkannak fel. A dobogó körül, sőt a színpadon is terített asztalsorok mellett ül a közönség, Kolozsvár legismertebb notabilitásai és nevezetességei, három bárpulton kevernek italt .* mixerek pezsgőt, teát, feketét szolgálnak fel, hólapdák, konfetti, szerpentin repül a levegőben, éppúgy, amint a világvárosok legelőkelőbb mulatóhelyein. __ Külsőségeiben is igazi csoda tehát a Csodabár, amelyet nálunk Horváth Árpád, a budapesti Nemzeti Színház kitűnő rendezője rendez. E külsőségek mellett izgalmas, drámai feszültségű mese, remek, pezsgő, forró muzsika s az énekes és prózai együttes teljes felvonulása teszi a Csodabárt az utolsó tíz esztendő legnagyobb szín házi atrakciójává. Félmilliós költséggel állítja be a színház a Csodabárt! -