Új Kelet, 1931. október (14. évfolyam, 220-245. szám)

1931-10-01 / 220. szám

ÉVF. • 220. SZÁM I­V 'N Ar« 5 Sei­­­f - Kolozsvár, 1931. L No. 224.716-929­­­9 Szerkesztőség és kiadóhivatal: f r.0ji4 »-fKi, , v"’- - • Str. Baron L. Pop (volt Brassai aober * LSUtörtök ^ ' 8MMB ucca) 10- szám. Telefonszám: 9-77 «5«, is # 'S^lw előfizetési árak: -'01‘ * jgitp - 5g jffi HUH B Félévre . aJ( .... 688 lej mi ” 4 :i|^y|||| fli $|||j £ £ wH H| Bw SaBMal Negyedévre.....................328 lej H |T.et AwJ mP|S Egy hónapra..................lit lej cs bioási On. Biblioteca Centra la Asooiatiunea , f|p||® fi~ ■ r} |||||jj|["® ( ! ’ 'k, r" Cikkei A ut ». Wxm m itámm É ÜSsí ü SIB forrás meg­ Kéziatokat -------­nteíőrzésü­kre nem vállalkozunk sibiu jgm $Ul í I ELŐFIZETÉSI ARAK í^.nrv óvro m­nu­ár hóra 1 dollár (vagy ennek megfelelő pénznem) irdetések tarifa szerint vétetnek fel gy boldog óra A mai napot megúsztuk 23 órával. A huszonnegyediket elsikkasztotta az uj idő­­számitás. Csak előre forgattuk az óra mu­tatóját és már­is öregebbek lettünk egy órával. Ez volt a legboldogabb óra ebben az esz­tendőben. Egy óra, amikor senkinek sem óvatolták meg a váltóját. Senkit el nem árvereztek adóért. Szegény embernek a gyereke nem kért kenyeret, ruhát, cipőtalpat, vagy tan­díjra pénzt. Nem bukott meg egy bank sem, nem esett a font, senki nem őszült meg a gondoktól és még az állásából sem bocsátottak el senkit sem. Egy óra, amikor pihent a törvénygyár és a végrehajtó. Nem változtatták meg az érettségi rendjét és nem adott honmentő nyilatkozatot egyetlen politikus sem. Egy óra, amikor nem született senki er­re a nyomorúságra és nem is halt meg sen­ki sem. Egy boldog óra. Kár, hogy egyetlen egy van csak belőle Hitler tragédiája a családjával Hogy ezeknek az antiszemitáknak mi­­lyen pechjük van a zsidókkal... A buda­pesti főpolgármesterről, aki huszonnégy­­karátos antiszemita, egy szép napon ki­ J“-ül, hogy pont egy zsidó asszonyt vett­­ őségül__ nem pech ez? tse mi ez ahhoz képest, ami most Hit­­erről kiderült? Nemrégiben öngyilkos lett Ffifl­i».' A p­­.l.r OfTV Hitler engedélyt kért és kapott az osztrák kormánytól, hogy Bécsbe utazhasson a temetésre. Tr!^| Az osztrák kampóskeresztesek nagy iz­galommal várták a müncheni vezér bécsi látogatását. Már az órát is tudták, hogy mikor fog Hitler megérkezni. A vonat befutott , és Hitler nem ér­kezett meg. Nem érkezett meg, mert közben kide­rült, hogy az unokahúga éppen azért lett öngyilkos, mert nem tudta elviselni, hogy pont a nagybátyja az apostola a nemzet­közi antiszemitizmusnak. Van ugyanis ennek a szerencsétlen leánynak anyja is, aki testvére Hitler Adolfnak, a mázolósegédből diktátor­jelöltté avanzsált antiszemita prófétának. Szakácsnő volt Bécsben ez a nénike. De hol volt szakácsnő Hitler Adolf vérsze­rinti testvére? Mit tesz Isten, pont a zsidó Menza Akadémián. Hát nem szörnyűség? Derék, becsületes szakácsnő volt Ran­­dal asszony, ő ügyelt fel kínos gonddal arra, hogy a nagyszámú cselédség ne vét­sen a kóserség törvényei ellen. Vigyázott a kóserségre és gondosan eltitkolta, hogy valami köze volna Hitler Adolfhoz. Szégyelte a bátyját. Csak nemrégiben hagyta ott a zsidó menzát, mert furcsának találta, hogy dél­ben ő kosztoltassa a zsidó diákokat, dél­után pedig a bátyja nevében pofozzák az „ő fiait“ véresre az egyetemek kapuiban. Az öreg szakácsnő búcsút mondott a zsidó menzának. A leánya meg öngyilkos lett. Vájjon mit szól a testvéréhez és az unok­ahugához Hitler Adolf? A berlini menü Aki korunk nyomorának, kétségbeesésé­nek történelmét valaha megírja, nem hagy­hatja majd figyelmen kívül azt a kis hír­adást, melyet szóról-szóra közlünk egy ber­lini lapból s amely Briard és Laval berli­ni látogatása alkalmából íródott. A hír­adás szerint Laval és Briand Adlon­ szálló­­beli lakását minden elgondolható kénye­lemmel rendezték be s arra is gondoltak, hogy Briand és Laval nyugodtan dolgoz­hassanak a berlini lakásukban s ezért ha­talmas íróasztalokat állítottak be szobá­jukba. Egyébként Briand hálószobája ugyanaz a szoba volt, amelyben Chaplin lakott, amikor Berlinben tartózkodott. Az Adlon-hotel konyháját is úgy szerelték fel, hogy hiány nélkül ki tudja elégíteni a francia vendégek igényeit, akik különben csak reggelit fogyasztottak a szállodában. A szálloda konyhafőnöke a francia követ­séggel való hosszabb konferencia után ál­lította össze a reggeli menüt. Majdnem ugyanazt a reggelit küldték be Briandnak és Lavalnak, amelyiknek az étlapját az egyik Molnár-darabban mondják el. Reggelire a következőket szervírozta az Adlon: tea, kávé, tejszín rum vaj sajt to­jás hideg szárnyas (csirke kacsa liba puly­ka fácán), egyéb hideg sültek, gomba, hal, osztriga, sonka, kolbász, majonaise, gyümölcs, pástétom, likőr, rajnai bor pezs­gő, szardínia, pisztráng, füstölt nyelv, la­zac, olajbogyó. Úgy érezzük, hogy ehhez a jelentéshez nem kell kommentár. Csak azt jegyezzük meg szerényen, hogy várjon abban az idő­ben, amikor Németországban a munkanél­küliek száma immár a hatmillió felé kö­zeledik: milyen nemzeti, vagy szociális eti­ka igazolja a fenti pazarló fényűzést, melynél különb még a békebeli császárok­nak sem járt ki? Pedig a békebeli császá­rok idejében mindenki jóllakhatott és nem nézett farkasszemet a biztos pusztulással. m A világ zsidóságának helyze­téről tanácskoznak Bukarest­ben az interparlamentáris kon­ferencia zsidó tagjai A krizis miatt kevés delegátus érkezett Bukarestbe Bucuresti-Bukarest, szeptember 30. (Az ITI Kelet tudósítójától.) Ma dél­után három órakor a kamara egyik tanácskozási termében összeült az in­terparlamentáris unió végrehajtó bizott­sága. Az ülésen részt vettek a külön­böző államok parlamenti csoportjainak vezető delegátusai. A német parlamen­tet Loebe képviselőházi elnök, a fran­ciákat Merlain és Pálmadé volt mi­niszterek, a belgákat Iart volt minisz­terelnök képviselték. Jelen voltak azon­ban az ülésen az összes európai álla­mok parlamenti delegátusai. Megbe­szélték a holnap megnyíló konferenci­ával kapcsolatos teendőket, majd meg­egyeztek abban, hogy a jövő évi kon­ferenciát Genfben, lehetőleg a leszere­lési konferenciával párhuzamosan fog­ják megtartani. Az interparlamentáris konferencia elnökéül valószínűleg Pompe­ prof­esziert, a román kamara elnökét fogják megválasztani. Nem jött el a külföldi delegá­tusok nagy része A fővárosi lapok rezignáltan állapítják meg, hogy jóval kevesebb delegátus vett részt az interparlamentáris konferencián, mint amennyire számítotak. A külföldi de­legátusok elmaradásának okát a nehéz gaz­dasági és pénzügyi viszonyokban keresik. A különböző államok delegátusai között néhány zsidó parlamenter is szerepel, így például Dél-Afrikát Robinshon dr. kép­viselő reprezentálja, az északafrikai dele­gátusok között Sirovits, a cseh delegátu­sok között dr. Witzer, a franciák között Grünbach, a németek között dr. Moses, az olaszok között báró Morburgo képviselik a zsidóságot. A zsidó delegátusokat a ro­mániai zsidó párt parlamenti csoportja megbeszélésre fogja összehívni s ez alka­lommal meg fogják vitatni a világ zsidó­ságának helyzetét, aktuális problémáit s az antiszemitizmussal szembeni küzdelem­mel kapcsolatos teendőket. Dr. Fischer Tivadar országgyűlési kép­viselő, a Zsidó Párt elnöke, alelnöke lett a konferencián szereplő román delegációnak és tagja a fogadó­ bizottságnak is. Bucuresti-Bukarest, szeptember 30. (Az Új Kelet tudósítójától). Miron Cristea patriarcha éleshangú táviratot intézett Argedianu belügyminiszterhez, amelyben energikusan tiltakozik a patriarcha domb­ján végeztetett átalakítási munkálatok el­len. A patriarcha követeli a táviratban, hogy a belügyminiszter vessen véget a van­dalizmusnak és szüntesse be az ott folyó munkálatokat. Lupu Sterével tanácskozik Bucuresti-Bukarest, szeptember 30. Dr. Lupu tegnap hosszabb tanácskozást foly­tatott Stere Constantinal, a beszarábiaiak vezérével. Lupu, aki tudvalévően akciót indított az összes ellenzéki pártok tömö­rítésére, közlelübről a többi pártvezérrel is érintkezésbe lép. Bucuresti-Bukarest, szeptember 30. A belügyminisztérium jelentése szerint a Sulita melletti Câmpul Carac­uci község erdejében halva találták Florea és Ion Stancu telepeseket, akik a szomszéd Alta­­tar községben laktak. Hulláik borzalmasan meg voltak csonkítva. A kettős gyilkosság, amelyet kétségtelenül bolgár kombtácsik követtek el, nagy izgalmat keltett a tele­pesek között. Rövid bukaresti hírek A földművelésügyi minisztérium jelen­tése szerint eddig összesen 55 ezer vagon búzát exportáltunk. A font esése miatti differenciák és zavarok következtében az export a legutóbbi napokban ragnál. Az egészségügyi minisztérium ma dön­tött a gyógyszertárpályázatok ügyében. Huszonnyolc városi és 114 községi gyógy­szertárra adtak engedélyt. A munkaügyi minisztérium rendelete szerint a ma életbelépő új időszámítás az üzletek záróráját nem befolyásolja. Magyarország a fa vámilletékét decem­ber 31-ig tartó érvénnyel 100 kgt.-ként 25 fillérrel felemelte. Azzal még­ nem tette meg kötelességét, ha kifizeti előfizetési hátralékát Szerezzen egy ni elő­üzeni! az Ili Keletnek ha azt akarja, hogy az erdélyi zsidóság egyetlen orgánuma zavartalanul teljesít­­hesse kötelességét1 1 VILÁG 7 Egy évszázad izgalom­­krónikája A világháború befejezése után az emberi kedély hullámzása nem­ szűnt meg és a legdrasztikusabb történelmi és gazdasági események egymásután rázták meg a világot és keltettek egy­re nagyobb és nagyobb zavart a né­pekben. A békekötés óta annyi­ világ­szenzációt éltünk át, hogy­­ az Angol Bank fizetéseinek beszüntetése és­ az angol fontnak a megbízh­atóság pie­­desztáljáról való lezuhanása nem is hozott ki nagyon a sodrunkból. Ne gondoljuk azonban, hogy atyá­inknak, akik az úgynevezett jóvilág­ban éltek és, akik a mi felfogásunk szerint valóságos arany napokat lát­tak, nem voltak meg a maguk nagy politikai és gazdasági megrázkódtatá­saik. Az utolsó száz év krónikája bő­velkedik korszakalkotó eseményekben.­­ Csakhogy abban az időben az ilyen ese­­­mények nem emelték ki mingyárt sar­kából a világot. Nézük meg talán kö­zelebbről, hogy melyek azok a szenzá­ciók, amelyek őseinket felrázták nyu­galmukból. A 19. század elején mingyárt itt vá­r a grandiózus Napoleon dráma, fényes kezdetével és tragikus végével. A francia restatírációs kor során találko­zunk a júliusi forradalommal, amely tulajdonképpen bevezetője Európa pol­gári forradalmainak. Tovább menve, elérünk az 1848-as évig, amely Euró­pa majdnem minden államában politi­kai és gazdasági fordulópontot jelent. Alig hat év múlva újabb világese­mény: a krimi háború, ah­ol angolok, franciák és törökök kerülnek szembe egymással. Ki gondol ma már az al­mai, ballaklavai és inkermani ütköze­tekre, amelyek akkoriban annyi izgal­mat okoztak. Ugyanebben az évben az angolok és a franciák együttes expe­dícióra indulnak Kína ellen. Victor Emanuel elfoglalja az egyházi birodal­mat és a nagy Lincolnt megválasztot­ták az Egyesült Államok elnökévé. 1863-ban a lengyelek rendeznek vé­res lázadást az orosz uralom ellen, po­rosz-orosz konvenció létesül a lengyel lázadás letörésére és Lengyelországot tíz kormányzóságra osztják. Az 1864- es év is bővelkedik eseményekben. Megalakul a mexikói császárság, oszt­rák és porosz csapatok behatolnak Hol­steinbe és legyőzik Dániát, amely le­mond Slesswig-Holsteinról és Lauen­­burgról. 1865-ben befejeződik az ame­rikai „Észak a Dél ellen“ polgárhá­ború a déli államok kapitulációjával. Ugyanennek az évnek áprilisában megölik Lincoln Ábrahámot. 1866-ban kitör a porosz-osztrák háború, amely a poroszok nagy győzelmével végződik. A nagy 1871-es német-francia hábo­rú után sem nyugszik meg Európa ke­délye. 1871 márciusában lejátszódik Párizsban a kommunard lázadás. 1873-ban lemond Amadé spanyol ki­rály és Spanyolországban kikiáltot­ták a köztársaságot. 1875-ben Török­ország­ kénytelen államcsődöt jelente­ni. Két év múlva már ismét ágyúk dörögnek Európában, 1877-ben ugyan­is Oroszország háborút visel Törökor­szág ellen. Négy év múlva, 1881. már­cius 13-án orosz terroristák megölik­ II. Sándor cárt. " A nyolcvanas években nem csak Eu­rópában, hanem a többi kontinensen

Next