Új Kelet, 1931. december (14. évfolyam, 267-290. szám)

1931-12-01 / 267. szám

3 U. J K E L*E T Kedd, 1931. december 1. ................................. ................................................................ ■ - - ...................................— - -..............................................- - ...................................-....................................-.........................................................................................................— ­ lődő emberiséget, közöttük a zsidókat a­z ezerszer megkínzott, a­ belső és kül­ső fölszabadul­ása után vágyakozó gyö­kér nélküli emberfajtát. Amit a bábo­mban és azután leír, abban a művész és a látnok tartja az egyensúlyt. A háború utolsó éveiben a gyönge fizikumú költő megszabadul a katonai szolgálat alól és Svájcba kerül né­hány újság levelezőjeként. Itt barátkozik össze e sivár korszaknak legzseniáli­sabb elméivel, legjobb szíveivel: Romain Rolland, Alfred A. Fried Frank Wedekind, Henri Barbusse George Duhamal társaságában tanács­kozza meg, hogyan lehet egykor a vi­lágbékét intézmény­esíteni. Stefan Zweig környezetében mondották ki először a „Népszövetség“ szót, a há­ború még tobzódott, de a béke fényjel­zői már mutatkoztak. Stefan Zweig írja 1918 júliusában: „Nem akarunk győzelmet, nem kívánunk, sem ma­gunknak sem másoknak leveretést. Meg kell Európát váltani szenvedései­től. Nem akarunk egyetlen csepp vért sem áldozni néhány határkő elmozdí­tása miatt.“ A háború nem Stefan Zweig inten­ciói szerint végződött. A nemzetközi megértés elmaradt, a költő egy biza­kodással szegényebb, de ez arra sar­kalja, hogy egy jobb, emberibb jövő­ért küzdjön. Egy novellájában: „Un­tergang eines Herzens“ a zsidó Sala­monsohnban rajzolja meg a zsidó pol­gár tragikumát. Megmutatja benne, hogy a zsidó nemcsak környezetének hanem sokezer éves élmények tragé­­diás terméke. Az ötvenéves Stefan Zweig minden­féle ünneplést­­ elhárított magától. Egyetlen kívánsága,­ hogy Jeremiását ebben az évb­en előadják Palesztiná­ban. Az „Ohel“ héber drámai színtár­sulat erősen készül a darab előadá­sára. A költő salzburgi magányából - mint írja — ki fog bújni és a ne­héz gazdasági viszonyok ellenére is Palesztinába utazik, hogy megnézze az ősmodern Jeremiást az ős-új or­szág színpadán. (sz­­i.) EGYESÜLETI ÉLET A Zsidó Árvagondozó kolozsvári helyi csoportjának mesedélutánja. Kel­lemes és örvendetes újításként hatott a kolozsvári Zsidó Árvagondozó meg­rendezésében tegnap lezajlott mese­délután. Szépszámú gyermeksereg gyűlt össze vasárnap délután 3 órakor a katolikus gimnázium dísztermében, hogy teljes szívből és kacagással élvez­hesse a gondosan és sok gyermeki sze­retettől áthatott programnak értékes számait. A kedves és közvetlen prog­ramnak első száma Jakobi Edith, az Új Kelet munkatársának mindvégig szellemes és humoros konferansza volt, amellyel nemcsak a gyermekeket hanem a felnőtteket is elszórakoztatta Utána Rosmann Évi adta elő njelszki Kornér Koldus című versét megérde­melt sikerrel. Singer Teri, az Opera­ház kis balerinájn táncolt finoman ki­dolgozott és művészetre valló tehet­séggel egy balettet. Braun Rózsi a gyermeki lelket megfogó tónusban és felfogásban mondott el egy Wilde me­sék A műsor kiemelkedő száma volt Fischer Nusi és Bubi duettben és szó­lóban való szereplésük, akik táncszá­maikkal majd énekeikkel kivételes si­kert arattak Minden tekintetben har­monikus és gyermekekhez illő műsort egy ötletes bábszínház játék zárta be. A rendezés eszméje ötletes volt és an­nak pontos és sikeres kiviteléért Ker­tész Mártonné úrnőt illeti dicséret és teljes elismerés Cionista Dienst. A cionista helyi csoport annyira bevált szórakoztató és egyben ta­nulságos dienstjei e heti kezdettel dec 2-án, szerdán este kilenckor a City kávé­ház különtermében újból megindulnak. Egyben az ezévi konferenciai választások, a KKL, KH meg a Szövetség folyó ügyei is le lesznek tárgyalva. Az elnökség és választmány tagjainak megjelenése köte­lező. Beléptidíj nincs. Érdeklődőket szi­vesen lát a helyi csoport elnöksége, Sara Osnat Halévy, a jemenita puszták leánya Bukarestben énekel és táncol Bucuresti-Bukarest, november 30. (Az Új Kelet tudósítójától.) Messzi keleti testvéreinknek, a jemenitáknak egyik kö­vete indult el az olajbogyók, gazellák, a végtelen sivatagok országából európai körútra. Első állomása ezen az uton Bukarest, ahol most tánccal és énekkel keresi meg kenyerét. Sara Osnat Halevy, a jemenita leány, az ezeregyéjszakák meséi. Kelet buja, muzsikája és­­ táncai művelőjeként jelent meg a bukaresti Teatrul Liber színpadá­nak három fekete drapériája előtt, hogy a félhomályos rivalda fényében Kelet legendáit elevenítse meg. Könnyű, finom alakja szinte felolvadt a muzsikában. Gyermekarcának vonásai, két nagy villogó, éjfekete szeme félelmet, fájdalmat, örömet fejezett ki olyan erő­vel, amilyent csak az „énekek énekének“ országából valók képesek kifejezni. Dús, kékesen fénylő, göndör hajkoronája, sötét barna arcszíne a sivatagok leányát idézi elénk. Szulamith, vagy Sába királynő váro­sát osztja aszerint, hogy tánca, vagy éneke egy szerelmes vágyódását vagy egy királynő szépségét akarja kifejezésre juttatni. Hosszú, finom kezei mintha nem is tartoznának a testéhez. Patétikus, földöntúli vonalakat rajzolnak le a fél­homályban. Külön élnek. Igéző tánca a kezeknek, amelyek beszélnek, mesélnek, lázadoznak, igéznek, kétségbeesnek. A magas, szinte leheletszerűen finom alak érdekes jemenita ruhájában, a fehér rabszolga tunikában ismeretlen világokat tár elénk. Éneke arab és héber dalok keveréke. A zsoltárok muzsikájának, a sivatagok rabszolgáinak s a chalucok dalainak összeolvadása. Megeleveníti a jemeni zsidók életét sátraik előtt, köves, homo­kos földeken, az eke szarvánál, a péntek esti gyertyyujtásnál, vagy amint pari­páikon a beduinokkal kelnek versenyre. Héber elégiák, chaluc-dalok, beduin harci énekek, spanyol malódiák töltik meg a színház termét. A közönség mintha álom­ból ébredne, amikor elhangzanak az utolsó akkordok. A forró tapsokra Sara Osnat Halévy kitárja igéző fekete sze­meit. Nem érti. Neki szól ez a taps, ez az ünneplés?... Előadás után a „Palermo“ kávéház egyik különtermében zsidó társaság ünne­pelte a jemenita zsidó leányt. Sarah Halevy héberül beszél meseszerű országáról. Dr. Mibashan, a regáti cionista szervezet alelnöke tolmácsolja szavait. Jemenről beszél. — Hogy élünk? — ismétli meg a hozzá intézett kérdést. Mint a rabszolgák. És amikor kérdő tekintetünket látja, csodálkozva kérdi: — Hát önök nem tudják, hogy mi, jemenita zsidók közönséges rabszolgák vagyunk? Imam Jihjahnak, Jemen kirá­lyának a rabszolgái. És tovább mesél: — Jemen, vagy más néven, Ofir (arany ország), ahogyan a jemeniták szeretik nevezni országukat, a sivatag és Hed­­zsasz között terül el Senki nem hagyhatja el, senki nem léphet be az országba Imam Jihjah király személyes engedélye nélkül. A jemenita zsidók száma 200.000-re tehető, de számuk Jemenben nap-nap után apad. Ám ugyanolyan mér­tékben nő Erec Jiszraelben. Éjnek ide­jén szöknek meg testvéreink, legtöbb­ször a sivatagon keresztül, mert külön­ben vagy­ Hedzsaszban, vagy a beduinok fognának el és gyilkolnának le bennün­ket. Boldogult apámat — folytatja könybe­­lábadt szemekkel — szintén Jemenből való menekülésünk alkalmával hurcolták el a beduinok, szemünk láttára. A csodá­val határos az, ahogyan szegény anyám társaságában eljutottam a szentföldre, de ott az átszenvedett szenvedések következ­tében anyám is meghalt. Árván marad­tam. Osnat Sára, Halevy karrierje Egyedül, rokonok, ismerősök nélkül az épülő országban sokat kellett szenvednie a kis Osnat Sárának, amíg a jemenita zsi­dók kolóniájában jóbarátokra, segítőtár­sakra akadt. Megtanul varrni és Tel- Avivba került. És egy alkalommal, amikor a Habima előadásáról hazajött, táncolt magának. A vágyat, hogy mások előtt is táncoljon, nem tudta magában leküzdeni. Látta magát Zenában, amint Jemen kirá­lyának balettjében táncokat lejt. És je­lentkezett Zwy Kompenietznél, a Habima igazgatójánál. Sara Osnat Halevy-nek nem kellett sokat tanulnia. Ön­magát adta csupán, a maga primitívségében, a sivatag leányát. De rögtön meg lehetett rajta érezni, hogy Sába királynő országának, egy ritka virága virul ki táncában Nemsokára az „Ahartum“ nevű stúdió­nak lesz sztárja. A Tel-Avivi jemenita kolónia „chéremet“ mondott ki ellene: még soha jemenita zsidó leány nem tán­colt a nyilvánosság előtt... A chérem azonban nem sokáig tartott. Amint hangosabbá váltak a kis Sári­ sikerei, úgy dagadt a jámbor jemeniták keble a büszkeségtől. Mig egy szép napon megtört a jég. A jemenita kolónia testü­letileg jött el az „Ahartum“-ba és anyák gyermekükkel az ölükön, öregek és fiata­lok, boldogan hallgatták Sára szomorú népdalait, bölcsődalait, a péntek esti zrek­et. A táncosnő táncában felolvadt a a lelkük: önmagukat látták benne. És keblükre ölelték a kiátkozott leányt. Az első jemenita zsidó leány elindult európai körútjára, a jemeni zsidók melódiáival és táncaival.. Hátszegi Ernő. A lengyelországi zsidó parlamenti klub kitartásra hívja fel a zsidó lakosságot az antiszemita meg­­mozdulásokkal szemben Dr.Csermak­ osztrák közoktatásügyi miniszter a kampóstee­­resst meigiéjén. A csehszlovákiai zsidóság sérelmei a cseh parlamentb­en Prága, november 30. A csehszlovák par­lamentben a költségvetési vita alkalmá­val felszólalt dr. Angelo Goldstein is, aki a Zsidó Párt nevében kifejtette a cseh­szlovákiai zsidóság álláspontját a költ­ségvetési tervezettel, mint a kormány ál­talános politikájával szemben. Goldstein dr. mindenekelőtt is rámutatott arra, hogy az állampolgársági örvény bizony­talan megfogalmazása következtében zsidó egzisztenciák ezrei vannak ma is legelemibb jogaiktól megfosztva. Felhívta az összes pártokat, hogy járuljanak hozzá a törvény módosításához, ne hagyják, hogy a szerencsétlen emberek továbbra is a közigazgatási önkény példái legyenek. Ezután rámutatott arra, hogy Szlovensz­­kóban az államhatóságok a zsidóság bi­zonyos elemeit használják fel a reakciós politika alkalmazására. A Zsidó Párt hiá­ba kéri már hosszú idő óta, hogy a zsidó hitközségekben demokratikusabb és a tö­megek akaratát jobban érvényre juttató választási rendszert inauguráljanak. Ugyancsak ennek a reakciós szellemnek tudható be, hogy Szlovenszkóban rituális gyilkossági pert inszcenálhattak. A per lefolyására felhívja úgy a belügyi, mint az igazságminiszter figyelmét is. A Horák-ügy az egész civili­zált világban nagy felhábo­rodást váltott ki A Zsidó Párt képviselője ezután kifej­tette, hogy a prágai esküdtszéknek a Ho­­rák-ügyben hozott ítélete nemcsak a zsi­dóság körében, hanem az egész civilizált világ haladottabb köreiben általános fel­háborodást váltott ki. Nem szabad az igaz­ságszolgáltatás köpönyegével oly módon visszaélni, hogy az a jogállam alapjait megrendítse. A zsidó állampolgárok nin­csenek egyen­jogosítva a törvény előtt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy zsidók által létesített és kizárólag zsidók­ból álló kereskedelmi vállalatok keresz­tény egyházaknak is tartoznak adót fi­zetni. Ez éles ellentétben áll a lelkiisme­reti szabadsággal és annál is igazságta­lanabb, minthogy a zsidó kultusz szükség­leteinek kielégítése terén a költségvetés amúgy is rendkívül mostoha. Dr. Goldstein beszéde végén a pozsonyi hatóságok va­sárnapi kényszerszünet intézkedése ellen emelje fel szavát. A zsidók kérik, hogy a kormány vegye figyelembe a rendkívüli viszonyokat és a szombatot megtartó zsi­dókat ne helyezze lelkiismereti kényszer alá A lengyelországi zsidó kép­viselők manifesztuma a zsi­dósághoz Varsó, november 30. A lengyelországi zsidó parlamenti klub manifesztumot in­tézett a lengyelországi zsidósághoz, rá­mutatva arra, hogy az elmúlt hetekben a nemzeti demokrata párt brutális támadá­sokat intézett a lengyelországi zsidóság ellen. A­ámadást az antiszemita diákok kezdték, akik ki akarták szorítani zsidó kollegáikat a főiskolákról. Barbár módon támadtak meg ezután védtelen embereket a lengyel városok uccáin, zsidó üzleteket leromboltak és ezekből árut loptak el. A súlyos időkben a zsidó közösség méltóság­­teljes magatartást tanúsított s egyes ese­tekben imponáló hősiességről tett tanú­ságot. Különképpen feljegyzésére méltó a zsidó egyetemi hallgatóság erkölcsi ereje. A zsidó diákok nem hajoltak meg a túlerő előtt és nem hagyták el a tanintézeteket, amelyeknek látogatásához alkotmányban biztosított joguk van. Örvendetes tényként szögezi le a mani­­fesztum, hogy a lengyel lakosságnak egy része elfordult a gumibotos hősöktől. A kormány is energikus közbelépéssel tette meg kötelességét, ha ez bizonyos rend­­fentartó hivatalokról nem is mondható el. Most a gazdasági bojkottal akarják el­pusztítani mindazt, ami a súlyos gazda­sági krízis és az elviselhetetlen adóter­hek után a zsidó vagyonból még meg­maradt. A zsidóság parlamenti képviselői rendületlenül tovább harcolnak azonban a lengyelországi zsidóság jogaiért és ér­dekeiért. A manifesztum kitartásra hív­­ja fel a lengyel zsidóságot. Az osztrák zsidóság a közok­tatásügyi miniszter antiszemita megnyilatkozásai ellen Bécs, november 30. Az ausztriai zsidó­ság különböző szervezetei élesen tilta­koznak dr. Czermák közoktatásügyi mi­niszter azon rendelkezése ellen, amellyel a bécsi egyetemen hallgató diákokat nem­zetiség szerint különböző csoportokra osztották fel. A zsidóság vezetői attól­­tartanak, hogy a diákoknak ez az elkülö­nítése alkalom csupán a zsidókkal szem­beni megszorító intézkedések bevezeté­sére. A diákok elkülönítése ellen tiltako­zik az ausztriai zsidók szövetsége is, amelynek főtitkára dr. Lenk kijelentette, hogy az új diákrend válaszfalakat akar felállítani a különböző nemzetiségű diá­kok közé, hogy a közöttük levő ellentéte­ket méginkább elmélyítsék. Lenk szerint Czermák közoktatásügyi miniszter ezen rendelkezéssel rálépett a kampóskereszt mesgyéjére. Bécs, november 30. A bécsi zsidó hit­község legutóbbi vezetőségi ülésén az elnökség beszámolt azokról a tárgyalások­ról, amelyeket az osztrák kormánnyal a zsidó hitközségek állami támogatása kér­désében folytattak. Dr. Weidenhof­fer pénzügyminiszter kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel nem áll módjában a zsidó hitközségeket támo­gatni s így ezek a jövőben sem fognak semmilyen szubvenciót élvezni, míg a keresztény felekezetek sok milliós évi szubvenciót élveznek 2-3 lej a gallér tisztítása CZINK-nél Cluj

Next