Uj Kelet, 1932. november (15. évfolyam, 247-272. szám)

1932-11-01 / 247. szám

2. OLDAL jegyzéseket kérjenek a Keren Hajje­­szódra. Könnyű dolguk lesz. Lehet-e kitérni a Keren Hajjeszód jegyzése ellen azzal, hogy gazdasági krízis van? Hiszen éppen ezért kell megsokszorozni a jegyzéseket. Minden jegyző egy-egy pusztulásra ítélt exisz­­tenciát ment meg a jegyzésével és a fel­fokozott Keren Hajjeszód akció a pauperizálódottak egész tömege előtt nyitja meg Palesztina kapuit. De lehe­tőséget teremt mindenkinek. Nemcsak a zsidó népnek, de önmagá­nak is nyújt segítséget, aki a Keren Hajjeszóddal szemben kötelességét megteszi. Szokolov mondotta nemrégen: „Pa­lesztina ma a zsidók tízezreinek, de hol­­nap a zsidók százezreinek a menedéke lehet“ Hid kell ahhoz, arany hid, hogy a tömegek a tengeren keresztül masíroz­hassanak. És ez a hid, a Keren Hajjeszed! MAURICE CHEVALIER 11 A IN IN­ HACDONAID Szerdától kezdve a Szí­nkör Mozgóban . Az optimistából majdnem pesszimis­ta lett Damaszkuszból jelentik: Hans Reimann, az ismert német író, aki tudva­levőleg világkörüli útra indult, hogy min­denfelől optimista hangon számoljon be a különböző országok és népek viszonyai­ról, majdnem életével fizetett rá külön­­leges vállalkozására. A jeles német hu­morista autóúton volt Indiába és gépko­­csija a szíriai sivatagban defektust ka­­pott. Reimann és kísérői borzalmas hely­zetbe kerültek­ A sivatagban nem sokára hatalmas vihar kerekedett, az ivó kis karavánjának ivóvize kifogyott és amel­lett állandóan farkasok fenyegették Rei­ms­ent és kísérőit, akik még lőfegyvert sem vittek útjukra. Három napig rosto­­koltak és kínlódtak a pusztában, amíg végre egy autókaraván haladt arrafelé, amely megmentette őket és Reimann au­tóját bevontatta Damaszkuszba, ahol ki­javították, így aztán az optimista író, — nem tudni, hogy milyen hangulatban — tovább folytathatta útját India felé. O (O u c ai­u *© ■u "3› u kO Ui O -as J N Im C9 › G ̇ HIRDETÉS AZ ÜZLET LELKE: VERHESSEN AZ ITJ KELETBE? Oi KELET KEDD, 1932. NOVEMBER 1. Az orosz spekuláció idézte elő búza újabb nagy árzuhanását Párizs, október 31. Francia gazda­­­­sági körökben a búzaárak legutóbbi nagy áresését óriási méretű orosz bessz-spekulációnak tulajdonítják. Az orosz gabonafogyasztási központ kül­­­­­öldi megbizottai útján már hónapok­­ óta folytatott a különböző gabona­piacokon spekulációt és legutóbb a csikágói tőzsde meggyengülése alkal­mával látta elérkezettnek a pillanatot arra, hogy páratlanul merész betöré­sekkel lenyomja az árakat A szovjet megbízottat a nagy árzuhanás után állítólag óriási nyereséggel fedezték a korábbi hetekben végrehajtott fede­zetlen eladásaikat. Arról is vannak hírek, hogy az orosz megbízottak tény­leges vásárlásokat is eszközöltek, mert az idei gabonakampány siralmas ered­ményei folytán legkésőbb jövő év feb­ruárjában külföldről lesz kénytelen Oroszország gabonát importálni, hogy biztosítani tudja az északoroszországi városok és ipartelepek gabonaszükség­letét. A gabonaárak nagyarányú zuhanása a francia agrárköröket arra indította, hogy a kormányt sürgős intézkedésekre szólítsa fe. Ennek hatása alatt a fran­cia kormány felhatalmazta a föld­­művelésügyi minisztert, hogy törvény­­javaslatot nyújtson be, amely arra kényszeríti a termelőket és a gabona­­kereskedőket, hogy búzakészleteiket bejelentsék. A kormánynak az a célja, hogy megállapítsa az országban talál­ható gabonakészletek nagyságát és ezen az alapon gondoskodjék a búzaárak valorizálásáról. Londoni jelentés szerint a Daily Telegraph megdöbbentő cikket ír a kanadai gabonapiac pánikjáról. A kanadai farmerek körében leírhatatlan izgalmat kelt a gabonaárak újabb esése. A középső és nyugati államok farmerei a gabonakészleteket emlegetik, mert a mai alacsony jószágárak mellett a gabonát etetési célokra sem érdemes felhasználniuk. Kanadában a búza ára tonnánként kilenc dollárra esett míg a fűrészpor ára ugyanekkor tíz dollár tonnánként. Vilmos császár Prága és Bécs megszállásával­­fenyegetőzött, ha Károly király tovább folytatja a különbéke megkötésére irányuló tárgyalásokat Párizs, október 31. A Revue de Deux Mondes, a legelterjedtebb párizsi revü egyik utolsó számában Allisett tábornok emlékiratait közli. Allisie volt a fegy­­verszüneti szerződés megkötése után a Bécsbe küldött francia katonai misszió vezetője. Ebben a minőségben alkalma volt a titkos levéltárban olyan adatok nyomára jönni, amelyeket 1980 november 15-én hirtelen bekövetkezett halála előtt még megörökített emlékirataiban. Különös érdeklődésre tarthat számot az a fejezet, amely Ausztria különbéke­­akcióját a közvetlen érdekeltek előadása alapján ismerteti. 1917 tavaszán az osztrák kormány bi­zalmas tanácskozásokat folytatott Svájc­ban a francia kormány megbízottjával. Az osztrákok delegátusa Revertera gróf, a franciáké Armand gróf volt. A titkos tárgyalásokon, amelyek hónapokig tar­tottak, szó volt egy négyhatalmi konfe­rencia összehívásáról, amelyen Ausztria, Németország, Franciaország és Anglia vettek volna részt. Továbbá egy terület­­kicserélésről Ausztria és Olaszország kö­­zött, amely abból állt volna, hogy Olasz­ország megkapja Trentinot. Ausztria ez­zel szemben az Adria keleti partján egé­szítené ki birtokállományát. Szó volt to­­vábbá arról is, hogy Lengyelország trón­­jára egy osztrák főherceget ültessenek. Ezek a tárgyalások nem vezettek kon­­krét eredményre, mivel az osztrák meg­­bízott ragaszkodott ahhoz, hogy Németor­szágot is belevonják a tárgyalásokba, viszont a francia delegátus feltétlenül Belgium kiürítését és Elzászlotharigiá­­nak Franciaországhoz való csatolását tűzte ki. E titkos tárgyalásokon kívül, melyekről az osztrák magyar külügymi­­niszter informálta volt, egy másik akció is indult, amelynél Sixtus herceg, Zita királyné testvére szerepelt Károly ki­rály és a francia kormány közös megbí­­zottjaként. Erről a tárgyalásról a kül­ügyminiszternek nem volt tudomása. Csak 1918 áprilisában derült ki, hogy Károly már 1917 nyarán Sixtus útján a francia kormánynak különbékét ajánlott föl. Amikor Czernin külügyminiszter Károly királyt ezért felelősségre vonta, az uralkodó egyszerűen letagadta, hogy Franciaországba sógorának közvetítésé­vel levelet küldött volna és Czerninnek császári becsületszavát adta, hogy a Clemenceau által nyilvánosságra hozott levél hamisítvány. Másnap már nyilván,­valóvá lett, hogy őfelségének legkegyel­mesebben hazudni méltóztatott, mert Cle­menceau fakszimilében közöltette le a le­velet. A leleplezés igen kínosan érintette a császárt, aki most már a legképtele­­nebb hazugságokkal akart menekülni tet­tének következményei alól. Végül Czer­­nin azt a tanácsot adta Károlynak, je­lentse ki, hogy teljesen ki van merülve és képtelen a monarchia ügyeit tovább vezetni, ajánlja, hogy Jenő főherceg mint kormányzó vegye át az ügyek veze­tését legalább is addig, amíg a Sixtus­­ügy feledésbe merül. Károly boldog örömmel fogadta ezt a megoldást, más­nap azonban szernint Badenbe hivat­ták, ahol azonban nem Károly, hanem Zita fogadta, aki kategorikusan kijelen­­tette, hogy a férjének felajánlott kibon­takozási terv teljesen elfogadhatatlan. Károly helyén fog maradni mindhalálig, még akkor is, ha tényleg ő írta volna a Clemenceau által nyilvánosságra hozott levelet. Czernin az audiencia után le­mondott. Természetesen a német főhadiszálláson megtudták az egész esetet, hiszen a fakszimilé megjelenése után Károly ta­gadásának nem adhattak hitelt. Beth­­mann,Hollw­eg kancellár nyomban Bécs­­be utazott, ahol kijelentette, hogy ezek­­után a szövetségesek egymáshoz való vi­szonya aligha lesz barátságos, Vilmos császár pedig egyenesen azt üzente,­­ hogy ha Ausztria,Magyarország megkí­­­­sérti a háborúból való „dezertálást“, a­­ német csapatok azonnal megszállják Prá­gát és bevonulnak Bécsbe, ahol a szósze­­gő császár helyébe olyan rezsimet he­­e­lyeznek, amelynek feladata lesz a szövet­­­ségi szerződés szigorú betartása. Ezeket a szenzációs visszaemlékezése­ket Allisee következő megjegyzéssel ki­séri : — Még sohasem volt nép, amelyet egy másik ilyen hihetetlenül megalázott vol­na és amellyel annyira visszaélt volna, mint ahogy azt Németország tette Ausz­triával az egész háború alatt. — Halálugrás az Első Erdélyi Bizto­­sitó negyedik emeletéről. Vasárnap este borzalmas öngyilkosság történt az Első Erdélyi Biztositó kolozsvári palotájában. Feldmann Julia szatmári árvaleány, aki már hosszabb ideje lakott kolozsvári ro­­konainál. Vasárnap este Feldmann Julia elindult rokonainak Erzsébet úti lakásá­ról, felsétált a főtérig, felment az Erdé­­lyi Biztosító főtéri palotájának negyedik emeletére és egy pillanat alatt átvetet­te magát a korláton. A házban lakó em­berek csak az irtózatos halálsikoltásra lettek figyelmesek, de az öngyilkos lá­nyon már nem lehetett segíteni. Feld­­mann Julia néhány soros levelet hagyott hátra, melyben kéri a rokonait, hogy ne gyászolják. Tettének oka ismeretlen. A közszeretetben örvendő fiatal leány iránt úgy szatmári, mint kolozsvári is­merőseinek körében óriási részvét nyilvá­nul meg. Jdi halad a kolozsvári ortodox hitközség sza­nálási akciója Etiwnliktöt törlesztettek tíz hátlap ata. A gabolla-kertes magas,­pontra Intett Cluj-Kolozsvár, október 31. Vasárnap délelőtt 11 órakor a kolozsvári ortodox­­ zsidó hitközség képviselőtestülete gyűlést tartott, amelyre a képviselőtestület majd­­nem minden tagja eljött, főleg azért, mert a tárgysorozat pontjai a hitközség­­ életébe vágó problémák megvitatását je­lezték. A gyűlésen végig lelkes hangulat uralkodott és ezen is­­látszott,­ hogy Kg- I­lozsvár zsidósága élénk érdeklődéssel vi­.­­seltetik saját hitélete irányában. A gyűlést Biró Andor elnök nyitottal meg a hitközség jelenllegi helyzetéről valói referátumával. Pontos számadatok alap­­­ján jelentette, hogy ez év január elsejei­­ óta annyira sikerült szanálni a hitközségi­­ pénzügyeit, hogy egymillió lejt lehetett l­e fordítani hitközségi adósságok törlesztéi­­­sére. Ez úgy volt elérhető, hogy a veze-h­i tőség egyrészt a bevételek felhasználtvai­­ terén racionális pet­itikát folytatott, más­részt a kiadások közül a legnagyobb ta­­karék­osság elvét hajtotta végre. Öröm­­mel jelenti ezt — úgymond — anélküli , hogy ezért külön köszönetet várna. Nem­i­­ is kiván egyebet, mint azt, hogy társai­­ vezetőségben és a képviselőtestület mogassák őt, továbbra is nehéz munkájá­­ban. A bejelentés nagy megelégedést keltett és ennek a Poale Cedek szónoka, Schwartz Márton adott kifejezést. Frakciója nevé­­ben hálásan és örömmel köszöni az elnök és a hitközség irányítóinak nemes fárl­dozását. Hasonló szellemben beszélt P.l­móczi Jakab, aki kiemelte, hogy ez gyűlés új korszakot jelent a kolozsvár konzervatív zsidóság életében és Bisó Andor nevét nem lehet csak a hála­­­szeretet érzésével kiejteni. Adler Sámuel­, a hitközségnek több ízben volt érdemes elnöke szintén az­­ ragadtatás hangján beszélt a mostan vezetőség nehéz munkájáról és teljesítményeiről. Biró Andor elnök­­ után a gabela-ügyet tűzte napirend] kimerítően ismertette a kérdést. A bella mai állapotát — mondotta — a­­ községi egység érdekében fenn kell tani, viszont méltányolni kelll azoknak a leszegényedett családoknak kivánságrl is, akik a gabella miatt is nem tudja már amúgy is redukált háztartásuk,t t­o­vább vezetni. Ezeket össze fogják , és a vágatási jegyeik beszolgáltatás el­lenében bonifikációt fognak kapni. Schwartz Ignác (nyomdász) helyesel ezt a gondolatot szociális szempont] Olyan probléma ez, me­ly elől nem lehet] már kitérni. A magas gabelladíjak a J gény embert rendkívül sújtják és a­­ község méltóságával sem fér össze,a ha küzködő emberek ilyen nehéz adót fű­­tenek. Dr. Pollák Sándor, a hitközi ügyésze röviden és áttekinthetően ism­­eti a hitközség helyzetét. Következte­­képpen ál­lapítja meg, hogy most egy­ tálján­os gabellaleszálltás a h­itközi szanálást veszélyeztetné. Hochmann J­kab, Vogel Jakab, Czedik Károly és­­ sok hozzászólásai után a képviselője­­let háláját és ragaszkodását fejezte ki vezetőségnek és határozatilag mondj ki, hogy a mai helyzet fentartása meg­utasítja az elöljáróságot, hogy az illetékes szervek bevonásával álla meg azoknak a névsorát, akiket a­­i­gabella sújt, hogy ezeket megfelelő i mában kárta­nítsák. Hozzávetőleg­­ ilyen kolozsvári családról van szó. — A levegőben összeütközött két j­pán bombavető repülőgép. Charbinbl­lentik: Két japán bombavető repült a levegőben összeütközött. Mindkét­ lezuhant és teljesen szétzúzódott f­lottja van a katasztrófának. — Kétszázezer textilgyári munkás sztrájkba Angliában, Londonból felel Az angol textilgyári munkások egy, a bérkérdésben elért megegyezést nar­gadta el. 200 ezer textilgyári máf sztrájkba lépése küszöbön áll. A pénz tragédiája. Patenotre a kor egyik legnagyobb világgali szakértője írta a könyvet, amely I­­is és érdekes. 87 lej Lepagenál is vár. Kérje az új könyvek jegyzékét.l Tiszta való nem ámítás, CZINK-nél készül legszebb festés és tisztító

Next