Uj Kelet, 1932. december (15. évfolyam, 273-298. szám)

1932-12-01 / 273. szám

TftXA pOPUlă jitite in iuti 114ni SserkAMtéM» tal: Oluj-Estnuvér, 8tr» Baron L. Pop (▼. Braasal-n.) 11 üiefon: 177 Előfizetési árak: •vonta 111, negyedévre S2t. féltTt (N, erénaévra 12M lej. BTr udre: Havonta 1, negyedé7évre I. egénaévre N do** 'té*tk díjszabás Mer*' ELET* mérdés' idéság egyetlen link ntilinyr vegielAléscffi fogadónk eL Ké.Iratok ategoraénét nem vállaljuk, nerkwtf dr. Marton Kernt. Ma Ida eaarfcawztd Jámbor Faraar Bukaresti nerkesztő: Hátasé? 841. 8ff. Constantia Nr V CsOlöMOk 1932 dec 1. 3693. CV KISZiCf 2. xv. cvr. 273. MAI* vember 1. köztudatban ma mi , és ez a nap, az a legnagyobb romr nemzeti ünnep egyike. Tizennégy évvel ezelőtt ezen napon mondotta ki Gyulafehérváron az sélyi románság az anyaországgal való palest és ezen a napon foglalta íásazokat a pontokat, amelyek alapján az repülést gyakorlatilag akarja megvalósul". Az egyesülés azóta megcáfolhatatlan fizikai ténnyé vált, nemcsak a békeszerzések határozatai, de a román nép álkai és megingathatatlan akarata rése. Évről-évre megemlékezünk mi is mély sorainkkal erről a napról, hogy ezzel dokumentáljuk lojalitásunkat és együttesünket az uralkodó román nemzetet. Megemlékszünk erről a napról, ry kifejezést adjunk ama őszinte óhajnak, hogy a megnagyobbodott Romára még boldogabbnak, megelégedetlenek és nyugodtabbnak láthassuk, hin az ország nyugalma és boldogsága igen a mi nyugalmunkat és boldogságát is jelenti. De mindig hangoztattuk és hangoztat, most is, hogy a gyulafehérvári hatásfok az egyesülés tényével még koránt lettek teljes egészükben végzetva. A gyulafehérvári pontok, amelyemegalkotóik az ország alaptörvényeiés úgyszólván az egyesülés előfeltétnek szántak, klasszikus módon formálják meg azokat az alapelveket, amei szerint a megnagyobbodott országot iányozni kel. A gyulafehérvári kajzatok tökéletes szabadságot és joginlőséget ígértek az itt élő összes kisségi népeknek és szociális igazságot digozó osztályoknak. Ezekből a gyönyörű ígéretekből és élből eddig csak nagyon kevés valósult ! Sohasem volt aktuálisabb, mint az, amikor újra az a párt van komáin, amely tulajdonképpeni szülőanyja a gyulafehérvári pontoknak, hogy lét elhangozzék a figyelmeztető szó elékezzetek Gyulafehérvárra.“ Az idei december elsejét a szokottnál kihangsúlyozottabban fogja m megünnen az erdélyi románság. Miként a múlt most is teljes együttérzésünknek is kifejezést a román nemzet törelti iránt. Az itt élő zsidóság mindig ki jó venni a részét az ország békés fejséért és boldogulásáért való munka- Ennek a fejlődésnek zálogát és előételét azonban éppen a gyulafehérhatározatokban látjuk és az évfaló megünneplésének legszebb módja lesz, ha minden igaz román törekedni arra, hogy a gyulafehérvári határozókban lefektetett elvek végre valóvá váljanak. felam-lt utlevéitetAk a az egész világon fogolynak érzik tukat az emberek: a nyomor, a gond, ehetetlenség foglyainak, szabad mozgás lehetősége minimumcsökkent. devizakorlátozások megbénították azt a kevés kereskedelmi forgalmat ait a válság meghagyott. 2 országhatárok börtönök rácsaivák, melyek mögött az emberek Láncaimorzsolgatva szédelegnek. 2 utazások, tengeren és szárazon a re csökkentek. munkás, a tisztviselő, a szabadfogzásu egyén nem utazik, részben rt, mert nincs pénze, részben, mertkát, uj életlehetőséget úgy sem lata külföldön. A élet és a nyomor kínai fala egyre jbb elkülönülésbe kényszeríti a nőgazdagok még a szegényeknél is tagasabbak lettek, éppen ezért ők sem csak. kormányoknak tehát mindenütt arra törekedniük, hogy az amúgy is eg,sápkórban szenvedő világforgalminden eszközzel elősegítsék. A vi- és útlevélkényszer megszüntetése ailágháború utáni tizennegyedik év— fölöttébb aktuális volna. Helyett azonban mi történik? Leg.l is nálunk az történik, hogy az ^él illetékeket kétszeresére emelik. 1. Az amerikai éhségroham előcsapata útban Washington felé Newyork, november 30. Az éhségroham előcsapata útban van Washington felé. Útközben állandóan csatlakoznak a munkanélküliek a menethez. Az éhség felvonulás résztvevői a szövetségi fővárosban téli rendkívüli segély megszavazását fogják követelni a kongresszustól 100 millió dollár értékben. Körülbelül öt-hat ezer munkanélküli Washing Umba érkezésével kell számolni december ötödikére.. Az osztrák pénzintézeti vezetők tanácskozást kezdtek a bankok újjászervezéséről Bécs, november 30 A pénziintézeti vezetők tanácskozást kezdtek a bankok újjászervezéséről, amely a Creditanstalt fenntartása következtében most már szükségessé vált. Hir szerint elejtették azt a tervet, hogy a Wiener Bankvereint és a Niederösterreichische Escomptegesellschaftot egyesítsék a Creditanstalttal. A tárgyalások tehát más rendszabályok körül forognak. Meg fogják változtatni a tarifaegyezményeket, a létszámot leszállítják és a vidéki fiókok megszüntetése útján is racionalizálásra törekednek. Súlyos feladat lesz az iparvállalatok kérdésének rendezése is. Egyes termelési ágakat egyik, vagy másik nagyintézetnél összpontosítani fogják, azután sor kerül újjászervezésükre. Hindenburg kiáltványban fogja megindokolni, hogy miért kell Ismét prezidiális kormányra bírnia Németország sorsot dönt afelől, hogy kit jelöl ki a prezidiális birodalmi kormány kancellárjává. Valószínűnek tartják, hogy Hinden-sburg elnök a kancellári dezignálással egyidőben kiáltványt bocsát közre, amelyben részletesen ismertetni fogja s az elmúlt tizenkét nap tárgyalásait s le fogja szögezni, hogy a pártok magatartása minden más megoldást, mint a prezidiális kabinetet lehetetlenné tett. Berlin, november 30. Azzal a híradással szemben, mely arról számol be, hogy Hitler és Schleicher között a tárgyalások megszakadtak, újabb jelentés szerint mára várják Hitler visszatérését Münchenből a birodalmi fővárosba és Schleichernek a nemzeti szocialista vezérrel lefolytatandó eszmecseréjét. Schleicher a megbeszélés befejeztével kihallgatásra jelentkezik Hindenburg elnöknél és jelentést fog tenni a Hitlerrel folytatott tárgyalásról. Az elnök is teszik ezt akkor, amikor a régi illetékeket is csak igen kevesen és csak igen nagy áldozatok árán tudják megfizetni. A kormány minden bizonnyal újabb bevételeket remél a felemelt illetékekből. Holott ennek pont az ellenkezőjét fogja elérni. Azok, akik rászánták magukat egy-egy külföldi utazásra, most majd kétszeresen meg fogják azt gondolni. Viszont azok számára, akik valamilyen családi okból kénytelenek külföldre utazni, az illetékek felemelése valóságos katasztrófát jelent. Lehet, a kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy aki a mai világban utazni akar, ezt luxusigényeinek kielégítésére teszi, tehát fizesse meg ezt az igényét. Ám ebben az esetben progresszív kulcsot kellene alkalmazni az útlevélilletékek kiszabásánál. Különbséget kellene tenni a luxusutazók és ama utasok között, akik valamilyen halaszthatatlan és főleg kenyérkeresetükkel összefüggő ok miatt kénytelenek külföldre utazni. Eme utóbbi kategória számára egy, még az eddiginél is alacsonyabb illeték kiszabása volna az igazságos, viszont a luxusutazók útlevél-illetékét háromszorosára, sőt négyszeresére lehetne felemelni. Nagyon szomorú és főleg a demokrácia elveivel összeegyeztethetetlen, hogy a kormány rendelete minden jogos disztinkciót kizár és az „egyenlőség“ kalodájába zár össze olyan embereket, akik anyagiak tekintetében korántsem egyenlőik. De az állami bevételek szempontjából sem mondható szerencsésnek az új ren- delet. Mert amit az állam nyerni fog a vámon, azt elveszti a réven. Az útlevél-illeték magasabb lesz ugyan, de azok száma, akik utazásra szánják magukat , egyre kevesebb. S éppen azok fognak lemondani az utazásról, akiknek utazásából valamilyen szellemi és anyagi haszon háramlott volna az országra: kereskedők és intellektuálisok. Úgy látszik azonban, az ilyen valóban magasabb szempontok nem érdeklik a kormányt. II. Con Cuza junior, úgy látszik, méltó hőstettekkel akarja kiérdemelni nagynevű apja és politikai tanítója örökét. A töpörödött és vézna apa csak másokat uszított felelőtlenül a brutalitásokra. A drabális, hórihorgas fiú azonban öklét sem átalja a parlamentben igénybevenni, ha az antiszemita eszmékről és különösképpen ha egy fizikailag is gyöngébb és zsidó ellenfélről van szó. Az egyik oldalon állott Miau Weissmann, az univerzális műveltségű ember és ragyogó szónok, aki méltóságteljes és emelkedett hangon védte meg a zsidó jogokat és becsületet, a rituális gyilkosság vádjának gyalázatos hamimítványaival A másik oldalon pedig az ifjabbik Cuza, aki a zsidó képviselő érveire csak gyalázkodó szavakkal és az öklével tudott replikázni. Mint ahogy csapszéki matrózok szokták vitás ügyeiket elintézni. Misu Weissmann mögött szeretettel és szolidárisan sorakozik fel az egész romániai zsidóság. II. Cuza gesztusa fölött pedig ítéljen a józan román közvélemény. Amelynek képviselői megmondották tegnap a kamarában, hogy II. Cuza ilyen cselekedetek után első lehet az antiszemita ligában, de utolsó lesz a civilizált emberek sorában. VILAQ rPKl Pj Orra Chaco ifi IHVM keletkezik a Micro Irta, Johann Gramms Minden intelligens ember tudja manapság, mit kell elképzelnie Gran Chaco alatt. Hatalmas, úttalan erdőrengeteg és pusztaság, veszedelmes, mert egy részt gyilkos klímája, a másik részén pedig vad indiánia törzsek cirkálnak, amelyek közül a felső Pilcomaye körül élő Tobus nevű lovas törzs ismeretes a kegyetlenségéről és vadságáról. A Chaco terület tehát olyan ország, amelyet birtokba venni nem tartanak kívánatosnak. Mégis állandóan veszekedések és háborús bonyodalmaktól hangos a szomszédos államok politikája, éppen e terület miatt. Érdemes tehát megtudni, mik ennek az ügynek gazdasági és politikai mozgatói. Az elmúlt év decemberében egy botanikus kutatóúton voltam Chaco közepén és pedig a paraguayi részen. Egy napot ,embereimmel az őserdőben, körülbelül 150 kilométerre északnyugatra a Rio. Pilcomayótól rábukkantunk egy csapat guami indiánusra, akik engem és embereimet elvezettek táborhelyükre. Itt egy fehérbőrű mindenféle térképeken dolgozott és méréseket eszközölt. Ez az ember egy Luiz de Torres nevű spanyol hónapokon át tartó kutatás után egy fontos felfedezést csinált. Chaco Borealban rábukkant ugyanis olajmezőkre olyan területen, amely Paraguay köztársaságé. Torres úr természetesen bizalmatlan volt irántam. Jól ismerte a dél amerikai államok politikai viszonyait és tudta, hogy a gyöngébbnek engednie kell, amikor az erősebb veszi át a szót. Nem volt tehát hajlandó felfedezését, amely egyúttal roppant gazdagságot jelent annak, aki ki tudja aknázni, erőszak nélkül átengedni. Rövid együttlét után elváltunk. Luiz de Torres dél felé vonult, Rio Pilcomayéhoz, hogy azután a folyam mentén Assuncionba jusson. És magam embereimmel észak felé mentem a paraguay— bolívia—brazíliai határvidékre. Nagy volt a meglepetésem, amikor két hónappal később Matto Grosso brazíliai államban megint találkoztam Senyor de Torres-szel. Megérkezett Assucionba és itt azzal próbálkozott, hogy a nagytőkét megnyerje felfedezése számára. Azonban nincs olyan paraguayi állampolgár, aki akkora pénzösszeget tudott volna rendelkezésre bocsátani, mint amennyire a for írások kiaknázásához szükség volt. A kormányhoz azonban Torres úr nem akart fordulni, jól tudta ugyanis, hogy milyen intrikák működnek ilyen esetben és tudta, hogy milyen kevés eshet le az 5 számára. Nem is volt paraguayi állampolgár. Külföldivel pedig nem teketóriáznak sokat, egszerűen kinullázzák. Én ha például nem mondaná meg a kormánynak, hogy hol fekszenek az olajmezők, akkor az életével játszik. Senyor de Torres tehát azt cselekedte, amit mindenki más hasonló esetben megtenne, ami azonban ezúttal nagy hiba volt. • Assuncionban van egy vállalat, amely földek koncessziójával, finanszírozásával és hasonló üzletekkel foglalkozik. Torres ide ment, hogy ennek az irodának a közvetítésével hajtsa fel a szükséges tőkét. Itt azt mondották neki, hogy jó lenne Bolíviában tőke után kutatni és a felfedezőt elküldték La Pazba egy bizonyos Szenyor Papinóhoz, egy roppant gazdagemberhez, aki foglalkozik efféle vállalkozásokkal. Az iroda hajlandónak mutatkozott arra, hogy Torres úrnak 500 argentínai pezót ad át útiköltségre. A spanyol vállalta az utazást, szerzett ajánlóleveleket Papinóhoz, aki ma Bolíviaiak legbefolyásosabb embere, Luiz de Torres már a legközelebbi gőzössel elutazott volna Argentínába és innen vasúton La Pazba, ha a paraguayi kormány nem avatkozott volna bele ebbe az ügybe. Közbevetőleg el kell mondanom, hogy Paraguayban a Chaco-terület biztosítása érdekében egy külön titkos rendőrségre.