Uj Kelet, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2 OLDAL Urania mozgóban ״ Titkos kiküldetésben" HARY PIEL Érdekfeszti­v izg­almas kéradráma. Küz­­dtem a szerelem és kötelesség־ között, a zsidósághoz és hogy ő a zsidó közös­­ség­ből hivatalosan nem tért ki, még tá­volról sem adja meg neki a jogot, hogy egymillió zsidónak politikai leckéket adjon a parlamentben és etnikai román­ságának odadörzsölésével az ő hazafia­ságát úgy hangsúlyozza ki, mintha az öntudatos zsidók hazafiassága kisebb értékű volna és egy zsidó szervezeten belül folytatott zsidó politika, hálátlan­ság a nemzettel szemben, amelynek, Weiss véleménye szerint, törvényes sza­badságjogainkat köszönhetjük. m. Dr־. Lupu őszintébb, ő ״ zsidóhitű­ ro­­mán polgároknak“ nevezett bennünket. Ö nem mondta, hogy ״ mózesfelekezetü románok‘* volnánk. Ám román polgár­nak lenni közjogi fogalom csupán. A polgár nem organikus adottság és Lupu­nak, az orvosnak, aki tudományokkal foglalkozott, tudnia kell, hogy nemcsak általában beszélnek emberekről, állatok­ról és növényekről, hanem minden egyén egy­­bizonyos kategóriához bizo­­nyos csoporthoz is tartozik. A mi cso­­portunkat zsidó népnek hívják, a mi csoportunk évezredekkel régibb, mint bármelyik más európai csoport. Nincs olyan logikusan gondolkodó román, aki tagadná egy etnikai zsidó kisebbség lé­­tezését s aki a „Mózes-felekezetű ro­­mánság“-ot ne tartaná egyébnek, mint politikailag használható hamisításnak. A zsidó nemzet létezését Aureliu Weiss és társai tagadják, és az UER képmu­­tatói, akik a zsidó kisebbségiséggel szükség szerint zsonglőrösködnek és pil­lanatnyilag alig bírnak magukkal az örömtől, hogy ezt a kisebbségiséget a román pártok tagadják. Ám ezek a pártok tudják, hogy a zsi­dó tömegek mögöttü­nk állanak és nem az ő ״ beiratkozott“ tagjaik mögött. Már az avareszkánus parlamentben is, mely­ben hat zsidó képviselő foglalt helyet, természetes volt, hogy csak én lehetek feljogosítva ünnepi alkalmakkor a zsi­­dóság nevében beszélni. És a kormány­zó párt hozzánk és nem az ő ,,beiratko­­zott“ zsidóihoz fordult, amikor arról volt szó, hogy december elsejét a zsidó­­ság nevében méltassuk Is. A közigazgatásban aligha vesszük észre azt, hogy mi, romániai zsidók, a többségi nemzethez tartoznánk. A libe­­rálisok állampolgársági törvénye előny­ben részesíti a „született“ románokat és ennek a hírhedt törvénynek az összes csapdái elsősorban éppen a mózesfele­­kezetű románok ellen irányulnak. Ha zsidó követelések teljesítéséről van szó, mint például zsidó tanítóké­­nezde felállítása, amelyet a mérsékelt U­ER-isták is magukévá tesznek és amelynek jogosságát minden kormány «־■!ismeri, úgy nincs mód rá, hogy a költségvetésben megtalálják a szül­sé­­ges pénzfedezetet. Bár a zsidó adófize­­tők pénzéből százmilliók mennek a ro­­mán diákság céljaira. Tíz esztendőn keresztül tűrték, hogy a román diákok bántalmazták ,,zsidó hitű­ néptestvéreiket“, amíg is ezen az indirekt után ki nem szorították az or­­vosi fakultásokról a zsidó diákság nagy részét.A csatolt területeken a régi időkből visszamaradt zsidó állami hivatalnoko­­kat fokozatosan leépítik. Ugyanakkor zsidó pályázók elől elzárják az állami hivatalokat, úgy, hogy rövid néhány esztendőn belül a közigazgatás teljesen meg lesz tisztítva a zsidóktól. Hogy egy zsidórománt prefektussá neveztek volna ki, az Romániában még nem fordult elő, bár erre a politikai ál­lásra az összes román politikai pártok­ban egyaránt rátermett és becsületes várományosaink vannak. Sem az ítélőtáblák, sem a legfőbb semmitőszék bírói karában nem lehet egyetlen zsidót sem találni. A Banca Nationalanak egyetlen zsidó tisztviselő­je sincs, bár a részvények tekintélyes ré­sze zsidókézben van. Sokat lehetne még erről a témáról ír­ni. Ám ez a néhány utalás teljesen ele­gendő annak kimutatására, hogy mi­­lyen laza építmény is az a bizonyos Főszerepben. ״ zsidó-románság**. A szavazatainkat akarják a román pártok■, pénzügyi tá­­mogatásunkat az ő választási alapja­­ikhoz, de egy pillnatig sem jut eszük­­­be, hogy az ő mózesfelekezetű­ román,­jaikat teljes jogú néptársakként kezel­jék. V. Márpedig tudják meg: az öntudatos zsidó tömegek sem a csatolt területe­­ken, sem a regátban nem hagyják töb­­bé félrevezetni magukat a mózesfeleke­­־­zetű románság frázisaitól. Bármilyen , sokra is becsülnénk tehát dr. Lupu­s néhány más becsületesen gondolkodó po­litikus parlamenti magatartást. — ezek az öntudatos zsidó tömegek nem hagy­ják maguknak bebeszélni sem a román irodalm­ár, Weiss Aureliutól és regáti elvtársaitól, sem pedig a csatolt terüle­tek maskóitól, hogy nekünk, zsidóknak az ő kezükbe kell képviseletünket le­­tenni, hogy le kell mondanunk zsidó po­litikai szervezeteinkről, tagadnunk kell etnikai kisebbségi jellegünket s hogy le­­ kell szállnunk a román pártokba beirat­­­kozott zsidók nívójára.­­ Mi egész pontosan tudjuk, hogy mi­­­lyen régi az antizemitizmus Romániá­­ban , hogy curim­us már akkor volt, mikor a zsidók még semilyen politikai jogot nem élveztek. Mi pontosan tud­­juk, hogy Cuza az averescanus parla­­mentben is éppen olyan erős volt, mint ma, bár akkor országos ,zsidó politikai párt még nem létezett, és Aureliu Weiss és társai nem fognak bennünket meggyőzni arról, hogy az asszimiláció vízként, a mi nemzeti zsidóságunk pe­­dig olajként hat az antizemita tűzre- Weizmann visszatér a Cionista Világszervezet élére ? Varsó, december 31. Jicchak Grünbaum , lengyel sejmképviselő, a radikális cionis­­ta párt vezére, aki néhány hete újra Len­­gyelországban tartózkodik, háromórás ha­­talmas politikai beszédet tartott a párt­­tanácsban és különösen Weizmann a cionista mozgalom élére való visszatéré­­sének kérdéséről mondott szavai keltettek méltó feltűnést.­­ — A revizionisták — mondotta Grün­­־­baum — akik semilyen pozitív tettre nem tudnak rámutatni és a pánikhangulatban élik ki magukat. Weizmann visszatérésé­nek és a baloldal uralmának ijesztő ké­­pét festik nekünk a falra. Azzal ijeszte-­­ nek bennünket, hogy: ״ A szocialisták a fejed fölött, Izrael!“ Az én kapcsolatom Weizmannhoz mit sem változott, azt hi­­szem, hogy még nem időszerű Weizmann visszatérése az elnökségre. Nem ránk való tekintettel hagyta el Weizmann az elnökséget, hanem mert az angol Palesz­­ti­na ״ politika késztette erre a lépésre. Le­­mondásával demonstratív módon húzta alá, hogy az Anglia iránti abszolút biza­­lom egyenes vonala megtört. Nagy karácsonyi és újévi POM PADOURban Cluj Cal. Reg. Ford. 21. Női kabát szőrmével ▼olt 15M most $75 lej Női kabát finom szőrmével volt 216# most 155# lej Finom, fekete és kék szövetkabát finom szülei volt 35­#, most 220# lej Finom szövetkabátok nemes szőrmével_______________2500-tól 35##-ig A feleséggyilkos berlini bankár áldozata vagyonát követeli azon a címen, hogy csak ijesztésből lőtt feleségére Berlin, december 31. Hintze Rudolf, s egy tönkrement banká­r néhány héttel ezelőtt revolverrel agyonlőtte feleségét, a berlini opera híres művésznőjét, akivel boldogtalan családi életet élt A meggyilkolt énekesnő után jelenté­­keny vagyon maradt és az eddigi vizs­­gálat már megállapította, hogy Hintze azért követte el a gyilkosságot, mert a felesége megunta azt hogy eltartsa és költséges passzióit fizesse. A hagyatéki tárgyalás során Hintze ügyvédje általános megdöbbenésre beje­­lentette, hogy védence igényt tart fele­­sége jelentős hagyatékára. A feleséggyil­kos beadványában ezt az igényt azzal ma­gyarázza, hogy egyáltalában nem bűnös felesége halálában, mert ő nem akarta az asszonyt megölni, csak rá akart ijeszteni és nem tehet róla, hogy a revolvergolyó halálos sebet ejtett az énekesnőn. Jogászkörökben bizonyosra veszik, hogy a bíróság el fogja utasítani a kü­­lönös hagyatéki igényt és azt hiszik, hogy Hintze csak azért jelentette be igé­­nyét a felesége vagyonára, hogy ezzel is alátámassza azt a védekezést, hogy a sze­­rencsétlen énekesnő csak véletlen áldo­­zata lett. Románia 216 millió lej értékű árut szállított Palesztinába 1931-ben Tízszeresen aktív Románia kereskedelmi mérlege Palesztinával BucurestiBukarest, december 31. (Az LTI Kelet tud.) A kereskedelmi minisz­­­téri­um most tette közzé Romániának Palesztinába való exportjának kimuta­­­­tását. Ez a kimutatás csak három nyá­ri hónapnak, májusnak júniusnak és jú­lusnak kereskedelmi mérlegét ismer­­teti, de ez is eleven bizonyítéka an­­nak, hogy Palesztina a román termékek­nek igen jelentős felvevőpiaca lett. A román áruk elhelyezkedése a paleszti­­nai piacon folyton nő. 1931-ben 360.000 fontra tehető a pa­­lesztinai román kivitel, ami 216 mii 1x6 lejnek felel meg. 1932 május-június.júliusában a román export a következő számokat mutatja: májusban 33000 font, júniusban 30.772 font, júliusban 24.613 font. E hónapok­­ban Románia a Palesztinai importban az ötödik helyet foglalja el. Anglia, Egyiptom, Németország és Szíria után Románia után következik Franciaor­­szág, Olaszország és az Egyesült Álla­­mok. Románia elsősorban fát szállít Palesz­tinába. Ebben jelentékeny mennyiségű a narancscsomagolásra szánt ládák desz­kőanyaga. De az építkezési faanyagot is nem utolsó sorba Romániából szerzi be Palesztina, mert a viszonylag könnyű szállítási viszonyok és a román fa ol­­csósága jelentékeny előnyt biztosítanak Románia számára a többi faexportálla­­mok előtt. Ezenkívül gabonát és a sze­­sz­esi fajokból főleg sört importál jelen­­tékeny mennyiségben Románia Palesz­­t­inába Ezzel szemben Palesztina romániai importja a nyári hónapokban egészen VASÁRNAP, 1933. JANUÁR 1. nniassoB ujev d$0 napiái Greta Garbo JohnCrawforc John Barrymore Llyonel Barrymore Wallace Berry és Lewis Sione-va Wlcky Baum Grand Hotel וס»« Select Moziban Előadások naponta 3, 5, 7, S Január 1-én vasárnap az előadások délelőtt II órakoi kezdődnek leszállított Arak mellett minimális volt és alig haladta meg az ezer fontot. Ennek magyarázata főleg az, hogy a Palesztina exportja majdnem teljes egészében kimerül a déligyü­mölcs szállításokban, a nyári hónapok­ban a palesztinai import bizonyosan növekedni fog, de így sem közelíthet meg azt az összeget, amit a román ipar és kereskedelem Palesztinában elér. Ro­mániának Palesztinával való kereske­delmi mérlege iga­ kilenc,tízszeresen ak­tív. Egészen bizonyos, hogy­ az egyre fokozódó palesztinai prosperitás arányá­ban Románia palesztinai exportja még növekedni fog, ezzel szemben természe­tesen a palesztinai termékek is fokozato­san tért hódítanak Romániában.­­ A 13-as szám rehabilitása, Rómába jelentik. Római hírek szerint, a pápa az­zal a gondolattal foglalkozik, hogy az emberek babonáiból kiirtsa a 13-as szám­mal szembeni idegenkedést s egyben re­habilitálja a sokat szenvedett és gyűlöl öreg tizenhármast. Ez azonban nehéz les, mert a 13-as mindezideig csakugyan sok kellemetlenséget jelentett az emberiség múltjában, így például Monteigne, Boi­leau la Fontaine és Wagner is 13-án hal­­tak meg. Ugyancsak 13-án ölték meg Marat-t és második Sándort az oroszok cárját Napóleon pedig nem ült le olyan asztalhoz, ahol 13-an voltak. Épen ezért nehéz lesz az emberek bizalmát vissza­állítani a 13-as számmal szemben, mert — hiába — a 13-as ezideig nem sok okot szolgáltatott erre a bizalomra. Moravetz könyv és zeneműkereskedés, Románia Inntfflfl­kfitpontja Timisoara Postai megredeléseket gyorsan és pontosan intéztünk el

Next