Uj Kelet, 1934. május (17. évfolyam, 96-118. szám)

1934-05-01 / 96. szám

2. OLDAL. ren­dt­­ek ezök hatalmi csoportját. Hogy azon kívü­l is bejutnak a szenátusba érdemes polgárok, az a demokrácia ba­rátja­it nem nyugtatja meg, mert ezek főleg olyanokkal fognak rekru­tálódni, akik méltóknak mutatkoztak az új rendszerhez. Amikor valakit a szenátusi tagságra jelölnek, azonnal egy nagy kutató apa­rátus kinyomozza előéletét, mentalitás­­át és „érdemeit“. Ezek az érdemek persze politikaiak. A végleges jelölési ja­vaslatokat szenátusi bizottság ké­szíti elő. Valójában nem a törvény és nem is az alkotmány dönt afölött, hogy ki jöjjön be a szenátusba, ebite a leg­fontosabb törvényhozó testületbe, ha nem maga a szenátus. * A szenátus hatalmát viszont a köz­­társaság elnökének a hatalma elhom­á­lyosíthatja. Egyedül ő, senki más nem dönthet háború és b­éke fölött. Az el­nök szerződéseket köthet külországok­kal, rendelkezik az újoncállomány szá­ma fölött, anélkül, hogy erre nézve ki kérné a parament határozatát- Az el­nöknek joga van vétót emelni minden olyan törvény ellen, amit a törvényho­zási testületek már megszavaztak, de ezen felül meghiúsíthat minden parla­menti és szenátusi határozatot és jo­gában van megakadályozni, hogy azok a hivatalos lapban megjelenhessenek. Végül joga van az elnöknek, hogy ő maga utódjaként kijelölje az egyik jelöltet. A másik jelölt külön gyűlés jelöli ki, mely áll a két törvényhozó testület egy egy elnökéből-a miniszter­elnökből. M­ legfelsőbb bíróság elnöké­ből, a haderő főinspektorából és het­venöt „legméltóbb“ polgárból, akik kö­zül ötvenet a szejm, huszonötöt pedig a szenátus választ. Csak akkor prokla­málják a választógyűlés jelöltjét köz­társasági elnöknek, ha az elnök nem él a jogával. Minden más esetben a két jelölt között népszavazás dönt. Ebből nyilvánvaló, hogy az egész elnökvá­lasztás illuzórius. Mert hiszen a leg­több esetben az elnök maga fogja utód­ját kijelölni. A képviselők immunitásáról az új alkotmány úgy rendelkezik, hogy min­den képviselő felelősségre vonható be­szédj­­i­ért, javaslataiért és interpelláció­ért. A felelősségre vonást a szejm esz­közli. Amennyiben a képviselő maga­tartása össze nem egyezhető a képvi­selői fogadalommal, vagy ha ez a ma­gatartás magán viseli egy hivatalból megtorlandó deliktum jellegét­, akkor szejm határozatra, vagy pedig a szejm marsall kívánságára, vagy az igazság­ügyi miniszter javaslatára állam­bíró­­ság elé állítható. Az állambíróság ki­mondhatja az illető képviselőnek a mandátumtól való megfosztását. A ré­gi alkotmány szerint az állami tör­vényszék tizenkét tagból állott, közöt­tük nyolc szejm­képviselő és nyolc sze­nátor. Az új alkotmány mindössze hat bírót ismer, akiket a köztársaság el­nöke nevez ki a hivatásos bírák korá­ból. Ez mutatja legkézzelfoghatóbban, hogy az alkotmánynak ez a része tisz­tára arra való, hogy a parlamentből ki­szorítsák az ellenzéki képviselőket. Nem csoda tehát, ha a lengyel töm­e­gek a lehető legnagyobb pesszimizmus­sal tekintenek az új alkotmány elé. GRAEF Pil mintalerakat CLUJ, Piaţa Unirii 8., az udvarban. Raktáron tartok és szerdek legújabb modellű kályhákat, kandalokat a leg­kiválóbb minőség­­val­amint ócska kály­hák átrakását és tisztítását, úgyszin­tén takaréktűz­­helyek készítését és fagancrakást is vál­lalom a legjutányo­­sabb árban! ­ ! !! Kolozsváron megalakult az erdélyi zsidó ifjúsági központi tanács Dr. Fischer József elnöklete alatt közös konferenciát tartottak tegnap az erdélyi cionista ifjúsági szervezetek Cluj-Kolozsvár, április 30. (Az Új Ke­let tud.) Nagyjelentőségű ifjúsági kon­ferencia volt tegnap Kolozsváron. Dr. Fischer József elnökle­te alatt közös érte­kezletet tartottak Erdély összes cionista ifjúsági szervezetei a központi ifjúsági tanács megalakítása céljából. Ma, ami­kor az egész cionista mozgalomban egy­re súlyosabb méreteket öltenek a pártok és a különböző frakciók közötti belső harcok, rendkívüli jelentőséggel bír min­den olyan akció, amely bármilyen mini­­mális programmal is, közös nevezőre hoz­za a különböző pártállású és­ ideológiai beállítottságú ifjúsági szervezeteket. Mai­nz elmúlt évi temesvári cionista konfe­rencián merült fel egy erdélyi központi ifjúsági tanács létesítésének terve és eb­ben az irányban konkrét határozatot is hozott a konferencia. Úgy a Zsidó Nem­zeti Szövetség vezetősége, mint az egyes ifjúsági szervezetek felismerték annak szükségességét, hogy a közös ifjúsági fel­adatok és szükségletek számára egy felső fórumot kell létesíteni és ez a felismerés hozta össze Kolozsváron a különböző if­júsági szerevezetek delegátusait. A Zsidó Nemzeti Szövetség kisint­éző-bizottsága és az ifjúsági szervezetek dr. Fischer Józse­fet kérték fel a szervezetközi ifjúsági konferencia levezetésére és hogy ez a konferencia a teljes siker jegyében zaj­lott­ le, nagymértékben dr. Fischer Jó­zsef irányításának köszönhető, akinek si­került közös nevezőre hoznia az eddig egymással élesen szemben álló, vagy tel­jes elkülönülő ifjúsági szervezeteket. A konferencián dr. Szegő Ernő (Déva) a Zs. N. Sz. társelnöke, a KIB képvisele­teken Reiter Ernő­ és Loki Lajos, a köz­ponti Palesztina-hivatal részéről pedig Taub Ábrahám vettek részt. Minden ifjú­sági szervezet öt-öt delegátussal képvisel­tette magát, ezen kívül a kolozsvári cio­nista helyi csoport delegátusai is részt vettek a tárgyalásokon. A konferencián a következő ifjúsági szervezetek jelentek meg: Aviva-Barisszia, Ceiré Mizrachi, Hasomér Hacair, Hanoár Haesoni, Bné Avoda és Brith Trumpeldor. Az értekezletet dr. Fischer József nyit­ja meg. Ismerteti a konferencia feladatait és kéri a delegátusokat, hogy a közös cé­lokat tartsák szem előtt a tárgyalások menetében, majd Reiter Ernőnek, a KIB megbízottjának adja át a szót, aki részle­tes referátumban ismerteti az ifjúsági konferencia céljait és a létesítendő Er­délyi Központi Ifjúsági Tanács (EKIT) feladatait és munkakörét. Rámutat a kö­zös ifjúsági munka megvalósításán­ak je­lentőségére és kifejti azokat a szemponto­kat, amelyek feltétlenül szükségessé te­szik (egy, az összes ifjúsági szervezetek fölött álló fórum megteremtését. Az ifjúsági szervezetek delegátusai ma­gukévá teszik az EKIT ügyét. A Brith Trumpeldorral való együttműködés kér­dése azonban élénk vitát váltott ki, a­mennyiben a Hasomer Hacair, az Aviva Barisszia és a Hanoar Haesoni delegátu­sai kijelentették, hogy­ összeférhetetlen­nek tartják az EKIT-ben való közremű­ködését egy olyan szervezetnek, mely hi­vatalosan bojkottálja a Zsidó Nemzeti Alapokat. Miután a Brith Trumpeldor delegátusa kijelenti, hogy az Erdélyi Be­zár nem tette magáévá a revizionista szervezet, által elrendelt bojkott-mozgal­mat a nemzeti alapok ellen és a KIB de­legátusai is ilyen irányú felvilágosítást adtak, a konferencia elhatározta, hogy vizsgált tárgyává teszi az ügyet és csak annak nyegejtése után fog dönteni a Brith Trumpeldorral való további együtt­működés kérdésében. Ezután a BKIT szervezeti szabályzatá­nak tárgyalására került sor, melyet rész­letes vita után a konferencia némi mó­dosítással elfogadott. Ezzel véget is ért a délelőtti értekezlet, majd délután 3 órakor folytatódtak a tárgyalások. A délutáni megbeszélések során a Mit­rachi delegátusai vallási követeléseiket terjesztik elő, melyeket a konferencia az EKIT megválasztandó vezetőségének ha­táskörébe tesz át. A delegátusok ezután egyöntetűen el­határozzák az EKIT megalakítását, majd dr. Fischer József és Reiter Ernő méltat­ják a konferencia és az EKIT megalakí­tásának jelentőségét. Ezután a chaluc-szervezetek tartották meg konferenciájukat Toub Abrahám el­nöklete alatt, amelyen részletesen megvi­tatták a hadisarah­ és alijah-kérdéseket Az értekezlet után az EKIT vezetőségé­nek kérdéséről tartottak újabb megbe­szélést az ifjúsági szervezetek delegátu­sai és elhatározták, hogy­ dr. Fischer Jó­zsefet kérik fel az EKIT tiszteletbeli el­nökségének vállalására, míg az ügyveze­tő elnököt az ifjúsági szervezetek javas­latára a KIB fogja delegálni. Az EKIT titkárává egyhangúlag Kincs Lipótot vá­lasztották meg. ­ Budapesti Nemzetközi Vásár május 4-14. 50 h­os utazási kedvezmény ?pm­,l­s.28161 május 22. a vásár­■ i igazolvány felmutatása ellenében. DJ KILBI Dr. Arlosoroff özvegye a jeruzsálemi esküdtszék előtt A jeruzsálemi főtárgyaláson dr. Arlosorofné megerősíti, hogy Stavskyban és Rosenblattban felismerte férje gyilkosait Jeruzsálem, április 30. Az Arlosoroff­­per főt­árgyalásának második napján dr. Arlosoroff özvegyének kihallgatása ke­rült sorra. Az özvegy fekete ruhában je­lent meg az esküdtszék előtt Vallomásá­ban megismétli azt, amit már a vizsgálat során történt kihallgatása alkalmával mondott. Ehhez kevés hozzáfűzni valója van. Kijelenti, hogy Abrahám Stavsky­­ban és Cvi Rosenblatt­ban felismerte fér­je g­­ilkosait és elmondja, hogy Rosen­blatt lőtt rá dr. Arlosoroffra, míg Stavs­­ky az arcába világított. Amikor újólag megmutatják Rosenblatt kabátját, teljes határozottsággal­­ jelenti, hogy Rosen­blatt viselte azt a kabátot a gyilkosság estjén. Horace Sámuel védőügyvéd keresztkér­­­ésekbe fogja dr. Arlosoroff özvegyét. Megkérdezi, hogyan állott dr. Arlosoroff abban a pillanatban, amikor rálőttek. A kérdés annak bizonyítására irányul, hogy a tettes balkezes kellett hogy legyen. Ro­senblatt viszont nem balkezes. Arlosoroff né pontosan megjelöli dr. Arlosoroff ál­lását abban a pillanatban, amikor a lö­vést leadták. Ezután Shu­reet komiszárt hallgatták ki, akit ugyancsak keresztkérdések alá vett a védelem képviselője. Az új személyzeti adókönyv és be­fizetési nyomtatványok, továbbá a városi és mezőgazdasági konver­­ziós bejelentési nyomtatványok kaphatók BERNÁT papírüzletéhez, Cluj, Piaţa Unirii 29. Telefon 4­87. KEDD, 1984. május 1. A perifériák festője Gy. Szabó Béla. Szervátiusz Jenő fil Ziegler E. tárlata a kolozsvári „Minerva“ kiállítási termében Látni a világot csaknem annyi, min­t megérteni. És hogy oly kevesen értül meg, annak sok tekintetben az az oka,­ hogy nem látják a maga sokrétegűség.1.1 ben, fény­- és árnyoldalainak gazdags­f­gában. A festő, főleg pedig egy napjainkbeli­ modern festő feladata nem merülhet ki , immár csak abban, hogy színeket és for­­mákat tetszetősen tálal a néző elé és az­ apró részletek színbeli és formai kiakná­­­zásával mintegy eltereli figyelmünket az­ Egész értelméről, vagy ami csaknem­ egyenlő ezzel: az elkendőzött valóságról! Az a fiatal, újonnan felfedezett ko­­­ozsvári piktor, akinek tárlata tegnapi délben nyílt meg a „Minerva“ kiállítási termében, nem az önmagukért való pifi toreszk hatások, nem a túl jelentőssé hang­súlyozott részletek művésze. Láto­ma­l vesz, abban az értelemben, ahogyan a­ nagy író, a nagy­ publiciszta, a nagy po­­litikus az: a kortársi élet jelenségvilál­gának leglényegesebb ismertetőjeleitt igyekszik megrögzíteni és a kifejezés megragad­óerejével művészetté fokozni. I­fy. Szabó Béla, amellett, hogy forma nyelve meglepő tökélyt, kifejezőereje rar­tinos változatosságot mutat, témakörében elismerésre méltó bátorsággal feldi erdélyi viszonylatban!­s lépi át a megs­szokott sablonok kereteit. Kiállított pasztellein, pompázó grafi­kai alkotásain nem a városi élet szemnél tetszetős részletei csillognak üresen, ha­­nem a perifériák mérhetetlen, nyu­gtáis in­tó nyomora sötét­ült. S hogy­ igazi más rész, sőt kiválasztottan az, annak leg­főbb bizonysága, hogy a szemétkutatói­ a rongyszedők társadalmáról rajzolt , festett számos képén nem a korai, új­ natural­izmus eszközeit alkalmai hanem ama művészeiket, akiknek szervei­ben úgyszólván a szivük dohog s szivü­ben a részvét, a meghatódás, a felháboro­dás érzése lett otthonossá. Tehát költő marad anélkül, hogy a féfi üres térben mozgó fantázia és irrealitás vonzása ragadná magával, ami rendss­rint szép, de semmitmondó képek meg­festésére szokott vezetni. Tájképein annál több a derű. Napel­téses dombrészletei az erdélyi plain airs festés legjobb darabjai közül valók. Gra­fikai munkáin a már hangoztatott térm­­beli erősségen kívül a rajz biztosságos mesterségbeli tudás az, mely megállíti és elismerésre kész­üi a szemlélőt. Gy. Szabó Béla már első tárlata­ meghódította a hozzáértőket, egészen s­zonyos, hogy a nem céhbeli közösséget­­ meg fogja hódítani, sőt Erdély határai­­­nő is el­ismerőkre és értékelőkre fog­­ látni. Bár tárlata főleg összhatásával, és hangulati eredetiségével nyújt mon­­dandó impressziókat, mégis ki kell eml­nünk „Szemétturkálók“ című két kép, valamint a ..Planétás asszony“, a „Bárl­lók“, a ..Zsidók“. ..Horgászok“, „Réd­­ok“, „önarckép“ című, részben pasz­­lel, részben szénnel festett képeit. Szervátiusz Jenő szobrai nagy méreé­ben emelik a tárlat művészi hárm­as­­át, nívóját és összbenyomását. Ezt a s váló szobrászt nem kell felfedeznünk s feljebb új fejlődéséről számolhatunk !­ Legutóbbi tárlata óta erőben és egoi finomságban sokat gazdagodott. Szí­rain­­a mozdulatok lendülete az, ami leginkább megragadja a szemet. nemi monumentalitásra, de a test költési a test ér­zéki szépségeit nemesen fejezi Portréi realitásukkal és egyben a jellír rajz élességével tűnnek ki. ..Éva“ szobra elragadóan asszonyi, vonzó, sze­meteg életet lehelő, anélkül, hogy o­kus hatásra törekedne. „Tánc“ cimü­rában a mozdulat lendülete a kidőlt mesteri tökélyével párosul. „Szeret címü alkotása, túl szoborszerűségr’is csaknem belletrisztikai hatást tesz, nyira igaz, közvetlen, élettel teli. Ezt a kiváló művészt sokkal joból kellene megbecsülni, mint ahogyan becsülik, mzalatt mindenki a kisebb-­ kultúra megmentéséről beszél. A tárlaton Ziegler E. festőművész- hány művészi, saját tervezésű kézikérs könyvvel szerepel. A kötések neutri ízléses voltukkal ragadják meg a d lélőt, hanem nemes alkalmazkodásuk az egyes könyvek tartalmához — raji­ ornamensekben, vonalakban és szinkó­sokban. A három művész tárlatára a beli díjtalan és egész napon át megtekin Salamon

Next