Uj Kelet, 1934. október (17. évfolyam, 219-243. szám)

1934-10-03 / 219. szám

4. OLDAL a műselyemtermelés a durvább hibákat túlszárnyalta és további tizenöt évig, med­dig valóban értékes pótanyag lett belőle. Huszonöt, vagy talán tíz év múlva a mű­­gyapju és műgyapot is kifogástalan minő­ségű lesz. Közben azonban hegyére-hátá­­ra megkezdették a Visztra és a Wollstra gyártását. Néhány hónapon belül alig lesz már tiszta gyapjú és gyapot a német piacon. Az emberek, akiknek pénztárcája nem engedi meg, hogy lánckereskedelem útján jussanak áruhoz, kénytelenek lesz­nek pótanyagokat viselni. Nagyon fognak örülni mind! Eddig csak könnyű anyagokat sike­rült a Visztrából és Wollstrából előállíta­ni. És most világos lesz mindenki előtt, hogy miért ajánl a divatintézet az urak­nak nyolcszáz grammos kabátokat: nehéz, vastag télikabátokat nem lehet pótanya­­gokból előállítani. És legalább olcsó ez a vacak? A mű­­selyem sokkal olcsóbb, mint a valódi s­­elyem! Lehet, hogy tíz év múlva, ha rosz­­szabb is lesz a Visztra és Wollstra a gyap­junál és gyapotnál, de legalább olcsóbb lesz. Ma a Visztra és Wollstra 30 száza­lékkal drágább, mint a legfinomabb kül­földi áru. Praktikus példa: egy pár úri sportharisnya, ami még röviddel ezelőtt a berlini Westen bármelyik áruházában 95 pfenningbe került, ma Visztra és Wolls­tra anyagból készítve egy márka huszon­ötbe kerül. Viszont meg van az az előnye, hogy pár hét múlva úgy néz ki, mint egy konyharuha. Illetékes textilgyárosok ké­telkednek benne, hogy az árak belátható időn belül esni fognak. És mikor lesz jobb a kvalitás? A berlini nem hisz benne. Gú­nyolódik az SA legények felett, aki, ha ki akarnak vonulni parádéra, kénytelenek esernyőt magukkal vinni. És hozzá­teszi: ,.Ez csak akkor használ, ha az esernyőket is Wollstrából és Visztrából csinálják“. Pótszerek, mint 1916-ban. A propagan­da hatalmas. Tanulmányi igazgatók, főta­­nítók és másféle szakemberek utaznak ke­resztül vidékeken és „tudományos“ elő­adásokat tartanak. A rádió „felvilágosít“, de elfelejti megemlíteni a legfontosabbat, hogy gyapjú és gyapot pótanyagok a né­met nép szükségletének csak 14 százalé­kát elégítik ki. A termelést lehet fokozni. Egy nap harminc, vagy talán ötven szá­zalékát a szükségletnek is kielégíthetik. És mi lesz a többivel? A termelőeszközö­ket nem lehet elég gyorsan beszerezni; az ipar, amely habozva invesztál új tőkét, csak lassan alakul át az új termelésre. Régebben a német anyagokat az egész világ vásárolta. A férfiszövetet Aachenből és München-Gladbachból exportálták. En­nek vége. A külföldnek igaza van, ha el­zárkózik ,, rongyból és fából készült na­gyon kérdéses anyagok előtt, még akkor is, ha az ilyen anyagok jól néznek ki és szorgalmasan ajánlják is a lipcsei min­tavásáron. Nos, a külföldnek harmadik, valódi német pótanyagot is szoktak aján­lani, az úgynevezett Zellstratostot, amely még sokkal silányabb, mint a Wellstra és a Visztra. A Zellstra alapanyaga tudniil­lik papír. Zellstrából zsebkendőket, szal­vétákat és kötszert állítanak elő. Száz­­százalékos szemét! A berlini mondja ró­la: Használat után eldobandó! Könyvnan Ady összes versei. Lexikonalakú, vá- Lei szente és, 600 lap, hófehér papir 120 Babits: Az európai irodalom törté­nete, 360 lap, 100 illusztráció, hó­fehér papir, aranyozott egész­­vászonikütés 144 Barát—Éber—Takács: A művészet története, 427 képpel., rengeteg szi­­nes mű­mellék­le­tet, 617­­lap, hatal­mas lexikonalaku, félkörben 480 Molnár: Pál uceai fiuk 60 Mórai Sándor: Egy polgár vallomá­sai, 320 lap, fűzve 60, kötve 90 Földes: Mária jól érett, 264 1. 84 Ha beküldi a pénzt franco kapja. LEPAGE«*' Kérjen ingyen könyvnap­­jegyzéket. ÚJ KELET Lezajlottak a jeruzsálemi községi választások Győzött az egységes zsidó lista. Petach-Tikva kolóniát városi rangra emelik. Palesztina kérdése a Népszövetség hatos bizottságában. Kétezer lakosa van Kirjat Chaimnak Jeruzsálem,, október 2. Szeptember 26-án zajlottak le a nagy izgalommal várt községi választások Jeruzsálemben. A Szentvárosban nyolc esztendeje nem volt választás. Az idei választások az új közigazgatási törvény je­gyében zajlottak le, melyek az eddiginél szé­lesebb autonómiát biztosítanak a városok számára. A zsidódóságnak sikerült megőriz­nie egységét és ha akadtak is apró töredé­kek, melyek ennek az egységnek a megbon­tásán fáradoztak, ezek a kísérletek azonban meghiúsultak és a jeruzsálemi jisuv a maga teljes erejében nyilatkozott meg a választás napján. Az arabok két nagy táborra sza­kadtak. Ragheb Bey Nashashibi, Jeruzsá­lem volt arab polgármestere, ezen a válasz­táson megbukott, amit zsidó és arab körök­ben egyaránt a választás legjelentősebb ese­ményének tekintenek. Az egységes zsidó lis­tán három tanácsost választottak meg: Sa­muel Endet, Hyam Solomont és Josef Hach­­mashvillt. A revizionisták egységtörő listája kibukott és egyetlen mandátumot sem sike­rült szerezniök. Az egységes zsidó lista si­kere nagy elégtételt váltott ki az egész sisuvban. A fenti három zsidó tanácsoson kí­vül a jeruzsálemi városi tanács tagjai lesz­nek még Isac Ben Zwi és Daniel Auster, aki­ket még szeptember elején ellenjelölés nélkül egyhangúlag tanácsosokká neveztek ki. A városi tanácsban tehát a zsidóknak öt hely jutott. A palesztinai sajtó elégtétellel álla­pítja meg, hogy nemcsak közös listán si­került egyesíteni a különböző zsidó frakció­kat, hanem a különböző csoportokhoz tarto­zó jelöltek harmonikus együttműködését is sikerült biztosítani a városi tanácsban. Az arab Nashashibi győztes ellenfele, dr. Husszein Fakri el Khaldi, akit minden bi­zonnyal Jeruzsálem polgármesterévé fognak kinevezni. Dr. Khaldi tizenöt évig állott a kormány egészségügyi hivatalának élén. Előkelő muzulmán családból származik és családjából többen voltak már Jeruzsálem polgármesterei. A bukott Nashashibivel szemben a zsidó lakosság részéről nagyfokú elégedetlenség uralkodott az utóbbi években. A jisuv nem­ tudta megbocsátani neki, hogy polgármester létére részt vett abban az arab politikai dele­gációban, amely az 1929-es zavargások után Londonba utazott, hogy ott anticionista han­gulatot terem­­­sen. Amikor elutazott, nem az dicsebb zsidó al­.­olgármesterre bízta hivata­lának vezetését hanem a fiatalabb keresz­tény alpolgármestert kérte erre fel. 1933 no­vemberében, az arab polgármesterek delegá­ciója élén szigorú intézkedéseket kért a fő­­kormányzótól a zsidó bevándorlás és a zsidó földvásárlás ellen, így érthető, ha a Jeru­zsálem­­jisuv dr. Khaldira adta szavazatait és elősegítette Nashashidi bukását. A választások befolyása nyugodt volt A főbb utcákat rendőrpatrusok járták be, míg ki nem hirdették a választás eredményét. Dr. Khaldi mellett Jeruzsálem első alpolgár­mesterévé Ben Zwi zsidó munkásvezért fog­ják kinevezni. Amint a palesztinai sajtó már régebbről jelentette, Petach-Tikva kolóniát, melyet 1878-ban alapítottak és amelynek ma 10 ezer lakosa van, városi rangra fogják emel­­ni­. A kormány ezen határozatát hivatalo­san is közölte már a kolónia tanácsával, mely legutóbbi ülésén foglalkozott a hivata­los átirattal. A kolónia tanácsa határozati javaslatot fogadott el, melyben kijelenti, hogy mielőtt döntene a városi státuszra va­ló átmenet kérdésében, nyomatékosan leszö­gezi, hogy ebben a kérdésben hozandó dön­tése semmiesetre sem interpretálható oly­képpen, mintha az ellentmondásban állana a palesztinai zsidóság választott testületének, az Aszefath Ham­ocharimnak a határozatá­val, mely határozat az egész jisuv nevében állást foglalt Legislative Council létesítésé­­nak terve ellen. A kolónia tanácsa ismét le­szögezi, hogy szolidáris ezzel a határozattal és bármiként is döntene a kolóniának város­sá való előléptetése ügyében, a Legislative Council tervével szemben továbbra is fenn­tartja negatív álláspontját. Petahh-Tikvának várossá való előléptetése a palesztinai zsidóság egyik régi kívánságá­nak teljesítését jelenti. Több izben rámutat­tak már arra, mily tarthatatlan állapot, hogy Petach-Tikva kolóniája, melynek oly nagy és állandóan növekedő lakossága van, kisközség maradjon, melynek képviselete csak korlátozott jogokkal rendelkezik, mi­alatt sokkal kisebb arab helységek városi jelleget kaptak és saját polgármesterük van. Mint i­smeretes, dr. Chaim Arlosoroff ne­vére az Emek Zebulunban Kirjat Chaim névvel új kolonizációs területet nyitottak meg a KKL földjén. A kolonizáció nagy lé­pésekkel halad előre. Ezideig négyszáz házat építettek fel, melyekben kétezer ember lakik már. Kirjat Chaim lakosai kéréssel fordul­tak a hatóságokhoz, hogy külön postahiva­talt állítsanak fel számukra és építsék ki a telefonösszeköttetést Kirjat Chaim és Hai­fa között.• A Népszövetség főtitkársága hivatalos kommünikében közli Erik de Scavenius, a népszövetségi tanács dán delegátusának je­lentését a Népszövetség hatos bizottságának tárgyalásairól, melynek során a Palesztina­­mandátum kérdése is szóba került. A jelentés többek között a következőket mondja: „A hatosbizottság ülésén a palesztinai Zsidó Nemzeti Otthon kérdését több szónok érintette. A lengyel delegátus ama reményé­nek adott kifejezést, hogy a Népszövetség és az angol kormány lehetővé fogja tenni Kö­zép- és Keleteurópa fölös zsidó lakosságának Palesztinába való letelepedését. Ennek ér­dekében fel kell fokozni a cionista bevándor­lást tekintettel a palesztinai terület rendkí­vül kedvező gazdasági helyzetére, mely fő­képpen a zsidó lakosság tevékenységének érdeme. Perzsia és Irak delegátusai remélik, hogy a cionista bevándorlás nem lesz ártal­• SZERDA, 1934. OKTÓBER HÓ 3. Tárás Mykyscha Szovjetoro­szor­szág legnagyobb zongoraművésze hétfőn, 8-án a CAPITOL Mozgóban tartja egyeten hangversen­yét, mára a bennlakó arab lakosság szerzett jo­gainak. A mandatárius hatalom képviselő­je válaszában kijelentette, hogy a kormán egyaránt tartja szem előtt az ország mint két lakosságának, az arab és a zsidó népe­ségnek az érdekeit. Hivatkozik a mami­­tám szövegére és a hivatalos kormánynyilat­kozatokra, melyek szerint a zsidó bevándor­lás a mandatárius terület befogadóképessé­gétől függően kell, hogy szabályoztassék. • Néhány héttel ezelőtt Szovjetoroszország­ból menekült zsidóknak egy csoportja vándo­rolt be illegális úton Palesztinába. A men­­ülteket elfogták és bíróság elé állították, bíróság ötnapi elzárásra ítélte őket azzal ígérettel ,hogy miután politikai okokból ne tudnak visszavándorolni Szovjetoroszország­ba, letelepedési engedélyt kapnak Paleszi­nában. A bírói ítélet ellenére a rendőrség­­ rendelte a szovjet menekültek deportálását a „Kerkyra" nevű görög hajón el kell­ hagyniuk az országot. A rendőrség fellépe nagy elkeseredést váltott ki a jisuv körébe MEGJELENT ,,Carte de rel­ig­unea moza­ică“ című román nyelvű, a minisztérium által­aprobál bibliatör­énet, és a t tankönyv második jartott és bővített kiadása. Ára 32 lej Tanítók és könyvkereskedők szokásos robatot kapnak. Megrendelhető a szerző­nél: Edelstein M, David Timişoara IV., Strada Pregir No. 2.________________ Hitler „minden németek hercege" BERLIN, október 2 (Az Új Kelet tud.) Hir szerint Hitler vezért Bückeburgba utaztában Goslar régi birodalomgyűlési vá­rosban ugyanolyan ünnepséggel fogják fo­gadni, mint a régi német császárokat. A haj­dani császári kastélyban Hitler elé küldött­ségek járulnak majd az egész birodalomból, hogy hűséget esküdjenek a vezérnek. S hány napja ismét hire jár, hogy Hitler fogja kiáltani magát „minden németek­­ cégévé". Külföldi lapok már régebben ii írták, hogy Hitler német népcsászárság akar alapítani. Súlyos összetűzés Newyork rendő főnöke és polgármestere között az éjszaka söpredéke miatt Newyork, október 2. John F. O'Ryan rend­őrtábornok, Newyork bűnügyi rendőrségé­nek főnöke lemondott állásáról, mert össze­veszett La Guardia főpolgármesterrel. Eb­ből az alkalomból O'Ryan heves hangú nyílt levelet tett közzé a lapokban s ingerülten tá­madja La Guardiát, amiért őt elgáncsolta. Ahelyett, hogy az ő nagy tisztogató munká­ját segítené, Newyork sötét söpredékének és mulató­hely tulajdonosainak pártfogója lett.“ A rendőrfőnök tudvalevőleg külön rendőrezre­det állított fel az éjjeli lebujok hírhedt népé­nek ellenőrzésére s úgy rendelkezett, hogy a rovott multu embereket lajstromoztatja névsorokat arcképekkel ellátva szétosztja éjjeli mulatóhelyeken s ezeket az elem, nem szabad be­bocsátani, a mulatóhelye Az intézkedés ellen összefogott Newyork csarnokainak, varietéinek, tánctermeinek csapszékeinek valamennyi tulajdonosa s Guardia főpolgármester is azon a véle­nyen volt, hogy amerikai polgárt nem­­ szabadságában korlátozni, még ha rá­­múlta is, de büntetését kitöltötte. Ez kec­sen­tette el O'Ryant annyira, hogy ön lemondott állásáról. Pharos könyvek Megjelent szeptember 1-én az első kötet, Zsidó Miniatűrök címen. A legkitűnőbb modern zsidó el­­beszélők remekei. A Pharos könyvek legközelebbi kötete A Bűrds­erszem Megjelenik október 1-én. A Pharos könyveket kizárólag előfizet kaphatják, havonta egy-egy kötetet. E fizetések: Negyedévre 250 lej, féévre -re lej, az Új Keret könyvosztályába külde­ndők: Cluj, Str. Baron L. Pop 10, a Phí­r Zsidó Könyvkiadóvál­lalat részére.

Next