Uj Kelet, 1935. április (18. évfolyam, 76-95. szám)

1935-04-27 / 94. szám

2 OLDAL szövetség Németország támadási szándékát állapítja meg az orosz és francia szerződőfeleken kívül, a locarnói egyezmény létrehozói is kötelesek Németország ellen fegyvert fogni. Az angol felfogás kizárja a gyors eljárást — ez igaz, de nagyon nagy erőt jelent. Ezzel az érvvel akarja Laval meggyőzni az oroszokat az angol felfogás opportunitásáról. Ez is sikerülni fog neki, mert a francia és orosz külpolitikai érdekek igen nagyon egyeznek ahhoz, hogy máskép lehessen. Aláírásra is kerül a napokban a franciaorosz szerződés. A Toseff-kormány, a bolgárok politikai kísérletezései,a bolgár kormányváltozás akkor történt, amikor Európában újra szélcsend uralkodik. A stresai és genfi izgalmak után most, mikor megint biztos utakon jár a diplomácia, mikor az európai politika középpontjában a francia-orosz szerződés áll, amelynek megkötése kétségtelen és amely éppen ezért nem szenzáció, nem foglal le. Most pihenünk, most kellő figyelmet szentelhetünk a bolgár politikai változásnak. De figyelmet is érdemel az új bolgár politika. Most európai fontosságú lett a bolgár politikai változás, mert politikai kísérletezés színhelye volt most Bulgária, mert levonhatjuk ennek a kísérletezésnek a következményeit, mert a bolgár példán láthatjuk, hogy a diktatúrák konjunktúrájának, úgy látszik, egyelőre vége. A bolgár kísérletezés utat jelent a demokráciától vissza a demokrácia felé, nem a demokráciához csak a demokrácia felé. Mert ha az ember egyszer eltávolodott a demokráciától, nehezen kerül vissza hozzá. A Toseff-kormány megalakulása mindenesetre eltávolodást jelent a diktatúrától. Bulgária pedig azért fordult el a diktatúrától, mert a diktatúra bármely formájával is kísérletezett, mindig a polgárháború rémével találta magát szemben. Gheorghieff, a fasiszta diktátor, a király ellen fordult és a nép királyhű részével kellett volna megküzdjön. Zlateff, a katona-diktátor katonai uralmat akart biztosítani, minden ellenfelével szemben. Itt is, ott is polgárháború, vérengzés veszélye fenyegetett. Ez nem kellett a bolgároknak. Belátták, hogy máshol, Németországban, Olaszországban, Oroszországban egész különös körülmények voltak szükségesek ahhoz, hogy diktátor kerüljön kormányra és hogy új diktatúrák születésének ideje nem jött meg. Még inkább visszariaszthatta a bolgárokat a diktatúrától a Severi görög forradalom rémképe. A maguk diktatúráját, amely saját tapasztalatuk szerint is elválaszthatatlan volt a polgárháborútól, a görög megtorlás színeiben látták, így a jugoszláv diktatúra enyhülése után meg kellett szűnjön a bolgár diktatúra is. A bolgár diktatúra megszűnése után a Toseff diplomata kormánya össze fogja próbálni fogni az összes erőket, egyeztetni fog. Az új kormány külpolitikája pedig nem fog változni, továbbra is a Jugoszláviával való megegyezés politikája marad. De ez nem is volt meglepetés azok számára, akik tudták, hogy a bolgár külpolitikára nagy személyes befolyása van a királynak, aki jugoszlávofil. Az olasz-abesszin konfliktus. Egészen a háttérben maradt az olasz-abesszin konfliktus. Semmi feltűnést nem keltett az a hír, hogy megint tárgyalni fogják ezt az ügyet. De ez jól is van így, mert egész biztos, hogy békésen fog elintéződni ez a konfliktus még akkor is, ha most még nem találják meg a megegyezés formáját. Mussolini csak szerette volna bekebelezni Abesszíniát, de tudja jól, hogy ezt nem lehet. Kisebb eredményekkel is megelégedne, amelyeket el is fog érni. Nem is Abesszínia miatt nem kebelezheti be Mussolini Abesszíniát, hanem Japán miatt. Abesszíniában van ugyanis az angol ipart felvevő japán textilipar egyik alapja. Abeszszíniában japán gyapotültetvények vannak, amelyeket meg fognak védeni a japánok. Ezért olyan nagyon biztos a dolgában " Abesszínia császárja, ״ Juda oroszlánja", ezért mer mint egyenrangú fél tárgyalni Mussolinivel. " SZOMBAT 1935. ÁPRILIS 27. ÚJ KILET A pecicai zsidóság en biok ünnepélyes fogadalmat tett az országépítés gondolata mellett A templomban megtartott 111״ Kelet-est״, a Wizo-bankett és egyébb jellegzetességek Pecica-Rovine, április 26. (Az Uj Kelet tud.) Pecicaról pattogó szavú, kategórikus ultimátum érkezett az Uj Kelet bánsági szerkesztőségéhez. — Vagy lejönnek a mi kerületünkbe is, vagy!... A másik vagylagos lehetőség konzekvenciáját tehát be sem várva, Aradon az ottani Palace-kávéház előtt szépen beültünk a Kuliner-család autójába és pontosan 36 perc alatt berobogtunk a nagy alföldi falu-metropólisba. Első utunk Kuliner Gyula vendégszerető házába vezetett — igy intézkedett a Wizo és a hitközség rendezősége — és itt az illetékesek mindjárt fel is vázolták az úgynevezett ״ Új Kelet-est“ programját. — Műsorunk — mondotta Kuliner Dániel, a hitközség agilis elnöke — nagyon gazdag. Marton Ernő dr úr, az Uj Kelet főszerkesztője fog beszélni az „Uj Kelet-este keretében és már most biztosíthatom Pecica zsidóságának vendégét, hogy szívesen hallgatjuk akár hajnalig is. A pecicai fogadtatás ilyen kecsegtető auspiciumok mellett indult el az egész társaság a templomba. A Wizo és a zsidó hitközség együttes rendezősége ugyanis abból az elgondolásból indult ki, hogy bensőséges zsidó ünnepélyt csakis zsidó falak között rendezhetnek meg és mert a pecicai zsidóság is, akár a galati zsidóság nagy kollektívuma, a maga tulajdonának legfeljebb a templomot mondhatja — idegyült tehát egybe a hallgatóság: az egész pecicai zsidó társadalom. A szépen kivltágított templomban elsőnek Kuliner Dániel hitközségi elnök üdvözölte dr Marton Ernőt. Meghatott szavakban fejezte ki a pecicai zsidóságnak a zsidó sorsközösséghez való ragaszkodását. Guttmann Ignác rabbi, az itteni zsidóság látható iránynyitója bibliai citátumokban gazdag beszédben köszöntötte a vendéget. Marton Ernő előadása Dr Marton Ernő, az Új Kelet főszerkesztője közel két és félórás előadásában a zsidó sors kétezeréves tragikumát vázolta. Az előadó elvezette hallgatóságát a zsidó sorsüldözöttség, a zsidó nyomor szélesen kitaposott országutjára és ennek során számokat, beszédes reális számokat , statisztikákat vonutatott fel a zsidó múlt, a zsidó jelen és a láthatáron bontogatózó zsidó jövő illusztrálására. A közel két és félórás előadás elhangzott. Sokan, akik itt Pecican számítanak, mondatták félre nem érthető hangsúllyal: — A főszerkesztő úr nagyon rövidre fogta előadását — beszélhetett volna még!... Az előadás után a lelkes Wizo-asszonyok léptek akcióba: a hitközség tágas, díszes tanácstermében pazar bankettet rendeztek, melyen a város egész zsidóságát látták vendégül. Ezek a nagyszerű zsidó asszonyok valóban mesterien értették a módját annak, hogy néhány pillanat alatt a legmeghittebb atmoszférát elővarázsolják. Már ennek a családias, meghitt atmoszférának jegyében szólalt fel különben dr Harnik Anna, a Wizo kitűnő elnöknője, az ügybuzgó Klein Mariska, az agilis Kohn Mihályné, a Wizo alelnöknője, továbbá az agilis Guttmann Ignác rabbi, a tudós zsidó férfiú, ilr Engel, a salontai hitközség elnöke és végül a minden zsidó ügyért lelkesedő Strasser Károly, illetőleg — a ״ Kari bácsi‘‘, akik innen az ország legtávolabbi nyugati csücskéjéből küldték a zsidó sajtón keresztül megható testvéri üdvözletüket — Erdély zsidóságának és a zsidó sajtó munkásainak. Az elhangzott üdvözlésekre dr Marton Ernő válaszolt és ezzel a pecicaiak úgynevezett demonstrativ zsidó ünnepélyének első fejezete lezárult. Pecicai vasárnapok A késő hajnali órákban az egybegyűltek szétoszlottak. Dr Marton Ernő az első vonattal elutazott. A riporter viszont az Ünnepi zaj elülte után a maga módja szerint akcióba lépett a Pecica-Rovine és az itteni zsidóság felfedezésére. Felderítő után: Pecican és Rovinen Felderítő munkánk különben szép perspektívákkal indult. Ragyogó, verőfényes vasárnapra ébredtünk — ez a falu-metropólia pedig úgy úszott a napsütötte alföldi alkon, mint egy képzeletbeli délibábos meseváros. Pecica oszthatatlan városi egység, a mibölcs közigazgatásunk mégis úgy intézkedett, hogy ezt a falu-metropólist két részre: Rovinera és a tulajdonképpeni Pecicara osztotta. Rovinenak az a nevezetessége, hogy tiszta magyar, Pecica százszázalékos román. A két részre osztott egységnek viszont 28 ezer lakosa van, de még mezőváros sem, hanem egyszerű község. Pecica természeti gazdagságával első helyen szerepel ebben, az országban. És talán éppen azért, mert messzi híres földjeiről és mezőgazdasági termékeiről a százszámú gazdag mellett még több a szegény, az úgynevezett zsellér. A pecicai társadalmi tagozódásnak különben már maguk a vasárnapok adják meg a különös specialitást. Az egyiken a módos gazdák, a másikon a zsellérek, a béresek ünnepelnek. Ezért aztán van gazda- és béres-vasárnap. Mi éppen egy gazda-vasárnapot fogtunk ki. A gazda legények elegáns lakk csizmát húztak, ruhájuk pedig az úr és a paraszt közötti változatokon mozgott. A gazda leányok nem igen tűntek ki. E tekintetben talán csak a román leányok egy része képez kivételt, ők testheztapadó selyemruhákat és lábaikon finom harisnyát viselnek, a béke jegyeA pecicai zsidóságben magára talált A pecicai felderítő útnak talán mégis az a legszebb része, mely Gutmann Ignác közreműködésével egy konkrétumhoz ,a pecicai zsidósághoz vezetett el. Közösen kutattunk a hitközség archívumában. Több, mint százéves múltra visszatekintő jegyzőkönyvek, héber nyelvű jegyzőkönyvek kerültek napvilágra, melyek mind aról tanúskodtak, hogy itt egykor intenzív zsidó élet volt. URÁNIA MOZGÓ ünnepi műsor! URÁNIA MOZGÓ GRÓF MONTE CRISTO Dumas Sándor világhírű regénye teljesen új feldolgozásban. Főszerepekben: ELISSA LANDI és ROBERT DONAT. Előadások kezdete vasárnap és hétfőn d. e. 11-kor 40 éV ÓTA Dr.GRUNWALD SANATORIUM A ן_____________________________ — ---------Sebészeti, nőgyógyászati és szülészeti osztályokkal, mérsékelt és általány árakon. Legmonternelbbul berendezett Röntgen- és vegyi laboratóriumok. Rádiumkezelés Belgyógyász-diagnosztikai és diétás osztály. Szabad orvosválasztás. — Klinikai osztály napi 8 pengő. Telefon :1. 462-59. Budapest, Vilma Királyné út 11-15 A PÁRIZSI MINTAVÁSÁRRA (1985 május 18-től juintue-ig) megy ez évben minden erdélyi kereskedő és iparos a vásárlásait eszközölni. — 8000 kiállító — 2 millió vevő A vásár tartama alatt nagyszabású párizsi Ünnepélyek. A vásárigazolvány tulajdonosainak jelentékeny egyéni utazási kedvezmények vannak biztosítva. Vásárigazolványok és felvilágosítások: AGENT COMERCIAL DE FRANCE 1, strada Matia, CLUJ. Ez a felfedezés az itteni zsidóság körében mély visszhangot váltott ki. Mindjárt összeültek a pecicaiak legjobbjai és az elel szelleméül áhatva, megindult a lelkes agitáció, mely kétszer huszonnégy óra alatt lerombolta az eddig fennálló válaszfalakat s a pecicai zsidóság egy úgynevezett monstr gyűlés keretében magára talált. Ez a gyűlés pedig egyhangúlag kimondotta — régi 17 év után! — a Zsidó Nemzeti Szövetsz pechai helyi csoportjának megalakulását. E sorok írójának jutott az a megtiszteltetés, hogy az alakuló gyűlést úgynevezett korelnöki minőségben megnyissa. De ezutá már minden magától ment. Az uj vezető** is megalakult, melynek névsorát az Uj Kelet pecicai estje emlékéül ideiktatjuk: Elnök: Strasser Károly, alelnökök: Weil József és Kühner Gyula, főtitkár: Kohn Kály, titkár: Éliás Andor, jegyző: Kuhne Vidor, pénztárnok: Messer Ferenc, ellenőrök: Goldberger Sándor, Zeinler János Ländler Márton. Választmányi tagok: Friedmann József, Friedmann Ferenc, Giflocy Gyula, Kuliner Mór, Kuliner Dánie Krámmer János, Kertész Pál, Grálizer Ferdinánd, idősebb Róth Márton, ifj. Roth Márton, Schlesinger Ferenc, Braun Izidor, Friedmann Lajos és a Wizo által delegálandó ki tag. Ezenkívül: K. K. L. biztos Friedman Ferenc, illetőleg sékerbiztosok: Kuliner Pl és Fülöp Jakab. Megalakult ezenkívül a kuturbizottság, melynek elnöke: Gutmann nác, tagjai: Weinmann Imre, Redner Adól dr Krausz Béla, dr Friedmann Ferenc Kohn Mihály. A Zsidó Párt helyi képviseleteként megalakult a politikai bizottság melynek elnöke Reiner Adolf, tagjai pedi Fülöp Dezső, Friedmann Ferenc, Gerlec Gyula, Berkovits Bernát és Weinz Feren Végül a vigalmi bizottság elnöke lett Kutner Vidor, Steiner Ferenc, Friedmann Lajo Kultner Pál, Ländler Márton és Jakobert Rudolf. Az újonnan megválasztott vezetőség névében Strasser Károly elnök mondott köszöntet a bizalomért és megfogadta, hogy tevkenységét egyrészt a zsidó honalapítás elméért, másrészt a pecicai zsidóság békéjen megteremtéséért fogja kifejteni. Felszólalég dr Weisz József alelnök, aki lelkesedés és összetartásra szólította fel az egybegyűteket. És ezzel, a Wito és a helyi csoporton kresztül, a pecicai zsidóság is belekapcsolódó az újjáéledés vérkeringésébe. Friedrik — Gyermeknyaraltatás a tordai sósfürőben. Hamburg Szerén, a cluji Montensori olda vezetője, Julius és augusztus hónapokban tordai benyafürdőben 4—12 éves gyermekek részére nyaraltatást rendez. A zöld sósfürdőt, tekintettel sós, páradús, permetee levegőjére és napsütéses klímájára, tőt neves professzor a tengeri fürdőkkel egye értékűnek tartja és ezért úgy az egészség gyermeki szervezet szünidei felfrissítését mint nehezen fejlődő, vérszegény, étvágytlan és légcsős, hörghurutban szenvedő gyerekeknek ajánlja. A környezetváltozásra egykorú társakkal való együtt lét, különös ideges, rossz étvágyú és rosszul alvó gyermekre nagyon jó, kiegyensúlyozó ható* van. A pedagógia irányítása korszerű , velési és lélektani elvek szerint történik, társalgási nyelv német. Higiénikus hálóbák, tágas, levegős nappali terem. Szép * kiépített fenyőerdőtől övezett strand és pai i Bőséges, a gyermeki szervezetnek megfelkeszt. Orvosi felügyelet. Bővebb felvilágositások, valamint jelentkezések Clujon, köznapokon délelőtt az óvoda helyiségét* I Str. Elisabeta 10. Kérésre prospektus.