Uj Kelet, 1937. április (20. évfolyam, 75-98. szám)

1937-04-01 / 75. szám

2. OLDAL Csak a legjobb az ön részére elég jó. Ezért okvetlenül csak a legbiztosabb, leg­­egészségesebb és legfinomabb ״ BRIL­­LIANT EXTRA PREVHSSIMA“ valamint a PREVBEROS SILKEN FINEST gumit kérje és meg fog győződni arról, hogy annál jobb nem is létezik. iségét fogadja és előttük jóindulatú nyilat­­kozatokat tegyen. Az angol kormány ezért­­kinevezte az úgynevezett királyi bizottsá­­­got, amely két hónapig ülésezett Paleszti­­inában, jelenleg pedig Angliában hallgatja­­ki a különböző szakértőket. Tulajdonkép­­­pen a bizottság legfontosabb feladata an­­nak a kikutatása volt, hogy mi okozta az 1936 áprilisában kirobbant zavargásokat. Még élénken emlékezetében van mindenki­­nek, Hogy a bizottságnak meglehetősen­­hosszú ideig kellett várnia arra, míg a ter­­­rorista urak megengedték, hogy a bizott­­ság az országba jöjjön és munkáját meg­­kezdhesse. Az arab sztrájkot és terrort néhány nappal a bizottság megérkezése előtt hivatalosan befejezettnek nyilvání­­tották. Azoknak a katonai egységeknek nagy részét, amelyet a zavargások ideje alatt hoztak az országba, újra visszaküld­­ték hazájukba. Alig hagyta azonban el a bizottság az országot,s az arab terror újra sokkal erősebb mértékben éledt fel. Az an­­gol kormánynak tulajdonképpen egy új királyi bizottságot kellett volna kinevez­­nie, annak megállapításába, hogy mi okoz­­ta ennek az új terrorhullámnak a kirobba­­­nását. Ez persze nem történt meg, azonban biztosra lehet venni, hogy a kormány rö­­videsen néhány új zászlóalj katonaságot küld az országba. Talán szükségesnek fogja azt is tartani, hogy az angol zászlót ismét meglobogtassa a haifai hadikikötő־ ben. ״ A királyi bizottság néhány héten belül a parlament elé fogja terjeszteni feszült érdeklődéssel várt jelentését. Jósaim ter­­mészetesen nem lehet. Annyi azonban már most is bizonyosnak látszik, hogy a bizott­­ság nem fogja kettévágni a bonyolult hely­­zetet. Itt nincs olyan gordiuszi csomó, amit kettévágással meg lehetne oldani. Bi­­zonyos az, hogy a Balfour-deklaráció és a mandátum­szerződés az angol kormány számára nem egyszerű makulatúrapapír. Emlékeztetni akarunk itt a Jewish Agency jogtanácsosának Leonard Steinnak a kirá­­lyi bizottság előtt történt emlékezetes val­­lomására. Lord Peel, a bizottság elnöke feltette a kérdést: •— A mandátum­szerződés megállapítá­­sait természetesen megváltoztathatja a Népszövetség? Leonard Stein nyomban válaszolt:­­— Igen, de csak az amerikai Egyesült Államok hozzájárulásával. Tudniillik, Anglia Amerikával, amely nem tartozik a Népszövetséghez, külön Szerződést kötött, amelyben kötelezte ma­­gát, hogy Palesztinában Zsidó Nemzeti Otthont épít. Ebből a kis jelenetből is megállapít­­ható, hogy Anglia nem fog törekedni a mandátum-szerződés megváltoztatására. Nem is beszélve arról, hogy politikai és stratégiai érdekei kívánják meg Angliá­­nak azt, hogy Palesztinában a zsidóság partnere legyen. Végső fokon tehát a királyi bizottság jelentése mégis csak úgy fog kinézni, mint a­­régi osztrák világban, amikor a kormány csak úgy tudta pozícióját megtartani, hogy egyáltalában nem volt takarékos a mindkét oldalnak szóló ígéretekkel. Palesz­­tinai viszonyokra alkalmazva a régi oszt­­rák sémát, meg lehet jósolni, hogy a kirá­­lyi bizottságtól nem lehet salamoni ítéle­­tet várni, hanem csak olyan ítéletet, ame­­lyet a zavar és a pillanatnyi nehézség dik­­tál. ­ Megszüntetik Angliában a vak és acél behozatali illetékeit. Londonból jelentik: Csü­­törtöktől kezdve Angliában megszüntetik a vas és acél behozatali illetékeit. ÚJ KELET CSÜTÖRTÖK, 1937. ÁPRILIS Anglia elismeri az abessziniai olasz impériumot a Népszövetség legközelebbi ülésszakán ? PÁRIZS, március SI. (Rador.) A Petit Párisien római jelentése szerint olasz körök­­ben lehetségesnek tartják, hogy Anglia a Népszövetség május 24-i ülésszaka alkalmával elismeri az abesszin birodalmat. * H­erzl-drámát rendez Reinhardt Newyorkban Karrier személyesíti meg Herzl alakját színpadon és filmen Newyork, március 31. Érdekes drámát rendez legközelebb Newyork egyik előkelő színházában Max Reinhardt. A dráma­ Herzl Tivadarnak életéről szól, a dráma főszerepét pedig a newyorki bemutatón Fritz Kortner, a német színpadok nagy művésze játssza.­­ Az amerikai Rhelbert dolgozta fel drá-­­­mává Herzl ,Tivadar mozgalmas életét. Az­­ ősbemutató pedig — mint Newyorkból je­lentik — az ottani Manhattan Opera szín­­padán lesz, még­pedig a jövő hónapban. Max Reinhardt vállalta a dráma rendezé­­sét nemcsak a színpadon, hanem filmen is, mert röviddel a színpadi bemutató után­­Hollywoodban meg is filmesítik a Herzl életéről szóló darabot. ]És ahogyan a szín­­padon, úgy a filmen is, Fritz Kortner fog­­ja megszemélyesíteni Herzl Tivadar alak­­ját. A LERESCU jiddis operett-társulat második előadása Clujon április 3-án, szombaton este a katolikus gimnázium dísz­­termében. Színre kerül Ifié ÍZ IMin Mint! (Mein Staetele Beltz) és pótlólag ״Die Schwieger“ cimü sláger. Főszerepben: ADELA LEHRER opera énekesnő. Rövidesen megkezdi Clujon működését az automata­ telefon 30 távbeszélő állomást állítanak fel a város utcáin Cluj, március 31. Túlzás nélkül elmondh­ttatjuk, hogy valóságos telefonláz uralko­­­dik a városban. Az önműködő telefonra úgy gondol a legtöbb ember, mint valami jótéteményre, vagy legalább is valami ki­­tűnő szórakozásra, s a telefonelőfizetők úgy várják, májust, mint az ״ új idők haj־­­nalát“. Az is lesz. Csak az tudja kellőleg értékelni az önműködő telefon nagy elő­­nyeit, akinek naponta ׳— ne mondjunk so­­kat — legalább kétszer kell használni a távbeszélőt. Ez a napi két beszélgetés már éppen elég ahhoz,,hogy az ember rájöjjön, milyen idegmegerőltetést jelent jelenleg telefonon beszélni. Szidjuk a kisasszonyt, pedig szegény nem is hibás, ő megteszi, amit tehet, az elavult rendszer hibáival megbirkózni azonban a legjobb akarattal se tudhat. ]Éppen Transzilvánia fővárosa az a város, ahol a legrégibb a berendezés s talán ezzel lehet megmagyarázni, hogy például Timisoarához viszonyítva­­— mely pedig lakosság tekintetében Cluj mögött marad — jóval kevesebb az előfizetők szá­­m­a. Timisoarán ugyanis már jóideje köz­­ponti­­,batériás“־ rendszerűvé alakították át a központot. A rendszer fő előnye, hogy a kagyló letételével megszakad az össze­­köttetés ,é­s ennek az újszerű, mai idők­­nek megfelelő rendszernek köszönhető,­­hogy gyors iramban felszökött az előfize­­tők száma. Rövid idő alatt háromszáz új előfizető Az előjelek arra vallanak, hogy nálunk, ahol nem is központi bazeriás, hanem ön­­működő rendszert vezetnek be, rövid idő alatt meg fog kétszereződni az előfizetők száma. A telefon­­okban megkönnyíti az életet, sok fáradtságtól megkímél s ha tényleg elsőrendű, úgy azok, akik tehetik, mind szívesen állnak be az előfizetők közé. Két hete folynak a jelentkezések az ön­­működő távbeszélő előfizetői közé s ezalatt az idő alatt majdnem háromszázan kérték az önműködő telefon felszerelést. Termé­­szetes, hogy a tömeges jelentkezést nagy­­ban elősegíti az, hogy a telefontársaság az új előfizetőknek teljesen díjmentesen, mind­össze egyhónapi előfizetési díj előzetes ki­­fizetése ellenében vezeti be a telefont. Ezek a távbeszélő népszerűsítését célzó ki­­vételes körülmények május 1-ig maradnak érvényben s akik addig jelentkeznek, épp­­úgy bekerülnek az önműködő rendszer új telefonkönyvébe, mint a régi előfizetők. Nem kell mondanunk, milyen nagy jelen­­tősége van az előfizetők szempontjából an­­nak, hogy nevük és készülékük száma ott szerepeljen az új könyvben. A jövőben nem lehet majd a kisasszonytól érdeklődni valamilyen szám után, mivel mindenki ön­­magának kapcsol. Persze tudnia is kell a számokat... Ha valakinek száma hiányoz­­ni fog az új könyvből — ami abban az esetben fordulhat elő, ha május 1-e előtt nem jelentkezik — beszélhet ugyan más­­sal, őt azonban úgyszólván lehetetlen lesz felhívni, mert nem tudják a telefonszámát. Míg a telefontársaság irodájában napon­­ta húsz-huszonöt új előfizető jelentkezik, addig az önműködő központ új épületében szakmunkások serege vezeti helyeire a vá­­rosból befutó ezer meg ezer vékony drót­­szálat, amelyek mindegyike egy-egy vona­­lat jelent. A gépek és különleges készülé­­kek már mind a helyükön vannak. Utcai állomások Külön meglepetést készít elő az önműködő rendszer bevezetésével a telefontársaság a lakosság számára. Nyilvános önműködő táv­­beszélőállomásokat létesítenek a város kü­­lönböző részein. Egyelőre harminc állomást állítanak fel, ha azonban szükség mutatko­­zik rá, növelni fogják az állomások számát. Egy beszélgetés öt­lej lesz, tehát olcsóbb, mint bárhol a külföldön. Bizonyos, hogy az utcai telefonok rövidesen rendkívüli nép­­szerűségre fognak szert tenni. ״״דב זרוקנ^ק איד הרות-דומלת ינעשזורטעפ טכוז ןעגייא דמלמ ריפ ׳ארמג ׳ס״ות שמוח ישר עטרעפפא ןיב ח״ר •רייא Adresse: Bartfeld Fischei, Petrosenl. Nyolcéves nyerm­ek­­táncosnő len­yel a Klisáairó-klubban .Érdekes vendége lesz április 1-én az Újságíróklubnak. Rend írva : éves kis művésznő egész estét be­töltő műsort mutat be az Újságíró­­club pódiumán. Az érdekes műsoros román, orosz és angol táncok, ének­­számok váltakoznak. A WIZO zsidó hang versenye A Wizo, mint annyi más vonatkozó a zsidó pr­ogramadásban is megelőzte az ízes, kulturmunkát űző és kulturtermét bemutató zsidó közületeket. A Wizo zeneestet rendezett, mely kiváló előadók részi munkáján keresztül ismertette ve­­lünk a zsidó zeneirodalom néhány mesi ízelítőt adott a zsidó­ költészetből és kitűnő transzilvániai zsidó zeneszerzőt tatott be, mint a közönségünk előtt már mert Boskovits Sándort és dr. Fried­ Andort, a timisoarai nagytehetségű elt és komponistát. Al Wizo már évekkel el is kísérletezett hasonló estély rendezésév kedd esti hangverseny már szélesebb tekben mutata be a zsidó zenét, elsőse pedig a zsidó zenének transzilvániai­­ kell. Hézagpótló, komoly zsidó munka ez, mely példát mutathat: olyan kincsei­nak a zsidó zeneéletnek és olyan szó más munkásai a transzilvániai zenésze­nek, hogy ezeket a kincseket feltárni, csak egyetlen szervezetnek volna nevelői kötelessége. A WSzo irányt­tató, kedd esti hangversenye ezért voltti­lentőségteljes. Hogy sajnos ebben a vár, nincs egyetlen elfogadható zongora sem hogy az előadótermek tekintetében is iga­zányán állunk, mit sem von le a hangver értékéből, ha ezek a hiányosságok bet­solták is az est zökkenőmentes megrő­zését. Hiányoltuk, hogy a hangvesenyt nem tette be rövid ismertető előadás. Elsőnél Friedmann Andor lépett a pódiumra és saját szerzeményű zsidó kompozíciót a tött be. Első hallásra nehéz bírálatot dani a szerzemények fölött. rgjz volt az síink, hogy Friedmann hűségesen tartja az eredeti népi formákat és a kompozíci­­en a karakterisztikus részek kellő kido­rításával válik érdekessé és eredetivé,­lönösen a Nigun Sabbatnál éreztük, a rész elsőrangú előadásában, hogy itt a­­­ponista szántszándékkal húzódik hátra a népi kompozíció eredeti elemeit tárja művészi és hiánytalan arányérzékkel épített keretben. De mindezek mellett­­ kell megemlékeznünk dr. Friedmannra virtuóz zongoristáról, aki hangszerének hatott mestere. Egyéni szet az átfogó le­let és kifejező erő ad ennek a játéknak, összes előadott számai: az említett Ni. Sabbat mellett az Unsane Tokes, az hivdalta, a h­asszid tánc és az utols játszott két lakodalmi dal lelkes ünne váltott ki a közönségből. Jiddis dalokkal először mutatkozott nálunk Loki Bözsi, a Wizo-szervezeti­­ nek országszerte ismert egyik vezetője. Bözsi finom megjelenésével, kellemes h­­ával és intelligens előadókészségével Sággal elbájolta a közönséget. Intellekt dizőzt ismertünk meg benne, aki, ha aki maradandó sikereket szerezhetne maga az előadóművészet rögös pályáján is. נ intelligenciával, mint zsidó előadóművér­re komoly hézagpótló szerep várna . Steht sich dort in Gasele és a Bialik előadása tetszett nekünk a legjobban. Fejér Sándort, a kiváló hgedomm tapsviharral köszöntötte a közönség.­­ Boskovits Sándor finom kíséretével a Kadisat és Ad­ron Zsidó melódiák c. sze­ményét mutatta be, ráadásul pedig Bo­vits Sándor egyik már ismert heg­yűvét játszotta. Fejér Sándor melo­dusa játékában éppen az átélés a­­ége a megkapó: ez most sokso­san érvényesült ezekben a szomorú s a­z élet mérhetetlen fájdalmait visszatari dallamokban. Szívesen hallanák már­­ Sándort önálló hangverseny keretében. ■A lelkes közönség hosszasan ünnepelt est előadóit, akik itt nemcsak művész nyújtottak, de kulturmissziót is teljes­­ek.

Next