Uj Kelet, 1940. január (23. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-03 / 1. szám
cacuMst* * !24 fi!. , f* «**re* 1910 »1 *«־ IH, negyedfrrr« fl, 10 dollár. — Mortal — Ab '׳ l-l'vuríAKaJU 1U 40 Edüvít, ftaffcrtrai ן per»dftae N#, 4S. D•״. TrflhanM CtaJ, IN) UIKHET ZSIDÓ !UNIAT ŞŞŞŢlAregtej UiácdőU ággu z angol és francia kormányokat már aháború alatta főleg az különböztette a többi hadviselőtől, hogy a háború sok márdos rendkívüli kiadását nem bankeset, hanem részben adókkal, részben pedenkszserveseteik útján, normális bank formájában felvett államkölcsönökkel ítéli. A négy és fél évig elhúzódó világra utolsó negyedében történt meg, hogy Angliában, mint Franciaországban mégis bankópréshez folyamodtak, ami által a fien oly gazdag két nyugateurópai állam elismerkedett az infláció nyomorúságos ikezményeivel. Ennek emléke ma is él méla és angol polgárokban és éppen ezért ontani háborúban mindkét kormány a eprés nélküli normális finanszírozás ezt teremtette meg azzal, hogy a csuklászati számokkal kifejezhető háborús Egeket bankóprés nélkül teremtik elő. int azt már közöltük, az angol paria— több részletben — egymilliónd fontot, ki a parlament pedig 800 milliárd franankot irányzott elő 1940. évre a háborúzkozására. Ez a két csillagászati szám mi.a bankjegyforgalmának közel ötvenhét teszi ki, vagyis akkora összeget, nek az egynegyedével — kölcsön forban — az 1932. évi londoni világgazdakonferencia pénzügyi szakértői az egész, gazdasági válságot több évtizedre ilkvitálták volna. Az a tény, hogy a hágyévi folytatásához csak az egyik had félnek rendelkezésére áll ekkora összeg, ironyítja, hogy ezt a háborút mégsem jogi okok, hanem olyan politikai célok kellé, amelyek elhárítására a lenti őstél nagyobb tőkék sem volnának elek. •A német oldalról, de főleg a hivatalos propaganda részéről még mindig szerintegetni a pénztőke háborút előidézőét, joggal felmerülhet az a kérdés, akora összeggel nem tehetett volna hűteni a békét? Nem tehetett volna-e a csillagászati számokban kifejezett ■kot az emberiség jólétének biztosítójt fordítani? Mert azzal aztán a legkisebb ן a és angol tőkés is tisztában van, hogy : ti összegeket neki kell majd fedezni׳*, pedig minden számottevő ellenérték nőttppen ezért aligha hihető el, hogy a tek által emlegetett banktőke mohóidézte elő ezt a féktelen embervér- és 11 /irtást. Lgszomorúbb az egészben az, hogy a m 1t fronton még alig volt számottevő 11 és a fenti összegek tulajdonképpen anyagraktárak késztetnöveléseihez sziki;- 1*k. Vájjon mekkora összegeket kell még !viselőknek előteremtenie, ha a Sigfried- I igmot-vonalak között komoly harcok ׳ k? Erre borzalom még gondolni is, 11׳ vonatkozásban. wgy■ megvalósulásik ost lepergett év nemzetvédelmünk tejlesztésének előkészítését jelentette morális, mind anyagi szempontból, de támadó célzattal, hanem azért, hogy a rog szükség esetén meg tudja védeiaz ország történelmi jogait és területi irását. ׳elesi szempontból őfelsége kezdeménye a múlt év minden románok lelki ülését jelentette a Nemzeti Újjászületést keretei között, ami alatt őfelsége teette a hadsereg felszerelésének hatalmunkáját és a legbiztosabb szervezettegügyi alapjait rakva te annak. A vezek minden gondja arra irányult, hogycsaládtagjainak, akik az ország határrkodnek, megkönnyítsék a megélhető- 9ץ hatalmas felsegitési mozgalmat ttak meg. /v helyi közigazgatás! szervek, lányok, m**gy«.főnökségek és költségrek is eredm nyt értek már el a zászló alá családjainak felsegélyezése érdeke-IQ5t«»-.-K 1‘w f !‘twhrt \%) Őfelsége újévi rádióbeszéde BUCUREŞTI, január 2. Őfelsége, Károly király Szilveszter ..szakáján rádiószózatot intézett az ország lakosságához. Românu׳ új muzikaéve a koronás 6 ráda szózatának jegyében kezdődik. Őfelsége rádióbeszédéről és constantai útjáról lapunk harmadik oldalán közlünk részletes tudósítást. a finnek fontos Bvizeimet jelentenek, Leningrad szerint nem történt fontosabb esemény Finnországnak a skandináv államok részéről .a!n in !(•י«!!»résé* Bernuben nem tekintik a semlegessé!! megsertesene* Helsinki, január 2. (Rador.) A finn hadvezetőség a december 30־ án lefolyt harcokról a következő közleményt hozta nyilvánosságra: ״ Suomisalvitól délre és Kiantajervitől nyugatra a finnek a 130-ik orosz hadosztály ellen győzelmet arattak és az orosz csapatokat szétszórták. Az oroszoknak nagy veszteségeik voltak, a finnek nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak: 150 teherautót, 27 ágyút, 2 páncélos autót, 600 szekeret, 250 lovat és igen nagy mennyiségű lőfegyvert. Az oroszok vesztesége több ezer ember. Salla mellett a finnek visszavertek egy orosz támadást és két harcikocsit semmisítettek meg. A Ladoga tótól északra még folynak a december 29-én megkezdett hadműveletek. December 30-án Hango mellett légitámadás volt, amelynek egy emberélet és több ház esett áldozatául. December 31-én a karéliai frontszakaszon az orosz repülőgépek bombáztak egy sebesülteket szállító vonatoszlopot, bár ezen rajta volt a vörös kereszt. A finnek lelőttek egy támadó orosz bombavető repülőgépet. Stockholm, január 2. (Rador.) Havas: Már néhány nap óta a Suomisalvi-szakaszon heves harcok folynak, itt az orosz csapatok kitartó harcok árán igyekeznek utat nyitni maguknak a Botteni öböl felé és ilyen módon keresztülvágni Finnországon. Szombaton az ütközet még a finnek győzelmével végződött. Vasárnap az ״ Aftonbladet“ című lap tudósítója Mannerheim marsall közvetlen környezetéből azt az értesült közölte, hogy a finnek kategórikusan győzelmet arattak s körülvették és megtizedeltek egy 1500 főből álló orosz hadtestet. Az orosz front mögé jutottak a finnek? Stockholm, január 2. (Rador.) A Havas jelenti: A finnországi hadműveletekkel kapcsolatban a Svenska Dagblad jelenti, hogy Suomisalvinál állítólag 20.000 orosz katona pusztult el. A finn csapatok Kukno közelében is átlépték a határt. Xivivaea és Ihuri mellett szintén átlépték az orosz határt a finnek. Valeniusz tábornok még nem erősítette meg a murmanszk—leningrádi vonalon jelentett finn sijárőrtevékenységet. Ellenben arról ad hant, hogy több a járorkistesíítmények Salmi jarvi vidékén az orosz vonalak mögé jutottak. Leningrád jelenti... Moszkva, január 2. (Rador). TASS: A leningrádi katonai körzet vezérkarának közleménye január 1-én: Semmi fontos esemény. A szovjet repülők sikerrel bombáztak bizonyos vidékeket. Két ellenséges repülőt lelőttek. (A sió, január 2. (Rador). A norvég távirati iroda jelenti, hogy a norvég hatóságoknak semmi tudomásuk sincs arról, hogy szovjetrepülők megsértették volna Norvégia határát. Mégis, — mondja a közlemény — a vizsgálatot bevezetik, mert azon a vidéken, ahol állítólag határsértés történt a határvonal több helyen elszigetelt. Németország nem emel kifogást a Finnországnak nyújtott skandinááv segítség ellen Stockholm, január 2. (Rador). Hétfőn éjjel és kedden reggel többszáz önkéntes indult útnak Svédországból Finnország felé. Az önkéntesek életkora 18 és 55 év között váltakozik, a legkülönbözőbb körökhöz tartoznak, de a munkások többségben vannak köztük. Január első napjaiban még sok önkéntes indul Finnországba. Stockholm, január 2. (Rador). A Havas jelentése szerint Németország nem tekintheti a semlegesség megsértésének azt, hogy a skandináv államok hadianyagot engednek át területükön Finnország részére. A Dagens Nythenthens című lap berlini tudósítója azt írja, hogy a német kormány nem tekinti a Finnországnak adott segítséget olyannak, mint amely Anglia közvetlen érdekeit szolgálja és nem kívánja a Skandináv államoknak segélymozgalmát semmiféle tekintetben korlátozni. (Folytatása az utolsó oldalon) téren is erősbödést jelentett. A költségvetés egyensúlya biztosította az állam összes szükségleteinek fedezését és ezekben a nehéz időkben a földművelés támogatásával, annak fejlesztését is lehetővé tette. Jól megfontolt intézkedéseket tett a mezőgazdasági termékek értékesítésére, magtárak építésére, a mezőgazdasági termékek iparosítására, emelte az ország gazdaságát, miáltal az állam szembenézhetett minden szükséggel. Az állam legfontosabb feladata a földművelés gondos előtérbe helyezése volt, melynek szimbólumaként őfelsége II. Károly ekéket és mezőgazdasági eszközöket ajándékozott az arra érdemes, szorgalmas földműveseknek. A népegészségügy is, mint a nemzetvédelem egyik legfontosabb tényezője, nagy lépésekkel ha■kadt az elmúlt esztendőben s különleges gondoskodást mutatott a falvak egészségügyi viszonyainak megjavításait illetőleg. Megszakítás nélkül folytatódtak a közmnmunkák, utak, országutak és vasutak, mint amilyen az Ilvamica—Vatra Dornei, Apahida—Tövis—Csimpina—Brassó építése. Fontos közoktatásügyi törvények készültek, amelyek praktikus foglalkozások felé . Irányították az ifjúságot. Az ország álhatva a legbékésebb érzésekkel, megőrizve csorbetetlen semlegességét, felkészülve áll erős szívvel és reménységgel, Istenbe és holb uralkodójába vetett hittel minden esemény előtt — az újév küszöbén. VILÁG TŐKÉI Palesztina! helyzet- Jelentés írta: BRUZSLAY ISTVÁN Gazdasági és politikai nehézségek közepette zajlik Palesztina belső élete a háborús időkben. E nehézségek nemcsak a világszerte tapasztalható fennakadásban, hanem főleg a bevándorlás szerencsétlen formáiban lelik magyarázatukat. Az utóbbi két évben mintegy 70 ezer, főleg illegális bevándorló özönlött az országba, anyagi erőforrás, szervezeti keret, megfelelő nyelvtudás és szakismeret nélkül. Ha programszerűen foglalták volna el szervezeteik által kijelölt munkahelyeiket, talán túlfeszülnek a pártkeretek és nyilván nem kerülhető el a munkanélküliség, de elkerülhető lett volna az, hogy a városokban szervezetlen elemek aláássák a munkapiacot és egymással konkurráló piaci árusok pé- Initsák meg a kereskedelmet. Meg kell menteni a talaj nélküli mene- s kerteket — ezzel a jelszóval látott hozzá a Hisztadrut e komoly kérdés megoldásához. Az erdélyi zsidókat a probléma azért érdekli közelebbről, mert a menekültek jeentős része magyar anyanyelvű, Magyarország területéről származik. A budapesti nagy hitközség vajmi kevés érdeklődést tanúsít a Palesztinába került sok ezer budapesti luftmensch sorsa iránt, akik úgy kerültek Palesztinába, mint légy a tejbe, teljesen magukra hagyva, a legminimálisabb helyi ismeret nélkül, javarészt szakmák nélkül. Lézengenek az országban és csak az életösztön élt beléjük olykor-olyan kor ötleteket a mindennapi kenyér előteremtésére. A Hisztadrut, reájuk való tekintettel, miután csak magyarul tudnak, és más nyelvet nem ismernek, külön magyar ügyosztályt szervez, amely igyekszik a magyarajkú menekültek kérdését rendezni. Walter Eliezert bízta meg a Hisztadrut az akció vezetésével. Walter háromhetes tanulmányutat tett az országban, majd a Hisztadrut haifai székházában mintegy 150 menekült és a kérdés iránt érdeklődő ,,öregebb“ palesztinai magyar ajkúak előtt ismertette az eddig tett intézkedéseket. A falvakon a kollektív munkáscsoportok új formáit alakították meg, a chavurákat, a városokban pedig szövetkezetekbe igyekeznek beiktatni a menekülteket, mégha szakmanélküli fekete munkások is. A szakembereket osztályozzák, hogy az illegális bevándorlóknak e tohuva bohuja szűnjék meg az országban. Mintegy tíz havura kezdte már meg működését, amelyekben több száz magyarországi menekült dolgozik. A legkomolyabb a városokba rekedt menekültek helyzete, akiknek elsősorban munkát, vagy átmeneti szociális segélyt kell nyújtani és oda kell hatni, hogy ezek az emberek közelebb kerüljenek az ország szellemi és belső életéhez is. Az értekezleten felszólalt Dobrin, a Hisztadrut egyik haifai vezetője is, német nyelvű beszédében elemi tudnivalókról oktatta ki a menekülteket. Palesztina gazdasági helyzete tekintetében és rámutatott arra, hogy az ország mennyi odaadással viseltetik a menekültek tragikus sorsa iránt. A revizionistákkal való együttműködés reményében indította meg Ruthenberg a Maas Hacherum akciót. A háztulajdonosok szövetsége rövidesen közölte a Vaad Leumivel, hogy nem hajlandó résztvenni az akcióban. A tárgyalások azóta is folyamatban vannak velük. Közben a revizió-