Uj Kelet, 1940. február (23. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-01 / 24. szám

2. OLDAL ly­ással birt a semlegességi törvény értel­­mezésére. Ez a törvény nem tesz különb­­séget támadó és áldozat között. Mindkét hadviselő féllel szemben azonos magatar­­tást tanúsít. Mindkét hadviselő fél vásá­­rolhat fegyvert és muníciót Amerikától és ״ Cash and carry“ klauzula intézkedé­­seinek megfelelően. Semmilyen reprennzá- t­­iót nem tartalmaz azzal az állammal szemben, amely a támadás bűnét követ­­te el. Roosevelt azonban Finnország esetét il­­­­letően bevezette a semlegességi törvény-­­ be ,­az erkölcsi embargók fogalmát. 1939. szeptember elsején a német-lengyel háború kitörésének napján Roosevelt felhívást intézett az európai nagyhatalmakhoz és Lengyelországhoz s a nyilvánosság előtt azt kérte tőlük, kötelezzék magukat arra, hogy­­ nem fogják a nyílt városokat és a polgári­­ lakosságot bombázni, természetesen a köl­­csönösség szempontjának figyelembe véte­­lével A felhívás alapján Roosevelt élesen elítélte a szovjet Finnország elleni katonai akcióját és az erkölcsi embargó alapján megtiltotta a repülőgépgyárosoknak, hogy egyetlen készüléket is adjanak el annak a hadviselőnek, amely kifogás nélkül bűnös­­nek bizonyult a polgári lakosság bombá­­zásában. Ezt a tilalmat alkalmazták a re­­­­pülőgéphez szükséges benzin, a petróleum­­ finomításához szolgáló ipari védjegyek, sab. eladásánál is és más területekre is kiterjedhető kormányintézkedések alap­­ján. A semlegességi törvényt ily módon ki­­szélesítették a támadás meghatározásának kritériumával és az ״ erkölcsi embargók fogalmának és gyakorlatának bevezetésé­­vel. Ezek az ujjítások nemcsak Finnország ן esetével kapcsolatosan érdekesek, de két-­­­ségtelen, hogy precedensként is jelentő-­­­séggel bírnak a jövőt illetően. A finn-orosz háborúnak ily módon az­­ amerikai semlegesség alkalmazása szám­á-­­ ra váratlan jogi következményei vannak. Ezen kívül fontos következményekkel jár­­hat magára az amerikai politikára is. A Finnország körül kialakult egyhangú ál­­lásfoglalás megerősíti Roosevelt külpoli­­tikáját, azt széles nemzeti alapra helyezi és újabb csapást mér az izoláltság hívei­­re. Valószínű, hogy holnap valamely re­­publikánus elnök sem fog más külpoliti­­kát folytathatni, mint amely a Roosevelté volt. Ez a meggondolás nem fog hatás nél­­kül maradni a következő elnöki választá­­sokra. Akárcsak a kommunista-ellenesség, az amerikai politikának ez az új kiegészí­­tő eleme, amely eddig az Egyesült Álla­­mok közvéleményében nem játszott szere­­pet, de amely a finnországi háború nyo­­mán jelentős szerephez jutott és valószí­­nű, hogy szerepet fog­­vinni 1940-ben az Egyesült Államok elnökének megválasz­­tásában is. Constantába e­­yelőre nem adható fel épü­letfa Buucresti, január 31. Románia és Német­­ország között tárgyalások folynak új egyez­­mény megkötésére, különféle romániai fű­­részáruk szálításáról. A németek azt kíván­­ják, hogy a szóbanforgó épületfaanyagok árát a német márka árfolyamának emelése előtt érvényben volt árak alapján számítsák nekik, ugyanakkor pedig Románia az eddi­­ginél kétszerte nagyobb mennyiségű fűrész­­árut szállítson Németországnak. Ezzel kap­­csolatban arról értesülünk, hogy a dunai for­­galom felfüggesztése óta Cons­tan­tá­ban a ra­­kodópartokon rendkívül nagymennyiségű fa­­anyag halmozódott fel, különösen pedig ex­­portra szánt fűrészáru. Tekintettel arra, hogy a faanyagok részére fenntartott rakte­­rületek már nem képesek újabb árumennyi­­ségeket felvenni és nehogy a felhalmozódó faáruk zavarják a kikötő egyéb tevékenysé­­gét, a CFR vezérigazgatósága úgy rendelke­­zett, hogy tovább intézkedésig a vasút ne fo­­gadjon el Constanţába szóló faküldeménye­­ket A kikötő előtti állomásokon fával meg­­rakott egész szerelvények állanak és várják, hogy befuthassanak Constanţába és így nin­­csen értelme, hogy további szállítmányokat adjanak fel abba a kikötőbe, amíg a felhal­­mozott készleteket nem sikerül behajózni, vagy máshová szállítani. CSÜTÖRTÖK, 1940. FEBRUÁR 1 . II Zsidó Távirati Iroda jelenti:־ TEL-AVIV VÁROSA ÉS A PALESZTINA­ KORMÁNY GAZDASÁGI PROGRAMJA. Jelentettük, hogy Tel-Aviv városvezetősége­­ elhatározta, hogy a kormány által a város-­­­nak nyújtandó kölcsön felvétele után 180.000 font értékben azonnal közmunk­álatokat indít­­ meg. E munkáknál 2500 személyt foglalkoz­­tatnak nyolc hónapon keresztül. Ezen mun­­­­kálatok megindítása jelentős mértékben­­ csökkentené a telavívi munkanélküliséget.­­ A városi tanács a napokban a következő összegeket hagyta jóvá különböző közmun­­kálatok megindítására: 43.000 fontot csator­­názási munkálatokra, 27.000 fontot a tenger­­part kifejlesztésére, 20.000 fontot a Tel-Aviv keleti részében található homokhegyek et- hordására, 45.000 fontot útépítésre, 20.000 fontot egy központi autóbusz végállomás épí­­tésére, 20.000 fontot a Gán Meir nyilvános park létesítésére. A kormány 150.000 fontot kitevő kölcsöne elegendő a város adóságainak kiegyenltésére. Ebből a kölcsönből elsősorban a régebbi kül­­adósságot fogják letörleszteni. A kormány 10.000 font kölcsönt ad a jaffai városvezetőségnek útépítésre és 25.000 fontot­­ a munkanélküliség csökkentésére. Illetékes körök véleménye szerint ez az összeg ele­­gendő olyan nagyságú közmunkák lebonyolí­­tására, amelyeknél a jaffal munkanélküliek­­nek legalább a felét foglalkoztatni lehet. • ELISMERTÉK A TEL AVIVI BÍRÓSÁGI KÖRZET FÜGGETLENSÉGÉT. A palesztinai kormány elismerte a telavivi bírósági körzet függetlenségét. Ez alkalom­ból a telavivi zsidó ügyvédszövetség és a bíróság elnöke kölcsö­­nösen üdvözölték egymást. Tel-Aviv a múlt­­ban a jaffai bíróság hatáskörébe tartozott. NEVES NÉMET ZSIDÓ ORVOS HALÁLA.­­ Harminchét éves korában meghalt Haifában dr Emeric Schwartz bécsi származású zsidó orvos. Schwartz dr, aki fiatalsága ellenére’ Bécs egyik legismertebb belgyógyásza ▼olt, 1939 júliusában menekült Palesztinába. Pa­­lesztinába érkezése előtt nyolc hónapot krny­­­­lódött a félelmetes hírű buchenwaldi kon- f rontrációs táborban, ahol egészségi állapota­­ teljesen leromlott és minden bizonnyal ez vezetett a kiválóan képzett zsidó orvos tra­­gikusan korai halálához. A VALLÁSOS CHALUCI SZÖVETSÉGEK ÜLÉSE. A nyugateurópai és skandinávi׳ai vallásos h­alucszövetségek vezetői és a Tora Vaavoda mozgalom központi irodájának vez­­ zetői a napokban ülést tartottak Londonban.­­ Az ülésen Arje Hendler, a végrehajtóbizott-­­ ság vezetője, számolt be a nyugateurópai­­ Tora Vaavoda központi Iroda 1939 évi tevé-­­ kenységéről. — Hapoel Hamizracht és a Kibbuc Hadit! 1938 végén elhatározták — mondotta Hendler —, hogy a közép- és nyugateurópai szerve­­zési munka megkönnyítése érdekében köz­­ponti irodát létesítenek Londonban. E köz-­­ ponti iroda feladatai közé tartozott a külön-­­ böző európai országokban létesítendő hadi­­jaratelepek kérdésének megoldása, a vallásos Jugendallja megszervezése, a Tora Vaavoda és a Bach­ad mozgalom munkájának fokozása és tervszerűsítése és a mozgalom célkitűzé­­seinek népszerűsítése. Ez a munka főleg Né­­metországra, Magyarországra, Svájcra, Fran­­ciaországra, Belgiumra, Hollandiára, Dániára és Svédországra terjed. — Jelenleg — mondotta Hendler — körül­­belül ötszáz h­aluc tartózkodik Angliában, különböző kiképző­ telepeken. További három­­száz más nyugateurópai országokban készül fel a palesztinai életre. Ezenkívül a h­averok százai vannak a többi országokban, akik már régóta várnak a palesztinai bevándorlásra. Munkánkat a német zsidók támogatására alakult angol bizottság, az európai Joint és a Jewish Agency támogatják. A központi ן iroda állandó kapcsolatot tartott fenn a vil­­nai és kaunaszi mozgalmi irodákkal és tá­ ן mogatta azokat a rájuk háruló hatalmas kér­­dések megoldásában. Csupán Kaunasban két-­­ száz vallásos ifjú vár az alljára.A zsidó ifjú­­ság igen nagy érdeklődést tanúsít a Tora Vaavoda mozgalom célkitűzései iránt és ma már ezen ifjúság igen nagy tömegei látják e mozgalomban azt a keretet, amelynek se­­gítségével újjáépíthetik Palesztinában saját­­maguk és a nemzet életét. • 950 KÜLFÖLDI AZ ANGOL HADSEREG­­BEN. Mander képviselő kérdésére Oliver Stanley hadügyminiszter közölte, hogy 1940 január 6-ig 950 angolbarát külföldi lépett be az angol hadseregbe. Ezenkívül jelentős szá­­mú hontalan és német jelentkezett katonai szolgálatra. Kisebb csoport palesztinai zsidó önkéntes érkezett Klárába, hogy belépjen az ott állo­­másozó királyi műszaki katonai csapattestbe. • AZ AGUDAAZ JISZROEL ÉS A PALENA­­TINAI BEVÁNDORLÁS. Dr Schönfeld rabbi, dr I. H. Herz angliai főrabbi sógora, az Agudaaz Jiazroel végrehajtóbizottságának­­ megbízásából Palesztinába utazott, hogy tár­­gyalásokat folytasson Sir Harold MacMichael­­ főkormányzóval, a­ bevándorlás kérdéséről. Az Aguda végrehajtóbizottsága ugyanebben­­ a kérdésben memorandumot nyújtott át Malcolm Macdonald gyarmatügyi miniszter- Utom• SIMON DUBNOV ÉRDEKES NYIL­ATKO­­ZATA. A. M. Kalzer, a londoni lengyel zsidó segélyszervezet főtitkára felkereste Rigában Simon Dubnov­ prof­esszort, a világhírű zsidó történészt. Az ősz tudós a következőket mon­­dotta Kaszelnek: — Az egész zsidó történelemben nincsen párja annak a megsemmisítési törekvésnek, amelyet a nácizmus a zsidósággal szemben érvényesít. Még Haman törekvése is csekély­­ségnek tűnik a m­ai gyűlölet-hadjárathoz mérten, akkor még nem létezett propaganda­­ügyi minisztérium, amelynek feladata az lett volna, hogy a zsidógyűlöletet az egész világra kiterjessze. Az egyetlen reménység a zsidó nép fennmaradását illetően a demokratikus elemek győzelme a sötétség erői felett. A zsi­­dók tudják, hol van az ő helyük ebben a harcban. — Közben azonban — mondotta Dubnov professzor — a zsidóknak elő kell készíteniök a ״ Megitát Hajeszufim“-ot, a szenvedések fekete tekercsét, hogy a világ megismerje a­­ velük szemben elkövetett sok 68 megdöbbentő­­ igazságtalanságot. Franciaországban és Ang­­lában egy párton felül áll lapot kell meg­­j­­elentetni, amelyen keresztül a zsidóság kül '­­lönleges békecéljait szükséges hirdetni. A mi­­ követeléseink: 1. a zsidó élet visszaállítása mindenütt, ahol a sötétség energiái azt meg­­semmisítették; 2. maximális bevándorlási le­­hetőségek teremtése Amerikában és Palesz­­tinában.­­ Ezen célkitűzéseink megvalósításához az összes energiák egyesítésére van szükség, az összes emberbaráti és politikai szerveze­­tek egységes platformjára. Olyan szrrveze­­teknek, mint amilyenek a zsidó világkong­­resszus és az American Committee, együtt kell működniök. Dubnov közölte végül, hogy Vilnába szán­­dékszik költözni, mert életét eredeti zsidó környezetben akarja befejezni. Értékes irat­­tárát felosztotta a vilnai zsidó tudományos intézet és a jeruzsálemi zsidó nemzeti könyv­­tár között. • A VILNAI ZSIDÓ MENEKÜLTEK PA­­LESZTINÁBA UTAZNAK. A lengyel zsidó menekültek első csoportja a napokban Vilná­­ból Amszterdamba utazott, hogy onnan Pa­­lesztinába hajózzék. A csoport tagjai között található dr Kleinbaum, a varsói Haint volt főszerkesztője és ismert cionista vezért, val­­­amint Rafael Schafar, a varsói Palesztina Hivatal volt vezetője. A MENEKÜLTÜGYI KÖLTSÉGVETÉS A BELGA KÉPVISELŐ­HÁZ ELŐTT. A szená­­tus után most a belga képviselőház is fog­­lalkozott az Igazságügyminisztérium költség­vetésével, amely — mint ismeretes — egy 11 millió belga frankos tételt tartalmaz a mene­­kültek fenntartására. Victor de Laveleye, Brüsszel szabadelvű képviselője és volt igazságügyminiszter, az igazságügyi bizottság előadója, sajnálkozásán fejezte ki, hogy Németország továbbra is ki־­vándorlásra kényszeríti a zsidókat és meg­­könnyíti számukra a belga határ átlépését. A tiltott határátlépések nem szűntek meg. A­ katonai hatóságok nyugtalanon, mert a min­­den emberi együttérzést megérdemlő szeren­­csétlenek között esetleg propagandisták kémek is beszivároghatnak az országba, ép­­pen ezért érthető, ha a belga hatóságok saj­­gorúbb elegenel­lenőrzést gyakorolnak, mint a­ 4. múltban. A kormány kénytelen volt kiadni az 1939 szeptember 28-ról keltezett királyi dekrétumot, amely börtönbüntetéssel sújtja az illegális bevándorlókat. Le kell azonban szögeznem — mondotta Laveleye —, hogy e® a törvény igen sokszor ártatlanokat sújt. A börtönök olyan külföldiekkel vannak zsúfol­va, akik azért követtek el tiltott határ­­átlépést, mert menekülni akartak a nomeet­­országi üldözések elöl. Az igazságügynb­lap­­térium mindent megtesz, hogy ezen a hely­­zeten javítson. A letartóztatottakat mint po­­litikai foglyokat kezelik és remélhető, hogy rövidesen külön gyűjtőtáborba vihetik őket, ahol rendkívüli bánásmódban lesz részük. Az­ első ilyen tábort hatezer menekült részére most építik Houthurstban. iMrika NÉGYEZER AMERIKAI ZSIDÓ ELŐTT BESZÉLT WEIZMANN PROFESSZOR. Weiz­­mann Chaim professzor, a Cionista Világszer- ö­vezet elnöke, aki nemrégiben érkezett meg Amerikába, január 16-án a Meka templ­oná­ban több mint négyezer amerikai zsidó előtt mondott beszédet. Weizmann professzor fel­­szólította az amerikai zsidóságot, amely a­ szerencsétlenségektől sújtott világ zsidóságé­­nek legkíméltebb része, hogy teljesítse köte­­lességét a zsidó néppel szemben, őrködjék a zsidó nemzeti otthon jövője felett és dolgoz­­zon ki olyan konstruktív programot amely lehetővé tegye évente ötvenezer zsiló mene­­kült bevándorlását. Palesztina a szakértők véleménye szerint el tudja minden évbe is helyezni ezeket a bevándorlókat. A bevándor­­lások története bizonyította, hogy nem kell gazdasági megrázkódtatásoktól tartanunk.­­ Ilsuv — mondotta továbbá .Weizmann pro­­p­fesszor — élő szervezet, amelynek növekedé­­sét semmilyen hatalma a világnak nem képes­ megakadályozni. Végül kihangsúlyozta Weiz­­mann professzor a Keren Hajjeszad és Keren Kajemet támogatásának szükségességét. Az amerikai zsidóságnak erkölcsi kötelessége a két nagy nemzeti építő alapot abba a hely­­zetbe hozni, hogy eleget tudjon tenni a nehéz idők fokozott szükségleteinek — fejezte be beszédét Weizmann professzor. Megjeleül Dr Szabó Ödön !'SOM MK­ÓDES héber nyelvkönyv Teljesen új módszer a héber beszéd, Erec Jiszráél nyelvének megtanulására. A ״ L'son hákódes“ héber nyelvkönyv se­­gítségével rövid idő alatt könnyen meg­­tanul héberül beszélni, megérti a nyelv szabályait és szellemét és egy utazás elbeszélésének keretében bejárja s meg­­ismeri Palesztinát. Ira­t 0 ki A pénz előzetes beküldése ellenében portó­­mentesen szállítja. Uj Kelet fiókkiadó­­hivatala ORADEA, Str. Millerand 4. sz. Zürichi árfolyamok (január 31.): Már­­ka 178.75, holland forint 236.75, dollár 446, font 17.80, francia frank 10.0­5, r­­1.187 , líra 22.51, pengő 79, dias­ 10, lej 1.30, bel-­­ gas 75.70, svéd korona 106.17, norvég ko­­rona 101.35, dán korona 86.10, agenlin peso 101.75, jen 104.75. A pénzügyminiszter február 10-ig fogad. Mitita Constantinescu pénzügyim­­niszter és bankkormányzó betegségéből felépült, azonban február 10-ig senkit sem fogad kihallgatáson. A szőlőtermelők rétjére megkönnyítik ץ a rézgálic és manika-zsinegellátást. A sző-׳ lőtermelők szindikátusának vezetősége C. Garoflid, volt földművelésügyi miniszter vezetése alatt kihallgatást kért Angelescu nemzetgazdasági minisztertől, amikor is a rézgálic, raffiaháncs és manilla-zsinegim­­port megkönnyítését kérte. Angelescu mi­­niszter a küldöttségnek ígéretet tett, hogy a fenti import cikkekből megfelelő meny­­nyiségekre fog behozatali engedélyt adat­­ni. Az optikai cikkek új középértéke A Hi­­vatalos Lap január 29־ i száma közli azt a pénzügyminiszteri rendeletet, amelyben az optikai cikkek új középértékét a követ­­kezőkben állapították meg. A vámtarifa 991. cikkének a) bekezdésében szereplő optikai üvegek középértéke 900 lej kilo­­gramonként. A rendelet január 27־ én lé­­­­pett életbe.

Next