Uj Kelet, 1940. március (23. évfolyam, 49-75. szám)

1940-03-01 / 49. szám

UJ KELET PÉNTEK, 1940 MÁRCIUS 1. Kibővítette az ügyész a vádat Anschnitt ellen, mert a Bestcával fizettette kettves adományait Bucureşti, február 29. A tegnapi tárgyalást teljes egészében Karol Fleischhacker tanúnak kihallgatása töltötte be. Fleischhacker hatvanegyéves, Szlovákiában született, jelenleg a Resica pénzügyi igazgatója. Felolvassák a tanúnak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, amelyben elmondotta, hogy a 18 millió frankot kitevő járadékpapírt a Resica fizetésképpen kapta a CFR-től 1931- ben. Ezt az összeget 1934-ben letétbe helyezték a párizsi Banque Belge-nél, majd több, részletben biztosítékként a Ceplhez került. Az első hétmilliós tételt a Banca Naţionala jóváhagyása nélkül Max Auschwitt rendeletére adták a Ceplnek. Utólag azonban megszerezték a jóváhagyást. Ez a járadékpapír a Cepl- nél maradt — hangzik tovább a vallomás — és mi ezt a műveletet min♦ biztosítékot könyveltük el. Nincs tudomásom arról, hogy ez a , Cepi kérésére történt volna, amelyet különben ,is a Resicához tartozónak tekintettek és így is ment át a könyvelésen. Ma is a Resica felelős a Banca Naţionalaval szemben az esedékes járadékpapír felhasználási módjáért. Az első átiratot én írtam alá, amelyben pótbiztosítékot adtunk a Cepinek és amelyre nem volt szükség. Én azonban Auschnitt rendeletére cselekedtem és az utólagos átutalások is ugyancsak Auschnitt rendeletére történtek. — Az a véleményem — folytatja a tanú —, hogy a járadékpapír törvénytelen módon juthtt a Cepihez, mert a kölcsön biztosítékául jelzálog szerepelt. Max Auschnitz és Révai közölték velem, miszerint jó, ha ez a járadékpapír külföldön marad, utólagos átutalások céljaim. Ezután kérdéseket intéznek a tanúhoz. A magánváll részéről Bentoiu ügyvéd megkérdezi: várjon ha a vádlott nem lett volna a Resicánál, eljutottak volna-e oda, ahol ma tartanak? Anschnitt egyedül intézte a vállalat ügyeit . A vádlott érdeklődése minden irányra kiterjedt: technikai, pénzügyi, kereskedelmi kérdésekre és utasításokat adott anélkül, hogy mi hozzászólhattunk volna az Igazgatóság határozataihoz. Auschnitt Révaival beszélte meg az ügyeket és nekünk csak végrehajtás végett adta ki azokat. — Tudomása van arról, hogy Auschnitt a Resica kárára előnyökben részesítette sógorát, Kurt Frenkelt és milyen természetűek voltak ezek az előnyök? Igen, tudomásom van róla, így például a következő esetet mondom el: Kurt Frenkelnek márkája volt Németországban, amelyet a hitlerista rendszer unalomra kerülésekor blokáltak, úgyhogy csak nagy veszteségek árán juthatott hozzá. Ugyanakkor a Resicának kifizetései voltak németországi szállítói számára. Megegyeztek abban, hogy a fizetéseket a csokért márkával eszközöljék. Eddig még nincs szó kárról. A kár abból keletkezett, hogy a Resica ezt az összeget rendes árfolyamon, nem pedig az elértéktelenedett márka árfolyamán számolta el Frenkellel, mégpedig aranybiztosíték mellett francia frankban, hogy az elértéktelenedés kockázatát elkerülje. — A fizetéseket — folytatja a tanú — részben a Banca Naţionala által jóváhagyott frankkal, nagy részét azonban fekete tőzsdén vett frankkal fizette a Resica. — Tudomása van arról, hogy ez a befagyott márka feleértékére csökkent? — Abban az időben szállítóink, akik ezeket a márkákat kapták, szemrehányást tettek nekünk mert 30—50 százalékkal kevesebbet tettek ki a márka eredeti értékénél. — A Banca Naţionala abban az időben akdályokat gördített a márka megszerzése elé? — Én nem emlékszem semmilyen akadályra. — Tudomása van arról a ״ régi pénzügyi kapcsolatról", amely a Resina és Frenkel között állott fenn, a Banca Naţionalahoz Intézett levél szerint? — Ennek a levélnek a régi pénzügyi kapcsolatokra vonatkozó része túlzott volt. Adományok a Realen terhére Rövid szünet után ismét folytatják a tanú kihallgatását. _ igaz az, hogy a vádlott titkárát a Resica fizette? — Igen, a Resica elszámolásaiban szerepelt. — Auschnitt eszközölt־« hasonló kiadásokat a Resica számlájára? — Személyes adományokat adott, amelyeket mind a Resica számlájára írtak. Iyan adományok szerepeltek az egyházak azáarára is. A magánvád után az ügyész intéz több kérdést a tanúhoz: — Mióta van ön a Resicánál? — Negyvenhárom érve. — Van-e tudomása arról, hogy még a megalapítás óta a Bertcának részvénytöbbséggel több vállalat volt a tulajdonában? — Igen, a Nadrági Vasipar, a Szófiai Bányaművek részvényeinek 20 százaléka és a belgrádi Maidanspek vállalat részvényeinek egy része. — Milyen tőkével alakult meg a Metalunk ? 1924 - ־-ben 12 és félmillió lej alaptőkével. — Kik voltak a Titan-művek alapitói? — Osiás, Max és Edgar Anschnitt, valamint P. O. Vatalopol. Mielőtt a tárgyalást berekesztenék, Vintila Bánescu ügyész a büntető törvénykönyv több pontjára hivatkozva, újabb vádakat terjeszt ki Auschwitz ellen, majd a következő magyarázatot fűzi hozzá: — Mint a Resica elnökigazgatója, a vádlott rosszhiszeműen anyagi kárt okozott a vállalatnak és a vállalat érdekeivel össze nem függő célokra vett fel pénzeket. A törvény értelmében az új vádpontokkal kapcsolatban újabb kérdéseknek vetik alá a vádlottat, majd este fél kilenckor az elnök berekeszti az ülést. Amerikának az aranybőség okoz gondot Intézkedéseket hoz ai amerikai kormány az aranyhalmozás megakadályozására Newyork, február hó A pénzvilág jelenségei igen furcsák és kiszámíthatatlanok. Azok, akik nem ismerik titkait, sokszor értelmetlenül és csodálkozva állanak e vitág furcsa jelenségei előtt. Főleg arra a nyugtalanságra érvényes ez a megállapítás, ami az Egyesült Államok vezető pénzügyi köreiben tapasztalható azzal kapcsolatosan, hogy a nagy amerikai köztársaság aranykészlete napról-napra növekedik. Valóban. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb aranykészletével rendelkeznek ma, és ehhez a készlethez hozzáadódik az az aranymenté nyiség is, amelynek forrása a szövetségesek fegyverszállítási fizetései. Mert ezek a fizetések szintén aranyban történnek. Sokan azt hiszik, hogy igen örvendetes jelenség ez Amerika számára. Hiszen az arany maga a gazdagság. Az arany a legritkább és legértékesebb kincsek egyike és boldog az az állam, amely sok arannyal rendelkezik. Ám a beavatottak tudják, hogy itt is beigazolódik az a mondás, amely szerint a sok a jóból is megárt — mert még az arany is, ha mértéktelenül sok van belőle, a szegénység forrása lehet. Túl sok arany fullaszt. Ennek oka az, hogy az arany értékét éppen a ritkasága teszi. Ahogy az arany megszaporodik, értéke szükségszerűen csökken. E fenyegető kilátások megelőzésére, az Egyesült Államok kincstára egyelőre a következő intézkedéseket foganatosította: 1. Ajánlotta a francia és angol vevőknek, hogy az amerikai rendeléseket lehetőleg dollárbankjegyekben fizessék. 2. A szállítók igyekezzenek visszavásárolni szállításaik fejében a különböző amerikai értékpapírokat, amelyek jelenleg a franciák és az angolok kezében vannak. Ezen papírok értéke elég tekintélyes. Megemlítendő, hogy az aranykészlet túl-ságos növekedésétől való félelem nem új- keletű. Így példának okául, a vitágháború folyamán, az északi államok Svédország példáját követve, szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba mindazok ellen, akik aranyat akartak becsempészni határaik közé és a büntetés főleg abban az esetben volt súlyos, ha a pénzintézetek által kibocsátott bankjegyeket cserélték fel aranyra. Ugyanakkor azonban a hadviselő államok mindent elkövettek aranykészleteik növelésére. A világháború idején a washingtoni pénzügyminisztérium, amelyet komolyan nyugtalanított az amerikai aranykészletek túl gyors növekedése, — noha az amerikai aranykészletek sokkal kisebbek voltak akkor, mint ma , lépéseket tett az angol kormánynál, hogy legalább egy időre függesszék fel az aranyban történő fizetéseket. A fentiekből kitűnik, hogy a gazdasági, pénzügyi és bankjegyforgalmi jelenségek olyan sokrétűek, hogy a legfurcsább eredményekhez vezetnek. Akik nem ismerik a jelenségek hátterét, azok számára meglepőeknek és értelmetleneknek tűnhetnek nemcsak e jelenségek, de a velük kapcsolatos intézkedések is. Ez a megállapítás annál is inkább jogos, hogy sokan tévedésből, vagy az ország magasabb érdekeinek meg nem értéséből vagyonokat halmoznak és az állampapírokat aranyra és devizákra cserélik be. Üdvös lenne, ha ezek tanulnának az arany hirtelen növekedésének amerikai példájából, amely most megfojtással fenyegeti az Egyesült Államok pénzügyi életét. Hogyan él Olaszország a háború és a béke között Hatalmas vili éptkaténak. Nyaralom a Földközi tengeren. A Hanak iránti szimpótia Milánó, február 29. Olaszország hivatalosan egy háború és béke közötti háborút nem viselő ország. A különös megjelölés újszerű fogalmat fed. Itáliában már közhasználatban van a azononbelü geranza. Jelenti, hogy Olaszország ugyan nem tartozik a hadviselő államok közé, de kormánya ismételten kijelenti, hogy minden lehetőségre felkészült és előkészületeit fáradhatatlanul tökéletesíti. Békaországnak már azért sem nevezhető Itá- 11a, mert a háború gazdasági következményeit elég súlyosan éreznie kell. Semlegesnek sem mondható, mert szimpátiáktól és ellenszer־ ▼ektfll eltekintve, szerződési kötelezettségei vannak és érdekei védelmében adott pillanatban el kell határoznia magát a beavatkozásra. Szeptember óta hangoztatja az olasz sajtó a kormánynak ezt a hivatalos álláspontját. A lapok csak azt a közkeletű kérdést hallgatják el, hogy Itália melyik részen kíván beleavatkozni a háborúba: angol, vagy német részen? Egyelőre belügyi tekintetben az eurarkia leglényegesebb problémája az orságnak. Mai nemzetközi helyzetében az óraazoknak az a rétege is, amely ellenezte az önellátást, szívesen hozzájárul az autarkia éveinek gyakorlati alkalmazásához. Katonai és gazdasági vonatkozásokban sokat használt. Mindaddig, amíg a Földközi tenger mentesül a háború borzalmaitól, a világtengerek nyitva állanak az olasz tengeri kereskedelem számára. Kérdés azonban, vájjon megmarad-e Itália ebben a kedvező helyzetében, ha a földjének egy részét övező tenger hadszíntérré változna. Mussolini mai népszerűségének alapja, hogy a Földközi tengeren ma még nyugalom uralkodik. Olaszország autarkiájának kiemelkedő קזogrampontja Felső-Olaszország hajózási útjáinak kiépítése. A Pó középső folyásától, Mantuától Cremonáig építik ki a víziutat 600 . 3. OLDAL tonnás hajók számára. Ebbe belekapcsolódnék Velence—Milánó -Locarnó. Milánó közigazgatási főnöke, Franco Marinotti szerint a nagyszabású munkálatok több mint félmillárd órát emésztenek fel és tíz évig is el fognak tartani, amíg elkészülnek vele. Ezzel Milánó Olaszország harmadik kikötővárosává lendül. Ezen az új vízi utón szállításra kerül: kőszén, cement, fa, kövek, építőanyag, cukor,répa, trágya, tüzelőanyag és hasonló fuvarok, amelyeknek szállítása nem sürgős és amelyeknek értékviszonyai nem engedhetik meg a nagy transzport-költséget. A vízszabályozásokkal egyidőben hatvan kilométeres hajózható csatornát is építenek. * Az olasz közvélemény szimpátiái, mint azt a sajtó is állandóan kifejezésre juttatja, a finnek mellett vannak. Az olasz ember csodálkozással van eltelve a finnek hősiessége és szabadságszeretete Irányában. Megbámulja a túlerővel szemben való kemény elszántságot és boldogan olvassa az olasz tudósítóknak közléseit a finnek bátorságáról. Egyben a bolsevik-ellenes hangulat is megnyilatkozik a lapokban, hiszen a polgárság főleg azért csatlakozott a fasizmushoz, hogy megmeneküljön a bolsevizmus rendszerétől, amely a világháború után fenyegette Olaszországot. Az olasz sajtó tekintet nélkül a németbarátságra, a leghevesebben támadja Oroszország háborús politikáját és belpolitikai berendezését. Nemcsak tudósításokban és cikkekben nyilatkozik meg ez a vélemény, hanem az olasz karrikatúrákban is. A kanadai királyi flotta London, február 29. A Brit flotta nemcsak az úgynevezett ״ home fleet“, angol nagy flottából áll, amely uralja a földkerekség óceánjait, hanem hozzátartozik az egyes dominiumok királyi flottája is. Ezek a dominiumi flották együttműködnek az angol flottával, de nagy általánosságban csak az illető Domíniumokban működnek. Előző levelemben néhány adatot közöltem az ausztráliai királyi flottáról, most a kanadai flottáról számolok be. A kanadai királyi flotta — ellentétben az ausztráliai flottával__ aránylag gyengébben van felszerelve, mert a kanadai partok viszonylagos közelsége lehetővé teszi az angol flotta számára, hogy rövid időn belül erősítést küldjön Kanada vizeire. A kanadai flotta kizárólagos feladata a partvédelem és a territoriális vizek ellnnőrzése. Az Atlanti-óceánon épp úgy együttműködik az angol nagy flottával, mint az ausztráliai flotta a Csendes óceánon. Az 1910-ben alapított kanadai flotta parancsnoka P. W. Welles ellentengernagy, aki egyúttal a dominium védelmi bizottságának is tagja. A háború kezdetekor a tartalékosokon kívül 500 tisztje és 1800 altisztje és tengerésze volt, azóta igen sok önkéntes jelentkezett, akiket a Halifax-i és Esquilat-i tengeri bázisokban képeznek tovább. A tengerészeti fegyverkezési program számos új egység építését vette tervbe. A háború kitörésekor a kanadai flotta a következő egységeket foglalta magába: 6 torpedóromboló és 5 aknafelszedő hajó. Egy hónapra rá, az 1390 tonnás ״ Kempenfelt“ nevű flottila parancsnoki hajót, ״ Assiniboine“ névvel átadták a kanadai flottának, sebessége 36 tengeri csomó. Novemberben kb. 40 hajót rekviráltak, amelyeket aknafelszedésre és járőrszolgálatra szereltek fel. Kanada hajógyáraiban további jelentős számú aknafelszedő és járőrhajót építenek. A parancsnoki hajó és a torpedóromboló nasszádok fel vannak szerelve 8 torpedóldlövőcsővel és 4.7 p. ágyúkkal, 2 torpedóromboló a 3״ eguenay“ és a ״ Skeena“ Kanadában épült 1931-ben. Űrtartalmuk 1360 tonna és sebességük 35 csomó, a nasszádok váza úgy van megépítve, hogy az Atlantióceán északi részén gyakori jégtorlódásnak is ellent tud állni. A másik 4 nasszád a ״ Fraser“, ״ St. Laurent“, Ottawa“ és ״ Restigoauche“ mindenike 1375 tonnás, sebességük 36 csomó és ״ C“ tipusú hajók. A kanadai flotta nemcsak védi Kanada partjait, hanem a territoriális vizek ellenőrzése mellett __ amiben nagy segítségem van a kanadai légihaderő — a territoriális vizeken hajózó és a kikötőkben levő kereskedelmi hajók védelmét is szolgálja.