Uj Kelet, 1940. május (23. évfolyam, 99-123. szám)

1940-05-01 / 99. szám

2 OLDAL ÚJ KELET A transilvaniai zsidóság kötelessége: szélviállani a hiányzókért Terjesszétek a sékelt II Zsidó Távirati Iroda jelenti: Ingila A gyarmatügyi miniszter visszautasította a revizionisták ajánlatát a Palesztinában lévő német ügynökök leleplezésében való közre­­működésre Geoffrey Mander képviselő megkérdezte a gyarmatügyi minisztert, hogy válaszolt-e a kormány a revizionista-cionista szervezet feb­­ruár 15-iki ajánlatára, hogy együttműköd­­jék a kormánnyal, a palesztinai illegális be­­vándorlók között lévő német ügynökök lelep­­lezésére. Macdonald: Természetes az, hogy őfelsége kormánya nem fogadhatja el ezt az ajánla­­tot egy olyan testülettől, amely maga is ille­­gális bevándorlást szervez. Mundér: Nem jelentette-e ki Macdonald miniszter úr, hogy amennyiben egy ilyen ajánlat valamilyen zsidó testület részéről be­­érkezik, úgy el fogják azt fogadni. .Macdonald: Ez attól függ, hogy milyen ér­­téke van a szóbanforgó ajánlatnak. Ezt a je­­lenlegi ajánlatot a kormány értéktelennek tekinti. • AZ ADIDAS JISZROEL AKCIÓI. Az Agudasz Jiszroel egyik londoni gyűlésén H. A. Goodman, az Aguda világszervezetének politikai titkára, közölte, hogy a gyarmat­­ügyi minisztérium visszautasította az Aguda ama kérését, hogy rendkívüli bevándorlási kvótát engedélyezzen a menekült rabbik (s jTJHK­a-tauuu­m 8־ Z*mna------•«יי— továbbá, miszerint az elutasítás ellenére is remélhető, hogy mégis engedélyezni fognak bevándorlási certifikátokat a menekültek ezen kategóriája számára. Goodman beszámolt a gyarmatügyi minisz­­­ternél tett látogatásáról, amelynek során kö­­zölte a miniszterrel, hogy a földvásárlási rendeletet illetően nem létezik véleménykü­­lönbség a zsidó pártok és csoportok között. A hithű zsidóság nem járulhat hozzá Palesz­­tinának semmilyen formában történő felosz­­tásához, mert a felosztás ellentétben áll a bibliai ígéret betűjével és szellemével. Goodman kijelentette, hogy az Aguda örömmel üdvözölné egy olyan reprezentatív zsidó szervezet megteremtését, amelyben az összes zsidó testületek résztvennének. Az Aguda világszervezet külügyi bizottsága fel­­vette a kapcsolatot a lengyel követséggel, va­­lam­int a csehszlovák nemzeti tanáccsal. A párizsi és angersi tárgyalásokon, amelyek a lengyel és csehszlovák hatóságok meghívá­­sára rövidesen megindulnak, az Agudasz Jlszrael londoni végrehajtó bizottságának egyik képviselője is részt fog venni. A SZIR-PALESZTIN­AI SZÖVETSÉGE­T TERVEZNEK. A Times vezércikket szentel a palesztinai és szíriai kérdésnek, amelyben többek között ezeket írja: ״ E két probléma megoldását nagymérték­­ben megkönnyítette a Macdonald és Mandel gyarmatügyi miniszterek között néhány nappal ezelőtt Párizsban lefolyt megbeszélés. Lehetséges, hogy e megbeszélések a két or­­szág kérdésének szövetségi alapon való ren­­dezéséhez fognak vezetni, annál is inkább, hogy ez a legegészségesebb megfogalmazása az összes eddig felvetett terveknek." Litvánia SIMON DUBNOV LITVÁNIÁBA KÖLTÖ­ZIK. Simon Dubnov professzor, a világhírű zsidó történész, aki a bolseviki forradalom után Oroszországból Berlinbe költözött, m­ajd onnan 1933-ban Rigába ment, a napok­­ban Kam­ászba érkezett. Dubnov professzor Vilnában fog véglegesen megtelepedni, ahol az IVÓ, zsidó tudományos intézet székhelye is van. Paisszik­» A LENGYEL ZSIDÓ V­EZETŐK ÚJABB CSOPORTJA VAN ÚTBAN PALESZTINA FELÉ. Huszonöt lengyel zsidó vezető, akik­­nek sikerült kimenekülniük Német-Lengyel­hogy onnan tovább utazzon Palesztinába. Közöttük van Meyr Balaban professzor, az ismert tudós és a varsói zsidó tudományos intézet volt vezetője, dr. J. Schipper,­­ neves zsidó gazdaságtörténész, rabbi Nisserbaum, a Mizrachi egyik vezetője, Kahane larsói rabbi, Indelmann, a Haint egyik főszerepezte­tője és Einhorn, valamint Ringelblui Haint két munkatársa. • AZ ANGOL KORMÁNY KÖLCSÖN NYÚJT A PALESZTINAI ÜLTETVÉNY SEKNEK. Sir Harold MacMichael, Palesz­­tina főkormányzója, április 16-ikán rádióbe■­szédet mondott, amelyben bejelentette, hogy az angol kormány hajlandó kölcsönt nyúj­­tani a palesztinai narancsültetvényeseknek. A kormány által biztosított kölcsönt a pa­­lesztinai bankok fizetik ki. A főkormányzó hangsúlyozta beszédében, hogy a kormány a legnagyobb jóakarattal kezelte az ültetvé­­nyesek kérését, különös tekintettel arra, hogy ezt a kérést közös zsidó-arab bizottság ter­­jesztette elő. Végül a főkormányzó közölte azt is, hogy május hónap végén ellenőrző bi­­ottságot neveznek ki, amely felül fogja vizs­­gálni az ültetvényesek tevékenységét. • AZ ÚJ-CIONISTA SZERVEZET ÉS A FÖLDVÁSÁRLÁSI TÖRVÉNY ELLENI TÜN­­TETÉSEK KÉRDÉSE. Az új-cionista szer­­vezet kötelezte volna magát arra, hogy tá­voltartja magát az új földvásárlási törvény elleni zsidó tüntetésektől. Az új­ cionista szer­­vezet azért nem vett hivatalosan részt a tün­­tetésekben, — mondja a vezetőség nyilatko­­zata, — mert ezekben a tüntetésekben a Je­­wish Agency ama szándékát látta, hogy a kormányt a felosztási terv újbóli felvételére kényszerítse. Szlovákia AZ AKJA8ITA8 SZLOVÁKIA GAZDASÁ­­GI ÉLETÉT VESZÉLYEZTETI. A ״ Szlovák“, a szlovák kormány hivatalos lapja, a zsidó­­törvény kihatásaival foglalkozva, a követke־ zőket írja: ״ A zsidótörvény megvitatása igen nehéz feladat elé állította az országgyűlést. Igaz az, hogy a zsidótörvény nem akar mást, mint megvédeni a szlovák nép életét és lé­­tét, de a törvény megvalósításának oly mó­­don kell történnie, hogy ne rendítse meg az ország gazdasági életét. Éppen ezért a szlo­­vák országgyűlés számolt a törvényből szár­­mazó veszedelmekkel és igyekezett a zsidó gazdasági problémát szakavatottan és körül­­tekintően megoldani. A művelet nem történ­­hetik meg egyik napról a másikra; a­­zsidó­­törvény érvénybeléptetése hosszas folyamatot igényel. A zsidók a jövőben nem kaphatnak kereskedelmi és ipari engedélyeket és a már birtokukban lévő engedélyek abban a mér­­tékben fogják érvényüket veszíteni, amilyen mértékben szlovák elemek átvehetik a zsidók helyeit. Ahol az általános, vagy társadalmi érdek meg fogja követelni, vissza fogjuk vonni a zsidók engedélyeit és vállalataikat ן árjásítjuk. A törvény nemcsak a zsidó válla- lati t tulajdonosokra és vezetőkre, hanem a zsidó alkalmazottakra is vonatkozik. Nem teszünk különbséget nagy és kis vállalatok között.״ Jólértesült körök szerint a kormány azért határozta el az árjásítási folyamat lassú ke­­resztülvitelét, mert az első kísérletek igen gyászos eredményekkel jártak. A gyors ór­­jásításra való német nyomás is csökkent az utóbbi időben, mert a németeknek nincs ele­­gendő emberük, akik képesek lennének a nagy szlovák vállalatok vezetésére. A len­­gyelországi és a védnökségbeli vállalkozások rengeteg energiát emésztenek fel. A protek­­­torátusbeli ipar, főleg a nehéz és textil­ipar, amelyeket teljes egészükben a birodalom fel­­fegyverkezésének szolgálatába állítottak, rngeteg embert foglalkoztat. Hogy a szlovák ־־-daságot a szükségtelen megrázkódtató­­tól megkíméljék, Németország hozzáju­­t ahhoz, hogy a gazdasági életben pótol­­zsidókat a háború végéig megtart­­salkA?3*11*1*011' Ennek elenére minden vál- t[ 281110 igazgatója, vagy vezetője mellé és /vagy német ellenőrt állítottak. A ki­­tchpn­y középnagyságu vállalkozások ese- MLboru3 ilyek nem feltétlen szükségesek a egy Arij­ídasár’ szemP°atjáb61, elegendő a hatriáj(nylőnek jelentkeznie ahhoz, hogy Lk A 78\egy 201010 vallalkozást bezárja­határozott V­rkény 8Zerítik "1'®- ht­gy meg־ zsidó trváráz­ataikat árjáknak átadják. A fokozatosan Vbankok 68 ^10^ kötelesek kát és őketY“?“1, 6*1ל alkalmazottai­ elbocsátott zs!P‘d°kkal * el^'Uflten1■ Az­zetést kapnakV“10“״״“^ hat 1“«־ ״י jogosultak a «^1«1‘**tésképpen­,­ de nem élvezni. Yralombiztositás előnyeit litorátus Cseh ÚJABB ZSIDÓEt ____ 8EK A CSEH PRO»!^ . 1*TI^KEDÉ­­LETÉN. Prágából TERtJ־ április elsején új zsidó^° léptek életbe, a zsidói!? intézkedések gazdasági életéből való !lf Pr°tektorátus előbbi rendelet értelmébeR168®״^®• zsidó textilgyárak március 31-től zárjanak. A protektorátus ^£®llett, hogy dók nem vásárolhatnak toh₪u‘n 610 281« KA *­ A »114• A KirAilalmi Hl&fl bőzárut. A birodalmi v! bármikor bezárni valamely más joga van Eddig számtalanszor érvény ^A|Ialat°t. jogát. Jelenleg folyamatban vj^^12* a zsidó vállalkozások másodszor^ A birodalmi protektor ,,Hageáa‘'_­vatalt létesített, amelynek hatalmi^^1" zsidóknál található ékszerek, értékes festmények és bútorok hogy legalább egy mohó nagyhatalmat «­lakkban tudjon tartani. « Ami magát a szigetek viszonyait, illeti, meg kell említeni, hogy a szárazföldi had­­sereg jórésze Jáván állomásozik, kötelé­­kében kisebb szám­m európai van, zömét a l­enszülöttek teszik, akik túlnyomóan Am­­bon szigetének megbízható, jótestalkatú férfilakosságából kerülnek ki. A tisztek hollandok, az altisztek között azonban sok benszülött van. Európai katonaruhával, jó fegyverekkel vannak ellátva, fegyelmezett hadsereg benyomását keltik, de harci ér­­tékük kellően kipróbálva nincsen. A hollandindiai gyarmatok kiterjedése kelet-nyugat irányban ötezer kilométer, körülbelül annyi, mint a távolság Írország nyugati partjától a fekete tenger keleti p­artjáig. A holland gyarmatvság egyik szélétől a másikig két hétig tart a hajó­­út. Észak-déli irányban már jóval kisebb a távolság, ״ mindössze­ kétezer kilométer tehát annyi, mint a Fehér tengertől Ró­­máig. Ezen a területen vannak a Nagy Szunda szigetek, Jáva, Szumátra, Borneo, Celebesz, azután a Kis Szundák, Báli, Lom­bok, Szumbava, Floresz, Timor, Rotti, vé״­gül a Molukka-szigetek és Ujguinea. Az említett szigeteken kívül még rengeteg kisebb sziget tartozik a holland gyarmati birodalomhoz.Borneónak kelheted része brit gyarmat, Timor fele portugál kézen van, Ujguinea déli és keleti részét petsig, azt is, amely a világháború előtt a néme­­teké volt, Ausztrália birtokolja. Ennek az óriási kiterjedésű tengeri gyarmatbiroda­­lomnak szárazföldi területe 1,900.152 négy­zetkilométer, vagyis akkora, mint Európa Oroszország nélkül. ׳ A holland gyarmatokon körülbelül 10 millió ember él, közülük 220.000 európai, 100.000 japán, és 1.000.000 kínai. A ke­­reskedelem kínaiak, japánok és európaiak kezén van. A népsűrűség igen különböző. Jáva 131.611 négyzetkilomé­ter területen közel 40 millió ember él, ez a világ legsű­­rűbben lakott szigete, különösen, ha te­­kintetbe vesszük, hogy a vulkanikus szi­­get tekintélyes része lakatlan és így van­­nak helyek, ahol a népsűrűség négyzetki­­lométerenként az ezer lelket is meghalad­­ja. A japánok 1896 óta az európaiakkal egyenjogosítva vannak, élvezik tehát a gyarmatosítókat megillető összes előnyö­ket és a hátrányokat. Az utóbbihoz tar­tozik az, hogy Jáván mezőgazdasági in­­gatlant tulajdonul nem szerezhetnek, ilyent csak haszonbérelhetnek, a közigaz­­­gatási hatóság által ,megállapított magas haszonbérek mellett. A haszonbér öntöz­­hető területen, hektáronként a 80 holland forintot is eléri. Jáván a mezőgazdaság termelését nagy­­mértékben előmozdítja a kiterjedt öntö­­zés. Kereken 1.200.000 hektár van ellát­­va öntözőművekkel, a művelt terület 27 százaléka. A benszülött valóban mestere az öntözésnek, a gyarmati kormány ezt a jó tulajdonságát fejleszti és támogatja. A csapadékviszonyok általában ígér ked­­vezőek, a csapadék mennyisége egyes he­­­veken hallatlanul nagy, így a Sztamát­­tűzhányó oldalán, a kranggani csapadék­­mérő állomáson, egy évben 6829 minimé­­ter esőt mértek. A trópusi klím­a és a bő csapadék a talaj tápanyagainak kihaszná­­lását nagy erővel előmozdítja, sőt arra vezet, hogy a talajok aránylag hamar ki­­merülnének, ha kellő trágyázásról nincs gondoskodás. Különösen az európaiak ál­­tal kezelt üzemekben igen nagy mennyi­­ségű műtrágyát használnak. Ugyanazon a területen egy évben különböző terménye­­ket aratnak, a mezőgazdasági termelés eredményei meglepően magasak. Az érté­­kesítést előmozdítják a jó utak, a kiépí­­tett kikötők és a vasutak, amelyeknek hossza Jáván és Szumátrán kereken 7000 kilométer. A vasutak műszaki felkészült­­ségére jellemző, hogy Batávia és Szura­­baja között a gyorvonat helyenként 100 kilométeres sebességgel halad. ÉRTESÍTÉS Naţionala Általános Biztosító Társaság, Bucureşti — Ala­pitta­tott: 1882 AL­APTÖKE: 25.000.000.— Lei. TARTALÉKOK: 269,869.821. —Lei. T. feleink tudomására hozza, hogy a társaságnál kötött sorso­­lásos biztosításoknak 1940 április hó 15־ én a fővárosi rendőr­­főnökség és kereskedelmi minisztérium kiküldötteinek jelenlétében történt sorsolások alkalmával a következő kötvények huzattak ki: 85738. sz. Isac Grünberg tisztviselő, Bucureşti — — Lel 20.000.— 4746. sz. Berta Maior P. Popescu, Bucureşti--------Lel 30.000.— Az eddigi sorsolások eredménye —----------------------Del 3.840.000.— Felvilágosítást adn­ak: a társaság transilvaniai kerületi irodája Cluj (Str. Regina Maria fl), valamint a minden városban székelő képviselete. Régi kötvényekhez utólagosan is megszerezhető a sorsolási jogo­­sultság a biztosított összeg határáig, 1000 lejenként 8 lej 70 báni évi pótdíj ellenében. i'i s £11* llí** ’!it| isfi l*i *!ו״י SZERDA, 1940. MÁJUS 1.

Next