Uj Kelet, 1948. szeptember (31. évfolyam, 19-44. szám)

1948-09-01 / 19. szám

2 oldal A BIZTONSÁGI TANÁCS TÁRGYALÁS ALÁ SEM VETTE A PALESZTINAI FEGYVERNYUG­­ VÁS KÉRDÉSÉT Az amerikai delegátus szerint a szankciók kérdése egyáltalán nem sürgős gyereket küld ki oda az UNO,-foly­­tatta Malik - nehogy megismétlőd­­jék a palesztinai helyzet,ahol az UNO közvetítője egyoldalúan állí­­totta össze a megfigyelőket.Malik javaslatát szavazásra tették fel, amelynek során csak Ukrajna és Oroszország szavazott az elnöki javaslat mellett. A delegátusok javarésze tartózkodott a szavazás­­tól és így a javaslat kisebbség­­ben maradt. Ezután a Tanács szomorú szív­­vel vette tudomásul a két francia UNO-megfigyelő halálát,akit az A Biztonsági Tanács hétfő esté­­re összehívott rendkívüli ülésén a többség elvetette Malik orosz el­­nök napirendi javaslatát,vagyis nem volt hajlandó foglalkozni Erec Jiszrael és Kasmír problémájával. Ez volt az első eset a Biztonsági Tanács két és félévi fennállása óta,hogy az elnök napirendi javas­­lata kissebbségben maradt. Malik elnök azt javasolta,hogy a Biztonsági Tanács foglalkozzék Hese Shertok külügyminiszter távi­­ratával,amelyben,mint köztudomású, Izrael kormányának nevében elvi felvilágosítást kért a fegyvernyug­­vás tartamára , valamint a fegyver­­nyugvás megsértésének megtorláséra vonatkozóan. A napirend feletti vita során Fares-el-Khoury,Szíria delegátusa, úgy érvelt,hogy semmi szükség sincs e kérdésekre válaszolni,minthogy Hernadottenak teljes felhatalmazá­­sa van a Tanács határozatainak ér­­telmezésére.A belga delegátus néze­­te szerint a zsidó kormány kérdései kerülőuton bírálatot gyakorolnak a Tanács határozatai felett,helytelen lenne tehát, ha a Tanács vitát en­­gedélyezne ebben a kérdésben,mert ez súlyos precedenst alkothatna a jövőre nézve. A helyes út szerinte az,ha a Ta­­nács egyáltalában nem nyilvánít vé­­leményt. Amerika képviselője afölötti cso­­dálkozásának­­ adott kifejezést,hogy az elnök ülést akar egybehivatni, holott a Biztonsági Tanács legutób­­bi döntése az volt,hogy a párisi közgyűlés előtt már csak a legsür­­gősebb esetekben ül össze.Megítélé­­se szerint a szóbanforgó ügy egyál­­talában nem,sürgős és egyébként is Bernadotte felelős minden olyan ü­­gyért,mely a fegyvernyugvással kap­­csolatos.Ugyanezt a felfogást val­­lotta Anglia képviselője is,­ellen­­tétben Ukrajna delegátusával, aki ezt hangoztatta,hogy a válasz­ meg­­tagadása nagyon rossz benyomást fog tenni ,ezért tehát az elnököt min­­denképpen fel kell hatalmazni,hogy választ adjon a hozzá intézett kér­­désekre. Az elhangzott felszólalásokra Malik elnök válaszolt.Megállapítot­­ta,hogy a napirendi vita lényegében maga a probléma feletti vitává lett. Nézete szerint a Tanács köteles fog­­lalkozni a hozzá intézett kérdések­­kel,még akkor is,ha a tárgyalás nem is végződik határozathozatallal, ezért nem járulhat hozzá,hogy a hoz­­záintézett beadványok egyszerűen az irattér sülyesztőjébe kerüljenek. Kasihir ügyében igen fontos lenne ann­ak a megá­­­lapítása,milyen megfi­ EWATT AUSZTRÁLIAI KÜLÜGYMINISZTER RÁ AKARJA VENNI BEVINT A ZSIDÓ ÁL­LAM ELISMERÉSÉRE Bernadotte az UNQ-közgyűlés megnyitásával befejezettnek tekinti köz­­vetítő szerepét ? Londonból jelentik. Beavatott körök szerint Ewatt ausztráliai kül­­ügyminiszter,aki az UNO közgyűlésével kapcsolatban Londonba érkezett, tárgyalni fog Bevinnel a zsidó államnak Anglia részéről való elisme­­réséről. Elvett ebben az ügyben Genf­ben már tárgyalt Bernadotte gróffal is,aki állítólag azt a véleményét fejezte ki:meg kell állapítani,hogy közvetítői feladata az UNO párisi közgyűlésével egyidejűleg véget ér. Az ausztráliai külügyminisztert,akit egyébként az UNO-közgyűlés legvalószínűbb elnökének tekintenek,általában ,mint a zsidó ügy barát­­ját ismerik.Ewatt eddig még az UNO minden közgyűlésén a kis népek ér­­dekeinek védelmére kelt és az Egyesült Nemzetek 1947 novemberi ülés­­szakán is döntő szerepe volt a felosztási határozat meghozatalában. A MOZGÓSÍTÁSI BÍRÓSÁG ü­­SELTE ABDALLAH ZSIDÓ HÍVÉT, MERT NEM JELENT­­KEZETT KATONÁNAK A Mozgósítási Központ mellett működő legfelső bíróság szokat­­lan pert tárgyalt tegnap Haifán. Joszéf Avila 33 éves vasúti tiszt­viselő és zenetanár állt a bíró­­ság előtt; a vád az volt ellene, hogy nem jelentkezett katonai szolgálatra.A vádlott arra hivat­­kozott,hogy " vallásos szocialis­­ta" meggyőződése megtiltja számá­­ra fegyverhez nyúlni és erőszakot alkalmazni bárki ellen. Hosszú beszédben fejtette ki,hogy Grhan­­di tanítványa és ez a vallásos­­szocialista világnézete már sok veszedelemtől szabadította meg az életben. A közönség derültséggel ve­­­gyes bosszankodással hallgatta Avile védekezését,a bíróság azon­­ban bizonyos mértékben tekintet­­be vette a vádlott különös lelki indokait. Az ítélet úgy szólt, "" hogy egy héten belül jelentkez­­nie kell,azonban fegyveres szol­­gálat helyett csak segédszolgá­­latra fogják alkalmazni.Egyben feltételesen 50 font pénzbírsá­­got is szabott ki rá,melytől men­­tesül,ha szolgálatét rendesen teljesítette. . Joszéf Avila neve nem ismeret­arabok a gézei repülőtéren megör­­tek és elhatárolta,hogy részvét­­táviratot küld a francia kormány­­nak... A palesztinai kérdéssel össze­­függésben jelentik,hogy Trygve Lie,az UNO főtitkára Párisban tár­­gyalni fog Bernadotttal,aki most Rodoszban van.A közelkeleti rádió szerint Dr.Azcerate 87 M­O egyip­­tomi megfigyelője repülőgépen Ro­­doszba utazott,hogy beszámoljon Bernadottenak azokról a megbeszé­­lésekről,amelyeket Azzam pasával, az arab liga főtitkárával folyta­­tott 87 arab menekültek ügyében és 8 liga vezetőségi ülésének napirendjére tűzött kérdésekben. Bernedette egyébként a közeli na­­pokban Párisba utazik, len ez újságolvasók előtt.Midőn az UNO vizsgálóbizottsága tavaly itt járt az országban,Avi18 memorandum­­■mai fordult a bizottsághoz,kérve , hogy személyesen hellgessék ki.A kihallgatás ugyan nem jött létre, de köztudomásúvá vált,hogy Avils ״ megoldása” szerint a zsidó állam­­nak perszonál­unióra kell lépnie Abdallahhal. A Mozgósítási Központ mellett mű­­­ködő legfelső bíróság legutóbbi tel avivi tárgyalásán a Palestine Corporation Bank ügyével is foglal­­kozott.A vád szerint a bank a fenn­­álló rendelkezések ellenére had­­köteles tisztviselőket foglalkoz­­tatott.A bíróság 8 bankot 300 font bírságra ítélte és ugyanakkor 50'•• font bírságot rótt ki Dr.U״ Krausm, a bank tisztviselőjére akinek fel­­adata volt az alkalmazottak mozgó­­sításére felügyelni.Múlt héten ugyanennek a banknak Aharoni nevű­ tisztviselőjét négyhavi elzárásra ítélték, mert nem jelent­ke­zet­­. AZ AMERIKAI PETHÓLEUMKONC­ESSZI (f) visszavonására akarják febírni Ibn Seudot,­jelenti a közelkeleti angol rádió. Az iraki miniszter-­­­elnök ebben az ügyben tárgyal most az arab fö­vá 10׳ fokban . Szerda ,1948 szept

Next