Uj Kelet, 1949. február (32. évfolyam, 146-166. szám)

1949-02-04 / 146. szám

«Mft­' a v ^ C­­­J UJr FEJEZET ELŐTT Irts: Dr. Marton Ernő Most pedig megállunk egy percre, hogy kifújjuk magunkat, mint a vándor ki túljutott útjának legnehezebb szaka­szán. Mai számával az Új Kelet is élet­útjának fontos állomásához érkezett. Fél évvel Izrael földjén történt feltámadása után, a lap végre áttérhet a szegényes, gépírásos sokszorosításról a nyomdai elő­állításra és ismét rendes lapformában ke­rülhet az olvasó elé. . A kívülálló bizonyára nem sejti, nem is sejtheti, hogy e mindennapos egyszerű bejelentés mögött mennyi gond, erőfeszí­tés és kínlódás rejlik. Ez a változás két­ségtelenül új fejezetet nyit az Új Kelet több mint három évtizedes mozgalmas és drámai fordulatokban bővelkedő történe­tében. Ennek a lapnak a sorsa sohasem volt magánügy. Talán nem véletlen, hogy az Új Kelet életútjának egyes állomásai egy­ben határkövek voltak az erdélyi és az egész magyarnyelvű zsidóság életében is. A sok közül csak néhány markáns dátu­mot ragadok ki. A lap indulása 1918 végén, egybeesik az erdélyi zsidó nemzeti mozgalom meg­születésével. Amikor 1922 november 28- án először rombolták le antiszemita tün­tetők az Új Kelet szerkesztőségét és nyomdáját, akkor és­ evvel a hőstettel indult útjára a romániai fasizmus. A lap ellen intézett későbbi romboló támadá­sok — 1924 márciusában és 1927 decem­berében — szintén fordulópontjai voltak az erdélyi zsidóság életének. És amikor 1940 augusztus 11-én a Kolozsvárra bevonuló Horthy-seregek el­ső ténykedéseként betiltották az Új Ke­letet, ez jelentette egyben a magyar zsi­dóság likvidálásának kezdetét is. szí­vó Szimbólum és valóság olvad egybe ezekben a jelenségekben. Tény az, hogy­­ az Új Kelet megjelenésének első perce­ié­­től kezdve pontos szeizmográfja volt a : §TMr'Zsidó életnek és ez az érzékeny, hűséges , műszer, nemcsak jelezte a közelgő föld­­/: ■ lengéseket, de gyakran fel is fogta a ■í­' zsidóság ellen irányuló első ütéseket. Minden jel arra mutat, hogy a lap is életében bekövetkezett fordulat ismét­­ egybeesik a magyar-zsidó történelem­­ egyik fontos, talán legfontosabb korszak­­nyitásával. Hisszük és reméljük, hogy a legközelebbi hónapokban kezdetét veszi­­ a magyar „kibuc galusot“, a magyar­­ diaszpóra megváltásának korszaka. Hisz­­szük és reméljük, hogy a most kö­vetkező hónapokban és években a magyarnyelvű­­ zsidóság tízezrei fognak özönleni Izrael a felé, a magyar globus minden tájáról, az ' anyaországból, Erdélyből, Csehszlovákiá­­* ■ b'il és a Vajdaságból. A zsidó fa elszáradt ága" -s ahogy Szokolov nevezte egykor a magyar zsidóságot , amelyet azóta az idő­k vihara még jobban megtépázott, most­­visszatér az ősi törzshez, hogy belekap­csolódva annak friss vérkeringésébe, újra kilombosodjon és új életre keljen. A magyar zsidó történelem e nagy­szerű és drámai fejezetének hídfőjénél indítjuk új formájában útra az Uj Kele­tet. Ez a tény önmagában Programm és iránytű a lap számára. A nagy magyar alija, az uj magyar jisuv szolgálatába ál­lítjuk ezt a lapot, igazságának kiharco­lása, az izraeli életbe való gyors és ered­ményes beiktatása és az ország szellemi * ét el j­e­t­ t és kulturális életével való egybeforrasz­­tása lesz ezután az Uj Kelet magas hi­vatása. * Az olvasók tudják, hogy csak vona­kodva és belső kétségekkel határoztuk el magunkat az Új Keletnek magyar nyelven való újra megindítására Izrael­ben. A megjelenés óta eltelt fél esztendő azonban beigazolta nemcsak azt, hogy a lapra szükség van, de azt is, hogy fon­tos cionista küldetés is vár az Új Kelet­re. A legmarkánsabb igazolást erre olyan oldalról kaptuk, ahonnan a legkevésbé vártuk: a zsidó hadsereg részéről.. Had­seregünk kulturosztálya az Új Kelet meg­jelenésének első percétől kezdve megkü­lönböztetett figyelemmel fordult a lap felé és abban a magyar nyelvi zsidó ka­tonák informálásának és nevelésének egyik legfontosabb eszközét látta. A had­sereg kulturosztálya ma már sok száz pél­dányban fizet elő az Új Keletre és la­punk az összes csapategységeknél meg­található, a gyalogságnál épúgy, mint a tankosztagoknál, a repülőknél épúgy, mint a tengerészeknél. Az Új Kelet na­ponként eljut a legtávolabbi és legelőre­­toltabb katonai állásokig, mindenüvé, ahol magyarnyelvű zsidó katonák álla­nak őrsön és védik Izrael határait. Ebben a tényben látjuk létünk és kül­detésünk legerősebb igazolását, ez ad erőt és belső elégtételt munkánk tovább­folytatásához és erre a bizalomra akarunk méltóknak bizonyulni a jövőben is. Pár­tatlan, hűséges informátora, barátja, Út­mutatója és cionista nevelője lesz az Uj Kelet a zsidó katonának, épúgy, mint a zsidó polgárnak, a magyar nyelvű zsidó munkásnak és földművesnek, az uj élé­nak és országban már meggyökerezett­nek. Uj feladatainkat a lap régi tradí­ciói szellemében és a régi hűséggel akar­juk teljesíteni. * Most, hogy rendes lapformában je­lenhetünk meg, nem mulaszthatjuk el, hogy kezdetünket, elismerésünket, sőt csodálatunkat is kifej­ezzük olvasóink növekvő tábora iránt, akik a lap fö­löttébb fogyatékos kiállítása ellenére is kitartottak melletünk. Tudjuk, hogy gyak­ran fárasztó és idegesítő művelet volt az Új Kelet olvasása. Nem egyszer csak bel­ső restelkedéssel küldöttük szét a lapot, de lehetetlen volt megbirkózni a techni­­kai nehézségekkel. Az a tény, hogy a szembeötlő fogyatékosságok ellenére is napról-napra növekedett olvasóink tábo­ra, ugyancsak bizonyíták volt számunkra, hogy a lap eleven szükséglet Izraelben és fontos nemzeti hivatás betöltése vár reá. Igyekezni fogunk olvasóinkat kárpó­tolni azért a fáradságért, amelyet a lap olvasása eddig jelentett. Igyekezni fogunk minden tekintetben jó lapot adni és ami­lyen mértékben fog növekedni olvasóink tábora, olyan mértékben fog bővülni la­punk terjedelme és gazdagodni tartalmi része. '-'-te“»' ■- ' ''■- ■ ■ ' ■ 7'.i-’v ■, TEL-AVIV, SALOMON 20­­ Telefon : 29-98 IHET­NÉMTsmmwmix m­foap jj Tel Aviv, péntek, 1949. február 4. 146. szám­­ , XXXII. évfolyam Főszerkesztő: Dr. MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős : SCHÖN DEZSŐ ■, Szerkesztőség és kiadóhivatal : Ára 25 mill win mta ( D * * *7 p ’’IX) a"? ni® . mum naira »jü?b» ’n5a m> |in» 20 pöt^D .o aim ,a,3N-‘7n :n5nmm naivon ptsia .X T'l i-pism in t’tnnsá Bunche meg­hívta az összes arab államokat Rhodosba Egyiptom állítólag elfogadta dr. Bunche fegyverszüneti vonalait Rhodos . Dr. Bunche csütörtökön meghívta Irak, Transzjordánia, Szíria, Libanon, Szaudia és Jemen kormányait, hogy küldjék el megbízottaikat a rhodosi tárgyalásokra. Az esti órákig egyetlen arab állam sem közölte még válaszát a közvetítővel. New-York — A New-York Herald Tribun csütörtök reggel azt közölte, hogy 48 órán belül várni lehet az Egyip­tom és Izrael közötti fegyverszünet alá­írását, annak ellenére, hogy e pillanat­ban még pesszimista hangulat uralko­dik Rhodosban. United Press rhodosi jelentése szerint az egyiptominak néhány változással el­fogadták dr. Bunche javaslatát. Félhi­vatalos helyen úgy tudják, hogy Sarin ezredes, aki Bunche javaslatait Kairóba vitte, pozitív válasszal jött vissza. Ugyan­akkor a zsidók hűvösen fogadták Bunche javaslatait. Bunche Rhodosban beszélgetett a bé­kéltető bizottság amerikai tagjával, Mark Ethbritge-zsel, aki Jeruzsálembe vezető útját Rhodosban megszakította. Siloach, az izraeli küldöttség vezetője szerdán este visszatért Tel-Avivba, hogy jelentést tegyen kormányának a történtekről. Jeruzsálemi jelentés szerint az UNO békéltető bizottsága csütörtökön meg­tartotta első hivatalos ülését, amelyen már Ethridge amerikai delegátus is részt vett. Ammani jelentés alapján a Daily Te­legraph azt írja, nem valószínű, hogy Transzjordánia elfogadja dr. Bunche meghívását a rhodesi zsidó-arab béke­megbeszéléseken való részvételre, mielőtt tanácskozást folytatna ebben a kérdésben a többi arab állammal. Damaszkuszból jelentik: A szíriai kor­mány is megkapta dr. Bunche meghívá­sát, hogy csatlakozzék a rhodesi konfe­renciához. Megkezdődött a Mindszenthy per a magyar hercegprímás részleges beismerésben •Mi Budapestről jelentik: Csütörtökön délelőtt kezdte meg óriási érdeklődés mellett a budapesti népbíróság Mind­szenthy József hercegprímás és társai­nak hazaárulási perében a nyilvános fő­­tárgyalást. A bíróság elnöke dr. Ölti Vil­mos, aki mellett öt szavazóbíró és két esküdt foglalt helyet a tanácsban. A személyi adatok felvétele után Ölti elnök felolvasta a hercegprímás levelét, ame­lyet a vizsgálati fogságból írt. A levélben beismerte, hogy elvben elkövette a ter­hére rótt cselekmények egy részét, de a jövőben hajlandó elismerni az állam­rendszer fennhatóságát. Az a vád, hogy ő akadályozta meg a­z egyház és az állam megegyezését, nem felel meg a tények­nek és egy levelének nem hivatalos,­ tö­redékes for­tásán alapszik. Annak érde­kében, hogy a béke helyreállítását elő­mozdíthassa, hajlandónak nyilatkozik le­mondani hercegprímási méltóságáról, csak azt kéri, hogy perének a tárgyalását ha­lasszák el, vagy pedig válasszák külön a vele együtt letartóztatottak ügyétől. Olti elnök kérdésére, hogy ő írta-e a felolvasott levelet, Mindszenthy herceg­prímás igennel válaszolt. Erre a biróság tanácskozásra vonult vissza. Tíz perc múlva a biróság visszatért és Olti elnök bejelentette, hogy Mindszenthy minden kérését elutasította. A döntés kihirde­tése után a biróság Baranyai Jusztin egy­ tanár kihallgatását kezdte meg, míg Mindszenthy hercegprímást és a többi öt vádlottat visszakísérték celláikba. Baranyait azzal vádolják, hogy király­párti mozgalmat szervezett Habsburg Ot­tónak a magyar trónra való visszasegí­­t­ése érdekében. A kihallgatás során Ölti­ein­k azt igyekezett megállapítani, hogy Baranyai­­ tényleges módon ellene volt a jelenlegi politikai rendszernek és össze­esküvést szervezett a kormány megbukta­tására. Baranyai,, akinek a kihallgatása két órán keresztül tartott, mindvégig ta­gadta a vádat. Csak annyit ismert el, hogy lehetségesnek tartotta a monarchia visszaállítását és erről az eshetőségről számos emberrel beszélt, köztük Mind­szenthy hercegprímással is. Hozzátette azonban, hogy erről a lehetőségről csak úgy beszéltek, mint olyan kombinációról, amely egy Amerika győzelmével végződő háború esetén, vagy pedig békés politi­kai eszközökkel valósulhatna meg. Baranyai után a népbíróság Mind­szenthy kihallgatását kezdte meg. A her­cegprímás bűnösnek vallotta magát a hazaárulás, a kémkedés és a valutaüzel­­mek vádjában, de tagadta, hogy bármi­lyen összeesküvésben részt vett volna a magyar kormány megbuktatására. Mindszenthy hercegprímáson és Ba­ranyáin kívül e pernek még a következő vádlottjai vannak: Zakár András herceg­­prímási titkár, Esterházy Pál herceg, Ma­gyarország leggazdagabb földbirtokosa a háború előtt, aki Amerikában gyűjtött dollárok feketepiaci értékesítésével vádol­nak, továbbá Nagy Miklós az Actio Catholica szervezet titkára, dr. Ispánky Béla plébános és dr. Tóth László, a ma­gyar katolikus sajtó volt főnöke. .

Next