Uj Kelet, 1949. július (32. évfolyam, 268-293. szám)
1949-07-01 / 268. szám
Ára 60 milMai számunk 8 oldal268. szám T el Aviv, péntek, 1949. julíus 1. חרזמ שדח יוא) (טלק יגח» ימלי יתלב יתגלפמ .דסשב חי־ובבוה - *יג* :־ץיילמ ר״ר .א קסרס :יוזרחוסו דוד !ש רעסת חנ :״יזסהתו ,ביבא-לת בוחר רגניזלש »1JI KEI FJtSTOMKIVtU NSPIIAp Visinszkij szenzációs nyilatkozata: A Marshall-terv kudarca késztette belátásra a nyugati hatalmakat Németország kérdésében Az orosz külügyminiszter kölcsönös engedményeket tart szükségesnek a német probléma rendezése érdekében - Véget ért az európai gazdasági megsegítési konferencia egsegítési konferencia Paris CAFP). A moszkvai rádió ismertette Visinszkij orosz külügyminiszternek a szovjet sajtónak tett nyilatkozatát. A miniszter mindenekelőtt kijelentette, hogy az angol és amerikai kormány már 1946 óta megváltoztatta a politikáját Németországgal kapcsolatban, de a szovjet küldöttség határozott magatartása meghiúsította terveiket. Mellesleg, tette hozzá Visinszkij a nyugati miniszterek mindvégig teljesen tisztában voltak azzal, hogy Németországgal kapcsolatos politikájuk hibás. A szovjet álláspont győzött A továbbiakban Visinszkij arról bes szél♦, hogy a Paksban megtartott küügyminiszteri konferencia befejezésével kiadott közlemény felületes taglalása már elárulja, hogy milyen mértékben jutottak benne kifejezésre a szovjet által hangoztatott szempontok, amelyeket az orosz küldöttség már az ülés első napjától kezdve hangoztaott. A szovjetküldöttség hű marad a potsdami egyezmény valamennyi elvi pontjához és visszautasított minden elérést azoktól. Végül is a szovjet javaslatokét fogadták el tárgyalási alapul — mondotta Visinszkij, majd hozzátette, hogy a párisi tanácskozásokon a nyugati delegációk kénytelenek voltak végül is elismerni a négyhatalmi megegyezés szükségességét a német kérdésben, annak a háromhatalmi politikának a helyébe, amelyet 2 év óta folytattak. Mit állított Acheson ? Visinszkij ezután a következőket mondotta: ״ Nem lehet komolyan venni Acheson amerikai külügyminiszternek június 23-án tett nyilatkozatát, amely szerint a Szovjeunió, ellentétben az Egyesült Államok, hai, vonakodott kibővített jogokat adni a német népnek belső ügyeinek intézlésében és a megszálló hatóságok ellenőrzését enyhíteni. Ez az akítás — mondotta Visinszkij — alaptalan, mert ha csakugyan így lenne, hogyan lehet megmagyarázni, hogy éppen Acheson és nyugati kartársai ellenztek szívósan minden szovjet indítványt a német egység heyyreállítására és arra, hogy a német népnek teljes szabadságot adjanak a belügyeiben? Június 23.-i sajtófogadásán Adherson azt mondotta, hogy a párisban elért eredmények a nyugateurópai talpraállítási akció sikerével magyarázhatók. Véleményem szerint — folytatta az orosz külügyminiszter — a Marshall-tervnek nem a sikeréről, hanem a bukásáról lehet beszélni, ha az egész világon ismert tényeket■ tekintetbe vesszük. Ha a Marshall terv valóban siker lenne, hogyan magyarázható meg, hogy a terv szerzőjét felmentették külügyminiszteri megbízatásától? Ami engem illet, úgy látom, hogy éppen a Marshall-terv kudarca bírjja rá a nyugati hatalmakat arra, hogy a párisi tárgyalásokon feladják úgynevezett ״ enskez” politikájukat.” Mindkét fél tett engedményeket A párisi konferencia eredményei tekintetében Visinszkij kiemelte annak a politikának kétségbevonhatatlan sikerét, amely az egységes Németország helyreáll Utasára, a nemzetközi kapcsolatok meg- javítására és a népek közti együttműködésre törekszik. Azoknak a körülményeknek megfelelően, amelyek között a párisi konferenciát összehívták, — fejezte be nyilatkozatát az orosz külügyminisz-ter — mint, ismeretes, tettek úgy a nyugati hatalmak, mint a Szovjetunió, kölcsönös engedményeket. Hiszem, hogy a jövőben is szükség lesz bizonyos kölcsönös engedményekre, amelyek összeegyeztethetők a potsdami egyezmény alapelveivel.” Andre Vithinsky ר Lausanneban közölték az arabokkal Izrael feltételeit a 18 éven aluli menküitek visszafogadására Shiloach tanácsos hazaérkezett és jelentést tett Ben és a külügyminiszternek A kormány sajtóirodája közli: Reuven Siloách külügyminiszteri tanácsos csütörtök reggel Tel-Avivba érkezett. Siloách ot hétig■ volt külföldön, ahol meglátó, gátta Izrael európai és amerikai követségeit és részt vett a lausannei tárgyalásokon. Siloáchot megérkezése után Ben Gurion miniszterelnek és Shárét külügyminiszter kihallgatáson fogadta, akiknek jelentést tett a lausannei konferenciáról és látogatásainak eredményeiről. A külügyminisztériumhoz közelálló körök értesülése szerint Izrael kormánya közni fogja az arab menekültek egy részének visszafogadására vonatkozó hajlamosságát. Olyan menekültekről van szó, akiknek közeli családtagjai Izraelben élnek. A visszatérők száma együttesen nem haladhatja azonban £111 a 12 ezret. A jelentés szerint nem tömeges repatriálások lesznek. Minden Izraelben élő arab család, akinek közeli hozzátartozója van a menekültek között, egyéni kérvényt lesz köteles benyújtani az illetékes hatósághoz hozzátartozójának repatriálása ügyében. A hatóságok beható vizsgálat tárgyává fognak tenni minden egyes kérvényt. El akarják ugyanis kerülni annak lehetőségét, hogy a repatriáltak kzött nemkívánatos elemek szivárogjanak be az országba. Lausanne: (2) Itteni körök úgy tudják, hogy az amerikai kormány kísérletet tesz arra, hogy rábírja Izraelt jelenték,télen számú arab menekült visszafogadására. Ez a szám a jelentések szerint olyan kicsi, hogy csak jelképes jelentőséggel bír. Az amerikaiak az arab,zsidó tárgyalásokban beállott szünetet akarják akciójuk számára kihasználni. Izrael — mint az Új Kelet tegnapi számában már jelentettük — azt ajánlotta, hogy visszafogadja a 18 éven aluli Gurion miniszterelnöknek gyermkeket. Az albizottság tanulmányozta szerdán az izraeli javaslatot és csütörtökön közölte az újabb feltételeket az arabokkal. Valószínűnek tartják, hogy abban az esetben, ha az arabok elvben el is fogadják a zsidó javaslatot, hosszabb tárgyalásra lesz még szükség, míg a felek megegyeznek a visszatérők számában és a különböző kategóriák megállapításának módozataiban. ** A Jeruzsálem ügyével foglalkozó albizottság a szünet alatt elkészíti a Jeruzsálem nemzetközisítésére vonatkozó tervet. A tervet a szeptemberben összeülő UNO plénuma elé terjesztik. Az arabok csak a szenthelyek nemzetközi ellenőrzés alá való helyezését akarják. A bizottság legsúlyosabb problémája az ellenőrzés formája és módozata. Most akarják ugyanis megállapítani az ellenőrzés módozatait, hogy ha a végén elfogadnak valami tervet, ténylegesen hozzáfoghassanak annak megvalósításához. • Páris (AFP). — Az európai gazdasági megsegítés! konferencia csütörtökön éjjel tartotta záróülését. Fehér könyv az angol gazdasági helyzetről London (AFP). — Tegnap hivatalosan bejelentették a brit birodalom gazdasági konferenciájának összehívásé♦,. A londoni lapok részletesen foglalkoznak a konferencia elé került problémákkal és közlik, hogy Sir Stafford Cripps pénzügyminiszter jövő kedden, vagy szerdán fontos bejelentéseket fog tenni az alsóházban az Anglia külkereskedelmi mérlegéről, valamint aranyban és dollárban elszenvedett veszteségek kiadandó Fehér Könyvvel kapcsolatban. Ma kezdődnek a pénzügyi tárgyalások az angol küldöttséggel Az angolok csak a felosztási határozatban foglalt területekre vonatkozó követelésekről és tartozásokról akarnak tárgyalni - Transzjordánia és Egyiptom is ״ jogutódja" a volt mandatárius kormányzatnak? Ma délben nyílik meg Shárét küzügyminiszter hivatali helyiségében az Izrael és Anglia közti Londonban megkezdett pénzügyi tárgyalások folytatása. A megnyitó ülésen a tárgyalások napirendjének megállapításáról lesz szó, a Bevin és Shárét között előzőleg lefolyt levélváltás alapján. A levelek hivatalos szövegét a megnyitó ülés befejeztével fogják nyilvánosságra hozni. Londoni jelentések, arról számolnak be, hogy az angol külgyminisztérium mindeddig nem hajlandó elárulni, milyen összegű ellenköveteléseket fog támasztani Anglia az Izraellel mostkezdődő pénzügyi tárgyalások során, mikor azonban az újsáírók egyre erősebben ostromolták konkrét válaszért, a minisztérium szóvivője közölte, hogy Anglia követelései közeli árnak az 50 millió fonthoz. Hozzáfűzte még, hogy Izraelnek is vannak ellenkövetelései Angliával szemben, de az angol kormány felfogása szerint a zsidó államnak semmiféle előjoga nincsen ezekkel a követelésekkel kapcsolatban, amelyek ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint Transzjordánia és Egyiptom követelései, minthogy ez a két ország is birtokában ♦artja a volt mangsttumterület egy részét. Bevin és Shárét levélváltása A Bevin és Shárét külügyminiszterek közötti levélváltással kapcsolatban Londonban úgy tudják, hogy dr Éliás londoni zsidó követ útján továbbított levelében Bevin a tel avivi megbeszélések első feladataként׳ azt jelöli meg, hogy megállapítsák■ a volt mandatárius kormány követeléseinekés tartozásainak azt a részét, amelyet Izrael kormányának, mint ״ jogutód hatalomnak , magára kell vállalnia. Shárez külügyminiszter hír szerint ezzel a ponttal kapcsolatban azt a fenntartást fejtette ki válaszában, hogy Izraelnek a tárgyalásokban való részvételhez történt; hozzájárulását nem lehet úgy magyarázni, mintha hajlandó lenne magára vállalni az „utódhatfelem” meghatározó t■ minthogy ez tulajdonképpen külön, mégpedig az első pont lesz az Izrael és Angia között meginduló tárgyalásokban. A koncessziók kérdése is napirenden Levelének egy másik pontjában Bevin azokat a palesztinai követeléseket és tar. ♦ozásokat, valamint az ezekkel összefüggő problémákat említi, amelyek közvetlenül érintik az angol kormányt, függetlenül a mandátumkormány elszámolásaitól. Bevin levelének harmadik pontja Palesztina volt német lakosainak és más volt ellenséges polgárainak a követe ,éseivel és vagyonával foglalkozik, amelyek jelenleg az ellenséges vagyonok gondnokságának a felügyelete alatt állanak. A negyedik pont a palesztinai angol alattvalók követeléseire és vagyonára, míg az ötödik és utolsó pont a volt mandatárius kormány által elfogadott nemzetközi egyezményekre és nemzet■ közi kötelezettségekre vonatkozik. Ez a pont foglalja magában azokat a koncessziókat is, amelyiket a mandatárius kormány annak idején különböző angol cégeknek, kö£,ük a haifai petróleumfinomítónak és más petróleumtársaságoknak, továbbá a Holt-Henger kiak.nására alakult Potash műveknek és hasonlóknak adott. Az ilyen természetű koncessziók száma húsz. Az angolok, amint a külügyminisztérium szóvivőjének közléséből kitűnik, azt hangoztatják, hogy Transzjordánia és Egyiptom is "jogutód-hatalom", és ezért Palesztinának a volt mandátum, rendszerrel szemben fennálló követééseiböl bizonyos rész azoknak jár és nem seiböl bizonyos rész azoknak jár és nem Izraelnek. További nehézségek lesznek a tel avivi tárgyalások során abban a tekintetben is hogy a követelt vagyontárgyak milyen területen vannak. Hír szerint az angolok a tárgyalások során csak olyan vagyontárgyakra akarnak szorítkozni, amelyek a zsidó államnak angol vélemény szerint vitathatatlan határain belül találhatók. Ez az álláspont mindenekelőtt Jeruzsálem egész környékét kikpacsolná a tárgyalások anyagából. Az angolok ezt a felfogásukat azzal indokolják, hogy a tárgyalásokat az 1947 november 29-iki UNO felosztási határozatban megállapított határok alapján kell lefolytatni.