Uj Kelet, 1949. július (32. évfolyam, 268-293. szám)

1949-07-01 / 268. szám

Ára 60 milMai számunk 8 oldal268. szám T el Aviv, péntek, 1949. julíus 1. חרזמ שדח יוא) (טלק יגח» ימלי יתלב יתגלפמ .דסשב חי־ובבוה - *יג* :־ץיילמ ר״ר .א קסרס :יוזרחוסו דוד !ש רעסת חנ :״יזסהתו ,ביבא-לת בוחר רגניזלש »1JI KEI FJtSTOMKIVtU NSPIIAp Visinszkij szenzációs nyilatkozata: A Marshall-terv kudarca késztette belátásra a nyugati hatalmakat Németország kérdésében Az orosz külügyminiszter kölcsönös engedményeket tart szükségesnek a német prob­léma rendezése érdekében - Véget ért az európai gazdasági megsegítési konferencia egsegítési konferencia Paris CAFP).­­ A moszkvai rádió is­­mertette Visinszkij orosz külügyminisz­­ternek a szovjet sajtónak tett nyila­­tkoza­­tát. A miniszter mindenekelőtt kijelen­­tette, hogy az angol és amerikai kor­­mány már 1946 óta megváltoztatta a po­­litikáját Németországgal kapcsolatban, de a szovjet küldöttség határozott maga­­tartása meghiúsította terveiket. Melles­­leg, tette hozzá Visinszkij a nyugati miniszterek mindvégig tel­­jesen tisztában voltak azzal, hogy Né­­metországgal kapcsolatos politikájuk hibás. A szovjet álláspont győzött A továbbiakban Visinszkij arról bes szél♦, hogy a Pak­sban megtartott k­ü­­ügyminiszteri konferen­­cia befejezésével ki­­adott közlemény felü­­letes taglalása már el­­árulja, hogy milyen mértékben jutottak benne kifejezésre a szov­­jet által hangoztatot­t szempontok, amelyeket az orosz küldö­tt­ség már az ülés első nap­­jától kezdve hangozta­­­ott. A szovjetküldött­­sé­g hű marad­ a pots­­dami egyezmény vala­­mennyi elvi pontjához és visszautasított min­­den elérést azoktól. Végül is a szovjet ja­­vaslatokét fogadták el tárgyalási alapul — mondotta Visinszkij, majd hozzátette, hogy a párisi tanácskozásokon a nyugati delegációk kénytelenek voltak végül is elismerni a négyhatalmi meg­egyezés szükségességét a német kérdésben, annak a háromhatalmi politikának a helyébe, amelyet 2 év óta folytattak. Mit állított Acheson ? Visinszkij ezután a következőket mon­­dotta: ״ Nem lehet komolyan venni Acheson amerikai külügyminiszternek június 23-án tett nyilatkozatát, amely szerint a Szov­­jeunió, ellentétben az Egyesült Államok, hai, vonakodott kibővített jogokat adni a német népnek belső ügyeinek intézlé­­sében és a megszálló hatóságok ellenőr­­zését enyhíteni. Ez az akítás — mon­­dotta Visinszkij — alaptalan, mert ha csakugyan így lenne, hogyan lehet meg­­magyarázni, hogy éppen Acheson és nyu­­gati kartársai ellenztek szívósan minden szovjet indítványt a német egység heyyre­­állítására és arra, hogy a német népnek teljes szabadságot adjanak a belügyei­­ben? Június 23.-i sajtófogadásán Adher­son azt mondotta, hogy a párisban elért eredmények a nyugateurópai talpraállí­­tási akció sikerével magyarázhatók. Vé­­leményem szerint — folytatta az orosz külügyminiszter — a Marshall-tervnek nem a sikeréről, hanem a bukásáról lehet beszélni, ha az egész világon ismert tényeket■ te­­kintetbe vesszük. Ha a Marshall terv valóban siker lenne, hogyan magyarázható meg, hogy a terv szerzőjét felmentették külügyminiszteri megbízatásától? Ami engem illet, úgy látom, hogy éppen a Marshall-terv ku­­darca bírjja rá a nyugati hatalmakat ar­­ra, hogy a párisi tárgyalásokon feladják úgynevezett ״ enskez” politikájukat.” Mindkét fél tett engedményeket A párisi konferencia eredményei te­­kintetében Visinszkij kiemelte annak a politikának kétségbevonhatatlan sikerét, amely az egységes Németország helyreáll Utasára, a nemzetközi kapcsolatok meg- javítására és a népek közti együttműkö­­désre törekszik. Azoknak a körülmények­­nek megfelelően, amelyek között a pá­­risi konferenciát összehívták, — fejezte be nyilatkozatát az orosz külügyminisz-ter — mint, ismeretes, tettek úgy a nyu­­gati hatalmak, mint a Szovjetunió, köl­­csönös engedményeket. Hiszem, hogy a jövőben is szükség lesz bizonyos kölcsönös engedményekre, amelyek összeegyeztethető­k a potsdami egyez­­mény alapelveivel.” Andre Vithinsky ר Lausanneban közölték az arabokkal Izrael feltételeit a 18 éven aluli menküitek visszafogadására Shiloach tanácsos hazaérkezett és jelentést tett Ben és a külügyminiszternek A kormány sajtóirodája közli: Reuven Siloách külügyminiszteri tanácsos csütör­­tök reggel Tel-Avivba érkezett. Siloách ot hétig■ volt külföldön, ahol meglátó, gátta Izrael európai és amerikai követ­­ségeit és részt vett a lausannei tárgyalá­­sokon. Siloáchot megérkezése után Ben­ Gurion miniszterelnek és Shárét külügy­­miniszter kihallgatáson fogadta, akiknek jelentést tett a lausannei konferenciáról és látogatásainak eredményeiről. A külügyminisztériumhoz közelálló körök értesülése szerint Izrael kormánya köz­­ni fogja az arab menekültek egy részének visszafogadására vonatkozó haj­lamosságát. Olyan menekültekről van szó, akiknek közeli családtagjai Izrael­­ben élnek. A visszatérők száma együtte­­sen nem haladhatja azonban £111 a 12 ezret. A jelentés szerint nem tömeges re­­patriálások lesznek. Minden Izraelben élő arab család, akinek közeli hozzátartozója van a menekültek közöt­t, egyéni kér­­vényt lesz köteles benyújtani az illetékes hatósághoz hozzátartozójának repatriálá­­sa ügyében. A hatóságok beható vizsgálat tárgyává fognak tenni minden egyes kérvényt. El akarják ugyanis kerülni annak lehetősé­­gét, hogy a repatriáltak k­zött nemkívá­­natos elemek szivárogjanak be az or­szágba. Lausanne: (2) Itteni körök úgy tud­­ják, hogy az amerikai kormány kísérletet tesz arra, hogy rábírja Izraelt jelenték,­télen számú arab menekült visszafoga­­dására. Ez a szám a jelentések szerint olyan kicsi, hogy csak jelképes jelentő­­­séggel bír. Az amerikaiak az arab,zsidó tárgyalásokban beállott szünetet akarják akciójuk számára kihasználni. Izrael — mint az Új Kelet tegnapi számában már jelentettük — azt aján­­lotta, hogy visszafogadja a 18 éven aluli Gurion miniszterelnöknek gyermkeket. Az albizottság tanulmá­­nyozta szerdán az izraeli javaslatot és csü­tö­rtökön közölte az újabb feltétele­­ket az arabokkal. Valószínűnek tartják, hogy abban az esetben, ha az arabok elvben el is fogadják a zsidó javaslatot, hosszabb tárgyalásra l­esz még szükség, míg a felek megegyeznek a visszatérők számában és a különböző kategóriák megállapításának módozataiban. ** A Jeruzsálem ügyével foglalkozó al­bizottság a szünet alatt elkészíti a Je­­ruzsálem nemzetközisítésére vonatkozó tervet. A tervet a szeptemberben össze­­ülő UNO plénuma elé terjesztik. Az ara­­bok csak a szenthelyek nemzetközi ellen­őrzés alá való helyezését akarják. A bi­zottság legsúlyosabb problémája az ellen­­őrzés formája és módozata. Most akarják ugyanis megállapítani az ellenőrzés mó­­dozatait­, hogy ha a végén elfogadnak valami tervet, ténylegesen hozzáfoghas­­sanak annak megvalósításához. • Páris (AFP). — Az európai gazdasági megsegítés! konferencia csütörtökön éjjel tartotta záróülését. Fehér könyv az angol gazdasági helyzetről London (AFP). — Tegnap hivatalo­­san bejelentették a brit birodalom gaz­­dasági konferenciájának összehívásé♦,. A londoni lapok részletesen foglalkoznak a konferencia elé került­ problémákkal és kö­zlik, hogy Sir Stafford Cripps pénz­­ügyminiszter jövő kedden, vagy szerdán fontos bejelentéseket fog tenni az alsó­­házban az Anglia külkereskedelmi mér­­legéről, valamint aranyban és dollárban elszenvedett veszteségek­­­ kiadandó Fe­­hér Könyvvel kapcsolatban. Ma kezdődnek a pénzügyi tárgyalások az angol küldöttséggel Az angolok csak a felosztási határozatban foglalt területekre vonatkozó köve­­telésekről és tartozásokról akarnak tárgyalni - Transzjordánia és Egyiptom is ״ jogutódja" a volt mandatárius kormányzatnak? Ma délben nyílik meg Shárét küzügy­­miniszter hivatali helyiségében az Izrael és Anglia köz­­ti Londonban megkezdett pénzügyi tárgyalások folytatása. A meg­­nyitó ülésen a tárgyalások napirendjé­­nek megállapításáról lesz szó, a Bevin és Shárét között előzőleg lefolyt levélvál­­tás alapján. A levelek hivatalos szövegét a megnyitó ülés befejeztével fogják nyi­l­vánosságra hozni. Londoni jelentések, arról számolnak be, hogy az angol kül­gyminisztérium mindeddig nem hajlandó elárulni, milyen összegű ellenköveteléseket fog támaszta­­ni Anglia az Izraellel most­­­kezdődő pénzügyi tárgyalások során, mikor azon­­ban az újsáírók egyre erősebben ostro­­molták konkrét válaszért, a minisztérium szóvivője közölte, hogy Anglia követelései közeli árnak az 50 millió fonthoz. Hozzáfűzte még, hogy Izraelnek is van­­nak ellenkövetelései Angliával szemben, de az angol kormány felfogása szerint a zsidó államnak semmiféle előjoga nin­­csen ezekkel a követelésekkel kapcsolat­­ban, amelyek ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint Transzjordánia és Egyiptom követelései, minthogy ez a két ország is birtokában ♦artja a volt mangsttumterü­­let egy részét. Bevin és Shárét levélváltása A Bevin és Shárét külügyminiszterek közötti levélváltással kapcsolatban Lon­­donban úgy tudják, hogy dr Éliás londo­­ni zsidó követ útján továbbított levelé­­ben Bevin a tel avivi megbeszélések első feladataként׳ azt jelöli meg, hogy megállapítsák■ a volt mandatárius kor­mány követeléseinek­­és tartozásainak azt a részét, amelyet Izrael kormányá­nak, mint ״ jogutód hatalomnak , ma­­gára kell vállalnia. Shárez külügyminiszter hír szerint ezzel a pont­tal kapcsolatban azt a fenntartást fejtette ki válaszában, hogy Izraelnek a tárgyalásokban való részvételhez történt; hozzájárulását nem lehet úgy magyaráz­­ni, mintha hajlandó lenne magára vál­lalni az „utódhatfelem” meghatározó t■ minthogy ez tulajdonképpen külön, még­pedig az első pont lesz az Izrael és Ang­­­ia között meginduló tárgyalásokban. A koncessziók kérdése is napirenden Levelének egy másik pontjában Bevin azokat a palesztinai követeléseket és tar. ♦ozásokat, valamint az ezekkel összefüggő problémákat említi, amelyek közvetlenül érintik az angol kormányt, függetlenül a mandátumkormány elszámolásaitól. Be­­vin levelének harmadik pontja Paleszti­­na volt német lakosainak és más volt ellenséges polgárainak a követe ,éseivel és vagyonával foglalkozik, amelyek jelenleg az ellenséges vagyonok gondnokságának a felügyelete alatt állanak. A negyed­ik pont a palesztinai angol alattvalók köve­­teléseire és vagyonára, míg az ötödik és utolsó pont a volt man­­datárius kormány által elfogadott nemzetközi egyezményekre és nemzet■ közi kötelezettségekre vonatkozik. Ez a pont foglalja magában azokat a koncessziókat is, amelyi­ket a mandatá­­rius kormány annak idején különböző angol cégeknek, kö£,ük a haifai petró­­leumfinomítónak és más petróleumtár­­saságoknak, továbbá a Holt-Henger kiak.­nására alakult Potash­ műveknek és ha­­sonlóknak adott. Az ilyen természetű koncessziók száma húsz. Az angolok, amint­ a külügyminiszté­­rium szóvivőjének közléséből kitűnik, azt hangoztatják, hogy Transzjordánia és Egyiptom is "jogutód-hatalom", és ezért Palesztinának a volt mandátum, rendszerrel szemben fennálló követéé­­seiböl bizonyos rész azoknak jár és nem seiböl bizonyos rész azoknak jár és nem Izraelnek. További nehézségek lesznek a tel avivi tárgyalások során abban a tekin­­tetben is hogy a követelt­ vagyontárgyak milyen területen vannak. Hír szerint az angolok a tárgyalások során csak olyan vagyontárgyakra akarnak szorítkozni, a­­melyek a zsidó államnak angol vélemény szerint vitathatatlan határain belül ta­­lálhatók. Ez az álláspont mindenekelőtt Jeru­­zsálem egész környékét kikpacsolná a tárgyalások anyagából. Az angolok ezt a felfogásukat azzal in­­dokolják, hogy a tárgyalásokat az 1947 november 29-iki UNO felosztási határo­­zatban megállapított határok alapján kell lefolytatni.

Next