Uj Kelet, 1949. augusztus (32. évfolyam, 294-319. szám)

1949-08-01 / 294. szám

294. szám Tel-Aviv, 1949 augusztus 1, hétfő חרזמ שדח יוא! <טלק ןותע ימוי יתלב יתגלפמ הפשב תירגנוה הנש ב״ל ךרועה: ר״ד .א ןוטרמ יארחאה: דוד ןש תכרעמה הלהנההו: ,ביבא־לת בוחר רגניזלש 9 III Kffl.FT PÁRTESIWKIVrni NÄPLLÄP Összesen még 75 ezer arab menekült befogadásáról szól a kormány javaslata Macdonald amerikai nagykövet újabb látogatása Ejtan külügyi államtitkárnál . Megkezdik az arab családtagok visszatérésére vonatkozó kérvények elfogadását James MacDonald amerikai nagykövet va­­sárnap délelőtt látogatást tett a külügy­­minisztériumban, ahol dr Walter Ejtan kül­­ügyi államtitkár fogadta. A beszélgetésnek informatív jellege volt. A vasárnap délutáni lapok értesülése szerint, azoknak a menekülteknek a s­záma, akiket Izrael — az általa tett bejelentés szerint — hajlandó visszafogadni a béke megkötése után, magában foglalja a család­­tagokat, valamint azokat az átszivárgó ara­­bokat is akik már a zsidó állam területén vannak. Ilyenformán az ezeken felüli ara­­bok száma, akiket a zsidó állam hajlandó visszaengedni, nem fogja meghaladni a 15 ezret. A kormány hivatalos közleménye: A kormány július­ 7-iki bejelentése alapján és annak utána, hogy megtörténtek a szük­­séges adminisztratív előkészületek, az aláb­­bi hivatalos közleményt hozzák a zsidó ál­­lam területén lakó arab lakosság tudomá­­sára: Augusztus elsejétől kezdve az ország arab lakosaitól elfogadnak beutazási enge­­dély iránti kérvényeket feleségek és gyer­­mekek részére (hajadon lányok korra való tekintet nélkül, fiúgyermekek 15 éves kor­ 18). A kérvényeket a haifai és jeruzsálemi ke­­rületi hivatalokhoz kell benyújtani. A tel­­avivi kerületben a kérvényeket az arab ü­­gyek kerületi tiszti hivatalához (Jaffa, Adzsami­ utca) és a ramlehi kerületi tiszt­i hivatalhoz kell benyújtani. _ Az ország északi részében ahol katonai közigazgatás van, a kérvények az akkói és názáreti katonai parancsnokokhoz nyújtan­­dók be. A kérvényeket több más község­­ben is be lehet nyújtani, amiről legközelebb külön értesítés fog megjelenni. Mindazoknak, akik már kértek beutazási engedélyt rokonaik számára azt ajánlják, hogy ezen közlemény értelmében nyújtsák be újra kérvényeiket. Az arabok alkudozni akarnak­ ­Egyelőre az arab államok részéről még nem érkezett válasz az arab családtagok visszatelepítésével kapcsolatos izraeli ja­­vaslatra. A különböző fegyverszüneti bizott­ságok arab tagjai kijelentették, hogy ebben a kérdésben a döntést a lausannei arab küldöttségekre bízták. Az arab küldöttségek a menekültkérdést a békéltető bizottsággal akarják megbeszélni, minthogy nem hajlandók a családtagok ügyét külön­­választani az általános menekül­tkérdés­­től, amely a legutóbbi zsidó javaslatok nyomán egészen új formát öltött. Annak ellenére hogy az arabok megelé­­gedésüket fejezték ki az izraeli javaslat fölött, Biztosra veszik, hogy folytatni fog­­ják az alkudozást a végleges szám tekinte­­tében. Ezért kérte az izraeli küldöttség a békéltetőbizottságot, hogy ne árulja el, mennyi arab menekültet hajlandó Izrael visz­­szafogadni, hanem előbb kérdezze meg az arabokat, hogy az egyes arab államok hánt menekültet haj­­lan­dó befogadni. Amerikai körök szerint Szíria és Transz- Jordánia hajlandó lesz bizonyos számú mene­­kültet befogadni és erre a célra segítséget is fog kapni a McGhee-féle közelkeleti fej­­lesztési terv keretében. A menekültek visszafogadásának kérdé­­sével egyidejűleg felmerült a visszatérő arai­ok vagyonának problémája is. A békéltetőbizottság menekültügyi albizott­­sága, amely most készíti jelentését Jeruzsá­­lemben, még a héten továbbítani fogja Lau­­saruséba az elhagyott arab narancsültetvé­­nyek és arab vagyonok helyzetéről szóló je­­len­tésé­t, valamint a zsidó állam területén lévő bankokban zárolt arab számlákra vo­­natkozó kimutatását. A kormány tudomására hozta a békéltetőbizottságnak, hogy nem hajlandó kártérítést fizetni minden arabnak egyénileg, hanem ehelyett részt fog vál­­lalni abban a nemzetközi alapban amely az arab menekülteknek az arab államokban és részint Izraelben való letelepítésére létesí­­tettek. Washington még további engedményeket akar A külügyminisztériumhoz közelálló Haarec külpolitikai munkatársa megállapítja, hogy Izrael kormánya az arab menekültek kérdé­­sében elvben hozzájárult az amerikai köve­­telésekhez. Az új izraeli álláspontot csütör­­tökön egyazon időben közölték Eilat nagy­­követ útján Washingtonban és James Mac­­Donald amerikai nagykövet útján Tel-Aviv­ban. Ugyancsak azonnal jelentették Izrael új álláspontját a békéltető bizottságnak és a­­Lausanneban időző arab küldöttségeknek. E pillanatban még nem ismeretes Was­­hington reakciója. Politikai körök nem tartják valószínűnek,­­ hogy az amerikai kormány az izraeli en­­­­gedményt valóban utolsó engedménynek fog­ja tekinteni és ezért politikai megfigyelők­­ véleménye szerint az amerikai nyomás .. folytatásával kell számolni. Ezzel szemben az izraeli új álláspont lendü­­letet adott a lausannei megbeszéléseknek. Úgy látszik, hogy az izraeli engedmény elvi részét már körülbelül tíz nappal ezelőtt határozták el a külügyminisztériumban meg­tartott politikai tanácskozások alkalmával. Ezekben a tanácskozásokban Shárez külügy­­miniszteren kívül részt vett dr Walter­­Éjlan külügyi államtitkár, aki a lausannei zsidó delegáció vezetője volt. Elijah!! Éjlat, I­zráel amerikai nagykövete, Aba Even MNO fődelegátus és a külügyminisztérium más magasrangú tisztviselői. Reuven Siloách, a különleges ügyek tanácsosának Lausanneba való indulása előtt meghozták a végleges ha­tározatot, minthogy az egész idő alatt Amerika szűnni nem akaró és egyre fokozodó nyomást gyako­­­­­rolt Izraelre és MacDonald amerikai nagy­követ Tel-Avivban­ erélyesen követelte. .. hogy Izrael tegyen eleget a mnekititek ügyében támasztott amerikai követelés­­nek. Izraelben időző amerikai megfigyelők és új­­ságírók már egy héttel ezelőtt megjósol­­ták hogy­­a Nyugathoz közeledő Izrael ka­­pitulálni fog az amerikai nyomás alatt.“ Sháret külügyminiszter abban reményke­­dett, hogy Izrael humánus javaslata, mely szerint hajlandó visszafogadni az elmenekült családtagokat, kielégíti az amerikai igénye־ ket. Ez a remény meghiúsult. A zsidó kül­­ügyminisztérium tudta, hogy nemcsak Izrael ellenzi a menekültkérdés־ nek az UNO szeptemberi ülésszakán való tárgyalását, de nem lelkesedüs a .. tervért sem az arab világ és nem lelke­­­­­sednek érte a franciák sőt az amerikaiak sem és habár Washington fenyegetett ezzel a lépéssel, elhatározták, hogy lemondanak a kérdés napirendre való tűzéséről, hogy ez­­zel segítsék a lausannei tárgyalást és el­­kerüljék a Lake­ Successben való vitát. Az új izraeli állásfoglalás meghatározta a visszafogadandó arab menekültek pontos számát, amit Izrael az arab államokkal kö­­tendő békés rendezés legfontosabb részé־ nek tekint. (Folytatás a 4-ik oldalon.) —I—1—I—I—1—1—1—1—I—1—ן— Ben Gurion a nőktől várja az izraeli munkásmozgalom egységének helyreállítását Vasárnap este nyílt meg Tel-Avivban, az Oher-Sém teremben ünnepélyes keretek között az izraeli dolgozó nők hatodik konfe­­renciája. A hatalmas termet zsúfolásig töl­­tötték meg az ország minden sarkából ér­­kezett delegátusok, a kibucok, a kaucák, a­­ szövetkezeti falvak a kolóniák, a gyárak képviselői. A díszes pódiumon a nőmozgalom vezetői mellett helyet foglalt Ben Gurion miniszterelnök, továbbá a parlament elnöke, a kormány tagjai, a parlament képviselői és a külföldi zsidó nőmozgalmak delegátusai. A konferenciát Ráchel Sházár-Katzenel­­son nyitotta meg, majd Ben Gurion minisz­terelnök tartott egyórás beszédet. A fe­­szült belpolitikai helyzetre való tekintettel a­ közönség joggal várta, hogy a miniszter­­elnök politikai természetű nyilatkozatokat is fog tenni. A kormányelnök azonban mind­­végig óvakodott a politikai kérdések érinté­­sétől. Az erőci munkásmozgalom — mondotta a miniszterelnök — kezdettől fogva nem is­­mert különbséget chávér és chávéra között. A nők egyformán vettek részt a munkában a smirában és nejünk legutóbb heroikus har­­cában,­­ a hadsereg soraiban is. Hogy még­­is vannak a nőkre nézve bizonyos hát­­rányos helyzetek, az annak tudható be, hogy még mindig érvényben vannak a régi török és a mandatárius időből származó későbbi törvények. Államunk fiatal és még nem ju­­tott hozzá, hogy elvégezze a törvényhozási munkát is. De a zsidó állam kihirdetése napján minden kétséget kizáró módon leszö­­gez­tük, hogy a zsidó államban semmi kü­­lönbség nem lesz férfi és nő között. A zsidó állam az élet minden vonatkozásában a fér­­fiakéhoz egyenlő jogokat biztosít a nők szá­­mára. A miniszterelnök azután azt fejtegette, miért látja igazoltnak a dolgozó nők önálló mozgalmát. A parlamentben 120 képviselő­­re mindössze tíz nő jut. A kormány 12 tagja közül csak egy nő. És­ túl az ünnepélyes ígé­reteken és a gyönyörűen megfogalmazott nyilatkozatokon, a való életben a nő igazán jogfosztott. A nő feladata nemcsak az anya­ság — mondotta a miniszterelnök, —­aia­­bár az ereci zsidóasszonynak az a hivatása, hogy méltó piedesztálra helyezze az anya-’ ságot. Az elmúlt évben élet-halálharcot vív­tunk. Generációkon keresztül könyvek ez­­reit és tízezreit fogják erről a harcról ír­­ni. Nem hiszem, hogy­ a zsidó anya nagy erkölcsi ereje nélkül a mi ifjúságunk sikere­­sen megvívhatta volna ezt a harcot. És ha mérlegre teszem a kettő hősiességét, nem tudom melyik nagyobb: a katonáé, aki hi­­degben, vagy tűző napon a negevi homok­­ban fetrengett, miközben minden oldalról go­lyók zúdultak felé, vagy az anya hősiessége, aki álmatlan éjszakákon remegett gyermeke életéért, vagy a hitves szenvedése aki re­­megett férjéért. — Ez a háború befejeződött — mondot­­ta Ben Gurion — s most egy nagyobb harc kellős közepén vagyunk. Ez a harc a kibuc­­sálásot, a­­szórványok öss­zegyűléséért foly­tatott harc, az alijta befogadásának a har­­ca. Nem beszélek a probléma gazdasági ré­­széről; ebben a tekintetben a m­nkásférfit semmi sem választja , el a munkásnőtől. Van azonban a nőnek speciális küldetése. El tud­játok—e képzelni mit szenved az up dle—nő aki idegen országba, idegen emberek és­ idegen szokások közé kerül? A nők feladata elmenni a táborokba, mindegy, hogyan fog­­tok beszélni az uj ole-nővel, kézzel jellel, mimikával, de ott kell lennetek, hogy segítse­nek rajtuk. A nőnek meg van az a nagy, a kiváló lelki tulajdonsága, amely ebben­­ a kivételes esetben szükséges. — Egy nagy kérésem van a nőkhöz — folytatta a miniszterelnök. Szörnyű katasz­­trófa szakadt az ereci munkásmozgalomra. Kegyetlen testvérharc folyik a mozgalom ke­belében. Olyan kegyetlen ez a harc amilyen kegyetlenek férfiak csak lenni tudnak. A nők feladata, arra kényszeríteni a férfiakat, a munkásmozgalom tagjait, hogy nyújtsanak egymásuk békejobbot. Ha a nők akarják, ezt — hiszem — kérész­tü­lvihetik. A miniszterelnök után Bert Goldstein, az amerikai Pioneer’s Woomen-szervezet elnök­nője üdvözölte a konferenciát. A ZSIDÓ ÁLLAM és az arab menekültek Hogyan fogadta a héber sajtó a kormány bejelentését? Hivatalos és világos formában még nem közölték ugyan, hogy a zsidó kormány haj­­landó visszafogadni százezer arab mene­­kültet a beérkezett hírek szerint azon­ban a százezres szám befejezett tény. A vasárnapi héber sajtó szenzációs tála­lásban közli a hírt és úgy a jobboldali, mint a baloldali lapok éleshangú koncent­­rikus támadást intéznek a kormány ellen ebben a kérdésben. A kormány helyesen ismerte fel a iz­­raeli közvéleményt, amikor kijelentette, hogy a menekültek visszafogadásával kap­­csolatban súlyos belpolitikai nehézségei lesznek. A parlament e héten rendezi meg kill ■ ügyi vitáját. A vitának két ülést, ősz­­­­­szesen hat órát szenteltek és a vita végén Shárét külügyminiszter fog vá­­­­laszolnni. Ez alkalommal fogja bizonyára a külügyminiszter leszögezni Izrael ál­­­­­láspontját a menekültek kérdésében az ..utóbbi ülők fejleményei kapcsán. Az is lehetséges azonban, hogy Shárét külügyminiszter hétfőn délelőtt tanácskozni fog a parlament külügyi bizottságával és kérni fogja hogy ebben a kényes ügyben mellőzzék a nyilvános vitát. ״ A kormány adjon magyarázatot!*' ,,A kormány adjon magyarázatot!“ cí­­mű vezércikkében a Chérut a következő­­ket ir­ja: Még emlékszünk az arab mene­­kültek visszatérése ügyében tett kormány­nyilatkozatra, még fülünkben csengnek a külügyminiszter szavai hogy nem vagyunk hajlandók öngyilkosok lenni az állam ellen­­ségeinek visszafogadása által. S most hí­­rek jönnek arról, hogy Izrael kormánya megh­átrált az arab­­,­ angol zsarolás előtt, amelyet az ameri­­­­­kai külügyminisztérium támogat. A hírek fölött nem lehet napirendre térni Nem szabad lehetőséget adni a kormánynak arra, hogy a közvélemény tudta nélkül ké­­szítse el terveit. A kormánynak magyará­­zatot kell adni. Ezt a kérdést, amelytől mindannyiunk élete és sorsa függ, azonnal a parlament napirendjére kell tűzni. Nem­ fogjuk tűrni hogy a titkos diplomácia győ­­zedelmeskedjék és eldöntse sorsunkat. Titok , amelyről mindenki tud ״ Titkos, diplomácia” cím alatt az Al Ha­­mismár vezércikkében azt írja, a százezer arab menekült visszafogadásáról szóló hír azt jelenti, hogy Shárét külügyminiszter meg­szegte a parlament előtt tett ígéretét. Shá­rétnek ezt a titkos diplomáciáját — írja a lap — csak mosolyra méltatnánk ha ez nem volna egy veszélyes politikai módszer­­nek a gyümölcse. M׳ el־ t hiszen nevetséges, hogy a kormány titkolja a dolgot a parlament és a közvélemény előtt ..akkor, amikor ezt a ״ titkot” ismeri nem • ■csak az amerikai kormány, és nemcsak a .. Karjába bejáratos külföldi újságíró Ken­­. .neth Bilby, hanem tudnak róla az ellensé­­­.ges kormányok is, mint például a szíriai, egyiptomi, libanoni és a transz­jordániai kormányok. Sőt az izra­­eli rádió tegnap azt adta hírül, hogy mi­­után a lausannei arab delegációk értesültek azokról a titkos javaslatokról amelyeket Izrael kormánya Reuven Siloách útján a bé­­kéltető bizottsághoz juttatott, megelégedé­süket fejezték ki és utaltak arra, hogy a javaslatokat hajlandók a béketárgyalások bázisaként elfogadni. Ki előtt rejtegeti hát Izrael kormánya a titkot? A zsidó nép előtt, és csakis a zsidó nép előtt. Hogyan ír a Kol Haám.’ A kommunista Kol Haám szerint Izrael kormánya bebizonyította, hogy nincs ön­­álló politikája. Izrael kormánya — írja a bp — meghátrál Truman és Acheson nyo­­mása előtt. A százezer arab menekült visz­szafogadásáról szóló legújabb javaslatokat a washingtoni külügyminisztérium diktálta. Azok a körök — írja a lap —, amelyek kora reggeltől napestig nemzeti feltámadás­ról és szellemi önállóságról szónokolnak —, hirtelen megváltoztatták hangjukat. Ennek egyetlen magyarázata az, hogy az amerikai kormány az arab menekültek Ara 30 mil

Next