Uj Kelet, 1949. november (32. évfolyam, 370-395. szám)
1949-11-01 / 370. szám
־n־~ ■Hl Transzjordánia és Libanon cáfolja, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdett Izraellel .*״?״‘ז״״?" CSak ־״־ béfc״ z3,z־ dé־ l.h־, megoldani A«.nfca és A־, ״״״־ többi *E gy Izraelitől, mint az arab csentektől Jeruzsálem! jól informált körökből nyert értesülés szerint Gordon Clapp a közelkeleti gazdasági vizsgálóbizottság elnöke Truman elnökhöz küldött jelentésében megállapítja, hogy az arab menekültkérdés szervesen összefügg az általános Palesztinai problémával, egyiket a másiktól lehetetlenség elválasztani.• Clapp megállapítja, hogy véleménye szerint a három nyugati nagyhatalomnak — Angliának, Amerikának és Franciaországnak — kötelessége gondoskodni az arab-zsidó kapcsolatok stabilitásáról, mert csak ilyenformán lehet tartós megoldást találni az arab menekültkérdésre. Clapp kéri Truman elnököt, nyújtson gyors segítséget az arab menekülteknek és használja fel e célra azokat az összegeket, amelyeket a kongresszus már jóváhagyott európai és közelkeleti rehabilitációs célokra. Clapp végül hangsúlyozta, hogy beható tárgyalásokat folytatott mind a zsidó, mind az arab államok vezetőivel. A beszélgetések során arra a konklúzióra jutott, hogy az arab menekültkérdés csakis az általános békekötés keretében oldható meg. Gordon Clapp ezt a jelentését elküldte Truman elnöknek, mielőtt még a békéltető bizottság a maga hivatalos jelentését az UNO illetékes fórumához eljuttatta volna. Anglia és Amerika megegyezett a menetzültkérdésben A Hádor ־ washingtoni jelentése szerint megbízható helyen úgy tudják, hogy általános véleményazonosság jött létre Amerika és Anglia között a közelkeleti problémák megoldására. A két kormány között legutóbb folytatott megbeszélés során megállapították, hogy a menekültek letelepítésének során eredeti lakhelyükre fognak visszabocsátani bizonyos számú menekültet, de mindkét kormány előtt világos, hogy a menekültek nagy többségét az arab országokban kell letelepíteni. A közelkeleti országokban csakis azoknak befogadóképessége arányában fogják elhelyezni a menekülteket és a kérdés, megoldásának alapját a közelkeleti gazdasági vizsgálóbizottság javaslatai fogják képezni. Ennek ellenére az arab államokkal való tárgyalásánk során Anglia és Amerika nem fog számokról beszélni. Azt fogják követelni, hogy a végső megállapodás az Izrael és az arab államok közötti közvetlen tárgyalások során jöjjön létre. Amikor azonban az ügyet hivatalosan is Izrael és az arab államok hatáskörébe utalják, közölni fogják az érdekelt kormányokkal, hogy felelősek lesznek a menekültek helyzetéért. Nyilvánvaló, hogy Anglia és Amerika úgy Izraeltől, mint az arab áramoktól azt fogja kívánni, tegyenek engedményeket eddig merev álláspontjukkal szemben abban a tekintetben, hogy hány arab menekültet hajlandók visszafogadni. Izraelnek le kell mondania arról, hogy csak százezer arabot fogad vissza és az arab államoknak is meg kell változtatniuk azt a makacs álláspontjukat, hogy az összes arab menekülteket vissza kell engedni eredeti lakóhelyükre. Elhalasztják a politikai kérdések rendezését Ugyanez a hírforrás azt is közli, hogy a két nagyhatalom szerint a vizsgálóbizottság lesz az a szerv, amely a problémát politikai síkról gazdasági útra fogja terelni. A rendezetlen politikai kérdések elintézését későbbi időpontra fogják halasztani. Az angolszász nagyhatalmak megállapodtak abban hogy Izrael jelenlegi határait ez időszerint állandó határoknak fogják tekinteni, amelyeken csak az Izrael és arab államok közötti közvetlen tárgyalások eredményeként lehet változtatni vagy pedig a békéltetőbizottság közvetítésével lesznek módosíthatók. Ugyanakkor azonban egyre inkább kialakul a két nagyhatalom kormányában az a meggyőződés, hogy a békéltetőbizottság ideje már lejárt. A békéltető bizottsághoz intézett izraeli jegyzék körül még mindig zajlanak a politikai hullámok. A hivatalos izraeli szóvivők newyorki és tel-avivi közlései ellenére —, amelyek szerint Izrael ragaszkodik ugyan az arabokkal való közvetlen tárgyalásokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy megszakítja a kapcsolatot a békéltető bizottsággal — politikai körökben változatlanul az a vélemény tartja magát, hogy ez a jegyzék megadta a kegyelemdöfést a békéltet bizottságnak. A hivatalos izraeli helyreigazítás mindössze azt a célt szolgálta, hogy megcáfolja az amerikai, és a világsajtóban megjelent beállítást, mintha Izrael a békéltető bizottság bojkottálását határozta volna el. Tekintettel arra, hogy a békéltető bizottság UNO Intézmény, az izraeli kormány fenntartja vele a kapcsolatot mindaddig, amíg a bizottság létezik. Közvetítő fü a békéltetőbizottság helyébe. Minthogy az izraeli jegyzéket a hétvégi szünet alatt adták át, MO.körök réndjéről hétfőig nem jött rá hivatalos (Folytatás a 4-ik oldalon.) ÍMk. w-י ג־■ ־• - ־׳ ׳*-־ י •־'• ־' fי ׳יי• •; . ־ חרזמ שדח דא> <טלק ןות> ימוי ימלג יתגלפמ הפשכ תירגנוה הנש ב״ליח״,: *דר .א ןוטרמ • י*״TM: דוד זש תכרעמה הסדנההו: ,ביבא־לת בוחר רגניולש 9 UIKEIEY PÁRTOMKIVÜLI‘ NAPILAP 370 szám ?«i Aviv, 1949 november 1. kedd XXXII־ évfolyam Főszerkesztő t Or, MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős j SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: TEL - AVIV, Schlesinger u. 9 Telefon: 29-98 Ara 28 mit Véget ért az arab liga kairói ülésszaka Pt ■ .mm Mincsen teljes megegyezés a katonai szövetség kérdésében Egyiptom az olaszoktól 85 v-i־ saros k k apiá kögépeket, Angliától pedig tankokat kap Kairó (—). Az arab liga kairói ülésszaka tegnap befejeződött. Egy amerikai távirati iroda jelentése szerint ezt az ülést a tanács legsikerültebb konferenciájának tartják az arab liga ötéves fennállása óta. Az arab államok elhatározták, hogy regionális védelmi szerződést kötnek és ennek végrehajtására köttös katonai parancsnokságot állítanak fel. A szövetség alapokmányának kidolgozására albizottságot׳ választottak. Kudzi szíriai külügyminiszter, aki az ülésszak elnöke volt, záróbeszédében kiemelte a védelmi szövetség fontosságát és többek között׳ ezeket mondotta: ,,A palesztinai katasztrófa azt az erős és általános akaratot ébresztette fel az arabokban, hogy katonailag felkészüljenek és megvédjék jövőjüket.” Bennfentes kérők azonban hangsúlyozzák, hogy még hosszú id fog eltelni, amíg megtehetik az első lépéseket a katonai szövetség megvalósuására. A tárgyalások sikeréről Kairóból tanszírozott hírekkel szemben Ammanban cáfolják, hogy az egyiptomi javasllt kérdésében a tanács ülésén teljes megegyezés jött volna létre. A transzjordán fővárosban megjelent félhivatalos közlemény szerint az arab liga tanácsának egyetlen határozata, hogy albizottságot választott, amely tanulmányozni fogja az egyiptomi tervet és javaslatait a liga tanácsának legközelebbi ülése elé terjeszti. Míg a védelmi paktum alapelvét egyhangúlag fogadták el, az egyiptomi fővárosban megállapítják, hogy az iraki delegátus bizonyos fenntartásokkal élt. Iraknak ugyanis az a szilárd meggyőződése, hogy a tervezett paktum nem teszi feleslegessé a liga tagállamai között megkendő kétoldali egyezményeket. Ezzel egyidejűleg Transzjordáánia annak a szándékának adott kifejezést, hogy elhalasztja az egyiptomi javaslat feletti döntést. Libanon viszont azt kívánja, hogy a katonai egyezményt ,,gazdasági szövetséggel" egészítsék ki. Washington (b): Washingtonba érkezett hírek szerint az arab államok lázas fegyverkezési versenye egyre nagyobb arányokat ölt. Eszerint a mostanában lekötött nagyobb angliai repülő,gépvásárláson kívül Egyiptom Fiat-tipusú repülőgépeket rendelt Olaszországból és Leherman-tipusú nehéztankokat egy páncélos divízió számára Angliából. Abdallah 13 ezer föről 30 ezer főre emeli az arab légió létszámát. Abdallaht az angolok látják el harcirepülőgépekkel. Szíriái is növeli hadseregét, különösen a motorizált egységek tökéletesítésére fektet nagy súlyt. Az egyiptomiak által vásárolt modern nehézbombázók különös jelentőséggel bírnak, mert ez a körülmény megerősíti Egyiptom politikai és diplomáciai hely־ zetét. Izrael körök ebben a lépésben kísérletet látnak arra, hogy Egyiptom saját vezetése alatt׳ az arab liga keretébe tömörítse az összes arab államokat, hogy súlyt és nyomatékot adjon a közös fparancsnokságról szóló tervnek, ellensúlyozza Abdallah presztízsét, amely az arab légióra támaszkodik, befolyást gyakoroljon az UNO-ra és fenyegetőleg lépjen fel Izraellel szemben. Szerdán tárgyalják az 55 millió fontos országfejlesztési költségvetés felosztását Hétfőn a Holt-tenger kiaknásásáról és a Patasch-művek koncessziójának sorsáról tárgyalt a parlament pénzügyi bizottsága A kormány sajtóirodája közli: A Kneszet pénzügyi bizottsága hétfőn két ülést tartott, amelyen túlnyomórészben a Holttenger ásványi kincseinek kiaknázásával, valamint a Potash-művek konceszsziójának kérdésével foglalkoztak. A bizottság előtt megjelent A. Z. Hoofsen, aki annak idején a Holt-tenger bizottsá elnöke volt és a kormány a kérdés tanulmányozására és kivizsgálására nevezte ki. Hoofsen részleteket közölt a Holttenger-bizottság vizsgálatáról. Ugyancsak megjelent a bizottság előtt M. Novomelski, a Potash művek vezérigazgatója, aki a vállalat tevékenységének folytatására vonatkozó terveket ismertette. A kérdés tárgyalásának befejezését a bizottság egyik legközelebbi ülésére halasztották. A pénzügyi bizottság ezután jóváhattvta a földművelésügyi minisztérium költségvetési tételeiben történt változásokat. Legközelebbi ülését holnap, szerdán délután 4 órakor tartja a bizottság. A szerdai üléssel kapcsolatban úgy hírült, hogy a pénzügyi bizottság azt a kérdést fogja tárgyalás alá venni, milyen formában osszák szét az országfejlesztésre szánt 55 millió fontos külön költségvetést. A kormánynak a pénzügyi bizottság elé terjesztett terve szerint az 55 milió fontnak el kell jutnia az izraeli gazdaság minden ágazatába. Bizonyos célokra már előlegeket is adtak ebből az összegből, így például síkraépítés céljaira, tekintve, hogy ezek a problémák nem tűrtek halasztást׳. A kormány javaslata szerint a fejlesztési terv keretén belül ötmillió fontot fognak adni jelzálogkölcsönökre. Az ügyleteket a helyi jelzálogbankok fogják lebonyolítani. Ezáltal 12 millió font összegű építkezés válik lehetővé. A bankok az ügyletek lebonyolításáért 1—1,5 százalék jutalékot fognak kapni. A kormány a jelzálogkölcsönökből biztosítási alapot fog létesíteni az ׳־ ö sszeg egy-másfél százaléka erejéig A jelzálogkölcsönöket évi 6 százalékos kamatra fogják kiadni. A kormány erre vonatkozólag több nagyvállalattal már megállapodást is létesített. A fejlesztési terv keretén belül a legjelentősebb ׳־־ eszeget a mezőgazdaság és a narancstermelés céljaira fordítjuk. Erre 8 millió 250 ezer fontot az amerikai kölcsönből, három és félmillió fontot a nemzeti intézményektől, kétmillió 750 ezer fontot az államtól, egymillió és 250 ezer fontot Lidhitellevelekből és másfélmillió fontot) más állami forrásokból fedeznek. IS millió font szuncélokra A fejlesztési terv összegeiből az Aradar cég hat millió fontot kap sikmnépítésre és további hat milliót invesztálnak falusi sikunépítésre uj élók számára. Három millió fontnyi összegben jelzálogkölcsönt folyósítanak vatik munkásoknak. Az Amidar munkálataiban a Szochnut és a Keren Ka'jemet 3 és fél millió fonttal míg a kormány két és fél millió fonttal fog résztvenni. Az Amittar erre a célra két és fél millió fontot már kézhez is kapott és ugyancsak közel egy millió fontot kapott az amerikai kölcsön számlájára is. A nemzeti intézmények szintén befektettek már közel két miliót sikánépítkezésbe. A további tervek szerint 4 millió 250 ezer fontot középületekbe fognak beruházni ugymint kórházakra iskolákra és áram-' hivatalokra, két millió fontot közmunkákra, három milliót közúti közlekedésre két millió fontot kikötőkre és vasutakra, egy milliót telefon és táviró és rádiófejlesztési c״־o kra míg 5 milliót iparra és két milliót különböző célokra. Ki kölcsönt gépvásárlásra! A kölcsönösszegből juttatni fognak gépvásárlás céljaira különböző vállalkozóknak. Épkezéshez szükséges gépekről van szó, valamint olyan felszerelésről, amelyet közmunkák lebonyolításához vesznek igénybe. Ennek a felszerelésnek egy részét a kormány kapja meg. Többek között kölcsönöket fognak nyújtani olyan cégeknek, mint a RASSCO, Névé Ovéd, stb. Az erre a célra fordítandó összegeket teljesen az amerikai kölcsönből fedezik. A kölcsönök 3—7 évre szólnak. Közúti közlekedés céljaira kétmillió fontot irányítottak elő. Az összeg felét az amerikai kölcsönből fedezik, míg a másik felét amerikai autógyárakadják kölcsön. Ténylegesen nagyobb hitelről van szó, de 1950 április elsejéig csak ez az összeg fog a kormány rendelkezésére állani. Hírek vannak arról, hogy kölcsön tárgyalások folynak az izraeli vasút fejlesztésével kapcsolatban is. A tárgyalások azonban még nem fejeződtek be. Az első határozat szerint az országfejlesztési tervet három forrásból kellett mumentálni: 23 milió fontot az amerikai kölcsönből hét móló fontot az állam intézményektől, 25 millió fontot a földhitellevelektől és más forrásokból. A pénzügyminiszter azonban néhány jelentéktelen vál tozást eszközölt a tervben, így például 20 és fél millió fontot irányított elő az amerikai kölcsönből, 25 millió fontot földhitellevelekből és egy millió 250 ezer fontot más forrásokból.