Uj Kelet, 1949. november (32. évfolyam, 370-395. szám)

1949-11-01 / 370. szám

־­n־~ ■Hl Transzjordánia és Libanon cáfolja, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdett Izraellel .*״?״‘ז״״?" CSak ־״־ béfc״ z3,z־ dé־ l.h־, megoldani A«.nfca és A־, ״״״־ többi *E gy Izraelitől, mint az arab csentektől Jeruzsálem! jól informált körökből nyert értesülés szerint Gordon Clapp a közelkeleti gazdasági vizsgálóbizottság elnöke Truman elnökhöz küldött jelen­­tésében megállapít­ja, hogy az arab me­­nekültkérdés szervesen összefügg az ál­­talános Palesztinai problémával, egyiket a másiktól lehetetlenség elválasztani.­­• Clapp megállapítja, hogy véleménye sze­­rint a három nyugati nagyhatalomnak — Angliának, Amerikának és Francia­­országnak — kötelessége gondoskodni az arab-zsidó kapcsolatok stabilitásáról, mert csak ilyenformán lehet tartós meg­­oldást találni az arab menekültkérdésre. Clapp kéri Truman elnököt, nyújt­­son gyors segítséget az arab menekül­­teknek és használja fel e célra azokat az összegeket, amelyeket a kongresszus már jóváhagyott európai és közelkeleti rehabilitációs célokra. Clapp végül hangsúlyozta, hogy be­­ható tárgyalásokat folytatott mind a zsi­­dó, mind az arab államok vezetőivel. A beszélgetések során arra a konklúzióra jutott, hogy az arab menekültkérdés csakis az általános békekötés keretében oldható meg. Gordon Clapp ezt a jelentését elküld­­te Truman elnöknek, mielőtt még a bé­­kél­tet­ő bizottság a maga hivatalos je­­lentését az UNO illetékes fórumához el­­juttatta volna. Anglia és Amerika megegyezett a men­etzü­ltkérdésben A Hádor ־ washingtoni jelentése szerint megbízható helyen úgy tudják, hogy általános véleményazonosság jött létre Amerika és Anglia között a közelkeleti problémák meg­­oldására. A két kormány között­ legutóbb folytatott megbeszélés során megállapítot­­ták, hogy a menekültek letelepítésének so­­rán eredeti lakhelyükre fognak visszabocsá­tani bizonyos számú menekültet, de mind­­két kormány előtt világos, hogy a menekül­­tek nagy többségét az arab országokban kell letelepíteni. A közelkeleti országokban csakis azoknak befogadóképessége arányá­­ban fogják elhelyezni a menekülteket és a kérdés, megoldásának alapját a közelkeleti gazdasági vizsgálóbizottság javaslatai fog­­ják képezni. Ennek ellenére az arab álla­­mokkal való tárgyalásánk során Anglia és Amerika nem fog számokról beszélni. Azt fogják követelni, hogy a végső megállapodás az Izrael és az arab államok közötti köz­­vetlen tárgyalások során jöjjön létre. Ami­­kor azonban az ügyet hivatalosan is Izrael és az arab államok hatáskörébe utalják, közölni fogják az érdekelt kormányokkal, hogy felelősek lesznek a menekültek hely­­zetéért. Nyilvánvaló, hogy Anglia és Amerika úgy Izraeltől, mint az arab áramoktól azt fogja kívánni, tegyenek engedményeket ed­­dig­ merev álláspont­jukkal szemben abban a tekintetben, hogy hány arab menekültet hajlandók visszafogadni. Izraelnek le kell mondania arról, hogy csak százezer arabot fogad vissza és az arab államoknak is meg kell változtatniuk azt a makacs­ álláspont­­jukat, hogy az összes arab menekülteket vissza kell engedni eredeti lakóhelyükre. Elhalasztják a politikai kérdések rendezését Ugyanez a hírforrás azt is közli, hogy a­ két nagyhatalom szerint a vizsgálóbizott­­ság lesz az a szerv, amely a problémát politikai síkról gazdasági útra fogja terelni. A rendezetlen politikai kérdések elintézését későbbi időpontra fogják halasztani. Az angolszász nagyhatalmak megállapodtak ab­­ban hogy Izrael jelenlegi határait ez idő­­szerint állandó határoknak fogják tekinte­­ni, amelyeken csak az Izrael és arab ál­­lamok közötti közvetlen tárgyalások ered­­ményeként lehet változtatni vagy pedig a békéltetőbizottság közvetítésével lesznek módosítható­k. Ugyanakkor azonban egyre inkább kialakul a két nagyhatalom kormá­­nyában az a meggyőződés, hogy a békéltető­­bizottság ideje már lejárt. A békéltető bizottsághoz intézett iz­­raeli jegyzék körül még mindig zajlanak a politikai hullámok. A hivatalos izraeli szóvivők newyorki és tel-avivi közlései ellenére —, amelyek szerint Izrael ra­­gaszkodik ugyan az arabokkal való köz­vetlen tárgyalásokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy megszakítja a kapcsolatot a békéltető bizottsággal — politikai körök­­ben változatlanul az a vélemény tartja magát, hogy ez a jegyzék megadta a kegyelemdöfést a békéltet bizottságnak. A hivatalos izraeli helyreigazítás mind­­össze azt a célt szolgálta, hogy megcá­­folja az amerikai, és a világsajtóban megjelent beállítást, mintha Izrael a békéltető bizottság bojkottálását hatá­­rozta volna el.­ Tekintettel arra, hogy a békéltető bizottság UNO Intézmény, az izraeli kormány fenntartja vele a kap­­csolatot mindaddig, amíg a bizottság létezik. Közvetítő fü­­ a békéltetőbizottság helyébe. Minthogy az izraeli jegyzéket a hét­­végi szünet alatt adták át, M­O.körök réndjéről hétfőig nem jött rá hivatalos (Folytatás a 4-ik oldalon.) ÍMk. w-י ג־■ ־• - ־׳ ׳*-־ י •־'• ־' fי ׳יי• •; . ־ חרזמ שדח דא> <טלק ןות> ימוי ימלג יתגלפמ הפשכ תירגנוה הנש ב״ליח״,: *דר .א ןוטרמ • י*״TM: דוד זש תכרעמה הסדנההו: ,ביבא־לת בוחר רגניולש 9 UIKEIEY PÁRTOMKIVÜLI‘ NAPILAP 370 szám ?«i Aviv, 1949 november 1. kedd XXXII־ évfolyam Főszerkesztő t Or, MARTON ERNŐ A szerkesztésért és kiadásért felelős j SCHÖN DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: TEL - AVIV, Schlesinger u. 9 Telefon: 29-98 Ara 28 mit Véget ért az arab liga kairói ülésszaka Pt ■ .mm Mincsen teljes megegyezés a katonai szövetség kérdésében­­ Egyiptom az olaszoktól 85 v-i־ saros k k apiá kögépeket, Angliától pedig tankokat kap Kairó (—). Az arab liga kairói ülés­­szaka­ tegnap befejeződött. Egy ameri­­kai távirati iroda jelentése szerint ezt az ülést a tanács legsikerültebb konfe­­renciájának tartják az arab liga­ ötéves fennállása óta. Az arab államok elhatá­rozták,­ hogy regionális védelmi szerző­­dést kötnek és ennek végrehajtására köt­tös katonai parancsnokságot állítanak fel. A szövetség alapokmányának kidol­­gozására albizottságot׳ választottak. Kud­­zi szíriai külügyminiszter, aki az ülés­­szak elnöke volt, záróbeszédében kiemel­­te a védelmi szövetség fontosságát és többek között׳ ezeket mondotta: ,,A pa­­lesztinai katasztrófa azt az erős és álta­­lános akaratot ébresztette fel az arabok­­ban, hogy katonailag felkészüljenek és megvédjék jövőjüket.” Bennfentes ké­­rők azonban hangsúlyozzák, hogy még hosszú id fog eltelni, amíg megtehetik az első lépéseket a­­ katonai szövetség megvalósu­ására. A tárgyalások sikeréről Kairóból tan­­szírozott hírekkel szemben Ammanban cáfolják, hogy az egyiptomi javasllt kér­­désében a tanács ülésén teljes megegye­­zés jött volna létre. A transzjordán fő­­városban megjelent félhivatalos kö­zle­­mény szerint az arab liga tanácsának egyetlen határozata, hogy albizottságot választott, amely tanulmányozni fogja az egyiptomi tervet és javaslatait a liga tanácsának legközelebbi ülése elé ter­­jeszti. Míg a védelmi paktum alapelvét egy­­hangúlag fogadták el, az egyiptomi fő­­városban megállapítják,­ hogy az iraki delegátus bizonyos fenntartásokkal élt. Iraknak ugyanis az a szilárd meggyőző­­dése, hogy a tervezett paktum nem teszi feleslegessé a liga tagállamai között megk­­endő kétoldali egyezményeket. Ezzel egyidejűleg Transzjordáánia annak a­ szándékának adott kifejezést, hogy el­­halasztja az egyiptomi javaslat feletti döntést. Libanon viszont azt­­ kívánja, hogy a katonai egyezményt ,,gazdasági szövetséggel" egészítsék ki. Washington (b): Washingtonba ér­­kezett hírek szerint az arab államok lá­­zas fegyverkezési versenye egyre na­gyobb arányokat ölt. Eszerint a mosta­­nában lekötött nagyobb angliai repülő,­gépvásárláson kívül Egyiptom Fiat-tipu­­sú repülőgépeket rendelt Olaszországból és Leherman-tipusú nehéztankokat egy páncélos divízió számára Angliából. Ab­­dallah 13 ezer föről 30 ezer főre emeli az arab légió létszámát. Abdallaht az angolok látják el harcirepül­őgépekkel. Szíriái is növeli hadseregét, különösen a motorizált egységek tökéletesítésére fektet nagy súlyt. Az egyiptomiak által vásárolt modern nehézbombázók különös jelentőséggel bírnak, mert ez a körülmény megerősíti Egyiptom politikai és diplomáciai hely­­־ zetét. Izrael körök ebben a lépésben kí­­sérletet látnak arra, hogy Egyiptom sa­­ját vezetése alatt׳ az arab liga keretébe tömörítse az összes arab államokat, hogy súlyt és nyomatékot adjon a közös f­­­­parancsnokságról szóló tervnek, ellensú­­lyozza Abdallah presztízsét, amely az arab légióra támaszkodik, befolyást gya­­korol­jon az UNO-ra és fenyegetőleg lép­­jen fel Izraellel szemben. Szerdán tárgyalják az 55 millió fontos o­rszágfejlesztési költségvetés felosztását Hétfőn a Holt-tenger kiaknásásáról és a Patasch-művek koncessziójának sorsáról tárgyalt a parlament pénzügyi bizottsága A kormány sajtóirodája közli: A Kne­­szet pénzügyi bizottsága hétf­őn két ülést tartott, amelyen túlnyomórészben a Holttenger ásványi kincseinek kiaknázá­­­sával, valamint a Potash-művek koncesz­sziójának kérdésével foglalkoztak. A bi­­zottság előtt megjelent A. Z. Hoofsen, aki annak idején a Holt-tenger­ bizottsá elnöke volt­ és a kormány a kérdés ta­­nulmányozására és kivizsgálására nevez­­te ki. Hoofsen részleteket közölt a Holt­­tenger-bizottság vizsgálatáról. Ugyancsak megjelent a bizottság előtt M. Novo­­melski, a Potash­ művek vezérigazgatója, aki a vállalat tevékenységének folytatá­­sára vonatkozó terveket ismertette. A kérdés tárgyalásának befejezését a bi­­zottság egyik legközelebbi ülésére ha­­lasztották. A pénzügyi bizottság ezután jóvá­­hattvta a földművelésügyi minisztérium költségvetési tételeiben történt válto­­zásokat. Legközelebbi ülését holnap, szerdán délután 4 órakor tartja a bizottság. A szerdai üléssel kapcsolatban úgy hírült, hogy a pénzügyi bizottság azt­ a kérdést fogja tárgyalás alá venni, milyen formában osszák szét az országfejlesz­­tésre szánt 55 millió fontos külön költ­­ségvetést. A kormánynak a pénzügyi bi­­zottság elé terjesztett terve szerint az 55 milió fontnak el kell jutnia az izraeli gazdaság minden ágazatába. Bizonyos célokra már előlegeket is adtak ebből az összegből, így például síkraépítés cél­­jaira, tekintve, hogy ezek a problémák nem tűrtek halasztást׳. A kormány javaslata szerint a fejlesz­­tési terv keretén belül ötmillió fontot fognak adni jelzálogkölcsönökre. Az ügyleteket a helyi jelzálogbankok fog­­ják lebonyolítani. Ezáltal 12 millió fon­t összegű építkezés válik lehetővé. A ban­­kok az ügyletek lebonyolításáért 1—1,5 százalék jutalékot fognak kapni. A kor­­mány a jelzálogkölcsönökből biztosítási alapot fog létesíteni az ׳־ ö sszeg egy-má­s­­fél százaléka erejéig A jelzálogkölcsönö­­ket­ évi 6 százalékos kamatra fogják ki­­adni. A kormány erre vonatkozólag több nagyvállalattal már megállapodást is lé­­tesített. A fejlesztési terv keretén belül a leg­­jelentősebb ׳־־ eszeget a mezőgazdaság és a narancstermelés céljaira fordítjuk. Erre 8 millió 250 ezer fontot az ameri­­kai kölcsönből, három és félmillió fon­­tot a nemzeti intézményektől, kétmillió 750 ezer fontot az államtól, egymillió és 250 ezer fontot L­idhitellevelekből és másfélmillió fontot) más állami források­­ból fedeznek. IS millió font szuncélokra A fejlesztési terv összegeiből az A­radar cég hat millió fontot kap sikmnépítésre és további hat milliót invesztálnak falusi sikunépítésre uj élók számára. Három millió fontnyi összegben jelzálogkölcsönt folyósí­­tanak vatik munkásoknak. Az Amidar munkálataiban a Szochnut és a Keren Ka'jemet 3 és fél m­illió fonttal míg a kormány két és fél millió­ fonttal fog résztvenni. Az Amittar erre a célra két és fél millió fontot már kézhez is kapott és ugyancsak közel egy millió fontot kapott az amerikai kölcsön számlájára is. A­ nemzeti intézmények szintén befektettek már közel két miliót sikánépítkezésbe. A további tervek­ szerint 4 millió 250 ezer fontot középületekbe fognak beruházni ugymint kórházakra iskolák­­ra és áram-' hivatalokra, két millió fontot közmunkák­­ra, három milliót közúti közlekedésre két millió fontot kikötőkre és vasutakra, egy milliót telefon és táviró és rádióf­ejlesz­tési c״־o kra míg 5 milliót iparra és két milliót különböző célokra. Ki kölcsönt gépvásárlásra! A kölcsönösszegből juttatni fognak gép­vásárlás­ céljaira különböző vállalkozóknak. Ép­­kezéshez szükséges gépekről van szó, valamint olyan felszerelésről, amelyet köz­munkák lebonyolításához vesznek igénybe. E­nnek a felszerelésnek egy részét a kor­­mány kapja meg. Többek között kölcsönö­­ket fognak nyújtani olyan cégeknek, mint a RASSCO, Névé Ovéd, stb. Az erre a célra fordítandó összegeket teljesen az amerikai kölcsönből fedezik. A kölcsönök 3—7 évre szólnak. Közúti közlekedés céljaira kétmillió fon­­tot irányítottak elő. Az összeg felét az amerikai kölcsönből fedezik, míg a másik felét amerikai autógyárak­­adják kölcsön. Ténylegesen nagyobb hitelről van szó, de 1950 április elsejéig csak ez az összeg fog a kormány rendelkezésére állani. Hírek van­nak arról, hogy kölcsön tárgyalások folynak az izraeli vasút fejlesztésével kapcsolat­­ban is. A tárgyalások azonban még nem fejeződtek be. Az első határozat szerint az ország­­fejlesztési tervet három forrásból kellett mumentálni: 23 m­ilió fontot az amerikai kölcsönből hét móló fontot az állam­ in­­tézményektől, 25 millió fontot a földhitel­­levelektől és más forrásokból. A pénzügy­­miniszter azonban néhány jelentéktelen vál­ tozást eszközölt a tervben, így például 20 és fél millió fontot irányított elő az ame­­ri­kai kölcsönből, 25 millió fontot földhitel­­levelekből és egy millió 250 ezer fontot más­ forrásokból.

Next