Uj Kelet, 1949. december (32. évfolyam, 396-421. szám)
1949-12-01 / 396. szám
396. szám! Tel Aviv, 1949 december 1. csütörtök \\\ll. évfolyam 1■ öszerktatztó: Dr MARTON ERNŐ A ■izerkeaztésért és MJiUi-értelei» : SCHÖN DEZSŐ Srerkesztiveg é- ki nlóhiva*: 1 TEL • AVIV, Schlesinger u. 9 Telefon : >»#-•*« HIKE nUmunavfiu 1amw Ara 28 mi! חרזמ שדח יוא> לה ג ar run * ♦זילב יחגיסס »ר8ד זיירגניה ■רנ» כ'״ זי*» • ד י• א זיט־ימ י*ר!זמ: דוד זש חנ־זפ* .די.דע!.די : ו ~•rי•־ -JT 'ז”'! • Áthidalhatatlan ellentétek vannak a Jeruzsálem kérdésében benyújtott javaslatok között A 17-as albizottság első ülésén a Szovjetunió csak az eredeti fe!osztási határozat tárgyalását követelte - Szaret külügyminiszter Izrael álláspontját ismertette Lake Success. (2) Az UNO ad hocbizottságában a Jeruzsálem sorsa fölött elkezdett tárgyalások egyelőre azzal fejeződtek be, hogy egy 17 tagú albizottságot neveztek ki, melynek feladata az ad hoc-bizottsághoz beterjesztett összes javaslatokból egy kompromisszumos javaslatot megszerkeszteni. A cél nyilvánvaló: olyan formulát találni, amely alkalmas az összes érdekelt feleket kielégíteni. Az albizottság három napig dolgozik és szombaton nyújtja át jelentését az ad hoc bizottságnak. Közben — e három nap alatt — 07 ס׳ י ha״-bizo‘־'־ aág az arab menekültek kérdését és a Gordon Clapp-tervet fogja tárgyalni. Kik vannak a jeruzsálemi albizottságban? Az albizottságban a következő tagállamok megbízottai vesznek részt: San Salvador, Ausztrália, Izrael, Kuba, Libanon, Hollandia, Kanada, Irak, Urugay, Egyiptom, India, Svédország, Ukrajna, Görögország, Mexikó, Peru és a Szovjetunió. Az albizottság élére Hector David Castrot, San Salvador képviselőjét választották meg. Zsidó körökben ebben a választásban rossz jelt látnak, mert a salvadori képviselő lelkes híve Jeruzsálem teljes internacionalizálásának. Castrot azután választották meg, hogy néhány más állam képviselője vonakodott elfogadni az elnöki tisztséget. Ez a tény 18 azt bizonyítja, mennyire kilátástalan olyan formaiénak ״ n״״ s2‘'r'־״ sz'é31!, amelyet az összes érdekelt felek elfogadnának. Ezzel szemben azsidó delegáció örömmel üdvözölte a svéd delegátusnak az albizottság titkárévá *m*én* urna-választását, valamint Maxikónak a bizottságba való delegálását. Svédország■ 0g Me- Xikó ugyanis azon kfé■! *.ד7י-'~' יا״זי׳נ׳ יل׳■ tartozik, amelyek az internacionalizálási tervet gyakorlati szempontból kivihetetlennek tartják. Csarapkin orosz delegátus felszólalása Az izraeli delegációt meglepte Szemjon Csarapkin szovjetorosz delegátus beszédének radikális tónusa. Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy a szovjetorosz delegátus azért követelte Jeruzsálem teles internacionalizálását és azért vádolta Angliát és Amerikát azzal, hogy bázisokat akarnak a részleges autonómia révén biztosítani maguknak, mert fokozni akarta a nagy zavart, amely amúgy is uralkodik ebben a kérdésben. Mások viszont úgy vélik, hogy Oroszország azért követelte, hogy Jeruzsálemet helyezzék UNO-mandátum alá, mert ilyen formában akart befurakodni a Közelkeletre. Az amerikai lapok véleménye szerint Csarapkin beszéde szokatlanul éles volt. Követelte sürgősen az önálló arab állam felállítását Palesztina nyugati részében, valamint Jeruzsálem internacionalzálását és UNO mandátum-bizottság felügyelete alá való helyezését. Csarapkin imperialisztikus törekvésekkel vádolta Angliát és Amerikát, az ar״ b légiA* pptprr ׳ 77״\! vádolta, hogy angol utasítéara betört az országba. ״ Az UNO-t most arra kérik — mondotta Csarapkin—, hosrv szankcionálja ezt a támadójellegű elözönlést. Oroszországnak azontra" ״ a ■״״ reménye, elérkezett az ideje annak, hosry -va״ elvessenek az angol amerikai int rikáv־ nak.” Ocerankin beszédét félbeszakította Favzi be- Ma'ki, Trensz'ordén'a delegátusa, aki tiltakozott az ellen, ho״־ v O-a״ג3■יף—״ n)é״ s.־ j-1. o״ szé״ ának függetlenségét. Orsz״ c־ om noh^ká-é* — mondotta a trensz'orféni״’ kép-’ise'ö — ér־() rC-el szabnák meg és ki ) *י זי-ףז1 ׳י-י1י׳יזמ*0ויי pa'eszMnai .■זרס — י'( jr-״n -ו׳״מ-חח״יי” ׳ייי-׳י׳י—י' vannak Abdáilah királyról. Csarapkin szovjet meg bízott erre azt válaszolta, hogy véleménye szerint Transzjordániának nincsen joga résztvenni ezen az ülésen, mert nem tagja az UNO-nak. A bizottság elnöke mégis megengedte Transzjordánia delegátusának, hogy befejezze nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy Transzjordánia politikája mentes minden idegen befolyástól és a Palesztina arabok leghőbb vágya, hogy Abdallah király uralma alá kerüljenek. Izrael álláspontjána visszhangja Aba Even beszéde során súlyos összecsapásra került a sor. Munái Musztafa bel, egyiptomi delegátus félbeszakította Aba Event és tiltakozott az ellen, hogy ״ agresszív” jelzővel illeti az arab államokat. Azt állította, hogy Izráel nagy erőfeszítéseket tett az UNO-ban )י׳ י״ י az arab államokat támadó hatalmaknak bélyegezték, de ezek a fázadó״ ■־ י רס'־־־•'dménytelenek maradtak és a Biztonsági Tanács sem mondta ki, hogy az arabok támadók voltak. UNO-körökben nagy hatást váltott ki Aba Even beszédének ama része, amelyben kijelentette, hogy Izrael inkább lemond az UNO-tagságról, semhogy lemondana Jeruzsálemről. UNO-körökben erősen tartja magát a hír, hogy Aba Even beszéde után Izrael és Amerika megbízottai titkos megbeszélést tartottak. A megbeszélésen a békéltető bizottság tervének kijavításáról tárgyaltak olyan frámában, hogy Izráel hozzájárulhasson ehhez a tervhez. Az új albizottság első ülése Lake Success (STA). A 17-es albizottság szerdán már meg is tartotta első ülését, amelyen Izrael képviseletében Sháret külügyminiszter, valamint Larie és Katzenelson UNO-delegátusok vettek részt. Ezen az ülésen órákon át tárgyalták az UNO-titkárság által előterjesztett ügyrendet. A vita során a Szovjetunió megbízottja azt követelte, hogy az albizottság csakis az 1947 november 29-iki határozat alapján tárgyaljon. Ausztrália képviselője egyfelől az ellen foglalt állást, hogy az albizottság teljesen új javaslatokat vehessen tárgyalás alá, másfelől pedig erélyesen követelte, hogy az általa előterjesztett teljes szövege fölött rendeljenek el szavazást. A bizottság nem tudott megegyezni a procedúra kérdésében. Az ülés további részében Sháret külügyminiszter ismertette Izrael javaslatát és felkérte Transzjordánia megfigyelőjét, hogy csatlakozzé־ hozzá. Az UNO-nál akreditált újságírók egyébként szerdán este díszvacsorát rendeztek, amelynek díszvendége S hrét külügyminiszter volt. • Két amerikai zsidó képviselő a pápánál Az amerikai kongresszus két zsidó tagja, Javetz és Yates, aki a napokban Izraelben tett látogatást, Rómába utazott. A két kongresszusi képviselőt a pápa audiencián fogja fogadni, amelynek során hír szerint kitérnek a zsidó állam javaslatára a jeruzsálemi kérdéssel kapcsolatban. Az audienciát előre elkészített terv szerint a római amerikai követség készítette elő. Rómába való utazásuk előtt a képviselők Jeruzsálemben voltak, ahol Herzog országos főrabbi fogadta őket hosszabb kihallgatáson. A képviselők Ben-Gurion miniszterelnökkel való találkozásuk során főleg Jeruzsálem problémájáról tárgyaltak. „Transzjordánia sohasem fogja Jeruzsálemet feladni” Amman (AFP). A transzjordán újjászületés pártjának szócsöve, az Al Nahda című lap rendkívül hevesen bírálja azokat a kijelentéseket, amelyeket Szíria és Libanon delegátusai tettek az (Folytatás a 3-ik oldalon) Megegyezésre van kilátás az atomkérdésben a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között Mac Naughton kanadai UNO- delegátus szenzációs bejelentése az eredeti Baruch-terv messzemenő módosításáról Baltimore, (AFP), MacNaughton tábornok Kanada állandó UNO-megbizottja és a hatos atombizottság tagja szerdán előadást tartott a baltimorei St. Andrew társaságban. A tábornok elárulta hogy az atomenergia-bizottság nyugati többsége arról tanácskozott, hogy újabb tárgyalás alá veszi a szovjet javaslatokat azoknak a kijelentéseknek az alapján, amelyeket a Szovjetunió UNO-delegátusa tett legutóbb ebben a kérdésben. MacNaughton arról biztosította a hallgatóságát, hogy semmiféle félreértés nem állja útját a megegyezésnek. Emlékezetes, hogy az UNO-közgyűlés legutóbbi határozata szerint az atombizottság állandó tagjai folytatták egymás közti tanácskozásaikat, amelyek során megfelelő alapot keresnek a Szovjetunió és a bizottsági többség álláspontjának összeegyeztetéséhez. MacNaughton közölte, hogy ezen a téren jelentős előrehaladás történt azóta, hogy a közgyűlés ezt a határozatot meghozta. Míg például a bizottság jelentései nem fejezik ki teljesen tagjainak jelenlegi felfogását, a bizottsági többség jelentős mértékben eltért az eredeti Baruch-terv bizonyos pontjaitól főként az urániumérctelepek tulajdonjogának kérdésében, ahol ezt a jogot a többségi tagok a tervezett nemzetközi ellenőrző szervere kívánja ráruházni. McMaughton azzal fejezte be előadását, hogy a nyugati államok lényeges előnyhöz jutottak a Szovjetunióval szemben az atomkérdés technikai szempontjai terén. Transzjordánia különbékét akar kötni Izraellel? Befejeződött az Egyesült Milanok közelkeleti diplomatáinak isztambuli konferenciája Amerika egyelőre semmiféle katonai kötelezettséget nem vállal a Közelkeleten London (STA). A Times csütörtök reggeli száma isztambuli tudósítójának jelentése alapján közli, hogy az amerikai diplomaták McGhee államtitkár vezetése alatt megtartott konferenciáján tárgyalták Palesztina prblémáját is. A tárgyalásokat igen reősen befolyásolták azok a bizonyítékok, amelyek szerint Abdallah király elhatározta, hogy különbékét köt Izraellel. Biztos értesülések vannak, amelyek szerint november elején Abdallah több izben is kijelentette, רז »ר׳־ יا־יך ןיח״יז arta be az anb liga döntését és önálló békemegbeszéléseket kezd Izraellel Istambul. (AFP). Az Egyesült Államok közelkeleti dín oma *álnak McTeevö'üs;y' á'lamtip'ár e’״ ö'־'eléve' megtartott isztambuli konferenciák is’eltán végen ért. A tanácskozásokról kiadott h'’a*a'o& közlemény szerint a konferencia fő célja az volt, hogy programot dolgozzon ki az O'־ nak a poV*f׳ a! irányelveknek a megvalósítására, amelyeket Truman elnök fedett ki Gordon C'anoork a '׳ özelke'en gazdaság' vizsgálóbizottság elnök évé történt ','nevezése al.־ aknával, a köz'ervény megeml; a Közelke’e‘*e' fenná’ló gazdasági ’־ ancsn'atok fontosságát, és, idéz! a Clapp-b’zottság által az UNO-hoz beküldött jelentését amelynek az a végkövetkeztetése hogy a Közelkelet politikai stabilitásának alapja a gazdasági és szociális fejlődés. Az amerikai diplomaták is ezt az elvet vallják. A továbbiakban a kommüniké azt közli, hogy az amerikai diplomaták nem látják azonnali szükségességét annak, hogy az Egyesült Államok bármilyen katonai körzeti egyezménnyel, vagy kölcsönös védelmi paktummal kösse le magát a Közelkeleten, hogy ezáltal fokozott véelmet biztosítson miden esetleges támadással szemben. A diplomaták kívánatosnak tartják azoknak az erőfeszítéseknek a folytatását amelyeket Amerika a háború utollsó évében tett ezen a környéken, vagyis a Truman-elvet szükség esetén a gazdasági újjáépítési programmal és a katonai megsegíteni akcióval helyettesítsék. Az újságírók által feltett kérdésekre, hogy az isztambuli konferencia miyen kihatással lesz a közelkeleti államokra. McGhee államtitkár azt mondotta hogy minden egyes amerikai diplomata megfelelően tájékoztatni fogja a közelkeleti kormányokat a konferencia tárgyalásairól. McGhee megcáfolta azokat a híreket amelyek szerint angolamerikai részvétellel külön közelkeleti védelmi rendszert akarnak okpténi a török hadsereg vezérkarának ellenőrzse alatt. A kormány sajtóirodája közli: A zsidó hadsereg szóvivője közölte, hogy Moshe Dajjan ezredes és Multa ezredes, az arab légió tisztje a Beér Séva—Dáhária országúton megbeszélést tartottak a közös határral kapcsolatos kérdésekben. A megbeszélésen elhatározták, hogy: 1. Az arab légió három hónapon keresztül használhatja az Izráel területén levő út egy részét, az izraeli kormánynak azonban joga van ezt a használatot kívánsága szerint bármikor megszakítani. 2. A fegyvreszüneti vegyes bizottság, amely UNO-á megfigyelő elnökletével működik, nem fog többé foglalkozni az Uzma-törzs panaszával, amley azt állítja, hgoy törvénytelenül kiűzték Izraelből, miután izraeli beduinok kirabolták őket. Mindkét fél igyekezni fog ezt a kérdést közvetlen tárgyalásokon rendezni. 3. Hattagú bizottság létesül, három izraeli és három transzjordán megbízottból, akik közül kettő-kettő beduinkorzsek képviselőié, egy-egy pedig rendőrtiszt. A bizottság rendezni fogja a transzjordán és izraeli beduintörzsek közö** kitört viszályokat. Ennek a beduin-bizottságnak első ülését deremtv'r *)-■*n tartják meg az egyik izraeli beduintörzsnél.