Uj Kelet, 1954. szeptember (35. évfolyam, 1849-1872. szám)
1954-09-27 / 1871. szám
arracsi voltam ־ Munkácson (Folytatás a 9-ik oldalról) egész évi béremet kifizette a jó nagyságos ár. Soha többé nem jött viszsza Pestre Nessi Pál Amerikából. ״ Jólértesült forrás” pedig azon frissiben közölte, hogy a kormánynak a Papp Zoltán által történt bejelentés körülményeihez s az ezekhez fűzött feltevésekhez semmi köze sincs. (Talán egyes ellenzékieknek kellett a cirkusz — jegyezték meg a Lloyd-klub tarokpartija körül — hogy a választások sanszait feljavítsák gyengélkedő mandátumaik számára.) A kurta kommünikét menten szétküldte az újságoknak a Bud. Tud. nevű kormánypárti hírszolgálat. A „kőnyomatost” Sturm Albert tanár úr (a Neues Pester Journal egyik alapítója, a Presse és a Lloyd volt munkatársa) szerkesztette. Politikamentes óráiban nagy rabbiknak szabadgondolkodó ivadéka inkább Arany János Buda halálát forditotta Goethe nyelvére és finom szabadkőmüvesi poémákat irt németül. A könyomatost kitért veje, dr. Lányi Zsigmond örökölte tőle. Egy másik ugyancsak kitért veje bankot igazgatott és persze kormányfőtanácsos volt. Szerencsére voltak a könyomatos oldalon pozitivzsidók is, így dr. Radó Sámuel, tudós publicista, a félhivatalos Magyar Távirati Iroda szerkesztője. A helyi információkban dr. Bodor Zsigmond, a Magyar Hisidó felelős szerkesztője, orvosi diplomával a Neues Pester Journal kitűnő tehetségű munkatársa, aki zsidó érzéstől áthatott melegszép írásokkal, ipolysági emlékeivel tette megbecsültté a nevét • A parlamenti vizsgálóbizottság előtt heteken át folyt a panama kiteregetése. Egyik nap Hartstein Lajos, az Orthodox Országos Iroda alelnökének kihallgatása volt soron. Hát ez micsoda csoda a csodákban? Hogy kerül Hartstein Lajos a nagy megvesztegetési afférbe? Nem kell félteni. Tálmid háehám־ Hűvös, tartózkodó, csaknem rideg pilpulista, egyben melegszívű ember. Semmi átmenet a két periféria között. Ötven éves, Munkács városának és Bereg vármegyének bizottsági tagja. Hitközségi elnök, tekintély. Tisztakezű, tisztaszellemű, nyugodt lelkiismeretű ember. Hamis szó nem hagyja el a száját. — Bejelentés történt — közli a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke —, hogy ön Vészi József országgyűlési képviselő úrtól több alkalommal kért különböző ügyekben tanácsot és támogatást. Ennek során állítólag rá akarta bírni nevezettet arra, hogy szüntesse be a kormány ellen folyamatos, sajtóbeli támadását. Megfelel ez a valóságnak? — Így, ebben az összevisszaságban, nem igaz a dolog. — Volt önök között valamilyen anyagi természetű kapcsolat? — Hát mindenekelőttmajdcsaknem így kezdte: Kóde,a kolt. parlamenti bizottság, soha, de sohasem jutott volna eszembe, hogy Vészi József képviselő urat politikai meggyőződésében befolyásoljam. Mégis lehetséges, hogy említettem, mennyivel szebb volna, ha a jóviszonyt, amely közte és Széll Kálmán kegyelmesúr között fennállott, visszaállítaná a jelenlegi kor- Hiánnyal is. .Anyagi természetű kapcsolatról egyetlenegyről tudok. — Mondja el az ügy részleteit. — Körülbelül egy éve, még Széll Kálmán miniszterelnöksége idején, leszámítoltam a Vészi József főszerkesztő úr vezetése alatt álló lapvállalatnak egy váltóját. Ezt a táviratot kaptam tavaly szeptemberben a Budapesti Naplótól: — ״ Hajdú Miklós viszi holnap a váltót. Kezét csókolja Braun Sándor.” — A váltóra kifizettem ezerhatszáz koronát. Az összeget a váltókötelezettek terminusra visszafizették a hitelező pénzintézetnek. A távirat „kezét csókolja” üdvözletére harsány nagy derültség morajlott végig a bizottság és a hallgatóság soraiban. És nemegyszer kapta vissza, évek múltán is, Vészi József a t. Házban, beszédei közben a néppárti oldalról a gúnyos közbekiáltásokat — ״ kezét csókalom." Pedig igazán nem tehetett szerkesztőtársa finomkodó kedveskedéséről. Olyan volt ez, mint Braun Sándor másik szava a türelmetlenkedő hitelezőkhöz: — apukám, fatakám... — R-betű nélkül, lágyan mondta ezt, hogy nyájasabban hangozzék a nemritka prolongációs barátkozásra. Olyan intimségben, mint az apukát illető kezét csókolom. A kezét csókolom — negédesség hiressé vált, mint annak a Somsich grófnak a „kisztihándos” előneve, aki a nyolcvanötös kiállítás megnyitásán, lámpalázas zavarában, kezet csókolt Ru-■quit — w umn wmm Wt «•V es£I József támadta tovább rendületlenül a horvát grant csárt, ugyanazzal a lendülettel, mint annak idején báró Bánffy Dezsőt. Aztán Khuen-Héderváry bukása után, a Fejérváry-érában a miniszterelnöki sajtóosztály főnöke s miniszteri tanácsos, majd Falk Miksa után a Pester Lloyd főszerkesztője és a Gömbös-időkben felsőházi tag lett. Munkácsi ikábságom orthodox „hechserjét” és neológ távirati dokumentumát az Országgyűlési Napló mnezáns hitelességében őrzi. Az első világháború előtt Hartstein Lajossal szegről-végről kollégák is lettünk. Az elnök néhány évig Gábel Jakabbal együtt szerkesztette a rövidéletű Magyar Zsidó című orthodox hetilapot. A háború megviselt stáb- ján gondbarázdáit szántotta a homlokára. Járt-kelt fáradhatatlanul az orthodoxia ügyes-bajos dolgaiban. Dr. Reiner Imre, a pozsonyi jesiva diplomás rabbija és pesti ügyvéd, az Orthodox Iroda jogtanácsosa, dönthetetlen okfejtéssel bizonyítgatta a galíciai hadtápvonalakról kihajszolt hontalanoknak és a jogaikban megdézsmált falusi zsidóknak igazát, Hartstein Lajos azonban tisztán látta már az elkövetkező idők sötétségét. Utoljára a zsidóheccek, uszítások és egyetemi garázdálkodások idején, (finoman kilengéseknek nevezték mindezt miniszteriáus tájakon), őszi esőben, a villamoson találkoztam vele. Már akkor több mint tíz éve Braun Sándorral ״ A Nap”-ot szerkesztettük. Leszállás előtt az elnök igaz melegséggel megrázta a kezemet. Elul-hónapi áldással búcsúzott. ״— ... k’szíve vechászíme tojvá!" (így mondták mifelénk a Kedvá vechátimá tóvá Nagynapokra alázkodó köszöntését.) • Meghatott munkácsi vendéglátóm hite és hozzám való figyelme. Majdnem ezt válaszoltam neki: — Kezét csókolom... T.-A., Dizengoff 152. gyermek-, leányka- és fiúruha kereskedés kíván vevőinek és barátainak mmmii הנוו הבוט ulti Uj Kelet 1954 IX. 27 A legszebb ünnepi ajándékot SACHER KÁROLY ILLATSZERTÁRÁBAN találja meg TeL AVIV, Picciotto utca 23. (Ailenby postánál.) (ezelőtt Pöstyén) הנשל הבוט ובתכת ומתחתו ״HAZWI“ cikória- és pótkávégyár kíván vevőinek és fogyasztóinak הנשל הבוט ובתכת ומתחתו E. ROSENFELD 7—ר׳ד-------------׳׳ Tel-Aviv, Dizengoff 140 képkeretező Izraeli festők a״ and0 tária/w'rt/wwww' ta, művészi reprodukciók és képkeretezés. • Előzékeny kiszolgálás. Rokonainak, barátainak ta q■ a ■■ ta » ■■■ és üzletfeleinek kíván Fl ta I w 11 J w FÉRFI- és NŐI-SZABÓ összes ismerőseinek barátainak és üzletfeleinek BOLDOG ÚJÉVET KIVAN HAIM PICK JERUZSÁLEM, Princess Mary 1L Ella Schachar (WETTEN STEIN ) DIPLOMÁLT PEDIKÜRÖSNÖ, BENŐTT KÖRÖM-SPECIALISTA, HAIFA, NORDAU UTCA 37. SZÁM • TELEFON: 6 6 0 7 8. VISSZATÉRT AMERIKAI ÚTJÁRÓL ÉS EZÚTON KIVAN PÁCIENSEINEK ÉS BARÁTAINAK - ״־ , • י • . ׳ הנשל- הבו« ובתכת ומתחתו ״Ki tudja a te néped szükségleteit megszámlálni‘ Irta: Sauber-Anhájlovics Sándor ״ Nagyok a néped szükségletei és ki tudja az óhajokat és kívánságokat megszámlálni", mondja a költő a nagyünnepi imában. A költő szavai ébresztették fel bennem a kíváncsiságot, hogy valahogy mégis megállapítsam és megszámláljam a nép óhaját és kívánságait. Ennek a megállapítása bizony nem tartozik a könnyű feladatok közé. A közvéleménykutatók is sokszor azért tévednek, mert nehéz az emberek veséjébe látni és a való igazságot precíz pontossággal megállapítani. Külföldön a csodarabbik tisztában voltak a nép óhajával, mert hozzájuk futottak be a kérvények és kérések tízezrei, „kvitlik” formájában. Ezeken az apró cédulákon, gyöngybetűkkel írott kérvényekben panaszolták el a hívők bajaikat és adták elő kéréseiket. Ezekről természetesen a csodarabbik nyíltan sohasem beszéltek, hanem továbbították a nép óhaját a Mennyei Hatalmakhoz, mert csak nekik van módjukban a zsidó nép töméntelen baján enyhíteni és szükségleteit kielégíteni. Az utóbbi években a csodarabbik korszaka letűnt, Izraelben pedig sohasem virágzott abban a formában, mint ahogy azt a gálát országaiban láttuk. Ennek oka egyszerű: a rabbik helyett a Szenthelyeket használták fel közvetítő állomásul a Menynyei Hatalmakhoz. Amíg a Templom nyugati fala, a Kötél Hámáárávi megközenthető volt, kora reggeltől késő estig oda rakták le fohászaikat a bajban levők és segélyért folyamodók. Onnan a kérés egyenesen az Égbe szállt. A Szentfal ezeréves kövei között örökzöld füvek tenyésznek, amit tudományos alapon sohasem tudtak megmagyarázni, hogyan zöldelnek a füvek a kopár sziklákon. Ezt a rejtélyes jelenséget a Midrás azzal magyarázza, hogy az angyalok minden este összeszedik az egész világon szétszórt zsidóság elhullajtott könnyeit és azzal öntözik a Szentfal vad füveit. Azonkívül voltak még más Szenthelyek az országban, ahonnan érintkezésbe lehetett lépni a Mennyei Hatalmakkal. Például a betlehemi úton lévő Ráchel-sirja, ahová az anyák jártak könyörögni gyermekeik egészségéért. A Tibériás környékiek Rambam sirját keresik fel betegség esetén, mert sohanem híres orvos is volt az ő korában. Aki viszont csodára van rászorulva, az elfáradt rebbék bál Hánész sírjához és a csodatevő szenttől várta óhajának beteljesülését. A keleti zsidó törzsek egyébként sohasem ismerték a csodarabbi intézményét, így például a jemenitáknál a csodarabbit különböző Tóratekercsek szentsége helyettesíti. Ezeknek a Tóratekercseknek a hatóereje a néphit szerint csak bizonyos területekre terjed ki. Például egyesek hatni tudnak betegség esetén, mások viszont a gyermekáldást hozhatják meg. Ezek a Tóratekercsek magántulajdonban voltak és apáról-fiúra örökségbe mentek át A jemenita élék magukkal hozták ezeket a híres Tóratekercseket is Izraelbe és most messze vidékről zarándokolnak el segítségért ezekhez a Tóratekercsekhez. Ilyen Tóratekercsek hatóereje a tulajdonosaiknak jelentős jövedelmet hoz, aminek következtében gyakran komoly örökösödési harcok robbannak ki mint- 11 tűk. 11׳.................11" י ״ " Manapság, amikor a jámbor zsidók nem közelíthetik meg a Szentfalat és nem zarándokolhatnak Ráchel sírjához, a Cion hegyére mennek fel a zsoltáros Dávid királyhoz és ott rakják le kis papírszeletkéken megirt kéréseiket és kívánságaikat, hogy a nagy király továbbítsa azokat a Királyok Királyának zsámolya elé. Az ilyen kérvények elhelyezésének is különböző formái vannak. Egyesek egyszerűen a sírra dobják a kérést tartalmazó papírszeletet és annak eséséről állapítják meg, van e reményük arra, hogy kérésük teljesüljön. A bucharaiak szerint annak van szerencséje, akinek kérése a király szive közelébe esik. Egyesek egész vékonyra göngyölítik össze a kis papírszeletet és a sir valamelyik nyilasába helyezik azt el. Vannak, akik a biztonság kedvéért pénzbe csomagolják kérvényüket״ avagy a kvitlivel együtt gyertyát dobnak a sírhelybe. Sokan sajátkezűleg fogalmazzák meg kérésüket, de vannak, akik a Cion-hegy tóráiróival íratják meg azt, sőt egyesek a Cion-hegy felügyelőjét kérik meg, hogy ő helyezze el a kérést Dávid király sírjára, mert úgy vélik, hogy ő a legjobban tudja, melyik helyről lesz kérésük a legsürgősebben továbbítva és teljesítve. Az év folyamán tízezrével gyűlnek össze a Cion-hegyen a látogatók által odahelyezett kérések és óhajok. A Cion-hegy vezetősége minden esztendőben niszán és elül hó elsején hangos imádkozás közben elégetteti ezeket a „Wunschzetliket”. A kis papirszeletek amelyekbe megszámlálhatatlan óhajok és kérések vannak összesüritve, porráégnek de a betűk tüze az Égbe száll. Elül hó elsején megkértem dr. Kahane államtitkárt, a Cion-hegy felügyelőjét, hogy engedélyezzen számomra betekintést a Dávid király sírjánál elhelyezett kérvényekbe, mielőtt azokat elégetik, mert tartalmukból szeretném megállapítani a nép bajait és óhajait. Miután megmagyaráztam dr. Kahanenak kíváncsiságom okát, sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy nem áll módjában az összes kérvényeket rendelkezésemre bocsátani, mondván, hogy ő ebben még a levéltitok megsértésénél is súlyosabb cselekedetet látna, azonban azokat a kvitliket, amelyeket a Hegy tóratekercs-íróival írattak, s avagy neki adtak át elhelyezés végett, — átnézhetem, mert ezeknél nem én vagyok az első, aki azokat átolvassa. Természetesen megtiltotta, hogy az aláíró nevét elolvassam, összesen 1091 kvitlit számoltam meg, melyek tartalmából igen érdekes közvéleménykutatási anyagot álllítottam össze: 216 esetben beteg gyermekek felépüléséért fohászkod■ nők, 110 esetben pedig felnőtt betegek gyógyulásáért esedeznek. Az 1091 kérvényező közül 174 pornószerű van rászorulva és 180 kérvényben elhagyott nők férjüket várják vissza és összesen csak 3 férfi fordult a nagy királyhoz, hogy csapodár felesége térjen vissza elhagyott gyermekeihez. A bíróságnál elfekvő peres ügyek sikeres elintézéséért 14 kérvényező fohászkodik, akik Dávid király segítségével akarják a a bíróság felmentését kieszközölni. 56 anya, gyermekeinek könnyű felneveléséért fohászkodik, 24-en pedig azt akarják, hogy gyermekeik ne távolodjanak el a vallás szellemétől. 118-an házasodni akarnak és ezért megfelelő életpárra van szükségük. A kérvényekből a mai lakásviszonyok és a rossz szomszédság borzalmas átka is visszatükröződik: 28-an, akik már nem bírják a szomszédok vegzálását, békéért esedeznek, 42-en, akik külföldre készülnek, eljöttek Dávid király sírjához, hogy ezzel útjuk sikerét biztosítsák. A hadkötelezettség körüli problémák is visszhangra találnak a csendes síron elhelyezett kérvények között, 63-an Dávid királyhoz fordultak lányaiknak a katonaság alól való felmentéséért, 4-en pedig fiaik hadmentességéért könyörögnek. Nyolcan nagyon szeretnének nyerni a sorsjegyen és mivelhogy nem hajlandók szerencséjüket kizárólag a sorsra bizni, Dávid király segítségét kérik. Az általános egyéni és családi jellegű kéréseken kívül a köz bajairól és gondjairól sem feledkeznek meg, így például az egyik kérvényen azt olvassuk: ״ És hárítsd el tőlünk a sertéshús átkát, amely megutáltatja veled országunk szentségét.” — Avagy: ״ Némítsd el a miszszionáriusok száját, akik tönkre teszik a gyenge lelkeket.” Szó van egyes kérvényekben a szombat szentségéről és a vallási élet fokozásáról. Ilyen, a közéletre vonatkozó kérvények száma 47. Ezek az apró cédulák nagy dolgokról számolnak be és hű tükrét adják a nép óhajának és kívánságának. Most miután a kérvényeket elégették és az óhajok a mennybe szálltak, teljesítsd azokat. Mindenható, az új esztendő beköszöntésével és azokat a kéréseket is, amelyek nem érkeztek el Hozzád Írásban, hanem a szivek mélyéből fakadnak Hozzád a magasság- ׳ ba. Fejeződjék be az esztendő átkaival, köszöntsön be az új év áldásaival. SHEME II