Uj Kelet, 1955. október (36. évfolyam, 2177-2202. szám)

1955-10-02 / 2177. szám

Az ״ itt a piros - hol a piros’­­ egyiptomi változata A héber sajtó az egyiptomi fegyverszállításokról A régi pesti városligeti al­­világnak ismert hazárdjáté­­ka volt az ״ itt a piros — hol a piros”. Ebben a játékban a ligeti sipisták azt a bizo­­nyos piros lapot mindig olyan mesteri ügyességgel cserélték hirtelen ki, hogy a szegény naiv vidéki kár­­vallott, akinek a bőrére a játék ment, a végén egé­­szen meg­zavarodva kapkod­­ta a fejét és szurkolta ki a mellényzsebéből a további hatosokat, vagy forintokat Az amerikai és a szovjet politika intézői is most minta a békebeli Városliget vidékéről felrándult naiv ״ pógárának” a szerepére vállalkoztak volna, Nasser ezredes, a nagy egyiptomi remfényvesztő legalább is­ontosan úgy próbálja most őt az orruknál fogva ve­­tni. Mert mi a lényege annak kavarodásnak, amely most az egyiptomi fegyverszállí­­tások körül világszerte tá­­madt. Nasser úr egyiptomi klikkje — mint tudjuk — semmiféle nyugati védelmi szövetségben nem hajlandó résztvenni. Egyiptom füg­­getlenségére és „semleges­­ségére” hivatkozik, de az egész világ tudja, hogy az igazi ok az uralmon levő ka­­tonai klikk Izrael elleni re­­váns­ vágyában leli magyará­zatát, amely nem hajlandó beleegyezni, hogy Amerika és Anglia e tekintetben a kezét lefogja. Nasser ezen­­kívül az arab népek körében élvezett és az utóbbi időben kissé lejáratott egyiptomi hegemónia visszaszerzését is céljául tűzte ki, de legfőbb vágya mégis, hogy az egyip­­tomi hadsereget — meglehe­­tősen ingatag alapokon nyugvó uralmának egyetlen támaszát — korszerű, mo­­dern hadsereggé fejlessze. Nasser úr emiatt szemét a legmodernebb amerikai fegyverekre vetette. Ezek nyerték el a tetszését leg­­jobban. Azonban egyes ne­­héz fegyverek szállítása és különösen a fizetés feltételei körül Amerika bizonyos ne­­hézségeket támasztott. A ne­­hézségek mögött Amerika részéről valószínűleg politi­­kai számítások is meghúzód­nak. Az amerikai politika in­tézői, akiknek eddig nem si­­került Egyiptomot a saját vontató kötelükre venni, fegyverszállítás helyett in­­kább gazdasági felsegítéssel próbálják Egyiptomot ma­­­­gukhoz közelebb hozni. A Közelkelet békéjét valóban­ féltő amerikai politika ez­­zel két dolgot remélt elérni: egy magasabb kultúrájú és gazdaságilag is szilárdabb Egyiptom hamarább megta­­lálja a Nyugat felé vezető utat, mint a mai forradalmi­­nak nevezett, de teljesen re­­trográd uralom, amelynek a kezében modern fegyvereket felhalmozni Amerika szerint se nagyon tanácsos. Nasser viszont türelmet­­len, szüksége van a fegyve­­rekre, még ha nincs is ele­­gendő dollárja rájuk és az amerikaiak halogató takti­­kája ellenére is. És itt jön segítségére a szovjet kor­­mánynak az utóbbi időben folytatott új közelkeleti po­­litikája, illetve az arabok körüli fenntartás nélküli ud­­varlása. Nasser úr egy szép napon kijelenti, hogy Egyip­tom a szovjettől nagyszabá­sú fegyverszállítási ajánla­­tot kapott. A szovjet kor­­mány a hírt az izraeli követ előtt — ebben a a formájá­­ban legalább is — kereken cáfolja és legfeljebb valami olyasfélét mond, hogy hát tisztán üzleti alapon ők az araboknak is hajlandók fegy­vereket eladni. A moszkvai rádió egy tegnapi adásában is csak arról tett említést, hogy Nasser fegyvervásár­­lás ügyében többek között Oroszországtól is ajánlatot kért. Az ügy valahogy nem stim­­mel, Nasser úr nem ilyen lovat akart. Gondolt tehát nagyot és merészet és — ״ itt a piros — hol a piros” — az általa megcinkelt piros lap egyszerre csak Prágában je­­lent meg. ״ A csehszlovák kormány hatalmas fegyver­­szállítmányra tett ajánlatot Egyiptomnak és az üzlet le­­bonyolítására az egyiptomi kiküldöttek már el is utaz­­tak Prágába” — jelentette ki az egyiptomi miniszterel­­nök múlt héten. A hírt a csehszlovák kormány mind mostanáig nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta. Egyes amerikai értesülések szerint valamilyen fegyver­­rakomány Csehszlovákiából Egyiptom felé állítólag tény­­­leg úton van, de nem kétsé­­ges egyébként sem, hogy a kommunista államok a mai szituációban Egyiptomnak, de bármely más arab állam­­nak is hajlandók fegyvert el­­adni. Azonban Nassernek — minden külföldi vélemény szerint is — nem orosz és nem cseh fegyverek kelle­­nek. Az eddig Egyiptomban nem használt, egészen más­­fajta orosz gyártmányú fegy­verek bevezetése és főleg az egyiptomi hadsereg által való begyakorlása az összes külföldi szakértők vélemé­­nye szerint nagyon sok időt venne igénybe különben is. (״ Az izraeli hadseregben ez valószínűleg hamarabb men­­ne”, — tette hozzá gúnyosan az egyik angol lap katonai szakértője.) Az egyiptomi diktátor mindezek közben tehát — míg a lapokat cse­­rélgeti — kitartóan Amerika felé tekint és szemfényvesz­­tő hazárdí­ozásnak a hatá­­sát lesi. S ami az egészben a legmegdöbbentőbb nem­­csak a mi számunkra, de a legtöbb nagy világlap szá­­mára is, — nem hiába teszi.­­ A játszmában ezúttal Byro- W­ade úr, a jelenleg Kairóban akkreditált amerikai követ, — az amerikai pro-arab vo­­nal régi h­ászidja — teljes súlyával vetett­e magát bele, ׳ aki kormányától állítólag Egyiptom számára most már ingyenes fegyverszállítást követel. Ugyancsak állítólag­­ az egyiptomi kormány kezé­­­nek lefogására Allen külügy­­miniszter helyettes is sür­­gősen Kairóba repült. Allen ugyan az amerikai tudósítók előtt határozottan cáfolta, hogy utazásának ez volna az igazi célja, azonban ez már nem is olyan fontos. Fontos, hogy a Nasserhez kö­zelálló Izrael-ellenes sajtó legalább is így állítsa be a­­dolgot, — először mert bi­­zonyára sok valószínűség is van benne, másodszor, mert — mit lehet tudni — jó lesz a piros lappal a szovjetet is továbbra is sakkban tartani. A legszomorúbb a dolog­­ban azonban, s ebben úgy a külföldi, mint a héber sajtó egyetért, hogy Nasser úr egészen átlátszó kóklersége célt fog érni és a hőn áhí­­tott fegyvereket minden va­­lószínűséggel meg fogja kap­­ni. Ami nem azért érthetet­­len a számunkra, mert a já­­ték a mi bőrünkre megy, s már megtanultuk, hogy a nagyhatalmak közelkeleti­­ vetélkedésének egyelőre mi­­ vagyunk az áldozatai. De érthetetlen a nagyhatalmak rövidlátása és következet­­lensége a békülékenység genfi szelleme után. Vagy a Közelkelet a világbéke nagy művében nem foglaltatik benne? Hiszen egyes nyuga­­ti lapok és az angol kézben lévő közelkeleti rádió tegna­­pi adásai is már egy preven­­tív háború veszélyéről szól­­nak, amelyet Izrael fog megindítani, hogy Egyiptom­már leszámoljon, még mi­­előtt a nagyhatalmak által a kezébe adott fegyverek se­­gítségével fölébe kereked­­hetne. Az embernek az az érzése, hogy a világnak két fele nemcsak a hidegháborúban állt egymással szemben, de a „békét” is mintha egymás ellen csinálnák. Persze tud­­juk, hogy mindezt nem egé­­szen Nasser politikai zseni­­alitása okozza, hanem a Közelkelet különleges szeren­csetlen helyzete. A világ sze­mében mégis megdöbben­­tően hat az a példa nélkül való tény, hogy egy gazda­­ságilag botladozó, politikai­­lag elsősorban saját hazájá­­ban lejáratott és katonailag is többszörösen alulmaradt egyiptomi kis akarnok, mennyire pojáca módjára táncoltatja maga körül a világ nagyhatalmait. Akkor, amikor például a világ jó­­zan közvéleményének a fel­­fogása alapján, a Háárec tudósítójának értesülései sze­rint, Amerikának akár a török-iraki (és most már) — pakisztáni szövetség erő­­sítésével és az Izraelnek szál­lítandó megfelelő mennyi­­ségű modern fegyverekkel, — esetleg mind a kettővel, — minden lehetősége meg­volna az egyiptomi klikk­­uralom sakkbantartására és teljes elszigetelésére. A világ szürke kisembe­­reinek a milliói, a ״ kor- Hiányzottak” a nagyhatal­­maknak ezt a kapkodását látva, bizonyára csodálkoz­­va kérdezik önmaguktól, vájjon ez volna az a béke­­program, amit a világ ve­­zetői a számukra tartogat­­nak? „Csekély bölcseséggel kormányozzák a világot”, — tartja a régi latin köz­­mondás, de hogy ennyire kevés bölcseséggel kormá­­nyozzák, azt igazán nem té­­teleztük volna fel. Ön is jól kereshet... a híres svájci ״ Passap” kézi­­kötő géppel. — A ״ Passap” egyéni kézimunkát ad, gyor­­san köt és nagyon egyszerű a kezelése■ Kérjen részlete­­ket a Frankfurter­­ Co., cégtől, Tel-Aviv, P.O­ B. 2219.1 ›*†1 Amerika ideges? A HÁÁREC erről szóló vezércikkében mindenek­­előtt Nassernek felelőtlen, hazárd és semmit sem koc­­káztató játékára mutat rá. Izrael — folytatja a lap — semmiképpen sincs érdekel­­ve a közelkeleti béke felbo­­rulásában, azonban nyilván­­való, hogy a mostani ese­­ményeket nem nézheti to­­vább is ölhetett kézzel. A lap felveti a kérdést, vájjon az Egyiptom körül támadt kavarodás, milyen további fejteményeket rejt magá­­ban? A vihar rövidesen elül, vagy pedig új, nem várt ese­mények eljövetele várható? Elhisszük — mondja végül a Háárec, — hogy Amerika az orosz fegyverszállításról szóló híreket nagy ideges­­séggel vette tudomásul, a­­zonban az idegességre első­­sorban is nekünk van jo­­gunk, és Amerikának volna a legfőbb feladata, hogy ezt az idegességünket lecsende­d­ ! on! cock­ t­oo Orosz beavatkozás, vagy egyiptomi propaganda? A LAMERCHAV elsősor­­ban a szovjet eljárását igyekszik tisztázni. A lap szerint úgy a Szovjet, mint­ a többi népi demokrata ál­­lamok, minden fegyverke­­zés ellen vannak és ugyan­­ez a felfogásuk fennáll a Közelkeletet illetően is. Ép­­pen ezért teljesen érthetet­­len volna, ha most a Szov­­jet mégis ezen a nagyon érzékeny területen éppen a legaggresszívebb arab állam javára lenne hajlandó a vi­­lág fegyverkezésének verse­nyébe belevegyülni. Nem hisszük, — folytatja a Lá­­merchár, — hogy akár Amerikának, akár a Szov­­jetnek az egyiptomiak né­­hány millió dollárjára vol­­­na szüksége. Az se hihető,­­ hogy a nagyhatalmak az ál­­taluk nyújtott fegyverekkel az egyiptomiaknak állítóla­­gos semlegességét akarnák megerősíteni. A szovjet kor­­mánynak pedig különösen tudnia kellene, hogy ilyen mondvacsinált ürügyekkel nem lehet egy gyűlölettel és támadó szellemtől át­ha­­tott uralomnak a kezébe fegyvert adni. Mi — foly­­tatja a lap, — a szovjetbiro­­dalmat továbbra is a világ­­békéért és szociális haladás­ért munkálkodó tábornak az élenjárói között szeret­­■ nénk látni és éppen ezért­­ erősen reméljük, hogy mind­­az a kavarodás, amely az állítólagos egyiptomi jegy- 5715. Tisri 16., 1955. október 2., vasárnap. Az izraeli rádió magyar adása este 9 órakor: Hírek — ״ Hallga­tóinktól — hallgatói­nak’'.­­ Az adások a 407 és 460 m. közép-, a 33.3 és 43.9 méteres rövidhullám­­hosszon hallhatók. 6: A haifai rádió adása, 6.30: Má­tovu, 6.35: torna, 6.45: ze­­nélő óra, 7: hírek, 7.10: hangle­­mezek, 12: déli zene, 12.30: házi­­asszonyok kívánságműsora, 13.30: hírek, 13.10: népdalok­, 16: vasár­­napi zene a keresztény lakosság részére, Chagit Meiri zongorázik (ősbemutató), 17.30: ifjusági mű­­sor, 18: hírek, 18.15: hírek köny­­nyű héber nyelven, 19.02: Delibes: ״ Coppélia” — balett-szvit, 20.15: Tnách־ részletek (Krónikák 11/25- 26.), 20.45: az izraeli filharmóni­­kus zenekar hangversenye. Doni­­zetti: Szerelmi bájital, II. felvo­­nás, 22.05: szukkott dalok Jic­­h­ák Lévi (bariton) előadásában, 22.25: tánczene, 23: hírösszefog­­la­lás. Jiddis műsor: 19.15: Szukkot ünnepére, 19.19: hírek, 19.30: szukkoti dalok,­­ 19.45: vendégek a mikrofon előtt. Nyári kabátok teljes kiárusítása a leszállított árakon. PRESSLER S­JSSL 20. verszállítás körül támadt az utóbbi hetekben,­­ tisztán csak az egyiptomi diktáto­­rok által inszcenált propa­­gandahadjáratnak az ered­­ményei. Me­g beszélni, Cheseneam Heh! ’ A CHÉRUT különösen Angliának és Amerikának a ' szerepét nehezményezi, mert­­ az ő kezdeményezésüknek köszönhető főleg az a hely­­­­zet, amely jelenleg a Kö­­zelkelten uralkodik. Nem kétséges, hogy Amerika sze­­­retné megmenteni a Közel­­- keleten az utóbbi időben a­­ maga felfogása szerint fel­­épített helyzetet és az sem kétséges, hogy Szovjetorosz­­ország mindenképpen sze­­retné ezt a helyzetet felbo­­rítani. A megdöbbentő csak az, hogy egyik nagyhatalom sem veszi észre, hogy esz­­telén versengésük gyümöl­­csét a jelentéktelen kis egyiptomi diktátor aratja le. A diktatúráknak általában nincs mit reszkírozniok és természetes, hogy Nasser­­nek sincs semmi veszteni­­valója. Az egyiptomi diktá­­tor mindenesetre a világla­­pok első oldalára került és Egyiptom lett megint a vi­­­­lág közepe. A legszomorúbb az egészben, hogy a dolgok mögött megint a két egy­­mással szembenálló világ újabb ellenségeskedése hú­­zódik meg, azonban Nasser úr minderre fütyül, a lé­ l­nyeg, hogy célját elérte és­­ most kényelmesen válogat­­hat akár mind a két nagy­­hatalomnak modern fegyve­­rei közül is. A Chérut vé­­gül érthetetlennek tartja az izraeli kormány passzivitá­­sát, amelynek a ténykedése különböző politikai magya­­rázatok adásában merül ki, azonban a lap szerint a je­­lenlegi esetben nem beszél­­ni, hanem cselekedni kelle­­ne. ..Semlegesség1" A K­Ol, HAAM, a kommu­­nista párt lapja a kérdéshez hozzászólva, hangsúlyozza, hogy Izrael előtt csak két út áll: vagy odadobni ma­­gunkat az imperialista ha­­talmak kénye-ked­vének, vagy pedig — és a lap sze­­rint természetesen ez a kö­­vetendő út, — meg kell, hogy őrizzük szigorú semle­­gességünket. A Kol Háám szerint — és itt bújik ki a szög a zsákból — ez a má­­sodik út az, amely bennü­n­­ket a fejlődés, az önállóság és a biztonság felé vezet el és amely gazdaságunk meg­­erősödése mellett még­­ erős és hatalmas szövetsé­­gesekhez is hozzájuttat. Megérkezett az első középosztályú olécsoport Marokkóból Haifa (Az Új Kelet tu­­dósítójától). A nyolc ma­­gyarországi olé, akiknek érkezését előbb a ,,La Mar­­tine” francia, majd pedig az ״ Arca” izraeli hajón várták, pénteken végül is a ״ Golden Isles” hajóval futoa be a haifai kikötőbe. Valameny■ nyit hozzátartozói várták. Különös feltűnést keltett a 85 éves Schwartz Netti, aki évtizedek óta nem látta gyermekeit, valamint a töb­­bi idősebb olé, akiket isme­­retlen vők, menyek és uno­­kák sokasága fogadott. Az olék augusztus 26-án hagy­­ták el Magyarországot. A hajón még 50 olé érkezett Bulgáriából, Cseh­szlovák­iá­­ból, Lengyelországból és a Szovjetunióból. Az olék zömét azonban négyszáz északafrikai új be­­vándorló képezte. A marok­­kóiak közül egyúttal első alkalommal érkeztek a te­hetősebb családok, akik egyenként többezer fontot váltottak be a kikötőben. Az északafrikai olék közül 5 család a Rassco által Ramlé mellett épített kö­­zéposztályú mezőgazdasági településre utazott. Ebben a faluban minden család 15— 20 ezer fontot fektet be és az új olék már Marokkóban beelőlegezték a gazdaságu­­kat. HADAR MOZI HAIFA. Va­­sárnap és hétfőn: Apacsok, — színes film. — Kedd, szer­­da, csütörtök: Abott és Co­­stello találkoznak dr. Jackil­­lel és Mr. Hyde. TEL-AVTVI MOZIK HETI MŰSORA: ARMON DAVID: Hálúuab&tiUiwli CIIEN: Kopegjuk 1« EDEN: A szerelem szigete ESZTER: 7 íivéf 7 menyasszonya MIGDALOR: Dekameronl éjszakák MOGRABI: La ragé au corps OPH1R: Casta Diva ORION: Robinson Crusoe kalandja» TAMAR: Unmarried mothers SD *ROT: AB haha és a 40 rafeM VARON: Hátsó ablak ZAMIR: Trubadúr Pehely- és vattapaplanját az ön jelenlétében állítom elő. Veszek elsőrendű pelyhet és tollat a legmagasabb áron. Vállalok hímzést, monogram­­­mozást, mindennemű montí­­rozást, ágyneművarrást stb. hozott anyagból is. Fleischer papianüzem, Tel-Aviv, Pinsher 31 s*. A Hapoél Petaeh Tik­va a bajnokság élén Az elsőosztá­lyú labdarúgó-baj­­nok­ságban már csak két forduló van hátra a befejezésig. A szomba­­­i­ bajnoki mérkőzések nagy megl­­epetése a Makkabi Petaeh Tikva győzelme volt a bajnokságban ve­­zető Makkabi Tel Aviv ellen. A telavivi csapat veresége a táblá­­zatban első helyébe került és a Hápoél Petaeh Tikvának juttatta a vezetést. Más változások־ is be­­következtek a bajnoki sorrendben, amelyek közül a legváratlanabb a Makkabi Natanja előretörése a negyedik helyre. A kiesési derby a Hápoél Rámát Gan és a Kétár Jeruzsálem közül a Hápoél csa­­patának sikerült a két bajnoki pontot megszereznie és ezzel való­­színűleg biztosította az első osz­­tályban további játékát. Eredmények: Hápoél M­iach­-Tikva - Hápoél Haifa 6:3­­8:15* A petach-tikvai csapat fölénye a gólok számában is kifejezésre ju­­tott. Góllövők: Sztelmak 5, Kauff­man 2, Csirik és Márkus 11־, il­­letőleg Krémer, Gosztopover és Zelik. Makkabi Reehovot — Mak­­kabi Haifa 3:2 (2:1). A haifai Makkabi győzelemsorozata ezzel megtört. Góllövők: Sréger 2, Lit­­vák, illetve Haldi és Jili Fuchs,׳ Hapoél Kamat Gan — Bétár Je­­r­usálem 1:0 (0:0). Kemény küz­­delemben Kohen lövéséből szerez­­­te meg a Hapoél értékes győzel­­mét. Makkabi Petaeh Tikva —­ Makkabi Tel Aviv 2:1 (1:0). Az utolsó hetekben kevéssé meggyőző formát mutató petach-tikvai csa­­pat megérdemelten szerezte meg a hét pontot. Robinson és Tür­­kenich (utóbbi 11 méteres bám׳ tetőrúgásból) lőtték a Petaeh- Tikva góljait, a Makkabi T' Aviv Jiszráéli góljával szépített­­ eredményen. Hápoél Tel Aviv - Bétár Tel Aviv 3:0 (1:0). A mind­­végig fölényben játszó Hápoél megérdemelten győzött színtelenül játszó ellenfelével szemben. Gól­­lövők: Félix 2 és Michaelov. Mak­­habi Natanja — Hapoél Mi­ár- Sutka 1:0 (0:0). Nagy küzdelem után a szerencsésebb csapat Kohen góljával szerezte meg a két baj­­noki pontot. Hapoél Chedera — Hapoél Balfuria 5:1 (2:1). Az eredmény ilyen arányban is meg­­érdemelt volt. Újabb hét úszórekord A Makkabi sportközpont szom­­baton rendezte országos úszóbaj­­noki versenyét Chederán a Hapoéli úszómedencében. Mintegy 60 részt-­­vevő küzdött az ezévi bajnoki cí­­mekért. Az eredmények nem hal­­adták túl a közepes mértéket, ki­­véve Susanna Riebner 100 méteres gyorúszásban elért 1:12,4 perces és Gabriel Naszt 200 méteres mell­­úszásben elért 2:50,5 perces ide­­jét. Mindkét teljesítmény új or­­szágos rekord. Két generáció tenisszv­r - penye A Tamat­ gani Tenisz Klub érd©­­kés versenyt rendezett az elmúlt héten. Két generáció, apa és fia, alkották az egyes párokat és küz­­döttek az értékes versenydíjakért. Hat pár vett részt a versenyen, négy a rendező egyesületből, egy Haifáról és egy Tel Avivból. A verseny döntőjébe Dubiczki és fia, valamint Sani és fia kerültek be. A Dubiczki pár 6:4, 6:0 arányban döntötte el a maga javára a küz­­delmet. A legfiatalabb résztvevők Mayer 12 esztendős, Katz 14 esz­­tendős és Doron 16 esztendős fia voltak. Kitűnő játékot mutatott Hauszmann és fia, Ben Cion is. A magyar „négyes­fogat” világrekordot futott Tegnapelőtt a világhírű Honvéd futógárda Budapesten a 4x1500 méteres síkfutó stafétában sikeres világrekordkísérletet tett. Saját régi rekordját 7 másodpercet megjavítva, 15:14,8 perces új vi­­lágrekordot ért el. Mikes, Tábori, Rózsavölgyi és maros alkották a staféta legénységét. Románia—Belgium 1:9 (0:0) Az utolsó mérkőzésein kitűnő formát mutató román válogatott labdarúgó csapat Bukarestben 90 ezer néző előtt 0:0 félidő után 1:0 arányú győzelmet aratott jóképes­­sége ellenfelével szemben. A mér­­kőzés egyetlen gólját Georgescu lőtte a 70-ik percben. A­B­N­É HERZU közleményei: 1955. szeptember 3-án rendes klubnapot tartunk a Savoy szálló -­erthelyiségében, Geula־ u. 5. A takarékasztaltársaság a Savoy szállóban működik. Kérjük azon tagjainkat, akik­ az írolt kurzuson részt kívánnak venni, hogy hétfőn, október 3-án a Savoy szállóban megjelenni safe ▼eshed jenek.

Next