Uj Kelet, 1957. július (38. évfolyam, 2712-2738. szám)

1957-07-01 / 2712. szám

Új perspektívák az arab menekültek kérdésében Nincsenek birtokunkban megbízható hírek új tárgya­­lásokról az arab menekül­­teknek az egyik arab állam­­ba való letelepítéséről. Va­­lószínűnek látszik, hogy az erről legutóbb elterjedt hí­­rek részét képezik annak a hideg­háborúnak, ami az arab államok között folyik. Ebben a füstfelhőben azon­­ban kétségtelenül kell len­­nie lángnak is... Az Eisenhower doktrína és Husszein király jordáni­­ai uralma egyaránt a mene­­k­ültkérdés puhaporos hordó­­ján állnak. Ezért feltétlenül szükséges ennek a problé­­m­ának a távoli,­­ vagy kö­­zeljövőben való megoldása A legutóbbi jordáni zavar­­gásokban a menekülteknek szinte döntő szerepük volt, azaz csaknem sikerült vé­­get vetniök Husszein uralmá­­nak. És amíg a jordániai lakosság erőviszonya a je­­lenlegi marad, tehát kéthar­­mad Palesztinái, akik között a menekülteknek van több­­sége és csak egyharmad írta: Micháél Ászál־ transzjordániai, a hásemita királyság trónja nem lehet szilárd. A probléma politi­­kai és költségvetési egy­­aránt. Politikai, mert a pa­­lesztinai lakosok és mene­­kültek többségükben nem hűségesek sem a királyhoz, sem a királyság rendszeré­­hez, sőt Kairóból és Damasz­­kuszból rendkívül erősen befolyásolják a menekülte­­ket ellenkező irányban. Nem kevésbbé fenyegetik a me­­nekültek az ingadozó jor­­dániai királyságot költség­­vetési szempontból 18, mert amíg az állam lakosságának többségét képezik, semmifé­­le külföldi — arab vagy an­­gol-amerikai — segély nem képes helyrebillenteni az or­­szág költségvetését. Minden pénzügyi erőfeszítést elnyel az az igyekezet, hogy meg­­nyugtassák, kielégítsék és hűségessé tegyék a paleszti­­naiakat, így hát az állam és elsősorban annak királya állandó veszélyben forog. Mindezen szempontok mi­­att az Eisenhower terv meg­­valósításának és az ezzel kapcsolatos minden tervnek fő problémája, hogy lehetne kitelepíteni Jordániából a menekülteket, vagy legalább is nagy részüket E problé­­ma körül az utóbbi időben négy állam, az Egyesült Álla­mok, Szaudia, Irak és Jor­­dánia között folytak tárgya­­lások. A „meghódított Pa­­lesztina felszabadítása” jel­­szó sűrű hangoztatása mö­­gött az a szándék húzódik meg, hogy Jordániát szaba­­dítsák meg a menekültek­­től . Kairó és Damaszkusz természetesen minden áron kudarcba akarják fulaszta­­ni ezt a tervet. A megoldás azonban feltétlenül szüksé­­ges és ezt az amerikai és arab politikusok egyaránt felismerték. Nagy előrehala­­dást jelent, hogy legalább már a tárgyalások megkez­­dődtek ebben a kérdésben. A menekülteknek „Palesz­­tinába” való visszatérésé­­nek követelése nem marad­­hat el a soviniszta arab vi­­lágban, de most új tényezők is jelentkeztek, amelyek a jövőben még erősödni is fog­nak. A legfontosabb tényező az iraki fejlesztési terv meg­valósítása, amelyre a petró­­leumjövedelmek 70 százalé­­kát akarják felhasználni és ami olyan helyzetbe fogja hozni az országot, hogy kénytelen lesz sokszázezer bevándorlót befogadni. És honnan jöhetnek ezek a be­­vándorlók? Elképzelhető, hogy egyiptomi fellad­okkal fogják elárasztani Irakot? Itt jelentkezik a politikai probléma, amely rendkívül nagy fontosságú az arab vi­­lág számára. Ez a világ még nincsen kész maximális és idealista egység megterem­­tésére, így a cél nem egyéb, mint megakadályozni Egyip­­tomot hatalmának kiterje­­dését az arab petróleumra, azáltal, hogy lakosság­felesle­gének millióit a petróleum­­termelő államokban helyez­­ze el. A másik fontos szem­­pont az Eisenhower doktri­­nához hű ázsiai arab álla­­mok erőinek összefogása Egyiptom számszerű és tech­nikai fölényével szemben. Ebben az erőösszevonásban nem tűrhető az a helyzet, hogy Jordániában fölös és szegény lakosság legyen a fejlett írókban pedig hiá­nyozzon az emberi erő. A fennálló helyzet nem­­kevésbé aggasztja az Egye­­sült Államokat, mint magát Szaudiát, Irakot, vagy Jordá­­niát. Az Egyesült Államok­­nak az az érdeke ebben a körzetben, hogy a következő évtizedekre megvédje a kö­­zelkeleti olajkincseket. Ez­­ért az Egyesült Államoknak alapvetőbb erőfeszítéseket kell tennie Jordánia meg­­erősítésére, mint eddig azt tette. Még néhány millió dollár folyósítása Jordániá­­nak értéktelen dolog, am­­olyan mintha a futóhomok­ba dobnák a pénzt. Az alap­vető tennivaló ebben a pil­­lanatban, hogy határozott lépést tegyenek a menekült­­kérdés megoldására, főként pedig arra, hogy Jordániá­­ból Irakba telepítsék át őket. Nem fér ahhoz semmi kétség nálunk, hogy az Ei­­senhower doktrína arab és amerikai hívei erre a vég­­ső konklúzióra jutottak. Ezidőszerint az úgyneve­­zett arab patriotizmus meg­­követeli, hogy tiltakozzanak a menekültkérdés megoldá­­sa ellen, de Irak legyőzheti Egyiptomot, fia úgy jelenik meg az arab világban, mint­­ az arabok igazi megváltója és a propagandisztikus pat- t­riotizmus álhazafiasság­ahe­­lyett amellyel Egyiptom je­­leskedik, olyan tervvel fog­­alkozik, amely sok százezer abnak a lassú, de biztos megváltást jelentheti. Nem könnyű a jelenlegi körül­­mények között hozzáfogni ezen terv keresztülviteléhez és az arab vezetők sosem je­­leskedtek különösebben a merész megvalósítások te­­rén. Az Eisenhower doktri­­na azonban megtagadta az első biztosítékokat és miu­­tán Szaudia, Jordánia és Li­­banon meg merték tenni az első lépésüket Egyiptommal szemben, be kell hogy kö­­vetkezzék a második és vé­­leményünk szerint elkerül­­hetetlen merész lépés, a menekültprobléma megol­dá­­sának megkezdése A szerelem nem egyéb hipnotizmusnál Dr. Wanfeld, angol hipno­­tizőr orvos, érdekes cikket közölt az angliai hipno­­tizőrök szervezetének lapjá­­ban. Az orvos megállapítja, hogy ״ a szerelem végered­­ményben nem egyéb hipno­­tizálásnál. Amikor egy fia­­tal lány meghódítja egy fér­­fi szívét, tulajdonképpen hipnotizálja választottját. A modern hipnotikai kutatá­­sok megállapítják, hogy minden­ vonzerőnek hipnózis a titka” ״ A múltban gyakran lát­­tunk hipnotizőröket a kü­­lönböző varieté-színpadokon, akik seprűt adnak a néző­­közönség soraiból kiválasz­­tott fiatalember kezébe, aki a hipnózis hatására táncolni kezd a seprűvel. A valóság­­ban se történnek hasonló esetek. Sok szerelmes fiatal férfi azt hiszi, hogy jöven­­dőbeli felesége valóságos angyal, noha barátai figyel­­meztetik, hogy nem egészen így áll a helyzet. Dr. Wan­­feld szerint a kiábrándulás akkor következik be, amikor a házasélet valósága feléb­­reszti „hipnotikus álmából” a férjet. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a filmsztá­­rok házaséletében olyan gya­koriak a csalódások és válá­­sok — véli dr. Wanfeld. H­abimaH Tel-Aviv, július 1., hétfő, ANNA FRANK NAPLÓJA Naharia, július 1., hétfő : LIKE MIKE Érnek Chéfer, juli 1., hétfő ANNE CHRISTIE DZSIGAN SCHUHMACHER Affula, július 3., szerda, Kol-Ron JONTEV IN DER WACH’N Új Jiddis Színház Renée Glickman és Zalman Kalesnikov Bat-Jam, holnap, július 2. kedd, ״ Riviera”, 8.45-kor : AZ ״־ LET KEREKE A TEL-AVIV1 MOZIS HETI MŰSORA־ AIXENBY: A kiss before, dying A R MON DAVID: Kvinnors Van­­tax CAFON: Kétkrajcáros gödölye (pontosan 3.30, 7.00, 9.30-kor) CHÉN: óvatlan pillanat DAN: A town like Alice EDEN: Andaz ESZTER: Somebody up there likes me HAMERKAZ: Bedevild MGDALOR: L’Etrange Madame MAT MID: Te megérted MOGRABII Anasztázia OPHIR: Háború és béke ORION: Donja SDÉROT: Céltalan lázadás TAMAR: A remény útja TCHÉLET: Killer in loose. VARON: Don Juan *AMIR: Le Cage aus Lotus• Maiéter tábornok család­ja Kanadában él Montreal (Reuter). Maié­­ter Pál, volt magyar hadügy­miniszter családja Kanadá­­ban él. Csak most tudódott ki, hogy Maiéter tábornok elfogatása után családjának sikerült átszöknie a hatá­­ron és kijutnia Kanadába. Maiéter felesége május óta Montrealban él teljes visszavonultságban és ott tartózkodása csak akkor vált ismeretessé, amikor a „Montreal Star” napilaphoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen neki otthont találni 11 éves Pali fia ré­­szére. Két lányáét, Juditot és Mariskát egy montreali otthonban helyezték el. Maléterné érkezése óta egy montreali cégnél dolgo­­zik, mint irattáros, heti 40 dollár fizetésért. Elmondta az újságíróknak, hogy eddig kénytelen volt kisfiát ma­­gával vinni a munkába, mert nem volt, aki felügyel­­jen a gyerekre. Maléterné már beletörő­­dött abba a gondolatba, hogy nem fogja viszontlátni fér­­jét, mert szavai szerint ״ ed­­dig még senkit sem kímél־­tek meg a bűnperekben és Maléter Pál sem lesz kivé­­tel. Azt reméli, hogy nem fogják halálra ítélni, de valószínűleg életfogytiglani fegyházat kap. ״ ANA FRANK :NAPLÓJA'* ma sivár színpadon Izraelben Az egész világon óriási si­­kerrel játszák, a ״ Habiba” pedig fennállása óta egyik legnagyobb sikerét érte el ״ Anna Frank naplója” szín­­darabváltozatával. A Ho­llan­­diába menekült német-zsidó család ártatlan kis leányká­­jának tragikus sorsa az egész világ szívét megindította. — Nincs olyan kultúrpontja a világnak, ahol ne siettek volna színpadon is, sajtóban is, méltó emléket állítani a nagy idők kis tragikus tanú­­ja és áldozata emlékének. Az izraeli magyar közön­­ség körében számtalan oldal­­ról elhangzott az a kíván­­ság, hogy a héberül még nem tudók számára is hoz­­záférhető legyen az „Anna Frank Naplójából” írt, fris­­ségében is immár klasszikus színmű. A kívánságot fölka­rolta Pásztor Béla, az izra­­eli magyar színjátszó együt­­tes eddigi vezetője és pro­­gramra tűzte a mű mielőbbi előadását . A darabot dr. Feuerstein Enül fordította le magyar nyelvre, s a pró­­bák a napokban már meg is kezdődnek. A tragikus sorsú kis ׳ zsi­­dó hősnő szerepét az izraeli színjátszás tehetséges, finom árnyalatokban gazdag és ér­­tékes művészi egyénisége, Rózsa Marika fogja megraj­­zolni. Ennél testére szabot­­tabb szerepet talán még nem is játszott. A rendezés fel­­adatát Pásztor Béla végzi, aki Anna Frank apjának szerepét is alakítani fogja. A díszletekre a mindig öt­­letes Jurányi Slomának van­­na­k ötletes és meglepetés­­szerű tervei. Tivon nem hajlandó egyesülni Kirját Amáliál A belügyminisztérium kö­­rülbelül egy évvel ezelőtt felvetette Kirját Ám­ál és Ti­­von városkák, valamint El Rei mosár közigazgatási egyesítésének tervét. Tivon lakossága élesen állást foglalt a javaslat el­­len azzal az indokolással, hogy míg Tivon a sza­­bad kezdeményezés alapján épült, addig Kirját Árnál hisztodruti jelleget visel magán és különböző rende­­letekkel gátolja a szabad gazdasági fejlődés útját. A tivon­iak kihangsúlyozták, hogy nem akarnak olyan szomszédokkal egyesülni, a­­melyeknek lakóterületén ti­­los magánüzletek működése és a cord­ánia, valamint a hasonló szervek monopolisz­­tikus jogokat élveznek. A belügyminisztérium ál­­tal kinevezett különbizott­­ság, amely annak idején az üggyel foglalkozott, elfogad­­ta a tivoniak érvelését és levette a tervet a napirend­­ről. Tivont kötelezték, hogy a közelében levő máábárát csatolja közigazgatósági te­­rületéhez és a váro­s öröm­­mel eleget is tett ennek a követelésnek. Kirját Ám­ál ugyanakkor nem volt haj­­landó területéhez csatolni El-Bei mosávot. A belügyminisztérium most újra napirendre tűzte a közigazgatási egyesítés tervét. A tivoniak álláspont­­ja azonban nem változott. Újra kihangsúlyozzák, hogy a kormány, amely milliókat költött arra, hogy a ki­­bucokban elválassza egymás­­tól a Mápám és Mápám tag­­jait, akik nem tudnak Érn Chárodban közös istállóban tehenet fejni, nem kénysze­­rítheti a szabad kertváros lakóit, hogy olyan városhoz csatlakozzanak, amelyeknek közigazgatási rendszere és szociális berendezkedése el­­lenkezik felfogásukkal. ■j Juliett és Romanov bemutatója a Kameriben Érdekes és aktuális tár­­gyú komédiát mutat be a jövő héten a Kameri-szín­­ház. A darab címe Juliett és Romanov, szerzője Peter Ustinov. A darab tárgya a szovjet nagykövet fiának és az amerikai nagykövet leá­­nyának szerelme egy kis európai köztársaságban. A nyugati és keleti blokk kö­­zötti ellenségeskedés nem befolyásolja a fiatalok sze­­relmét, akik két különböző világot képviselnek. A Ju­­liett és Romanov már több európai nagyvárosban ke­­rült bemutatásra, mindenütt átütő sikerrel. A szerző, Pe­­ter Ustinov angol-zsidó író és ez az első Izráelben be­­mutatott darabja. Könnyen lehet, hogy ebből az alka­­lomból a szerző Izráelbe lá­­togat. A darab főszerepeit Joszéf Jádin, Michaél Gur, Emanuel Ben Ámosz és Edna Friedel játsszák. KÓRHÁZIGAZGATÓ ÉLET­TÁMADÁSA A KUPÁT CHOUtvi­lll­H Dr. Cháám­ Siba ív. állami kezdeményezés elnyomásával vádolja a Kupát ChoLimot Tel-A­vív (Az Új Kelet tudósítójától). Dr. Chájim Siba, szolgálaton kívüli al­­ezredes, a Tel־ Hásomér ál­­lami kórház igazgatófőorvo­­sa tegnap a kórház m­űkö­­déséről nyújtott jelentésé­­ben éles támadást intéz a Kupát Cholim és a fenn­­álló egészségügyi szolgálta­­tási rendszer ellen. A jelen­­tés, amely tulajdonképpen a tel-hásoméri kórház 1956 évi működéséről számol be, hosszadalmas előszót tar­­talmaz, amelyet az igazgató­­főorvos írt. Ebben az elő­­szóban a Kupát Cholimot példa nélkül álló módon tá­­madja. Dr. Siba többek között azt írja: A Kupát Cholim elnyomja az állami kezde­­ményezést közegészségügyi téren és elérkezett az ideje annak, hogy megszüntessék a hisztadruti, hhéruti, kiál­­cionista, Makkábi, misszo­­náriusi és városi egészség­­ügyi szolgáltatást, hogy he­­lyébe egységes állami szol­­gálat lépjen, amely egyenlő elbírálásban részesíti a ál­­lam összes polgárait. A jelentés egy másik sza­­kaszában dr. Siba főorvos megállapítja, hogy a monu­­mentális épületek felépítési költségeinek fejében min­­den izraeli állampolgár át­­lagosan 6 százalékos kama­­tot fizet, de a kibucok la­­kói, illetve a Kupát Cho­limnak azon tagjai, akik a mezőgazdaságban élnek, 20 százalékos kamatot, fi­­zetnek teljes pénzforgalmuk után és ilyen drága pénzek­­ből emelik a monumentu­­mokat Dr. Siba kifogás tár­­gyává teszi, hogy ״ mindez az államépítés olyan kor­szakában történik, amikor a legelemibb szolgáltatások­­ra sem jut elegendő pénz " Az igazgatófőorvos jelen­­tése kínos megütközést vál­­tott ki a Kupát Cholim igazgatóságának körében. Az egészségügyi miniszté­­rium a jelentést titokban akarta tartani, azonban va­­lamilyen úton-módon annak egy másolati példánya el­került a Kupát Chájim igaz­­gatóságához. Dr. Chájim Siba a fel­­szabadító háború alatt a hadsereg egészségügyi szol­­gálatának parancsnoka volt, majd az azt követő tömeg­­alisja idején az egészség­­ügyi minisztérium kereté­­ben a ״ Sérut Hább­ut Lá­­d­é” szervezet élén állott, amelynek speciális feladata volt az új élék egészségügyi ellátása. Az utóbbi években dr. Siba a tel-hásoméri **־ lami kórházat igazgatja. Izraeli küldöttség a cserkész világtalálkozón Az izraeli cserkészszövet­­ség 34 tagú küldöttséggel képviselteti magát az au­­gusztus 8-14 közötti Bir­­minghamban megtartandó jamboreen. Az izraeli kül­­döttségben katolikus, arab és drúz cserkészek is részt­­vesznek. Az idei jamboreet az angol cserkészszövetség megalapításának ötvenedik évfordulója, valamint a cser­készet megalapítója Lord Baden Powell tábornok szü­­letésének századik évfordu­­lója alkalmából rendezik. A nagy cserkésztalálkozón 47 állam küldöttsége vesz részt Az izraeli küldöttség egyben a jamboreen résztvevő ösz­­szes zsidó cserkészek köz­­pontja is lesz, amennyiben lehetővé teszik, hogy a zsidó cserkészek nap­ mint nap megjelenhessenek az izrae­­liek templomában és az iz­­raeli táborrészben felállított kóser konyhán étkezhesse­­nek. Az izraeli cserkészszövet­­ség egyébként 12 ezer tagot számlál, közülük kétezer arab. Felavatták Washingtonban az­­Izlám-centert Washington, (STA). — A« ״ Izlám-Center”, amelyet pénteken Eisenhower elnök, valamint­ 15 arab állam nagy­követének jelenlétében avat­­tak fel Washingtonban, elő­­relátható jelek szerint­­ Izrael-ellenes arab propa­­ganda központja lesz. A köz­­pont felállítása egy millió 200 ezer dollárba került » mecset könyvtár, múze­um» és előadóterem tartozik ho­­­zá. A könyvtár főleg izraeli és cionista ellenes propagan­­da anyagot tartalmaz,­­ előadóteremben pedig, már az első napokban cionista• ellene« előadásokat tartó׳*• tak. Megkezdődött a geofizikai év Tegnap kezdődött az 1957- 58-as geofizikai év, amely► nek folyamán többessel ti► dós a világ minden részén nagyarányú kutatásokat tug folytatni a föld és a világ­­űr titkainak kiderítésére. Ötéves előkészítő munka után, 66 állam tudósai vég­­zik ezeket a kísérleteket, ► melyek mintegy 500 millió dollárba kerülnek. A geof­­zikai év befejezéséig (1956 december 31) az Egyesült Államok és a Szovjetunió több mesterséges bolygót készül az űrbe bocsátani. Amerikai tudósok kijelel► tették, hogy a tudomány hasznosíthatja az atomrob­­bantások által keletkezett radioaktív kisugárzásokat, mivel ezeknek a kisugárzás­­oknak az alapján figyelem­­mel kisérhetik az időjárást szabályozó légáramlatokat A világ különböző részei­ben eddig mintegy 135 atom­ robbantás történt, amelye® hatalmas radioaktív kisugár­­zásokat irányítottak a leg■ felsőbb légrétegek felé. Dr. Henry Bader az a loin► kutató bizottság tagja közöll­te, hogy a fentiek alapján az első robbantás éve 19454 ׳ óta, figyelemmel kísér­he­tik a föld feletti légáramlatok mozgását. 150 megfigyelő á► tomás állandó képet adhat a rádióaktív anyagok földW► füli mozgásáról. A geofisii­kai év folyamán négy meg­­figyelő állomást építene, ahonnan a százezer lábnál nagyobb magasságban ma► gó mesterséges bolygók áriá­nyát követik. ,BARÁTOT TALÁLTUNK A PÁPÁBAN“ ״ Nagy barátot találtunk a pápában — mondotta Ir­­wing M. Engel, az amerikai Jewish Comitee elnöke, akit pénteken a bizottság néhány tagjával együtt félórás ma­­gánlátogatáson fogadott XII-ik Pius pápa e Vatikán­­ban. A beszélgetés teljes szöve­­gét még nem hozták nyilvá­­nosságra. Irving Engel el­­mondotta, hogy a pápa kö­­szönetét fejezte ki a küldött­­ségnek, amely Herzog főrab­­bi üdvözletét tolmácsolta a számára, továbbá üdvözöl­­te az amerikai zsidó bizott­­ságot 50 éves fennállása al­­kalmából. A katolikus egy­­házfő kijelentette, hogy azo­­nosítja magát azzal a küzde­lemmel, amelyet ez a 21+60 szervezet vív az általáns■ emberi jogok védelméért és a faji megkülönböztetések ellen. A pápai kihallgatás után Sirasan bíboros, a Vatikán keleti osztályának vezetője fogadta a küldöttséget. A bő■ boros kifejezte támogatását az arab menekültek letelepí­­tésére irányuló erőfeszí­t­­­sekkel kapcsolatban. A je­­zsuiták egyik nevelő intéz► jében ünnepi bankettet rei► veztek a zsidó küldöttség tiszteletére. A küldöttség tisztelgő W► togatást tett az olasz külügy­miniszternél is és kifejezi háláját az olasz kormány se־ gítségéért az észak-afrikai és kelet-európai zsidó jnenekü► tek irányában.

Next