Uj Kelet, 1957. október (38. évfolyam, 2789-2813. szám)
1957-10-24 / 2807. szám
ft Greguss-per tárgyalása: '1*0**״ Heves összecsapás a védő és az apa között A tel avivi járásbíróság terme tegnap zsúfolásig megtelt, még mielőtt megkezdődött volna a Greguss - per tárgyalása és Bentál bírónak utasítania kellett a bírósági altisztet, hogy zárja be az ajtót. Az utcán fotoriporterek és a Twentieth Century Fox filmesei várták a nemzetközi szenzációvá lett per vádlottját. Greguss Zoltán taxin érkezett a Jehuda Halévi utca 14 sz. alatt lévő bírósági épületbe. Védőjének, dr. Hermann Dezsőnek kíséretében. Érdekes módon a magyar követség tegnap sem küldött ki megfigyelőt a tárgyalásra. A tárgyalóteremben főleg magyaraiknak voltak jelen, valamint úgyszólván az összes izraeli lapok tudósítói. A bírói emelvénnyel szemben levő padsorban Bár-Or ügyész és Hermann Dezső, valamint asszisztenseik foglaltak helyet, mögöttük ült egy széken Greguss Zoltán. Az elegáns, friss megjelenésű színészen nem látszottak meg az elmúlt hetek izgalmainak nyomai. ״ A TRAGÉDIA MEGTÖRTÉNT" A tanuk emelvényén ismét a perben szereplő kislány apja foglalt helyet . Mint ismeretes, előző nap a tárgyalást félbe kellett szakítani, mert amikor az apa arról a jelenetről beszélt, amikor lánya bejelentette neki, hogy „gyereke lesz”, izgalmában sírva fakadt és képtelen volt vallomását folytatni — Amikor a kislány azt mondotta nekem, hogy anya lesz — folytatta tegnap a tanú ott, ahol tegnapelőtt abbahagyta, — azt hittem, hogy megnyílik alattam a föld. A gyerek azt mondta, hogy Greguss ״ kihasználta, és én tudom, hogy minden, amit a kislányom mond, olyan igaz, mint a Szentírás. Nem tudtam egyedül elviselni a megrázkódtatást és átszaladtam a szomszédszobába, ahol lakásadónőmnek, Hárári Magdának azt mondtam, hogy Greguss erőszakot követett el a lányomon. Azután elszaladtam a kávéházba, ahol dolgozom, hogy tanácsot kérjek főnökeimtől, mit tegyek. Egyikük azt mondotta, hogy hívjak orvost és egy taxin elmentem dr. Stark Valériáért, aki azonnal eljött velem és megvizsgálta a gyereket. A vizsgálat után az orvosnő azt mondta nekem, hogya tragédia megtörtént, de a lánya azért még férjhez fog menni.” Ugyanakkor dr. Stark másnapra magához hivatta a kislányt, hogy hormoninjekciót adjon neki. AZ ALBUM UTOLSÓ LAPJA Ezután került sor a keresztkérdésekre. A keresztkérdések során a védő és a tanú között többször éles szóváltásra került sor és dr. Hermann kérésére a bíró figyelmeztette a tanút, hogy csak a feltett kérdésekre válaszoljon. Dr. Hermann megkérdezte a tanút, hogy emlékszik-e rá, hogy egy alkalommal éjfél után 1 órakor a kislány, akivel a Gazit-szálloda éttermében ültek, arra kérte hogy engedje megnézni Greguss szobáját. A tanú azt válaszolta, hogy emlékszik erre és ebben nem lát mást, mint a kislánynak a természetes érdeklődését a nagy művész életkörülményei iránt. Ő maga kísérte fel a gyereket a szobába. A védő kérdésére, hogy emlékszik-e rá, hogy egy alkalommal a kislány Greguss nyakába ugrott és szájoncsókolta a színészt, az apa nemmel válaszolt. A tanú a továbbiakban elmondotta, hogy Greguss Zoltán körülbelül a következő szöveget írta a kislány emlékalbumába: ״ Az albumnak az utolsó lapjára írok, de remélem, hogy az utolsó leszek, akit elfelejtesz." NEM VOLT MÁS VÁLASZTÁSOM Dr. Hermann ezután megkérdezte a tanútól, hogy beszélgetett-e barátokkal és ismerősökkel a perről. A tanú erre elmondotta, hogy többen megkérdezték tőle, miért tett feljelentést a színész ellen a bíróságon. ״ Azt válaszoltam nekik, hogy ha nem tettem volna ezt, felakasztottam volna magamat. Nekem az apának nem volt más választásom, mint a rendőrségre menni. KERESZTKÉRDÉSEK A CSALÁDRÓL Dr. Hermann: Beszélt-e valakinek arról, hogy mit szólt volna elvált felesége, ha nem teszi meg a feljelentést? Tanú: Azt hiszem azt mondotta volna, hogy nem vagyok apa és talán ember sem vagyok. Dr. Hermann: Mondotta-e valakinek, hogy meg kellett tennie a feljelentést, különben a felesége magát vádolta volna a tettel? Tanú: Ez nem igaz. Tudnivaló, hogy elvált emberek között nem uralkodik egyetértés. Ezért gondoltam, hogy a feleségem azzal vádolt volna meg, hogy segédkezet nyújtottam a bűntény elkövetéséhez. Ezután a védő a tanú családi életére vonatkozólag tett fel kérdéseket, a tanú azonban megtagadta a választ. Éles szóváltásra került sor dr. Hermann és a tanú között, majd Bár Or ügyész is a tanú segítségére sietett és kérte a bírót, hogy tiltsa meg a kérdések feltételét, mert azok nem tartoznak szorosan az ügyhöz. Dr. Hermann ezzel szemben azzal érvelt, hogy be akarja bizonyítani, miszerint a kislány olyan családi körülmények között nevelkedett, amely más fényt derítene a perben vitt szerepére. Azonkívül pedig a védelem azon az állásponton van, hogy a tanú, a kislány és Horári Magda aszszony összejátszottak, hogy a bíróság előtt hazudjanak és a védelem a tanú múltjának feltárásával akarja megrendíteni a tanú vallomásának hitelességét. BOTRÁNY A SZÜNETBEN Bentál bíró félórás szünetet rendelt el, hogy közben eldöntse, megengedi-e dr. Hermannak a tanú múltjára és családi életére vonatkozó kérdések feltevését. A szünetben botrányos jelenetek játszódtak le, amikor a tanú hangosan szidalmazni kezdte Gregusst, egy asszony viszont a színész védelmére kelt és magyarul azt kiabálta, hogy „Kiderül az igazság Izraelben.” A szünet után a bíró megengedte dr. Hermannak, hogy feltegye a szóbanforgó kérdéseket. A RENDŐR JEGYZETT, ÉN PEDIG SÍRTAM A továbbiakban a védő az iránt érdeklődött a tanúnál, hogy miként mesélte el neki lánya a szállodában történteket. A tanú szerint a kislány elmondotta neki, hogy Rosenberg Gusztávval, a Rowal-kávéház tulajdonosával volt együtt Greguss szobájában. A színész egy fontot adott neki, hogy cigarettát hozzon és Rosenberg lekísérte, hogy megmutassa neki, hol talál szombaton nyitott kioszkot. Amikor visszatért a cigarettával, Rosenberg a hallban várakozott és azt mondta a kislánynak, hogy várjon még öt percig, mielőtt felmegy, mert Greguss öltözködik. Ezután a kislány saját állítása szerint, felment és akkor Greguss rázárta az ajtót. Ő érezte, hogy valami nincs rendben és kérte a színészt, hogy engedje ki, mert az apja haragudni fog, ha elkésik. Greguss azonban megnyugtatta. — ״ Megkérdeztem a gyereket — mesélte a tanuk emelvényén az apa, — hogy miért nem kiabált. Mire ő azt válaszolta, hogy Greguss arca annyira elváltozott, hogy megijedt és nem tudott kiabálni.״ Dr. Hermann: Miért mesélte el az ügy részleteit másképpen a rendőrségen? Tanú: Mit tudom én, a rendőr ott jegyzett, én pedig sírtam. Az apa tanúvallomásának befejezésekor ismét vita keletkezett az ügyész és a védő között, amikor dr. Hermann megkérdezte a tanút, hogy volt-e már büntetve. Az ügyész azt mondotta, hogy a perre nézve teljesen mellékes, mi történt Magyarországon nyolc-tíz évvel ezelőtt. A bíró mégis megengedte a kérdés feltételét, mire a tanú elmondotta, hogy 1943-ban két évre bezárták, mint katonaszökevényt. A védő egy további kérdésére a tanú tagadta, hogy okirathamisításért, vagy rendőrök megvesztegetéséért is el lett volna ítélve. A következő tanú Rosenberg Gusztáv volt, aki elmondotta, hogy miután a kislány a cigarettával felment Greguss szobájába, ő a hallban még néhány percig várakozott és azután elment. A tárgyalást ma folytatják. Milyenek az erkölcsök a kislány családjában? Zeév Eckstein bevallja a gyilkosságot (Folytatás az I-ső oldalró!) lakit, aki millió kilométeres távolságban áll ettől az őrülettől (Dán Semert). Eckstein ezután elmondotta Hofstedter rendőrtisztnek hogy azért akart ״ megalkudni sorsával", hogy ezután ״ éles határvonalat húzzon múltja után és új életet kezdjen” Azt is megkérdezte, hogy milyen büntetés vár rá és van-e kilátás kegyelemre. A rendőrtiszt azt a választ adta, hogy ezekről a kérdésekről csak a bíróság dönthet és ő nem mondhat semmit, mert nem akarja félrevezetni. ״ A probléma nem csupán Eckstein problémája — mondotta a rendőrtiszt a beszélgetés folyamán. — Van egy bizonyos típusú ifjúság, amely még nem talált szilárd talajra a lába alatt, ahogy ezt megtehette volna 10—15 évvel ezelőtt. Ha Dani (Semer) dolgozott volna, este a munkából való hazatérés után rendbe hozta volna magát és elment volna barátaival, barátnőivel, nem jutott volna ide. Ő azonban már fél éve nem dolgozott, csavargott, nem tudott mit kezdeni magával. Nem találta helyét a társadalomban, az életben." HOZZÁLÉPTEM ÉS BALÖTTEM A rendőrtiszt kérdésére elmondotta Eckstein, hogy Menkesztől kapta a revolvert, amellyel a merényletet elkövette. Miután Hofstedter közölte vele, hogy gyakossági kísérlettel és annak elkövetésére irányuló bűnös szövetkezéssel vádolja, Eckstein saját kezével a következő nyilatkozatot írta: ״ A szináji hadjárat előtt, vagy után Joszef Menkesz beszélt velem és arra csábított, hogy kövessek el merényletet dr. Kasztner ellen. Egy hónappal ezelőtt adta át a revolvert és ekkor beszéltem Dán Semerre! Ezután 1957 március 4-én Dán Semerrel együtt, aki "belső kényszerből" csatlakozott hozzám, autóba ültünk és vártunk dr Kasztnerre Amikor megjelent, kiugrottam a kocsiból, hozzáléptem és rálőttem. Ezután az autón a Keren Kajjemet fasorig menekültem és onnan motorkerékpáron folytattam utamat. őszintén bánom, amit tettem és úgy látom magam, mint akit belerántották ebbe az ügybe. Az ideológia, amely erre a tettre csábított, elveim meghamisítása. Újra megismétlem hibám beismeréséből eredő szándékomat, hogy új életet akarok kezdeni, mint egyenes, becsületes polgár az állam törvényeinek megfelelően.” Tál védő kérdésére Hofstedter elmondotta, hogy a beszélgetést Eckstein tudta nélkül vették hangszalagra és a vádlott az elhangzottakat őszintén mondotta. KASZTNER LEÍRTA A TETTEST A tárgyaláson tanúvallomást tett C. Lieber, a rendőrség ujjlenyomat szakértője is, aki azonosította az autóban talált ujjlenyomatot Dán Semer ujjlenyomatával. Peszach Schönwald rendőrtiszt elmondotta, hogy a merénylet éjszakáján megkísérelte, hogy adatokat szerezzen a sebesült dr Kasztnertől a merénylő személyére vonatkozólag. Dr Kasztner elmondotta, hogy a merénylő 20 év körüli, középtermetű, sovány fiatalember volt és katonai blúzt viselt. MENKESZ MAGÁNZARKAJA A tárgyalás végén kihallgatták dr. C. Chermon országos börtönfelügyelőt, azokkal a panaszokkal kapcsolatban, amelyeket Menkesz tett fogvatartásának körül- Edényeiről. Dr. Chermon elmondotta, hogy szükségesnek tartotta Menkeszt magánzárkába helyezni. A ramlei börtönben, ahol a tárgyalás ideje alatt fogvatartják, nagyobb zárkába helyezték, amelyet kellően szellőztetnek azonban ablakát félig zárva tartják, nehogy a vádlott kapcsolatot teremthessen a külvilággal. A tárgyalást ma folytat- Kényszerkölcsön az új házakra Jeruzsálem (Az Új Kelet tudósítójától). Lévi Eskol pénzügyminiszter tegnap bejelentette a Kneszet pénzügyi bizottságában, hogy tervbe vették kényszerkölcsön behajtását az újonnan épült magánlakásokra. A kölcsönt a drágasági indexhez csatolják és az állam kamatot fizet majd utána. A kényszerkölcsönre vonatkozó javaslat azért merült fel, mert kiderült, hogy a municipális hatóságok által tervezett építkezési kölcsönkötvényekre nem akadnak már vevők. A kényszerkölcsönre vonatkozó terv sorsa felett még nem döntöttek véglegesen. 1957 áprilisáig a kormány és a Szochnut egyharmad milliárd, a jövő év áprilisáig pedig félmilliárd fontot költenek sikáaépítkezésekre. Minden út a TEL-AVIV moziba AN AFFAIR TO K !MEMBER (EMLÉKEZETES AFFÉR) CARRY GRANT, DEBORAH KERR Ezenkívül ״ IZRAEL VÍVMÁNYAI TÍZ ÉV ALATT״ Halberstam rabbi elutazott Táncoló és éneklő hászidók lelkes csoportja kísérte tegnap a luddi repülőtérre Jekutiél Jehuda Halberstam volt kolozsvári rabbit, aki három és fél hónapos izraeli tartózkodás után visszaindult New Yorkba. Halberstam rabbi elmondotta, hogy amerikai hívei eddig közel egymillió fontot adtak a Natanja mellett felépítendő Szánzsikun számára. A városnegyedben a jelenleg már meglévő 70 lakáson kívül további 87-et építenek. A rabbi amerikai császádjai közül 600 család fog Izraelben letelepedni és 20 család közülük már alistázott is. Halberstam rabbi megelégedését fejezte ki a segítség felett, amelyet a Szochnut, a kormány és egyéb intézmények nyújtottak neki. A nagyszámú hászidon kívül Oved Ben Ami natanjai polgármester és Rafael Halperin, az ismert szabadstílusú bírkózó bajnok — aki szintén a rabbi hívei közé tartozik — is megjelentek a búcsúztatásnál. SZTRÁJK ARGENTÍNÁBAN Buenos Aires,Reuter). A peronista befolyás alatt álló argentin szakszervezetek 48 órás sztrájkot tartottak, amely teljesen megbénította az argentin gyáripart. A vasutak azonban működtek, az újságok megjelentek és az üzletek is kinyitottak, bár csökkentett számú szeméyzettel. (Ugyanakkor a nagyvárosok ipari negyedeiben teljesen megszűnt a munka. Buenos Aires utcáin és stratégiailag fontos pontjain állig felfegyverzett katonák, tengerészek és rendőrök őrizték a nyugalmat. A kormány utasította a rendőrséget, hogy formalitás nélkül tartóztasson le s vessen börtönbe mindenkit, aki rendzavarással gyanúsítható. Politikai megfigyelők a sztrájkban a kormány és a munkásság közötti harcnak csak ן első fordulóját látják. ' V(»41 nápáji» • Mifái Hápájis • Mifái Hápájisi • Mifái Hápájisz • Mifái Hápájisi • Mifái Hápájisz • Mifái Hápájisz • Mifái Hápájisz • Mifái Hápájísz • Mifái H M .......... ....... SMA tartják a Mifái Hápájisz sorsolását b ..__ ............... 3 X ______________________________________________________________________________________________________________________________________ is Mifái Hípájii • Mifái BMlI■ • Mifái Hágájá■ » Mifái Hápájtai • Mifái Hápájisz ♦ Mifái Hápájia» » Mifái Hápájisz • Mifél Hápájisz « Mifái Hápájisz » Mifái H