Uj Kelet, 1957. november (38. évfolyam, 2814-2838. szám)
1957-11-13 / 2824. szám
Ember a világűrben Az űrhajózás első kikötőhelyének a Földtől legközelebb eső égitest, a Hold van kiszemelve, amelynek meghódítása egyesek szerint napok, mások szerint hónapok kérdése. Valószínű, hogy a sikeres kikötés és a Földre való visszatérés után el fog következni a Mars meglátogatása. A Hold 385.080 km közepes távolságban kering a Föld körül, átmérője 3470 kilométer és a Föld anyagából 81 Holdat lehetne előállítani. Távcsővel kitűnően lehet a Hold felénk fordított egyik felének topográfiáját látni. Érdekes, és nem igen ismert tény, hogy a Holdról pontosabb térképünk van, mint a Földről. A Földön még nagy terjedelmű, ki nem kutatott terüetek vannak, amelyeket a térképen fehér foltokkal jeleznek, a Holdnál ez ma már nem igen fordul elő. A modern kor óriási látcsövein látni a Hold hatalmas szakadékait, talajeltolódásait és rendkívüli nagy átmérőjű vulkánkrátereit. Egyik óriási krátere a Ptolemaeus, amelynek átmérője 185 kilométer, míg a Föld legnagyobb kráterének átmérője — Japánban — mindössze tíz kilométer. Mit látunk még a Holdon? Hoszszúra nyújtott elkérgesedett síkságokból kopár hegyláncolatok emelkednek. Ezek,nek magasságát az árnyékuk alapján pontosan lemértük. Legmagasabb csúcsuk 8832 méter. Felismerések alapján a Hold önmelege már teljesen felhasználatlan és feltételezhető, hogy felületén víz, jég, levegő, vagy bármilyen összetételű atmoszféra hiányzik, úgyhogy szerves élet létrehozása és fenntartása lehetetlen. Ilyen körülmények között világos, hogy a földi embernek a Holdon nincs sok keresnivalója és az ottani látogatásnak csak tudományos, esetleg katonai jelentősége lehet. A Mars lakhatósága egyelőre még vitás kérdés. A naptól való közepes távolsága 228 millió kilométer — a Földé 149 millió kilométer — átmérője 6800 kilométer, tömege a Föld tömegének kilencedrésze, úgy hogy a Föld anyagából kilenc Marsót lehetne előállítani. A Napot 687 nap alatt futja körül, tehát majdnem két földi év alatt. Ezért ott az évszakok még egyszer olyan hosszú ideig tartanak, mint * 18 a Földön és minthogy egy és félszer nagyobb távolságban van a Naptól, mint a Föld, nyáron májusi hőmérséklete, télen pedig a hőmérséklet annyira süllyed, hogy földi ember szervezete alig bírná ki. Lényeges kérdés, hogy van-e a Marsnak alkalmas atmoszférája élőlény fenntartására és növényzet szaporítására. Erre a legújabb felismerések szerint, igenlő a válasz. A KOZMIKUS GYŰJTŐPONT A földgömböt körülbelül százhúsz kilométer magasságban ionozott (villamossággal töltött) fényátbocsátó gázréteg-páncél alakjában veszi körül, mely a meredek rövid rádiósugarakat nem engedi át a világűrbe, hanem mint valamely tükör, azonos szög alatt visszaveri a Földre. E védőréteg, illetve kozmikus hártya felfedezőjétől, Heaviside nevű tudóstól kapta nevét és rajta belül, fajsúly szerint van rétegezve az atmoszféra. E börtönfalak nem engedik az atmoszférát a légüres világtérbe távozni és nem engedik a napsugárzást, kiinduló hullámhosszával, az atmoszférába hatolni. A Heavisideréteg a körülburkolt atmoszférával együtt, mint ütköző közeg a napsugárzás frekvenciáját (rezgésszámát) lefékezi és annyira csökkenti, hogy frekvenciája a fény- és hősugarak hullámhosszára csökken. Az atmoszférán kívül a légüres térben a napsugárzás se fényt, se me■leget nem termel és ott hőmérséklet nélküli sötétség honol. A napsugárzás a Heavisider-réteg közvetítésével az atmoszférában frekvenciájának megváltoztatása következtében alakul át fénnyé és meleggé. Azon az égitesten pedig, ahol Heavisidevédőburkolat van, ebből kifolyólag fény és meleg is van, növényzet, pára, felhőzet, atmoszféra és élet E réteg a napsugárzás gyűjtőtükre, mely a ráeső sugárzást a fékezőleg ható atmoszférán át, fény és meleg alakjában szórja széjjel a Föld felületére. A Napnak a Földtől való távolsága 149 kilométer és hogy e réteg gömbfelülete hatásos gyújtópontot adjon, az optika törvényei szerint szükséges, hogy a Heaviside-gömbtükör átmérője 12.900 kilométer legyen, mely érték a valóságnak meg is felel. MINDEN BOLYGÓN VAN SZERVES ÉLET A legújabb felismerések szerint, minden bolygót ilyen tükröző védőréteg vesz körül és hogy alkalmas legyen arra, hogy a napsugárzásnak olyan gyújtópontot adjon, hogy az fénnyé és meleggé alakulhasson át, e hártyának mondható réteg átmérője, az optika törvényei szerint, annál nagyobb, minél nagyobb a bolygónak a Naptól való távolsága, így például az 5300 kilométer átmérőjű Neptunnak a Naptól való távolsága 4496 millió kilométer, míg a 143.000 kilométer átmérőjű Jupiteré 778 millió kilométer, azonban a kisebb tömegű Neptunnak mégis a távolság arányában nagyobb átmérőjű Heaviside-kártyaátmérővel kell rendelkeznie, mint a Jupiternek, hogy a napsugárzásnak hatásos gyújtópontot szolgáltasson. Ez elmélettel tehát valószínűsítve van, hogy minden bolygón létezik szerves élet, de hogy milyen az az élet, azt nem tudjuk. LEHETSÉGES LEHET ELENSÉGEK Az űrhajózás annyit jelent, mint a Föld vonzóerejét legyőzni, mely a távolság négyzetével csökken, anélkül, hogy kimondottan határa volna. Elméletileg tehát, csak a végtelen távolságban szűnik meg, de két égitest, például a Föld és a Mars között van egy gyakorlati gravitáci nélküli réteg, amelyben e két égitest tömegereje egyensúlyt tart egymással, azonban ez a réteg labilis. Ha az űrhajó el is érné ezt a réteget, eltérés az egyik, vagy a másik oldal felé azzal fenyeget, hogy további hajtóanyag hiányában az űrhajó a Marsba, vagy a Földre zuhan. A Földnek a Nap körüli keringési ideje 365 és negyed nap, a Marsé pedig 687 földi nap. E két égitest keringése közben a Föld és Mars képzelt összekötő vonalai adják meg az egymás közötti mindenkori távolságokat, melyek az év különböző szakában lényeges eltéréseket mutatnak. Tavaly végzett mérések szerint január elsején a Föld és a Mars közötti távolság 335 millió kilométer volt és november 4-én, mikor a Nap a Föld és a Mars oppozícióban, azaz közös egyenes vonalban van, ״ mindössze 369 millió kilométer. A természetes gravitáció nélküli térnek hajózási célra való felhasználása eszerint el sem képzelhető, márpedig a gravitáció nélküli tér, mint állomás a Föld és a Mars között igen nagy szerepet játszik, amely nélkül a térhajózás megvalósítása el sem képzelhető. Ebben a térben nemcsak az űrhajó, hanem minden felhozott test a világűrben helytállóan lebeg és a térhajóból kizsilipett (váltakozva nyíló és záródó ajtókkal) anyagok, mint például élelmiszer, hajtóanyag, növényzet termelésére való talaj, építőanyagok, épp úgy lerögzíthetők, mint a Föld szilárd területén. REPÜLÉSS HAJTÓANYAG NÉLKÜL ! A Hoki azért nem esik a Földre, mert másodpercenként ezer méter sebességgel fut a Föld körül és a Föld azért nem zuhan a Napba, mert másodpercenként 33 ezer méter sebességgel fut körülötte. E körülfutó sebességből keletkező tömegerő, azaz a reperő egyensúlyt tart a Föld, illetve a Nap tömegvonzó hatásával A tudósok számítása szerint a gravitációnélküli tér előállítására a legalkalmasabb magasság a Földtől számított 35.900 kilométer. Minthogy a Föld gravitációs ereje a távolság négyzetével csökken, elegendő, ha a térhajó e magasságban 3080 méter másodpercenkénti végsebességet ér el, hogy kilencven fokkal való átkormányzás után, az űrhajó a Föld körüli pályán repüljön. A rakétamotorral felszerelt űrhajó a légüres térben könynyen kormányozható. Ha a felfelé emelkedő űrhajó motorjából a gázokat lefelé puffogtatjuk, akkor a kipuffogó gáz sebességének megfelelő sebességgel emelkedik. Ha gázokat oldalirányba puffogtatjuk, akkor a léghajó vízszintesbe jut és a kipuffogás irányával ellenkező irányban körülfuthatja a Földet. E pályán aztán örökké repül, sebessége megtartásával, minden további hajtóanyag nélkül. E magasságban és e végsebesség mellett az űrhajó saját kinetikai energiájával, eleven erejével tartja fenn az űrhajó üzemét és e sebességből keletkező deperc egyensúlyt tart a Föld vonzóerejével E felszállási magasságnak és az ahhoz rendelt 3080 másodpercenkénti sebességnek rendkívüli nagy előnye van, mert a Föld szintén 3080 m másodpercenként sebességgel forog 24 óra alatt saját tengelye körül. Az űrhajónak tehát egyazon szög sebessége van, mint a Földnek és minthogy a Földdel együtt végzünk forgást, az űrhajót és annak minden tartozékát állandóan egy és ugyanazon helyen látjuk majd a világűrben lerögzítve, feltéve, hogy az űrhajó az egyenlítőt futja körül Írta: Dr. Feuerstein Emil KERESNEK HOSSZUTÁVFUTÖT Egy londoni bőrgyár hoszszú távfutót vagy futónőt keres ,aki az általa előálltott cipőben Newcastle-től Londonig fusson, ami 452 kilométert tesz ki, így akarják kipróbálni a különleges eljárással készített bőr és cipő tartósságát. A gyár napi 16 kilométer lefutását javasolja, de nem zárkózik el attól se, hogy a távfutó maga állítsa össze programját. Bár a cég csak 10® font Sterlinget, teljes ellátást az Úton és első osztályú vasúti jegyet a visszautazásra ajánl fel a távfutónak, még 18 több ezren jelentkeztek. A jelentkezők között van egy régész is, aki azt kívánja, hogy távfutási programját úgy oszthassa be, hogy útközben régészeti kutatásokat is eszközölhessen. Egy másik jelentkező egyfolytában, egészen csekély pihenési idő számításba vétele mellett akarja a távot lefutni, de ez attól fél, hogy útközben unatkozni fog és ezért annak engedélyezését kéri, hogy a kutyáját is magával vihesse. A távfutás elé Angliában nagy várakozással tekintenek és valószínűnek tartják, hogy a gyár a távfutásokat megismételteti, mert az kitűnő reklámnak is isongott. Az Oj KELET uj folytatásos regénye November 22-én, a jövő hét pénteken kezdi meg az UIKKIR című regényének folytatólagos közlését. Az indulásnál az Új Kelet külön négy oldalt szentel a regénynek, úgyhogy a november 22-iki szám 1• oldalas terjedelemben fog megjelenni. Ara változatlan 25• próza. Sálon Aseh, a modern zsidó próza legnagyobb művésze 1954-ben írta ezt a regényt, amely a mai amerikai zsidó élet keresztmetszetét adja. Bemutatja a jámbor-vallásos Reb Smáje fiát, Grossmann Lisikot, az East Side gyermekét, aki ősi zsidó szívóssággal, energiával és leleményességgel tör magának utat az amerikai élet dzsungeljében és unokáját — a vegyesházasságból származó Róbertét, — aki kerülő úton, az európai zsidó katasztrófa felismerése, a DP-táborok, továbbá az atomtraumán és a mechanizált élet sivárságán keresztül jut el a zsidósághoz. Ebben a klasszikus műben látjuk az amerikai zsidóság kezdeti nyomorát, gazdasági fellendülését, a fantasztikus lehetőségeket, a zsidóság híres alkalmazkodási képességét, a pénz, a család, a renomé, valamint a zsidóság és kereszténység találkozásából fakadó problémákat, elsősorban pedig a lelkiismereti konfliktusból származó nehézségeket. A regény középpontjában a szublimált erkölcs, az istenhit, az emberi jóság és gonoszság kérdése, az élet mélyebb értelme és célja a H. Salom Aschnak csodálatos képessége van arra, hogy élő embereket alkosson. Olyan élénken leírva állítja elénk hőseit, hogy mindent tudunk róluk, ami csak szükséges. Ez a képesség, amely a jiddisül író szegény putnói zsidófiút a világirodalom legnagyobb mestereinek élvonalába állította, érződik és érvényesül a Grossmann - Grossmann című regény minden során. A közel 400 oldalas könyv egyébként Salom Asch válogatott műveinek héber kiadásában, a gyűjteményes kiadás 20-ik, illetve utolsó köteteként fog az állam tízéves jubileumi ünnepségei alkalmával megjelenni. A mesteri fordítás dr. Kenedi Ferenc munkája. A KIS MASTRO A helyes életszínvonal politika írta: Weinberger Pál Az alacsony életszínvonal politikája tény, hogy a kommunista Oroszország az életszínvonal erős csökkentése révén teremtette meg a nehéziparát, míg a "kapitalista" Amerikai Egyesült Államok gazdasági prosperitása az amerikai lakosság magas életszínvonalára van alapítva. Ha azonban közelről elemezzük a dolgokat, ez a látszólagos ideológiai és politikai ellentmondás valamennyire érthetővé válik. A XX-ik század egyik év- tag fejlett és liberális (kadeka■ gazdaságpolitikai kapitalista) gazdálkodást folya hozóms kétségtelenül as atató államban érvényesült. Amint láttuk, nincs alta׳■ lános recept, hogy az alacsony, vagy a magas bér politikája jó, vagy lassú, hanem minden ország számára más és más a legmegfelelőbb életszínvonal-politika. Melyik utat válaszni Izrael? Az izraeli életszínvonal kérdése nem szűnik meg az ország egyik legvitatottabb problémája lenni, amely állandóan foglalkoztatja a pártok vezetőit, a sajtót és a közvéleményt. Az utolsó hetekben ismét megszaporodott azoknak a száma, akik az izraeli életszínvonal radikális leszállítását követelik az ország gazdasági önállóságának érdekében. Amint az előbbiekből láttuk, mindig az illető ország gazdasági rendszere és fejlettségi foka határozza meg, melyik a helyes politika az életszínvonallal kapcsolatosan és ezen szempontok szerint meg kell állapítani, hogy: 1. Az izraeli gazdasági élet összetétele inkább hasonlít az amerikai kapitalizmushoz, mint az orosz tervgazdálkodáshoz. 2. Ámbár Izrael gazdaságilag nem annyira hátra maradott, mint a forradalom utáni Oroszország, ha nem érte el még távolról sem az Egyesült Államok gazdasági fejlettségét. A fenti ténymegállapítások bizonyos konklúziókbavonását teszik lehetővé. Itt, Izraelben, ahol nine■ orosz típusú globális tervgazdálkodás, az életszínvonal hirtelen csökkentése súlyos gazdasági válságot okozna, mert ha a lakosság egyik napról a másikra kevesebb fogyasztási cikket vásárolna, az egyelőre csak tömeges elbocsátásokat idézne elő a könnyűiparban, anélkül, hogy biztos garancia volna arra, hogy a könynyűiparból felszabadult termelési tényezők be fognak kapcsolódni más gazdasági ágakba. Hiba volna azonban összehasonlítani magunkat az amerikaiak helyzetével á, mert túl magas életszínvonal itt, Izraelben, nem a gazdasági krízis elkerülését szolgálná (aminek a veszélye itt nem is áll fenn olyan mértékben, mint az USA-ban), hanem azt eredményezné, hogy fogyasztási célokra••hetne fordítani. Meg kell tehát találni azt az életszinvonalpolitikát, *• mely megfelel Izrael gazd*• sági és politikai realitása*■ nak, olyan életszinvonal-p•• litikát, amely alkalmazhat• az izraeli félkapitalista-félirányított gazdasági életre, s amely megfelel az ország nemzeti és katonai célkitűzéseinek is. E soroknak nem voltm a céljuk, hogy végleges ése részletes megoldást ajánljanak, csupán el akarta gon•dolkoztatni az olvasót és felhívni arra a figyelmet, hogy az életszínvonal kérded• komplikált közgazdaságpolitikai ügy, amely szerves kapcsolatban van az ország égése gazdasági és politikai életével. Melyik a helyes út? E cikk szűk kerete és népszerű stílusa nem ad módot arra, hogy az alacsony és magas életszínvonal problémáját teljes egészében letárgyaljuk. Az orosz és amerikai példa azonban lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos dolgokat tisztázzunk: 1. Mindkét gazdaságpolitika, úgy az orosz alacsony életszinvonal, mint az amerikai magas életstandard egyelőre sikeres gazdaságpolitikának könyvelhető el. 2. Az orosz alacsony életszínvonalpolitikát egy gazdaságilag fejletlen és tervgazdálkodást folytató országban alkalmazták. 3. Az amerikai magas bérpolitika egy gazdasági-Bármilyen legyen egy ország uralkodó rétegeinek társadalomfilozófiai elképzelése az illető ország gazdasági és politikai realitása kötelezően szükségessé teszi annak a gazdaságpolitikának a folytatását, amely a legjobban megfelel ennek a gazdasági és politikai realitás feltételeinek. Így történt meg az, hogy a forradalom utáni Oroszország kommunista vezetői nem haboztak bevezetni az alacsony életszínvonal politikáját, hogy az ezáltal felszabadult termelő erőket a nehézipar fejlesztésére fordítsák. Ennek az alacsony életszínvonal-politkának rengeteg inkonveniense van (és főleg az hogy hatalmas személyes áldozatokat követel a lakosságtól), azonban kétségtelenül szép eredményeket ért el. Ma, miután az orosz nehézipar kellőképpen kifielődött, Oroszországban is fokozatosan emelik az életszínvonalat. Érdekes módon, korunk legkapitalistább országa az Amerikai Egyesült Államok biztosítják munkásságuknak a világ legmagasabb életszínvonalát. Ez a magas életszínvonal nemcsak Amerika természeti kincseinek és sikeres gazdasági fejlődésének egyenes eredménye, hanem megfelel az amerikai közgazdászok ama alapvető meggyőződésének is, hogy a gazdasági prosperitás záloga, a lakosság magas vásárlóerejében rejlik. Az 1929 —1931-es gazdasági krízis véglegesen meggyőzte az amerikaiakat, hogy csakis állandóan növekvő életszínvonallal biztosíthatják a lakosság teljes foglalkoztatását, illetve kerülhetik el a gazdasági válságot. A magas életszínvonal 61iHClf to 1957 XI. 13 Uj Kelet S