Uj Kelet, 1958. november (39. évfolyam, 3118-3142. szám)

1958-11-03 / 3119. szám

A ״ Garay templom" Knöpf­ler Bernátné ׳ע ה slosimjára A budapesti VII. kerületi vallásos zsidóságnak 40 éven át volt gyülekező helye a ״ Garay templom”, amelyben a most Jeruzsálemben élő Szem kántor fiaiból álló hí­­res kórusával együtt vagy 25 .éven keresztül imádko­­zott elő. De legalább olyan ismert központja volt a VII. kerületi zsidóság minden tár­­sadalmi megmozdulásának a ház utcai frontján a nagy ruhásüzlet. Az üzlet a Knöpf­­ler-család boltja volt és az övéké volt az emeletes sár­­ga ház is, amelyben a család saját gyermekein kívül min­­dig 5—6 árva és szegény ro­­kongyerek is nevelkedett. Egész Budapesten híres zsi­­dó ház volt, amelynek feje, Knöpfler Bernát, a templom fenntartója és annak örökös elnöke volt, de a lelke a jóté­­konyságáról ismert Tel Aviv­­ban most elhunyt felesége, Benedikt Gizella volt. Az évszázadok óta híres Icorddie Banett familiájá­­ból származott, onnan hozta magával a jótékonyság irán­­ti odaadását és lelkesedését minden zsidó ügy iránt A család minden tagja ismert volt a magyar zsidóság val­­lásos életében. Édesapja a 93 évet élt mély vallásosságá­­ról híres Benedikt Lipót volt, fivérei közül az öreg szombathelyi főrabbit 86 éves korában halálos bete­­gen deportálták el hitközsé­­gével együtt a nácik. Géza fivére a paksi hitközség he­­lyettes rabbija volt és a Bu­­dapesten nemrég elhunyt Áron fivére a főváros vallá­­sos zsidóságának volt nagy tisztelettel övezett vezető­­embere. A 77 éves korában elhunyt nagylelkű zsidó asszony há­­rom gyermeke közül két leá­­nya Izraelben, egyetlen fia pedig Londonban él. Negye­­dik gyermekének, legna­­gyobb fiának az orosz hó­­mezőkön való elpusztulása volt utolsó éveinek legnehe­­zebben viselt bánata. London­ban élő fia annak idején bol­­dogan vállalta volna magá­­hoz, de neki minden vágya Erec Jiszráél volt. Halálával a budapesti vallásos zsidóság életének sok szép emléket felidéző alakja tűnt el az élők sorából. Nyugodjon békében abban a földben, amely felé ő oly nagyon vágyakozott (s. m.) A Hitac­dut Olej Hungária közleményei: * TEL-AVIV: A tel-avivi szociális bizottság elnöke, Halmi József, hét­főn délelőtt 11—12-ig fogadja a Szociális bizottsághoz tanácsért és Útbaigazításért fordulókat a HOH tel-avivi irodájában, Hajarkon 61. A szerdai félfogadás változatlan. A TEL-AVIVI HOH KLITA­­ÜGYI tanácsadóórái minden hét­­főn délután 6—7 óráig a HOH. Irodájában Hayarkon 61. A tel-avivi HOH által rende­­zett KACZÉR ILLÉS fogad­óes­­ten készült fényképek megrendel­­hetők ,,Photo Novik” fényképész­­nél, Sheinkin 19. sz. alatt. * HAIFA Kulturesteink keretében no­­vember hó 3-án, hétfőn este 8.30- kor klubhelyiségünkben, Herzlia­­u. 24. sz. alatt (Bélyeggyűjtők klubja I. emelet). DR. UNGÁR BÉLA S HOH. tel-avivi elnökének, a ,,Zsidó Szemle’׳ volt szerkesztő­­jének előadása Izrael tegnap, ma és holnap címmel. Rendezvényeink látogatóinak fi­­gyelmébe ajánljuk az érdekesnek ígérkező előadást. * PARDESZ CHANA MEGHÍVÓ A HOH párdesz-chána! csoport­­ja folyó évi november 10-én este 8 órai kezdettel a ,,Jád­ Seba­­him” kultúrteremben rendezi sze­­zonyitó estélyét, amelynek kere­­tében: Dr. DÉNES BÉLA מ népszerű közíró: ,,A magyar si­­bur sorsa Izráelben” címmel tart előadást. Programunkat: 1. Rónai Jenő tagtársunk sza­­valatával és 2. Dán Chananja és társulatá­­nak gazdag és szórakoztató mű­­sorával (tangóharmónika, ének és néma játék-számokkal) egé­­szítjük ki. Vasdoronggal verte agyon a rokonát a féltékeny ügyvéd A haifai törvényszéken megkezdődött Jezsi Mehring gyilkossági perének a tárgyalása Haifa. (Az Új Kelet tudó­­sítójától.) A haifai törvény­­szék Kasszan-Slonim-Kaszpi tanácsa előtt tegnap reggel kezdődött meg Jezsi Mehring 49 éves volt lengyelországi ügyvéd bűnperének tárgyaló­­ja, akit azzal vádolnak, hogy ez év május 24-ikén, előre megfontolt szándékkal meg­­gyilkolta rokonát, Simon Razi (Reiss) 40 éves kirját benjámini tisztviselőt. A je­lek szerint a vádlott félté­­kenységből követte el tettét, miután azzal gyanúsította az áldozatot, hogy viszonyt foly­­tatott Nelly nevű feleségével. Mehring nem ismerte be a bűncselekményt és védői az előre megfontolt gyilkosság vádját emberölés vétségére igyekeznek átminősíteni. A vádlott 1940-ben eskü­­dött meg a nála 12 évvel fiatalabb feleségével és a házaspár 1957-ben alistázott. Mehring nehezen illeszkedett be az izraeli élet kemény valóságába, éjjeli őrségből és alkalmi munkákból tengő­­dött és a pár között napiren­­den voltak a veszekedések. A múlt év nyarán Mehrin­­gék havi 90 font házbérrel albérleti lakást vettek ki az Ab­uzán és hogy a terhet csökkentsék, az egyik szo­­bát kiadták Simon Razinak, aki Mehring távoli rokona volt. Rövidre rá kialakult a klasszikus családi háromszög a velejáró izgalmakkal, félté­­kenységi jelenetekkel és ve­­rekedésekkel. Mehring attól félt, hogy véglegesen elveszti a feleségét és Razi távozását követelte. Ez év májusában Razi kiköltözött, de amikor Mehringnek tudomására ju­­tott, hogy vetélytársa felesé­­ge bátyjánál lakik és a vi­­szony valószínűleg folytató­­dik közöttük,­­ Razi lakásá­­ra rohant és egy útközben felszedett vasdoronggal agyonverte. A gyilkosság után Mehring feljelentette magát a rendőrségen. A tegnapi tárgyalás a rend­őrtisztek tanúvallomásával telt el és ma folytatódik. A Hisztadrut nem ismeri el a különálló középiskolai tanárszervezetet Tel Aviv. (Az Új Kelet tu­­dósítójától.) A Hisztadrut ügyvezetősége tegnap úgy döntött, hogy nem veszi tu­­domásul a középiskolai ta­­nárok külön szervezkedési akcióját és amennyiben még­­is a tanítószakszervezettől különálló keretet hoznának létre, azt nem fogja elismer­­ni. Mint jelentettük, a közép­iskolai tanársztrájk befejez­­tével a sztrájk vezetői javas­latot terjesztettek a tanárok közgyűlése elé hogy a sztrájk befejeztével nyomban külön szakszervezeti keretet léte­­sítsenek, amely erőteljeseb­­ben képviselné majd a jövő­­ben a középiskolai tanárok ügyét. A Hisztadrut ügyve­­zetősége szerint a tanárok mozgalma „szakadár jellegű” és ezért megvonja tőle elis­­merését. A magyar és lengyel írók lázadása idézte elő a Paszternák elleni hajszát Mit mondott a Nobel-díjas szovjet-zsidó író egy nyugatnémet lapnak London (Reuter). A Bo­­risz Paszternák körüli bot­­rány változatlan érdeklődés­­sel foglalkoztatja a nyugati világot. Koppenhágai jelen­­tés szerint a dán írószövet­­ség tiltakozott a szovjet írók egyesületénél Paszter­­nák kizárása miatt és fel­­szólította, hogy vegye reví­­zió alá a határozatát. A dán tiltakozás szerint a szovjet írók politikai mérle­­gelés alapján cselekedtek s ez tévesztette meg őket, egyben pedig sajnálatát fe­­jezi ki a ״ Kelet és Nyugat közötti kultúrkapcsolatok ellen intézett ezen támadás miatt.” A ״ Welt am Sontag” c. nyugatnémet független lap levelezője arról számol be, hogy Paszternák fogadta Moszkva melletti villájában. A találkozás szombaton folyt le. A ház előtt nem állt őr­­ség. Paszternák kijelentette, hogy boldog, mert meg­­írta „Dr. Zsivago” című könyvét. Ismételten hangsúlyozta, hogy mennyire kedve ellen való a körülötte támadt vi­­har. Senki sem kényszerí­­tette arra, hogy lemondjon a Nobel-díjról és annak a reményének adott kifejezést, hogy nemsokára sajtófoga­­dást tarthat Moszkvá­­ban, ahol mindent meg­­magyarázhat. Paszternák kijelentette, hogy minden igyekezetével meg akarja tartani a házát, mert az ő korában nehéz már lakhelyet változtatni. Paszternák betöltötte 68-ik életévét Az újságírók szerint nem érzi jól magát, mert a leg­­utóbbi hetek izgalmai ártot­tak egészségének. A Sunday Express c. an­­gol lap azt írja az üggyel kapcsolatban, hogy bár a szovjet hatóságok kegyetlen magatartást tanúsítanak Paszternák­­kal szemben, ez az ügy mégis azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió las­­san-lassan szabad or­­szággá válik. A független jobboldali lap így ír: ״ Képzeljük el, hogy mi történt volna Paszter­­nákkal néhány évvel ez­­előtt. El sem lehet gondol­­ni, hogy olyan ember, aki így megsértette az ország urait, megmenekült volna a kivégzéstől. Azt sem le­­het elképzelni, hogy miután hazaárulónak nyilvánították lehetővé tegyék számára, hogy külföldi újságíróval találkozzék és leveleket ír­­jon külföldre. A Szovjetunió még messze van attól, hogy szabad országnak legyen nevezhető, de lassan a he­­lyes útra terelődik." A Daily News szerint a svédek alighanem hi­­bát követtek el, amikor éppen most adták meg Paszternáknak a Nobel­­díjat. De semmi sem igazolhatja a kiabáló és tiszteletlen ma­­gatartást, amelyet a szov­­jet írók tanúsítanak ebben az ügyben. Olyan visítást csaptak Paszternák körül, mint a parasztasszonyok, akik részegre itták magu­­kat, — írja a lap. New­ York (STA). A New­ York Herald Tribune „Pasz­­ternák meglincselése” címen vezércikket ír, amelyben megállapítja, hogy a Paszternáknak nyújtott Nobel-díj miatt keletke­­zett hisztéria és pánik úgy látszik igazi félelem­­mel töltötte el a Kreml vezetőköreit. Miután a sikeres lengyel forradalom és a magyaror­­szági véres szabadságharc igazi elindítója az elkese­­redett írók tevékenysége volt, a Szovjetunió urai fel­­tétlenül szükségesnek tart­­ják, hogy minden kimélet nélkül kiirtsák a szólássza­­badságnak még a nyomát is irodalmi téren. Bármi legyen a Paszter­­nák ellen hangoztatott ki­­űzési fenyegetés oka, minden ország, amely tiszteli a művészi sza­­badságot, menedékhelyet fog neki felajánlani, a­­minthogy Thomas Mann menedéket talált Ame­­rikában és Siegmund Freud Angliában, amikor a nácik uralomra jutottak hazájukban, — foly­tatja a lap, de nem csodál­­kozik azon, hogy Paszter­nák az ellene indított had­­járat dacára, a Szovjetunió­­ban akar maradni. Vitatott könyve nem egyéb, mint misztikus azonosulás az örök Oroszország hatalmas térségeivel, őserdeivel, hó­­mezőivel és jó embereivel. Az amerikai Gyűjtőakció küldöttsége Izraelben Tegnap éjjel érkezett meg az országba az El-Al külön­­repülőgépén az amerikai Gyűjtőakció 80 tagú küldött­­sége, amely ׳ 1­0 napot fog tar­tózkodni az országban. ״ Vé­­leményem szerint ez az Egye­­sült Gyűjtőakció legjelentő­­sebb küldöttsége, amely va­­laha Izraelten járt” — mon­­dotta Maurice Brünnstein, az Egyesült Gyűjtőakció elnöke, a küldöttség vezetője Betilt­ják a parkolást a tel-avivi Nác­lát Benjamin utcán Tel Aviv város közlekedés­­ügyi bizottsága úgy határo­­zott, hogy megtiltja a gép­­kocsik parkolását reggel 7 órától este 7 óráig a Nád­lát Benjámin utcában, a Jehu­­da Halévi utca és a Jaffa­ út közötti szakaszon. A gépjár­­művek parkolása ezen az út­­szakaszon járműtorlódást okozott, amely veszélyeztette az egész forgalmat és az utób­bi időben több balesethez is vezetett. Noha a parkolási tilalom némiképp kárára lesz az utcában lévő keres­­kedőknek, a közlekedési bi­­zottság úgy találta, hogy a közönség érdekeinek szem­­előtt tartásával, szükség van a parkolási tilalomra. Az ér­­dekelt kereskedőknek időt adnak, hogy megtehessék a teherautón történő szállítá­­sok átszervezését és ezért a rendelet csak két hét múlva, november 15-én lép hatályba. November 2-tól életbe lé­­pett az a rendelkezés, amely szerint a Frischmann, Arlo­­zoroff, Hájárkon és Ibn Gvi­­rol utcák által határolt te­­rületen egyik nap az ittlévő utcák jobboldalán, másnap a baloldalán állítandók le a kocsik. A bizottság a továbbiad­­ban elhatározta, hogy Tel- Aviv egyes főutcáin a fák kö­­zött parkolóhelyet biztosít törpemotorkerékpárok és ke­­rékpárok részére. A bizottság a Bicaron-si*­kun lakóinak javaslatára módosította a 31-es autóbusz- vonal járatát. Ez a járat a jövőben a Dam Hamakkabi utcából kiindulva a Hatalom úton, a Bicaron utcán és az Ámmnádás utcákon keresztül közlekedik a Giborc Jiszráél utcáig. Kerestetik­ az óvatos gyalogjáró A nemzeti ba­lesetelhárító tanács az ״ óvatos soffőr״ verseny mintájára megren­­dezi az ״ óvatos gyalogjáró” évi versenyeit is. A verseny december 16-án ér véget és 1200 személyt tüntetnek ki az óvatos gyalogjáró cím­­mel. A kitüntetteket díjak­­kal jutalmazzák, amelyet ünnepélyes keretek között nyújtanak át. A díjakat kü­­lönböző kereskedelmi és Levelek és táviratok az Apolló Kabaréhoz Az Apollo Kabaré, ezennel az olvasók rendelke­­zésére bocsájtja a premierjére érkező különböző táv­­iratokat és leveleket, tekintve, hogy egy magyar kabarénak, még a postája is humoros kell legyen. * T. APOLLO KABARÉ TEL-AVIV Kérem, tessenek várni a premierrel, mert csak ma indultam el 30 nemessel, s remélem időben meg­­érkezünk Ramat-Ganba. Schwartz Kont, a kemény vitéz. * Sajnálattal kell lemondanom személyes megjele­­nésemről az előadásokon, de a cégünknél történt leg­­utóbbi személyi változások, nagyon felizgattak, — mondhatnám — teljesen elvesztettem a fejemet . . Nuri Szaid, v. iraki bélyeggyűjtő. * Kérem szépen, én boldogan elmennék az előadá­­sokra, de egyrészt itt fekszem a Radványi sötét er­­dőben, másrészt pedig — nem kifogásképen mondom — de egy nagy kés áll ki ifjú szívemből. Hát lehet így beülni, a RAMA-moziba? Bárczy (Berger) Benő, ifjúmunkás. * KEDVES SUGÁR ÚR! Kérem, telefonáljon az U. S. NAVY Petách-Tikva-i irodájába, Gelb úrnak, hogy ne is keressenek, azért tértem el a kijelölt pályámról, mert Haifára repültem, az Apollo Kabaré ottani előadására. Elvégre, nekem is kell egy kis kikapcsolódás . . . Pioneer Armin, holdrakéta, * Boldogan felajánlom közreműködésünket, az Apollo Kabaré új műsorához. Jelenleg az UNO-kávé­­ház nagytermében lépünk fel ülésről-ülésre, óriási sikerrel. Biztos vastaps, új zenés dalom, ״ Szeret­­lek Izráel” címmel. Zenéjét szerezte és nargilén ki­­séri Nasszer Adolf, a Mein Kampf zenekonzervató­­rium figyelmes olvasója. Arról nem is beszélve, hogy a RAMA-mozi határait garantáljuk. Dag Rögtönskjöld, a kairói Egyesült Gőzfürdő tagja. * Sajnos, e napokban nem tudok időt szakítani magamnak, mert az esti órákban kell a kiutalásokat aláírnom, a másnapi gránátexporthoz. De valahogyan a közérzetem is rossz, úgy vélem sárgaságom lesz... Mao-Ce-Tung, egyszemélyi vezető. * Uraim! Véleményem szerint, helytállóak azok a sorok, mi­­szerint: az Apollo Kabaréba .Mindnyájunknak el kell menni.. !” Gondolom, ezt nem is kell mégegyszer üzennem. Kossuth Lajos, Givát-Rodostó. H­abima H Tel-Aviv, nov. 3., hétfő,­­ CHANA SZENES Kfar-Szaba, nov. 3., hétfő HATAN EGYÉRT IZRAELI opera Ma este 8.30-kor A DENEVÉR Johann Strauss operettje JIDDIS SZÍNHÁZ Haifa, nov. 5. szerda, May. 9-kor CHALOJMESZ FIN­GLIK DZIGAN és SCHUMACHER Chedera, nov. 3. hétfő, Chof, 8.30 ZÉ VI DI GESZT OLYMPIA A párisi Music Hall c. műsora Tel-Aviv, ״ Peér­-mozi Ma este 7 és 9.15-kor TEL-AVIV ORION mozi S I s s 1,­­ a fiatal császárné sissi No. n. A film, amelyre mindenki vár Főszerepben: ROMY SCHNEIDER T A. Armon David mozi Németül beszélő zenés film Főszerepben: LILLY PALMER AZ ASSZONY, AKI TUDJA MIT AKAR A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA: ELŐADÁSOK KEZDETTE: 3.30, 7.15 és 9.15 ALLENBY: Mexikói szerenád ARMON DAVID: Az asszony, aki tudja, mit akar CAFON: Afrodite CHEN: Desire ander the efon@ GAT: Egy vágy EDEN: Anbar ESZTER: Raintree County MAXIM: Dr. Jekyll and mister Hyde MIGDALOR: Szegény, de csinos MUGRABI: Híd a Kwai folyón OPHIR: Három erőszakos ember ORION: Sissi, a fiatal császárné PEER: Olympia SDEROT: Életem legszebb napja TAMAR: Angyal járt Brooklynban TEL-AVIV: A certain smile TCHELET: Liebe JÁRÓN: A törvény és Jake Wade ZAMIR: Az ördög selyemben APRÓHIRDETÉSEK VILLANY־, NE­FT BOTI,­EREK* vízvezetékszerelések, garanciával, ilyenes, Tel-Aviv, Schenkin #1. Telefon: 67080. Kérem azokat, akik szüleimet, Weisz Herman és Frida Ziferből (Csehszlovákia) ismerték, közöl­­jék velem elmüket jóvátétel iga­­zolásom céljából. Mándoki, (Weisz) Mirjám Bét Kámú, 000 ár Ná Negev. ״ PLASZTIK HEGESZTŐGÉPHEZ szakember — társat keresek (esetleg eladnám). Winkler, Tel- Aviv, Ideison­a. 7. földszint. 108/80 munkásszázadba Kassá­­ra bevonult, velem volt tanokat keresek kölcsönös igazolásra* Adler Dezső, Szataria. Kérem azon bakitársakat, akik velem Fertőrákoson és / var, Sopronban, majd Mauthausenben voltak 1944-ben és igazolni tud­nak engem jóvátétel céljából, közöljék velem címü­ket. Weisz L­ászló (Tamás), Bét-Kámá, Dos­ár Ná Negev. GROSZ ILLASSEL (Budapest­­ről) 1942 — 44-ben együtt volt munkaszolgálatosokat keresek. —ז Gun Jakob (Grosz György), Je­­ruzsálem, Szeminár I.emádrichiil sei Altiját Hánvár, BRAUN és FEINTU­CHÉKAT és mindazokat, akik lőcséről (le­­voea) CSR-ből származnak, ké­­rem, szíveskedjenek Igazolás cél­­jából címüket közölni. Stern Zol­­tánné, szül. Müller Joli Beér- Léva, Síkon Amámi­a. 1958 XI. Új Etlet 7

Next